Kelet-Magyarország, 2003. december (63. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-24 / 299. szám

2003. december 24., szerda MftwllÉfpiorsiáfl KARÁCSONY /6 A győztes rajz: Dankó Georgina, Balkány, Szabolcs Vezér Általános Iskola és Diákott­hon (Fotók: KM-reprodukciő) Gyerekrajzok pályázatunkra Alább azoknak a gyerekeknek a nevét közöljük, akik rajzukat elküldték a Kelet- Magyarország karácsonyi képeslap pályá­zatára. Ezúton köszönjük meg munká­jukat. NTER5PAR Anarcs: Magyar Tibor _________________ Aranyosa páti: Toldi Éva, Molnár Kitti Baktalérántháza: Bárdi Boglárka ________ Balkány, Szabolcs Vezér Általános Iskola és Diákotthon: Felföldi Szabina, Magyar Enikő, Zakar Kinga, Szilágyi Regina, Ser­bán Orsolya, Albert János, Gilányi Kitti, Mezei Martin, Kiss József, Pongő Vivien, Sarkadi Zsolt, Kiss Bence, Seres Abiáta, Oláh Barnabás, Kajzer Sándor, Kovács Lil­la, Albert János, Sarkadi Tímea, Pallagi Edina Diána, Makay Martin, Szőllősi Gá­bor, Belényesi Dóra, Vagányi Ádám, Mihály Martin, Oliár Orsolya, Jeszenszki Martina, Hegyes Dóra, Sebők Melinda, Sipos Tí­mea, Krankovics Gergő, Pethő Alex, Dankó Georgina, Tálas Brigitta, Ménes Zol­tán, Gilányi Beáta, Széli Bence, Müller Lf­via, Boros Attila ______________________ Besenyőd: Majláth Klaudia __________ Berkesz, II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola: Maizer Éva, Maizer Anita, Maizer Enikő ______________________________ Bököny: Bobik Emese _________________ Búj: Mikitkó Tünde ___________________ Csenger, Petőfi Sándor Általános és Alap­fokú Művészeti Iskola: Bélteki Anett, Zám- ba Zsanett, Király Csilla, Gaál Krisztián, Póti Martin, Boros Bernadett, Simon Zol­tán, Sustyák Dávid, Ecsedi András, Tóth Tamás. Szigeti Evelin, Zámbó László, Kele­men Patrik, Nádasdi Tímea, Karasi Bence, Bilkai Roland, Zsiga Zsolt, Juhász Sza­bolcs, Pinkőczy Júlia, Makai Zsuzsanna, Tejfel Bettina, Varjasi Sándor, Boros Dávid. _______ Csengersima, Általános Iskola: Balogh Vanda, Ferenczi Nóra, Szilágyi Szabina, Ju­hos Ákos, Karasi Szabina, Balázs Károly, Gaál Alexandra, Kovács Renáta, Osz- tolykán Réka, Csúcs Viktória, Kovács Rihárd. Demecseri Gimnázium Alapfokú Művészet­oktató Iskola, Óvoda és Nevelési Oktatási Centrum: Nagy Rita, Maksa Nóra, Homolai Patricia, Maczkő Attila, Szilágyi Tamás, Korpái Edina, Hajnal Zsanett, Korpái Anna­mária.______________________________ Demecser: Karaffa Anett, Záhonyi Richárd Eperjeske: Bernáth Viktor, Bernáth Ildikó._ Fehérgyarmat, Kölcsey Ferenc Általános Iskola: Horváth Valéria, Horváth Gyula, Horvát András és Horváth Enikő (óvodás). Fehérgyarmat: Molnár Éva, Molnár Ádám, Szabó Réka,_________________________ Fényeslitke: Barati Péter, Kovács Adrienn, Bacskóczki Henriett, Haluska Richárd Fényeslitke, Általános Iskola: Márta Jó­zsef, Belinszki Nikolett, Jánvári Klaudia, Márta Péter, Kiss János Gábor, Nagy Ro­land, Jánvári Csilla. __________________ Gacsály: Amik Barnabás, Amik Bernadett Gávavencsellő: Bodó Réka Geberjén: Miski Fruzsina ______________ Gégény, Gárdonyi Géza Általános Iskola: Orosz Balázs, Kulcsár Anita, Molnár Szil­via, Czékó Anita, Csombók Norbert, Lukács András, Zson Alexandra, Ősz Zoltán, Gyön­gyösi Nikoletta, Márta Noémi. A III. helyezett rajz: Zsíros Réka, Szakoly (Fotók: KM-reprodukció) Felesége óvta a múzeum aranyait Emlékezés Csallány Dezsőre, születésének 100. évfordulójára Marik Sándor Dr. Csallány Dezső egykori megyei múzeumigazgató szü­letésének 100. évfordulója volt az idén. Az alkalomból megkoszorúzták nyíregyházi és avatták szegedi emléktábláját, mindkét városban tudományos ülést rendeztek tisz­teletére. Munkásságát a szakma elismeri - avar korpusza ma is kézikönyv a múzeumokban és az egyetemeken -, de az idő malmai azért őrölnek... A nyíregyházi ünnepségen és konferencián részt vett a muzeo­lógus fia, Csallány Géza is, akit arra kértem, az évfordulón más­ról beszélgessünk, mint ami a tu­dományos ülésen elhangzott. Mikor született?- Nem nehéz - mondta hi­szen már apám születésének idő­pontját tisztázni kell, hiszen a le­xikonokban 1903. november 10-e szerepel - erre az időpontra idő­zítették az évfordulós rendezvé­nyeket is -, a valóság pedig októ­ber 11-e. Alighanem a német és a magyar dátumozás különbözősé­ge játszik közre ebben. Abból, hogyan került egyálta­lán Nyíregyházára Csallány De­zső - aki korábban Szeged ismert múzeumigazgatója volt -, nagy történet bontakozott ki. Dezső bácsi édesapja, Csallány Gábor rakta le 1897-ben a szente­si Csongrád Vármegyei Múzeum alapját, amelyet az általa feltárt sok ezer szarmata, gepida, avar sírlelet gazdagított. Hiába „szüle­tett bele” azonban az avar emlé­kekbe Csallány Dezső, a hat gye­rek egyikeként nem muzeológus­ként kezdett; egyetemi tanulmá­nyaihoz vagonpakolással, majd különböző vármegyei állásokban szerezte meg a pénzt. Csak harmincévesen diplomá­zott, akkor viszont egyszerre ál­lam- és jogtudományokból - va­lamint régészetből. Erre az időre már el is kötelezte magát: Buda­pesten a Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum gyakornoka volt, majd ezek ösztöndíjasa Bécs- ben, a Nemzeti Múzeumban. On­nan hozott feleséget is. 1936-ban aztán a legfiatalabb pályázóként nyerte el - Móra Ferenc után - a szegedi múzeum és könyvtár igaz­gatói posztját, s lett „konkuren­se” édesapjának. Néha még apa­fiú közti féltékenység is előkerült, amikor kiderült, hogy idősb Csal­lány sasfiókot nevelt, nem galam­bot. Menekülés, B listázás A háború aztán nagyon meg­rázta a családot. A családfő kato­naként szolgálta a hazát, a front közeledtével a feleség is menekül­ni kényszerült. Nemcsak a gye­rekeket vitte, hanem a szegedi múzeum aranykincseit is, amit aztán később hiánytalanul vissza­hoztak. Addig azonban nagy „ka­nyarok” voltak ausztriai és mor­vaországi menekültként - ahol Csallány Dezső még a megpróbál­tatások idején is magánál tartott avarkori kutatási anyagai, térké­pei majdnem a család vesztét okozták. Utóbbit majd a konszo­lidáció után a két ország tudomá­nyos akadémiáinak közreműködé­sével kapta vissza - így tudta folytatni kutatásait. Az új hatalom azonban nem vi­selte el a régi igazgatót, B listázták. Kútkataszterezőként, péküzemi dolgozóként, cseresz­nyeszedő- és szőlőmunkásként ke­reste a család kenyerét, végül mégiscsak rehabilitálták, nem volt semmi bűne. Ezt követően nevezték ki 1954-ben a nyíregyhá­zi múzeum igazgatójának - ami már ismert történet.- Apám életében két fontos do­log volt - összegezte Csallány Gé­za. - Az egyik a gyerek, aki to­vább viszi az életet, a másik pe­dig a maradandó alkotás, ami a szellemi életet viszi tovább. Ezt ő nagyapámtól tanulta, én pedig az apámtól. Én is így szeretném. Legyőzte Betvinniket- Igaz-e, hogy Dezső bácsi csak a szakmának élt, és sem­mi mással nem törődött, mint ahogy azt a szóbeszédben hallani lehetett? - kérdeztem fiától.- Kétségtelen, hogy a mú­zeum volt a mindene, képes volt esete nyolckor, vacsora után visszamenni és éjfélig, egyig dolgozni. Társaságban is mindig visszakanyarodott a múzeumi dolgokhoz. Mégis igazságtalanság azt mondani, hogy szakbarbár volt. Fiatal korában verseket írt, érdekel­te a népművészet, szerette a népmeséket, sokat olvasott. Egy időben Szeged sakkbajno­ka is volt, szimultánban egy­szer legyőzte Botvinniket, Bronsteint is. Szerette a ba­ráti társaságot. Soha nem volt ivős ember, viszont imádta a fekete kávét és az édességet. N0TES1LAP0K _ J J J J----. J J J--1----------------v- vvw Kis pénz, nagy szív Györke László Igazolja az élet: a sze­rény anyagi körülmények között élők hamarabb nyúl­nak a bugyellárisba. Amikor megjelent a tudósítás a Ke- let-Magyarországban a rák­ból kigyógyult, de igen mos­toha körülmények között élő piricsei kislányról, egy nyug­díjas pedagógus érdeklődött a címe felől. „Kisnyugdíjas vagyok, de ha ilyen sorsok­ról olvasok, hallok, szeretek örömet szerezni nekik. Mert ez számomra is öröm." Lóverseny a sörözőben Nyéki Zsolt Szeretnének egy ló­verseny befutó paripájára fogadni úgy, hogy közben egy söröző pultján könyö­kölnek? Londonban megte­hetik. Az év elején vitt a jó sors, na meg a területfejlesz­tés uniós gyakorlatának ta­nulmányozása a csatornán túlra. Egy tényleg sűrű levegőjű sörözőben még le sem ül­tünk az asztalhoz, máris mellettünk termett egy har­sány, de barátságos srác, és lelkesen agitált: vegyünk ná­la jegyeket. Eleinte nem ér­tettük a dolgot. Pedig valóban futamot in­dítottak! Úgy tíz perc eltel­tével a pub közönsége szét­nyílt az egyik fal előtt, ahol leengedtek egy vetítővásznat és a zsokék sorra terelték be lovaikat a rajtboxokba. Ahogy kicsapódtak az ajtók, a sörözőn úrrá lett a láz, s ki-ki hangosan biztatta a maga lovát és lovasát. Amikor véget ért a fu­tam, mindenki visszafordult a társaságához, a győztesre emelték korsóikat és harsány értékelésbe kezdtek. íme egy trükk, hogyan lehet ma­rasztalni a vendégeket! Szakot, tanszéket, tudományágat teremtett A New York-i Tudományos Akadémia rendes tagjává fogadta N. Szabó Józsefet Kállai János Dr. N. Szabó József, a Nyír­egyházi Főiskola Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének ve­zetője, egyetemi tanár, a poli­tikatudomány kandidátusa, a Professzori Tanács tagja. Titulusainak listája nemrég egy újabbal gyarapodott. A New York-i Tudományos Akadémia dr. Frisnyák Sándor egyetemi tanár beajánlása alapján rendes tagjává fogadta. A rangot jelentő szakmai elismerés alkalmából beszélget­tünk karrierjének alakulásáról, munkájáról, terveiről. N. Szabó József: Diplomámat a debreceni és a budapesti egyete­meken szereztem. Ezt követően 1974-től a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem tudományos ösz­töndíjasa voltam, 1976-tól vagyok a Nyíregyházi Főiskola oktatója. 1988-ban szereztem meg a politi­katudomány kandidátusa fokoza­tot, majd 2000-ben a habilitált doktori címet diplomáciatörténet­ből a pécsi egyetemen. K. J.: Jelenleg a Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék vezetője. Az Európai Unióhoz csatlako­zásunk előtti periódusban - úgy gondolom - igencsak nép­szerű lehet az ön által irányí­tott terület. Dr. N. Szabó József N. Szabó József: Hivalkodás nélkül mondom: az, hogy hazánk­ban létrejött a nemzetközi kapcso­latok szak, elsősorban nekem kö­szönhető. Főiskolánkon 1992 és 1997 között megalapítottam magát a tanszéket. Szerepet vállaltam a nyíregyházi Európai Tanulmá­nyok Központjának létrehozásá­ban, az ott folyó oktató- és kuta­tómunkában. A tanszék széles körű hazai és európai kapcsola­tokkal rendelkezik, melyek nélkül aligha működhetnénk sikeresen. Egyezményt kötöttünk a Közgaz­dasági Egyetemmel, ennek alap­ján a nálunk végzett hallgatók egyetemi képesítést szerezhetnek nappali tagozaton. K. J.: Nemegyszer előfordult már, hogy szombatonként bent találkoztunk a munkahelyén. N. Szabó József: Annyit dolgo­zom, amennyit a pozícióm, a meg­bízatásaim, a tudományos ambí­cióim megkövetelnek. 1998-tól a Gazdasági és Társadalomtudomá­nyi Tanszékcsoport elnöke vol­tam. 2000-től a Professzori Tanács tagja, 2001-től pedig az FTT kép­zési szakbizottságának tagja is. Részt veszek a doktoranduszok képzésében a debreceni és a veszprémi egyetemen, tagja va­gyok a hazai és nemzetközi kul- túrdiplomáciai kutatócsoportnak. n ................................. Hazánkban létrejött a nemzetközi kapcsolatok szak, ez elsősorban nekem köszönhető. Dr. N. Szabó József .................................................ff A kultúrdiplomácia történetet mint tudományágat jómagam te­remtettem meg és fogadtattam el a nemzetközi tudományos életben. K. J.: Hazánk nemsokára csatlakozik az EU-hoz. Ez nyilvánvalóan új, kultúrdiplo- máciai kérdéseket is felvet. N. Szabó József: Mint a ma­gyar és az európai kultúra viszo­nyát kutató csoport vezetője ezek­kel a kérdésekkel is aktívan fog­lalkozom. Nagy tudományos si­kerként tartom számon, hogy könyvemmel - Hungarian Cultur- Universal / Cultural Diplomatic Endeavours 1945-1948 - a magyar tudományosságot reprezentáló 32 könyv társaságában az én mun­kám is ott lehetett az 1998-as Frankfurti Könyvvásáron. Nem­zetközi elismerés volt számomra az is, amikor a 2001-es Hannove­ri Expón Gulya János, göttinge- ni professzor mellett én is felkért előadó lehettem. Hat könyv az Akadémiai Kiadónál- Hét könyvem jelent eddig meg, közülük hat az Akadé­miai Kiadónál. Magyar és ide­gen nyelveken különböző szak­mai folyóiratokban százötven publikációm látott napvilágot. A nevem több mint hetven könyv sorozatszerkesztőjeként is szerepel. Büszke vagyok rá, hogy a magyar szellemi elit tagjaival együtt lehetek jelen a közszolgálati televíziók és a Magyar Rádió tudományos ro­vataiban. A munka számomra korántsem a tudósi dolgozószo­ba bezárt világára redukáló­dik, sokkal inkább az élő, ha­tékony kapcsolatokra mind a szakmai, mind pedig a magán­életemben. Csallány Dezső fiai, unokái társaságában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom