Kelet-Magyarország, 2004. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-22 / 18. szám

2004. január 22., csütörtök Iɧt#lafpf«iá| MEGYEI TÜKÖR /5 HÍREK 0 Nyíregyháza kulturális élete a XIX. században címmel Tóth Sándor tart elő­adást a Jósa András Múzeum Baráti Kö­re és a TIT közös rendezvényén január 26-án 17 órától a megyei múzeumban. 0 Családtámogatási ügyekben a Ma­gyar Államkincstár megyei igazgatósá­ga ma Vásárosnaményban (polgármes­teri hivatal) 9 és 12, Csengerben (pol­gármesteri hivatal) 10 és 14 óra között tart kihelyezett ügyfélszolgálatot. 0 Véradás. Ma Nyíregyházán, az Inczé- di Gy. Szakközépiskolában (itt adnak vért a Széchenyi szakközépiskola tanulói is) 8 és 14 óra között lesz véradás. Záhonyi képviselet Moszkvában Záhony (N. L.) - Moszkvában nyit kép­viseleti irodát a Záhonyi Vállalkozási Öve­zet Szolgáltató Kht. februárban a Külügy­minisztérium és a Gazdasági és Közleke­dési Minsztérium támogatásával. A cél, hogy a képviseleti iroda közreműködésé­vel minél több szabolcs-szatmár-beregi áru jusson ki az orosz piacra. A kht. tevékenysége kapcsolódik a Zá­hony és Térsége Fejlesztési Kft. munkájá­hoz. A két cég együttműködésével Euró­pai Információs Alirodát nyitnak február 1-jén Záhonyban. A kft. ügyvezető igazga­tója, dr. Horváth Rudolf elmondta: az öve­zetben lévő önkormányzatok és vállalko­zások információkat kaphatnak majd az alirodán. A kárpátaljai vállalkozók is uniós információkhoz juthatnak itt. Export Oroszországba és Kínába A megállapodás értelmében magyar és ukrán vállalkozók közös, Interreg pályáza­tokat adnak majd be uniós támogatások­ra. A határon átnyúló támogatás eredmé­nye lehet az a fafeldolgozó üzem, amelyet az övezet szabolcsi településén építenek fel, az alapanyagot Ukrajnából hozzák. A záhonyi szakemberek ezekben a he­tekben az orosz és a kínai piac élénkítésé­re is tervet dolgoznak ki. Ez is jó hír me­gyénk mezőgazdasági termelőinek és fel­dolgozó üzemeinek, mert a remények sze­rint nagy mennyiségű élelmiszert lehet ex­portálni Oroszországba és Kínába. Indul az agrárhítelprogram Az agrárhitelezés új programjáról ír­tunk az első oldalon. Ami pedig a hitelek feltételeit illeti, a mezőgazdasági terme­lők 2 milliótól 350 millió forintig az integ­rátorok és közösségi szervezetek pedig ma­ximum 750 millió forintig vehetik igény­be. Ez utóbbi keret azért nagyobb, mert bankhoz egy szál magukban nem szíve­sen forduló, sokszor hitelhez sem jutó kis­termelők az integrátor szervezeten keresz­tül közvetve jutnak hozzá ehhez a kedvez­ményhez. A hitel kedvezményes kamata 5- 6 százalékos lesz. Az egy-két év türelmi idő után kezdődő visszafizetés futamideje 5-10 esztendő, attól függően, hogy forgóeszköz- hitelről vagy beruházásról van szó. A „kiég” nem szűnik meg Ahogy az első oldalon írtuk, nem lesz katonai alakulat Nyíregyházán. Megszűnik a szabadszállási és a szombathelyi kikép­ző központ is, a tapolcait a szerződéses ál­lomány kiképzésére alakítják át. A hadse­reg létszáma 30-35 ezer lesz, akik közül 1500-1600-an teljesíthetnek külszolgálatot.- Sokan feltették már a kérdést: vajon a sorkatonai szolgálat megszűnésével szük­ség lesz-e a hadkiegészítő parancsnoksá­gokra? A parancsnokság nem szűnik meg, de új funkciója is lesz. Marad a toborzás a katonai felsőoktatási intézményekbe és tiszthelyettesképzőkbe, másrészt szerződé­ses szolgálatra. Marad az érdekvédelem is, hiszen ma 1100 nyugállományú katona, öz­vegy van a megyében. Biztosítani kell a visszaállíthatóság feltételeit is a rendkívü­li helyzetekre, és nem utolsó sorban segí­tenünk kell a honvédséggel kapcsolatos ci­vil szervezeteket is.- A megye kiemelkedő eredményt ért el tavaly a toborzó munkában, a tiszthe­lyettesképzőkbe négyszeres volt a túljelent­kezés - mondta Tóth Sándor alezredes, a toborzóiroda vezetője. Tavaly 200, négy év alatt 800 fiatalember lett szerződéses ka­tona. HÁLAPÉNZ PRO ÉS KONTRA y sjsjj j j ZlfC v™Cvw'vv i m A *. «. uU^aiüuiuiuuu !'V • A kényszer szülte - előzetesen, tarifaszerűen tilos! Az orvosi hálapénz napjainkban szinte sláger­téma. Valamilyen formában állandóan a figyelem középpontjában van. A témáról ezúttal két véleményt, két álláspontot ismertetünk. Dr. Losonczy János, a Jósa András Megyei Kórház szülész-nőgyógyász főorvosa, és dr. Vojnik Mária egészségügyi politikai államtitkár válaszolt munkatársunk, Kovács Éva kérdéseire. DR. LOSONCZY JÁNOS: Közel harminc éve vagyok nőgyógyász, ez idő alatt a hálapénz tekintetében szinte semmi nem változott. A fogalom az ötvenes években, a szocializmus kialakulásának idejében született, amikor az orvosi ellátást először tették mindenki szá­mára a „legmagasabb szinten egyformán elérhetővé, ingyenessé”, azt sugallva, mintha rövidesen a kenyér is ingyen lenne... Mit gondolnak a hálapénzről? DR. VOJNIK MÁRIA: Szeretném bevezetőben nyomatékosan kijelenteni és határozottan le­szögezni: a minisztérium nem az utólag adott, valóságos hálapénz ellen, hanem az előzetesen, tarifaszerűen kialkudott, illetve megkövetelt pénzek ellen emeli fel a szavát. A hálapénz körüli vita - amelyet egy inter­netes oldal robbantott ki - mindenki előtt nyilvánvalóvá tette: az emberek számára húsba vágó a téma, beszélni kell róla. A hálapénz rendszere a vele kapcsolatba hozhatók számára mindenkor igen kényel­mes megoldás. Kényelmes a kormányoknak, és kényelmes az egészségbiztosítónak, hiszen az emberek saját zsebükből fizetik meg azt, amit az államnak kellene megfizetnie, miu­tán járulékok formájában a betegek ezt egy­szer már megfizették. A hálapénz ugyanak­kor a hatalom arroganciája és cinizmusa is, hiszen a gondoskodó társadalom képét su­gallja, holott erről szerintem évtizedek óta nem beszélhetünk. Ráadásul sem a Fidesz, sem az MSZP vezette kormányok nem jutot­tak előbbre az ügyben. A hálapénznek egyéb­ként semmi köze a hálához, hiszen az nem anyagi, sokkal inkább erkölcsi, morális kate­gória. Miért adják orvosaiknak az emberek, és miért fogadják el azt az orvosok? A minisztérium egy közvéleménykutatást végeztetett, amely egyértelműen bebizonyítot­ta, hogy a lakosság túlnyomó többsége nem helyesli a hálapénz létezését, s hogy két do­log miatt mégis odaadja azt orvosának. Egyik ok, hogy azt gondolják, hálapénz nél­kül nem kapják meg a szükséges törődést. Másik, hogy úgy érzik, ha nem adnak, nem jutnak hozzá a megfelelő egészségügyi ellá­táshoz. A közvélemény-kutatásból kiderül az is, hogy azok szeretnének e témában tiszta vizet önteni a pohárba, akiknek átlátható, számon kérhető jövedelme van, akik magas járulékot fizetnek, s határozott öntudattal rendelkeznek. Mi ezt az öntudatot szeretnénk erősíteni. Tisztázni, melyek azok az ellátá­sok, amelyek a járulékot fizetőknek eleve járnak, s melyek azok, amelyekre nem jogo­sultak. Hogy mikor szűnik meg a hálapénz? Ak­kor, ha valóban megvalósul az előbb említett gondoskodó egészségügy. Ha a kormány majd annyit fordít az ágazatra, amennyi szükséges, és fokozatosan, de bevezeti a piaci viszonyokat. Amíg ez nem történik meg, a fogalmat sem törölhetjük szótárunkból. Megszűntethető-e a hálapénz, és ha Igen, hogyan? Tisztában vagyunk azzal, az egészségügyre szánt pénz nemcsak most, és nemcsak Ma­gyarországon kevés, és nem vigasztal ben­nünket, hogy nálunk fejlettebb országokban is igaz ez. Ügy gondolom azonban, az az öt­venszázalékos béremelés, amelyet a Medgyessy-kormány az egészségügyi dolgo­zók számára megadott, jelentős lépés. Az egészségügyben dolgozók nyolcvan százaléka nem kap hálapénzt, fixből él, így természete­sen elsősorban az ő számukra, nem pedig azokéra, akik hálapénz formájában ennek a többszörösét is hazaviszik. Ma teszik le az Electrolux alapkövét Lapunk mai száma is az urnába kerül Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - Az utókornak szánt jelké­pes üzenetként is értékelhető az az urna, amelyet az Elect­rolux nyíregyházi gyárának alapjába ma helyeznek el. A svéd multinacionális válla­lat 65 millió eurós (17 milliárd forintos) beruházásának fontos eseményére és napjainkra utaló tárgyak mellett lapunk mai szá­mát is az urnába csúsztatják az építők. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számos nagyobb beruházásánál a Kelet-Magyarország is „erősí­ti” az alapokat. Ezúttal az Elect­rolux nyírségi befektetésének ál­lítanak emléket az építőipari ha­gyományoknak megfelelően a projekt részesei. A magyarországiak mellett egy svéd napilap friss példá­nyain kívül urnába kerülnek az éppen forgalomban lévő magyar pénzérmék, egy alaprajz, egy em­léklevél, melyet Hans Straberg, az Electrolux AB elnök-vezér­igazgatója, László Csaba pénz­ügyminiszter, dr. Réthy Imre, a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium közigazgatási állam­titkára valamint Csabai László- né, Nyíregyháza polgármestere írt alá. Földönfutóvá válhat Szabolcs megye Fidesz: pótköltségvetésre van szükség Nyíregyháza (KM - G. B.) - Rendkívüli országgyűlés összehívását kezdeményezi pótköltségvetés készítése céljából jövő hétre a Fidesz- MPSZ. Az MDF támogatja a javasla­tot, az SZDSZ hezitál - jelentet­ték be a Fidesz megyei sajtótá­jékoztatóján. Ez az utolsó lehető­ség ugyanis, hogy a kormányzat ne hagyja magára a mezőgazda- sági termelőket, fogalmaztak a párt megyei képviselői. Borkó Károly szerint a „köztársaság” költségvetése, a mezőgazdasági fejezettel együtt egy hét alatt megbukott. Válságban a baromfiágazat, hasonló helyzetben a sertés-, amely ha így halad akár meg is szűnhet. Padlón a tejágazat is. A varászszó: pályázni kell - folytat­ta Borkó Károly - ám a 2002-től rendelkezésre álló ötvenkétmil- liárdnyi SAPARD-forrásból még mindig ott van huszonkétmil- liárd támogatási forint, amit 3 hónap alatt kellene pályázaton elnyerni. Ezért kérik a megye szocialis­ta képviselőit, vessék latba te­kintélyüket, hogy egy, a mező- gazdaságot a jelenleginél jobban támogató pótköltségvetés létrejö­hessen. Simon Miklós szerint gond, hogy még híre-hamva sincs az ez évi nemzeti agrártámogatási rendszernek. Ám ettől is na­gyobb baj, hogy az agrárkölt­ségvetés megbukott: az előre elköltött tízmilliárdok miatt csak harmad annyi pénz van, mint tavaly, így a megye gaz­dálkodóival együtt földönfutóvá válhat. Magukra maradtak idős korukra A vidéki házaspár keresi gondozóját Nyíregyháza (KM - Cs. K.) - Idős, gyermektelen, vidéki pedagógus házaspár kereste meg lapunkat az­zal, hogy segítsünk: közel a nyolcvanhoz szeretnék, ha valaki gondoskodna róluk. Most még ellátják magukat, szellemileg frissek, de félnek, ha egymás után leesnek a lá­bukról, nem lesz, aki egy po­hár vizet adjon nekik. Bár na­gyon szerették volna, gyerme­kük nem született. Magukhoz vettek egy csodaszép, nagyob­bacska kisfiút, akit sajátjuk­ként, szeretettel neveltek. Nem jól alakultak a dolgok, kénytelenek voltak felbontat­ni az örökbefogadást. Ennek már több éve, s most itt áll­nak támasz nélkül. Velük él az asszony idős édesanyja is, aki szintén segítségre szorul. Nincs kire hagyniuk a házat, a könyveiket, bútoraikat. Ezért fogadnának szívesen és szeretettel a szépen berende­zett, hatalmas portára egy 45-50 év körüli asszonyt, aki hozzájuk költözne, támaszuk lehetne, akivel elbeszélgethet­nének esténként a világ dol­gairól. Ha kölcsönösen meg­felelnének egymásnak, köthet­nének eltartási szerződést. Várjuk a leveleket Az idős pár olvasóinkban bízik, hátha jelentkezne vala­ki. Azt kérjük, aki szívesen költözne vidékre, egy csendes nyírségi faluba, küldjön ne­künk levelet, amit továbbí­tunk az érintettekhez. írjanak pár sort magukról, mellékelje­nek fényképet. Cím: Kelet-Ma­gyarország Szerkesztősége, Nyíregyháza, Dózsa György út 4-6. A borítékra írják rá: Se­gítünk. HETI TÉMÁNK 3 ^ Tj j'* Tjj - v v „ WTOSWR SÜRIR ...... Hadviselés az influenza ellen (4.) Jelenleg az influenzafigyelő szolgálat működik az ÁNTSZ-nél.- A mintavétel során vért és garatmosó folyadékot veszünk. Amennyiben egy közösségben észlelik a tüneteket, akkor elég egy-két minta - közölte dr. Réthy Mária, a megyei ÁNTSZ jár­ványügyi osztályának vezetője. - A figyelő szolgálat azt vizsgál­ja, hogy mennyien fordulnak or­voshoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom