Kelet-Magyarország, 2003. szeptember (63. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-23 / 222. szám

2003. szeptember 23., kedd HÁTTÉR /3 Ma zárva. A Sóstói Múzeumfalu techni­kai okok miatt kedden nem látogatható. Levéltári napok. Tizedik alkalommal rendezik meg a nemzetközi levéltári na­pokat szeptember 25-26-án. Csütörtö­kön 9 órától a városházán (Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) két fő téma szerepel: Rákóczi és kora a források tükrében; 250 éve újratelepült Nyíregyháza múltja (15 órától). NÉZŐPONT Szószék és politika Kovács Éva e-mail: kovacseva@kelet.szon.hu-e, szabad-e, illendő-e szószék­ről politizálni? Hangozhat-e el az Isten házában bármely párt színeiben, bármely célból bármilyen szintű toborzás vagy kampányolás? Az igehirdetés, az imádko­zás helyszínén történhet-e bármilyen jel­legű ideológiai, politikai megnyilvánulás? Meggyőződésem, hogy a kérdésekre adott válasz minden esetben kizárólag csakis a leghatározottabb, legszigorúbb -„nem" lehet. Pedig a dologra - sajnos - régen is volt, ma is akad példa. Már a vá­lasztások idején, az úgynevezett kam­pányidőszakban is sok kifogás fogalmazó­dott meg akkor, amikor kiderült, vagy ép­pen csak felmerült a gyanú, hogy egyes politikusok, vagy annak készülő szemé­lyek a meggyőzés, a politizálás helyszínei közé a templomokat is besorolták. Voltak esetek, amikor papokat is megvádolták azzal, hogy befolyásolni próbálják hívei­ket, tippeket adnak nekik, a szavazófülké­ben kire voksoljanak. Fölösleges, s szerintem leginkább magá­nak az egyháznak legtöbb kárt okozó ese­tek ezek. Ha profánul fogalmazunk, azt kellene mondanunk, valóságos öngól. A papok, az egyház dolga ugyanis közel sem a politizálás, hanem a lelkekkel való törő­dés, és még számos fontos dolog. Az én ol­vasatom szerint a papok, lelkészek feladata oly sokrétű, oly speciális és oly felemelő, hogy politizálás nélkül is megérdemli a leg­nagyobb elismerést, a legkomolyabb erköl­csi rangot, az emberek bizalmát. ^Meggyőződése, világi hitvallása termé­szetesen - mint minden embernek, a pap­nak is lehet. Csakhogy - akár az orvosunk­ról, - a papunkról se akarjuk mindenáron tudni, lelke mélyén melyik politikai tábort erősíti. Magánügy, mely másra nem tarto­zik, hiszen testünk és lelkünk bajai egyaránt pártsemlegesek. Ezért is tartom szomorúnak, hogy egyik közismert, vezető politikusunk a hétvégén „szószékről hir­dette az igét". Még akkor is, ha abban, amit mondott, egyébként igaza volt... A számítógép rabja (Rajz: Ferter János) A körutak a belvárosi forgalom zsúfoltságát enyhíthetik (Fotó: Elek Emil) Tervezik Nyíregyházát a jövőnek (2.) Egyértelmű, hogy a nagykörút építését be kell fejezni Nyíregyháza (KM-Cs. K.) - Készül Nyíregyháza Telepü­lésszerkezeti Terve, amely­nek társadalmi vitája e hé­ten kezdődött. Tegnap Oro- son tartottak lakossági fóru­mot, holnap, szerdán 17.30- ra a városháza dísztermébe várják az érdeklődőket. Gondolatébresztőnek a Giba Tamás alpolgármesterrel készült beszélgetést szánjuk. Mint el­mondta: Nyíregyháza település- szerkezeti tervének legfontosabb eleme a terület-felhasználások el­határolása: hol lesznek lakó-, ipa­ri-, gazdasági területek, központi funkciók, zöld terület; hol lesznek fő közlekedési helyek, útvonalak. Külső gyűjtőutak A terv közlekedési részében ah­hoz a koncepcióhoz képest, amit már tárgyalt és elfogadott a kép­viselő-testület (M3-as, kétoldalt el­kerülő gyűrű), jelentős változások nincsenek. Egyértelmű, hogy a nagykörutat be kell zárni - de van egy, a korábbitól eltérő nyomvonal-változat. Érlelődik a Himes felől a Konzervgyár mögött - a vasút mentén - építendő gyűj­tőút megépítésének gondolata is. A Tünde utca összekötése a Simái úttal - alternatív útvonalnak lát­szik az M3-as megközelítéséhez. A Tünde utca folytatásában - Móra, Pompás utca vonalán - megjelen­het egy külső gyűjtőút. Végeredményben a megye- székhely hagyományos, sugaras szerkezetű úthálózata mellett gyűrűk - kis- és nagykörút - szolgálnák azt a célt, hogy ne kelljen feltétlen a városon ke­resztülhaladnia a forgalomnak, amikor a körutakon haránt irányban áttörhetők a sugarak. A cél ez - és a körbejárhatóság. n ............. A közlekedési rész­ben a már elfoga­dott koncepcióhoz képest jelentős vál­tozások nincsenek. Giba Tamás .........................................ff Terület-felhasználásnál az egyik kérdés: a közlekedési há­lózat átalakításával fel kell ké­szülni arra, hogy bizonyos keres­kedelmi, logisztikai befektetések fogják keresni a jól megközelít­hető csomópontokat. Felértékelő­dik a Simái út közlekedési szerepe - a terület gazdasági hasznosítása is megfontolandó. Lakóterületek esetében na­gyon nagy nyomást érzékelnek sok irányból. A lakosság a belte­rületekhez csatlakozó részek épí­tésre alkalmassá tételét szorgal­mazza. A terv, melyet lakossági fórumok sorozatán ismertetnek meg az egyes lakóterületeken élőkkel, tartalmaz ilyen eleme­ket. Egyik részük már első lép­csőben megvalósulhat, a többi ütemezve. Hogy hol, mi és mikor - arról is szó esik azokon a la­kossági fórumokon, amelyeket az elkövetkező napokban, hetek­ben tartanak. Ódzkodunk az újtól? Persze, nem könnyű az újat el­fogadtatni. Emlékezzünk rá: amikor az első multik megjelen­tek Nyíregyházán, itt is hallhat­tunk olyan hangokat: ki fog ürülni a belváros, ha a nagy üz­letláncok idetelepülnek. Nem így történt... Előtérben a környezetvédelem Ma már, mint Giba Tamás­tól - aki maga is szakmabeli - megtudtuk, a szakemberek mindenütt a vegyes területet szorgalmazzák. Ez olvasható az új Athéni Chartában is, mely a tervezési irányelveket tartalmazza. Ennek lényeges eleme: a tervezés legyen tekintettel az igények állandó változására. A települési szabályozásban fel kell hagyni a mai, funkció szerinti terület-felhasználás alkalmazásával. Sokkal in­kább azt a megközelítést kell alkalmazni, hogy a funkciót másodlagossá tesszük, és a környezetvédelmi paraméte­reket helyezzük előtérbe. Ma már van olyan ipari üzem, amelynek szép, üde parkja vetekszik bármelyik la­kótelepével. Károsanyag kibo­csátása nincs, még zajjal sem jár a benne folyó tevékenység. Elvüeg akár egy lakótelep kel­lős közepébe is betelepíthető. A KSH ELEMZÉSEIBŐL Könyvkiadás Nyíregyháza (Dajka Já­nos - KSH) - A Központi Statisztikai Hivatal összesítése szerint Ma­gyarországon az elmúlt öt évben 50 480 mű je­lent meg, ami évi átlag­ban 10 ezer körülinek felel meg. A lakosság számához vi­szonyítva hazánk könyv­kiadása nemzetközi össze­hasonlításban a középme­zőnyhöz tartozik, átlagosan minden ezer lakosra jut egy új könyv. A kiadott művek száma 2002-ben 10 207, a példányszám pedig közel 47 millió volt. Ezen belül a könyvek száma 9990, ami 13 százalékkal haladta meg az előző évit. Magyar szerzők A tudományos, ismeret- terjesztő és szakmai művek túlnyomó többsége magyar szerzők műve, és ebben nem történt lényeges válto­zás az elmúlt években. A 2002-ben kiadott közel 5 ezer mű 74 százalékának volt magyar a szerzője. A könyvforgalomból legna­ff ............... A könyvek árai jelentő­sen, több mint tízszeresére nőttek. Dajka János ................................ff gyobb arányban, 26 száza­lékkal az ismeretterjesztő könyvek részesedtek. A KSH időmérleg vizsgá­lat eredményei szerint 2000- ben a 15-74 éves népesség ol­vasással töltött ideje a tíz évvel korábbi felmérés ada­taihoz képest hozzávetőlege­sen háromnegyedére csök­kent. Legerőteljesebb visz- szaesés a 20 év alatti fiata­lok körében következett be. A 15-19 éves férfiak esetében napi átlagban 37 percről 17 percre, a nők körében 37 percről 21 percre csökkent az olvasásra fordított idő. A szerény állami támoga­tás mellett a könyvek árá­nak alakulását a piaci viszo­nyok jellemzik. Az 1990-es i években a könyvek árai je­lentősen, több mint tízszere­sére nőttek. Az elmúlt öt év­ben a növekedés üteme már lassult, de így is meghalad­ta a fogyasztói árindexet. MEGKÉRDEZTÜK: MIT VÁR MAJD AZ EURÓPAI UNIÓTÓL? F olyamatosan figye­lemmel kísértem az unióba belépni szándé­kozó tagállamok dönté­seit. Számomra nem volt meglepő, hogy mind a tíz várományos ország igent mondott a csatla­kozásra. Azt is tudom, hogy Magyarországon vettek részt arányaiban a legkevesebben. Én, mi­vel még nőtlen vagyok, szívesen vállalok majd munkát valamely gazda­gabb tagállamban. Korcsolai József ESZTERGÁLYOS A legtermészetesebb­nek tartottam, hogy a tavaszi népszavazáson magam is részt vegyek. Az ember azt reméli, hogy csak jobbra fordul a sorsunk. Valamennyi csatlakozó tagállam pol­gárai is valószínűleg így gondolkodtak, amikor igennel szavaztak az Eu­rópai Unióra. Én alapve­tően optimista vagyok, e kérdésben is. Még akkor is, ha jobb, már csak az unokáinknak lesz. S zloboda Ibolya NYUGDÍJAS N em lepődtem meg azon, hogy vala­mennyi leendő tagország a csatlakozás mellett döntött. Igazából azt sze­retném, hogy az Európai Unióban az ország vala­mennyi lakójának jobb sorsa, mondhatjuk úgy is, hogy valamennyi pol­gárának emberhez méltó élete lehessen. Ami ne­gatívum: sajnos, miként a rendszerváltást, ezt is a mi korosztályunknak kell megszenvednie. Puskás László VÁLLALKOZÓ M int azt gondolni le­hetett, a tíz váromá­nyosból a lettek is az EU -t választották. Úgy gon­dolom: annyi kis ország alkotja Európát, hogy eb­ből kimaradni egyetlen nemzetnek sem szabad. Végre megvalósulhat az a régi álom, hogy Európa már nemcsak földrajzilag jelent egységes egészet, de az ezen a földrészen élő népek szövetségét is. Tíz évet adok a felzárkó­záshoz. Újvári Katalin üzletkötő E gy-két mondatban ne­héz elmondani, mit várok az uniótól a ma­gam, s az ország számá­ra. A legtömörebben azt mondhatom: jót! Jobbat, mint a jelenlegi, mert nagyon sok embertár­sunk kínlódik, vergődik, míg a politikusok leg­többje fütyül a kisembe­rek, a mai Tiborcok pa­naszára. Csak magukkal törődnek. Sok változásra lesz még szükség: nekik, nekünk, mindenkinek! Lendvai László ügyintéző

Next

/
Oldalképek
Tartalom