Kelet-Magyarország, 2003. szeptember (63. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-30 / 228. szám

I 2003. szeptember 30., kedd 0 Az Idősek világnapja alkalmából ok­tóber 1-jén 14.30 órától a polgármes­teri köszöntő után szórakoztató műsor­ral kedveskedik a nyugdíjasoknak a Man­dala Dalszínház társulata a Váci Mihály Művelődési Központban. 0 Könyvbemutató. A Rákóczi-néphagyo- mányok nyomában című könyv bemuta­tója lesz szerdán 15 órakor a Megyehá­zán, a B épület konferenciatermében. A kiadványt Újváry Zoltán professzor ajánlja az érdeklődők figyelmébe. NÉZŐPONT I Nagy István Attila g e-mail: nagyia@kelet.szon.hu Nem hiszem, hogy ne lenne mindenki­nek olyan élménye, mint nekem, amikor először léptem át a magyar-osztrák határt: mintha ünnepelne a szomszédos ország! Zászlók lobogtak, frissen (!) vakolt házak az út két oldalán. S tisztaság. Nyilván azért tűnt fel annyira, mert itthon nem ezt szokta meg az ember. Ezért is jó, ha egy-egy uta­zás alkalmával összehasonlítjuk a tapasztal­takat azzal, amit magunk mögött hagyunk. Igaztalanul általánosítani persze nem szeretnék. Az egyik kereskedelmi csatorna vasárnap szemétvizitet tartott. Ebből kide­rült, hogy a kedvenc budai kirándulóhelye­ken rétegekben pihen a szemét, s reményte­len vállalkozásnak tűnhet megszabadulni tőle. „Igényes" állampolgáraink az erdőbe viszik a szemetet, s ott szabadulnak meg tő­le. De milyen önérzetes az ember, ha rajta­kapják a szemetelésen! Rögtön előhozako­dik a személyiségi joggal, hagyják békén, azt csinál, amit akar. Miközben a megdöb­bentő képsorokat néztem, amelyek megmu­tatták változatos és leleményes szemetelési szokásainkat, azon gondolkodtam, hogy mi a helyzet megyénk városaiban, a megye- székhelyen. A sóstói erdőben, a tornapályán és másutt (a város épített környezetében) nem sokkal jobb. A legnagyobb gondosko­dás és takarítás ellenére bőven akad még szemét mindenütt: a járdákon, a kukák mel­lett, az úttesten, a parkolókban. Mintha az eldobott szeméthez már nem lenne közünk. Ausztriában teljesen más a szeméthez való viszony. A lakók megvalósítják a sze­lektív hulladékgyűjtést: dolgoznak azért, hogy kevesebb kár érje a környezetüket. Az állam nem kér szemétdíjat, mert az embe­rek többszörösen megtermelik a költségeit annak, amibe az esztelen szemetelés kerül­ne. Jó lenne, ha tanulnánk belőle, mert az Unió polgáraiként is nekünk magunknak, a magunk érdekében kell a környezetünkre vigyázni. Kelet«» Magyarország HÁTTÉR /3 Élénken figyelik a piac kihívásait Olyan cégóriásoknak szállítanak, mint a Mercedes, az Audi és VW, a Ford vagy a Scania Ügyvezetői villámértekezlet a Rofa Művek korszerű „lemezszabászatában” (Fotó: Sipeki Péter) Galambos Béla e-mail: galambos@kelet.szon.hu Tímár (KM) - Ahogy monda­ni szokás, szárnyal a tímári Rofa Művek. A cég újabb és újabb megrendelést kap a nagy nyugati autógyáraktól, akik közül néhánnyal már ak­kor kezdődik a közös munka, amikor az új modell még a tervezőasztalon fekszik. Hogy mi a titka a hazai fém­ipart erősítő Rofa sikerének, ar­ról a „művek” ügyvezető tulajdo­nosát fagattuk. A „titok” nyitja- A szállítási fegyelem az, ami­vel lekörözzük a hasonló profilú, kelet-középeurópai konkurens cé­geket. Persze úgy vagyunk meg­bízhatóan pontos beszállítók, hogy nálunk a gyorsaság soha nem me­het a minőség rovására - hozza hétköznapi közelségbe a „nagy tit­kot” Csegei László, aki mint W......................... Bizakodom, hogy az Electrolux nyíregyházi gyárába is sikerül ha­sonló fajsúlyú munkát elnyerniük. Csegei László .................................................W mondja szigorú, de családias han­gulatot tart fenn a cégénél.- Ahhoz, hogy az iparágban si­keresek legyünk, meggyőződésem nem a melóst kell korbáccsal haj­tani, hanem a technológiát javí­tani - adja magyarázatát az igaz­gató az üzemben nem régen áta­dott, termelést korszerűsítő beru­házásnak. Nyögvenyelős menet A német-magyar érdekeltségű Rofa Művek a szintén tímári, tisz­tán magyar Techno Plusz Kft-vel alkotott konzorcium gesztoraként pályázott a Phare-program támo­gatására. A pályázat tárgya - bár Csegei László szerint elég nyög­venyelős volt az uniós pénzhez ju­tás menete - egy 270 ezer euro ér­tékű beruházás volt, amelybe egy korszerű felületelőkészítő, és egy acélhoz, alumíniumhoz is alkal­mas plazmavágó berendés tarto­zott. A nagy német autógyárak­nak, továbbá a hűtőgépiparnak szállítóberendezéseket gyártó Rofa - konzorciumi társával együtt - a beruházás értékének fe­lét nyerte el vissza nem téríten­dő támogatásként a Phare-tól.- Mivel korábban bérmunká­ban végeztettük el azt, amit most már e fejlesztés révén magunk is tudunk, megspóroljuk a fuvaroz­tatási időt, ami a versenyképes­ségünket javítja a piacon - adja magyarázatát a beruházás szüksé­gességének az ügyvezető. A Rofa Művek olyan cégóriá­soknak a beszállítója, mint a Mer­cedes, az Audi és Volkswagen, a Ford vagy a teherautó gyárak kö­zül a Scania illetve a MAN. Legújabban az általános fejlesztés­be fogott BMW három németor­szági gyárába is Tímáron készítik a szállítóberendezéseket. Ami a hűtőgépipart illeti, ott sem gyen­gébb a Rofa referencája. A Goren­je hűtőgépgyár raktári szállító- és logisztikai berendezését is a né­met-magyar cég tervezte, gyártot­ta a tímári üzemben és szerelte be a szlovéniai helyszínen. Ezek után Csegei László úgy érzi, joggal bi­A cég fejlődése 1998 2003 létszám (fő) 35 50 árbevétel (M Ft) 180 600 átlagbér (5 év alatt megduplázódott) X 2X zakodhat abban, hogy az Electro­lux jövőre felépülő nyíregyházi gyárába is sikerül hasonló fajsú­lyú munkát elnyerniük. Öt év után készen- A Rofa Művek 1998-ban épült zöldmezős beruházásban. Azóta fo­lyamatosan fejlesztjük. Az épületek és az infrastruktúra kialakítása után a Phare támogatással nyáron átadott technolóiai korszerűsítéssel lett komplett az üzem. Most, hogy minden feltétel rendelkezésünkre áll, már „csak” a hatékony működ­tetést kell megvalósítani és persze élénken figyelni a piac új kihívá­saira - tér rá búcsúzóul további céljaira az ügyvezető igazgató. Névjegy A Tímáron 1998-ban zöld mezős beruházásban épült német-magyar fémipari üzem: a Rofa Művek vezetője Foglalkozása: gépészmérnök Isk. végzettség: Nyíregyházi Mg. Főiskola (1979), Gödöllői Agrártudományi Egyetem (1983) Előző munkahelye: Rakamaz Rafafém Ip. Szöv. Család: nős, 2 felnőtt fiúgyermek Deleién A kies Bereget járva még ma is találkozhatunk a múlt század ele­jét idéző, fest­ménybe illő táj­képpel. Képünk Botpalád határá­ban készült. (Fotó: Racskó Tibor) Jubiláló gimnázium Tiszalök (KM) - Az idén jubi­lál a tiszalöki Teleki Blanka Gim­názium, Szakközépiskola és Kol­légium. Az ünnepi esemény no­vember 10-15-e között lesz, fővéd­nöke Gazda László, a megyei köz­gyűlés elnöke. Az alkalomra meg­jelenő évkönyvet a volt diákok is segíthetik anyagi hozzájárulásaik­kal a következő számlaszámon: OTP Tiszalök 11744137-15407843. A támogatók neve szerepel majd a jubileumi kiadványban - tájékoz­tatta lapunkat Vajda Lászlóné Csikai Ilona, az intézmény veze­tője, s egykori diákja. MEGKÉRDEZTÜK: ÖN SZERINT KI NÉPSZERŰSÍTSE MAGYARORSZÁGOT? K étlem, hogy Tony Curtis és Baumgart­ner Zsolt lenne a két legalkalmasabb személy arra, hogy reklámozzák hazánkat. Előbbinek már nincs sok köze Ma­gyarországhoz, utóbbi pedig még nem annyira közismert, hogy főszere­pet kapjon a reklámfilm­ben. Nem lenne fontos személyekben gondol­kodniuk a készítőknek, anélkül is lehet pozitív képet festeni rólunk. Sütő Tamás technikus E gyetértek a kiválasz­tott személyekkel. Tony Curtisről kevesen tudják, hogy van ma­gyar, azon belül pedig mátészalkai kötődése. Rá inkább már csak az idő­sebb korosztály emléke­zik. Baumgartner Zsolt hirtelen robbant be a köztudatba, és jó reklám- hordozó. Rajtuk kívül nemzetközileg elismert tudósokat válogattam volna a bennünket nép­szerűsítő reklámfilmbe. Markovics Tamás a Honvéd Szaksz. képv. T ony Curtis egy olyan világhírű színész, aki méltó a népszerűsíté­sünkre, csak köszönet jár azért neki, mert nem felejtette el, hogy hon­nan indult. Baumgart­ner Zsolt a közelmúlt­ban került bele a For- ma-1 vérkeringésébe, jó fényt vet ránk a szemé­lye. De nyugodtan büszélkedhetnénk akár Kertész Imrével, Törö- csik Marival vagy éppen Darvas Ivánnal is. Szikora László vállalkozó T ony Curtist senkinek sem kell bemutatni, mindenki ismeri az ar­cát. Baumgartner Zsolt nevével egyhamar mil- liárdok ismerkedtek meg, elvégre a Forma-l-nek óriási a rajongótábora. Mind­azonáltal bennünket, ma­gyarokat, leginkább konkrét személyek nélkül népszerűsíteni. Sokat kell tenni azért, hogy egy kül­földi csupa jó érzéssel távozzon tőlünk. Kovács Csaba iskolaigazgató A z ötlet önmagában jó, viszont az átlag­magyar távol áll Tony Curtistől és Baumgart­ner Zsolttól. Azt a kort kellene elérni, amikor már nem lenne érdemes ehhez hasonló kampány- filmet készítenie a Ma­gyar Turizmus Rt.-nek. Most sok a meggyötört, a munkától kizsigerelt ember, ehelyett európai módon élő, kipihent honfitársakat szeretnénk látni. Ficze István GÉPÉSZTECHNIKUS Ki korán kel, sokat szemetel

Next

/
Oldalképek
Tartalom