Kelet-Magyarország, 2003. szeptember (63. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-20 / 220. szám

2003. szeptember 20., szombat HÁTTÉR /3 Keleti Mi .fül Régiségek. A nyíregyházi Hatzel téren e hét végén, szeptember 20-án és 21- én régiségek kiállítása és vására lesz. Őszi munkák a Múzeumfaluban. Az őszi, ház körüli munkákból tartanak be­mutatót szeptember 20-án a Sóstói Mú­zeumfaluban. Tízkor kezdődik a rendez­vény, aszalással, befőzéssel, lesz birs­almasajt, őrölnek, csépelnek - s persze kóstolgatnak is a vendégek. 0 Téma: a városterv. Lakossági fórumot tartanak szeptember 22-én 17.30-tól az orosi iskolában, 24-én 17.30-tól a vá­rosháza dísztermében. A téma: Nyíregy­háza településszerkezeti terve. NÉZŐPONT Számtanpélda Angyal Sándor e-mail: angyal@kelet.szon.hu Csillag István gazdasági miniszter fején találta a szöget. Azt mondta: előbb szor- zunk, aztán osztunk. Bővebben: előbb meg kell többszöröznünk az anyagi javakat, hogy aztán legyen miből többet szétoszta­ni. Már szinte hallom erre az ellenzéki re­agálást: a miniszter feltalálta a spanyol vi­aszt. Nyilvánvaló, hogy ez a „felfedezés" nem a gazdasági miniszterünk irodalmi munkásságának a része, de a hasonlat na­gyon is találó. Régen ezt úgy mondták: szétosztani csak azt lehet, amit megtermel­tünk. Mármost, kormányok jöhetnek, a rendszerek változhatnak, az alapigazság változatlan: az üres tenyérből még a han­gya sem lakik jól. ✓ Ámde! Ahhoz, hogy valamit megsok­szorozhassunk, annak léteznie kell. Ese­tünkben a termelésnek kell meglenni, ahol szorzunk, meg a bevételeknek kell létezni­ük, ahol szintén szorzunk, s így kerekedik ki a korábbinál lényegesen nagyobb osz­tandó. Ami a termelést illeti, különöskép­pen itt a szatmár-beregi síkságon az ember tanácstalan. Annak idején az iskolában azt tanultuk, hogy a semmi akkor is semmi, ha ezerrel szorozzuk. Ezen a tájon pedig a GDP olyan kicsi, hogy alig látszik, ezt aligha lehet szorozni, meg négyzetre emel­ni. Megszorozni lehet viszont az adókat, a kötelezettségeket, amit nem is szalaszt el soha egyetlen pénzügyi kormányzat sem. Ezúttal úgy tűnik, szorozzák azokat a jutta­tásokat is valamelyest, amelyekből aztán lehet visszavenni az adó oldalán. Sőt, né­mi pénz még marad is a kasszában... Min­denesetre bíztató, hogy a korábbi kijelenté­sét most már konkrétummal megerősítő mi­niszterelnök kimondta: miként karcsúsítja a minisztériumokat, a közszférát. Nem jó hír, hogy szűk esztendő jön ránk, meg hogy áldozatot kell hoznunk, de azt sem várhatjuk el, hogy egyre kevesebb pénzből egyre többet juttasson vissza a kormány. Ez matematikai lehetetlenség. Csak nem a TITÁSZ volt ma nálunk? (Rajz: Ferter János) Ne akaijunk kreált ivókat (3) A nagymegyék láthatnák el a szükséges regionális funkciókat is Nyíregyháza (KM) - Én dr. Verebélyi Imre nagymegyés régióit tartom alkalmasnak arra, hogy a jelenlegi hely­zetben megoldja a különböző oldali elvárásokat, és nyug­vópontra helyezze a lassan több évtizedes vitákat. Ezt tartom racionális, gazdasá­gos, egyszerű, hagyomány-tisztelő megoldásnak. Dr. Vincze István területfejlesz­tési szakember, megyei főépítész fejtette ki így véleményét a régi­ók Európájáról írott tanulmányá­ban, s adatokkal alá is támasz­totta. Az ilyen módon kialakuló régiók adatai a következőképpen alakulnának: A munkaerő foglalkoztatása Is egyenletesebb lenne (Fotó: Balázs Attila) 2000. j jjj jjjjj Ssz. ÉVI KSH Város Terület (km2) Népesség (1000 fő) ■ 1. Győr-Komárom 6354 736 2. Vas-Zala 7120 560 3. Veszprém-Fejér 8972 795 4. Somogy 6036 330 5. Tolna-Baranya 8133 645 6. Pest-Bp. 6918 2844 7. Bács 8445 532 8. Nőgrád-Heves 6181 539 9. Jász-Hajdú 11793 952 10. Békés-Csongrád 9894 924 11. Borsod 7247 730 12. Szabolcs 5937 570 Ezek a paraméterek tökélete­sen megfelelnek a 35 európai ré­giónak. Természetesen be kell látni, ebben az összeállításban is vannak együttműködésre társu­ló megyék, de ez megoldható anélkül is, hogy történelmi iden­titásukat elveszítenék. Szerintem a kétmegyés társulásban az egyik kiemelt város a megye- székhely lenne, a másik (kisebb) a régióközpont. Önjelölt pozícióban Az önállóan maradó megyék székhelyei mindkét funkciót be- tölthetnék, racionalizáló intézke­dések mellett. Ennél inkább kel­lemetlenebbek lennének azok az esetek, ahol külső hatásra, vagy önjelölt pozícióból bizonyos me­gyeszékhelyek már korábban és ma is elszívó hatást gyakorolnak a szomszédos központokra az in­tézményrendszer átszervezését illetően (bankok, egyéb pénzin­tézetek, közmű vállalatok, stb.) Természetesen ezeknél bizonyos visszarendeződésekre kellene sort keríteni, de gondolom, hogy ez nagyobb nehézséget nem okozna. A lopakodó intézmény- regionalizációt felváltaná a legá­lis. Érdemes lenne ezekről a kérdésekről demokratikusan megalapozott döntéseket hozni, még mielőtt visszafordíthatatlan változások következnek be, me­lyek károsan befolyásolhatják európai jövőnket. Verebélyi ja­vaslata azért is jó, mert a gya­W................................................ A rendszerváltást követő időszak megyeellenes kampányának „óriási” gondolata az volt, hogy meg kell szüntetni a megyei urak jogait Dr. Vincze István .................................................» korlatban ezzel nincs igazán két középszint, helyette nagymegyék vannak, ellátva a szükséges re­gionális funkciókat is. Megbukott kísérletek Közel 100 éve megkezdődött a megyék elleni hadjárat. Az 50- es években két ízben is kísérle­tet tettek számuk csökkentésére, és szinte örökös „feladatnak” számított az ellehetetlenítés, ki­ürítés, lebegtetés, a hatáskörök folyamatos csorbítása, melyek hatékonysága különösen a rend­szerváltást követően növekedett jelentősebben. A megyéknek fo­lyamatosan bizonyítaniuk kellett saját létjogosultságukat. Onnan kezdve pedig, amikor már terü­letfejlesztési jogosítványaikat is alaposan megnyirbálták és az eszközrendszerek sem álltak ren­delkezésre ahhoz, hogy kézzel fogható segítséget adhassanak a térségi, települési problémák megoldásához, a települések megítélése is változott. Erkölcsi kérdés A rendszerváltást követő időszak megyeellenes kampányá­nak „óriási” gondolata az volt, hogy meg kell szüntetni a me­gyei urak jogait, hogy pénzelosz­tó szerepben visszaélhessenek hatalmukkal. Az is „fontos” szempont volt, hogy karcsúsod- jon a közigazgatás létszáma, mi­közben a minisztériumok dagad­tak. Ha valaki azt hiszi, hogy ha­talmas lépéseket tettek a moder­nizáció és racionalizálás terén, téved. Először is azóta soha nem látott mértéket vett a protekcio­nizmus az országban, persze az élet csaknem minden területén. Akkor vajon ez lehetett a legna­gyobb erkölcsi kérdés Magyaror­szágon? Ma is vannak Urak és lesznek is, akiktől sok-sok ember léte függ, településeké is, régió­ké is, sőt akár országé, vagy vi­lágé. A visszaélés pedig ma is re­latív „rugalmas” fogalom, pld. a divatos lobbi mellett. Feladat és létszám A karcsúsítás eredménye pedig az lett, hogy a megyei tanácsok közigazgatási fel­adatait többszörösen meg­haladó létszámú szerveze­tek vették át. Nem akarok az ezzel összefüggő további elemzésekhez hozzáfogni, pedig el kell hinni, hogy na­gyon sok érdekes, de főleg visszás dolog derülhetne ki, ha Valaki ezeket a folyama­tokat komolyan megvizsgál­ná és értékelné. Napkoriak sikere Szigetszentmiklós-Nap­kor (KM) - Jó hírrel jelent­kezett Szigetszentmiklósról Gáva János, Napkor polgár- mestere: a Hortus Hunga- ricus 2003. Nemzetközi Ker­tészeti Szakkiállításon és Vásáron a település, mint az ország egyik legvirágo­sabb községe is bemutat­kozhatott. Standjukat a ki­állítás zsűrije igen magasra értékelte, és első helyezés­sel díjazta. Bemutatkozott egy új termék, a Nap-kori- kum elnevezésű pálinka is, amely a közelmúltban aranyéremmel debütált a Hévízi Pálinkafesztiválon. Busszal, biciklivel Nyíregyháza (KM) - A vízügyi és környezet- védelmi szervezetek fel­hívással fordulnak a nyilvánossághoz az au­tómentes nap, szeptem­ber 22-e alkalmából. ..Úgy gondoljuk - áll a fel­hívásban -, hogy az európai autómentes nap akkor mu­tatja meg az autómentes köz­lekedés előnyeit, ha minél többen vesznek részt a prog­ramjában. Mi felhívjuk kol­légáinkat arra, hogy leg­alább ezen a napon próbál­ják ki az autó nélküli közle­kedést. Jöjjenek munkahely­ükre tömegközlekedési esz­közökkel, kerékpárral vagy gyalog.” Szeptember 20-án 10 órá­tól a Kossuth és a Hősök te­rén lesz autómentes rendez­vény, ahol a Fetiköfe példá­ul imissziós mérést végez. A Hősör terén 11 órakor kezdődik a kerékpárosok, majd a kerekes székesek versenye. Lesz még BMX-be- mutató, ügyességi verseny. MEGKÉRDEZTÜK: AZ AUTÓMENTES NAPON TUDJA-E A KOCSIJÁT NÉLKÜLÖZNI? N agykállóban lakunk a családdal, öt gyerme­künk van. Ha viccesen mondom, akkor leltár szerint három gyerek Nyíregyházán tanul, ket­tő pedig otthon. A felesé­gemmel bent dolgozunk Nyíregyen, én autóval jö­vök korán, a többiek pe­dig busszal, vonattal. Azt sérelmezem, hogy a hét végén nincs egy késői buszjárat Kállóba! Éppen meg tudnék lenni autó nélkül, de így jobb. Nagy József ESZTERGÁLYOS r Á ltalában akkor hasz­nálom az autót, ha valami sürgős elintézni­valóm akad. Nem vagyok tehát „autófüggő”. A me­gyei kórházban dolgozom környezetvédőként, így a szakmám szerint is a jó levegő, a természet párt­fogója vagyok. A kérdés­re felelve azt mondha­tom: szombatonként az édesapámat látogatjuk meg, vasárnap viszont rendszeresen a kert ad munkát, nyújt pihenést. Lippai Mihályné KÖRNYEZETVÉDŐ S zámomra nem lesz te­her szombaton letenni az autót, elképzelhető, hogy ehhez tartom majd magam. Mint Nyírtelek korábbi polgármesteré­nek, komoly problémát okozott a 38-as főút bor­zasztó zsúfoltsága. Saj­nos, anyagiak hiányában a megoldás még várat magára egy ideig. A hét­végeken addig is, ha Nyíregyházára indulok, inkább Nagycserkesznek veszem az irányt. Ratkos Mihály VOLT POLGÁRMESTER L ehetne kevesebbet is autóba ülni, de az ember munkája, szerve­zett programja már meg­kívánja az autó használa­tát. Sokaknál a kocsi tel­jességgel nélkülözhetet­len, életritmus is. A sza­bad időt viszont tölthet- nénk többször a szabad­ban, kerékpározással. Mi ezt gyakran meg is tes­szük! A gyermekeink au­tóbusszal járnak iskolá­ba. Jó volna egy körúti buszvonal a városban! Horváth Endréné TANÁR A z autót azért találták fel, hogy a szolgála­tunkra legyen. Azt látom, hogy Nyíregyháza forgal­ma két-három éven belül teljesen bedugul. Renge­teg kocsit hoznak be külföldről, meg folyama­tosan vásárolnak is. A szakmámból eredően ta­pasztalom, hogy egyre több a baleset. Ez az eu­rópai autómentes akció engem alighanem meg­győz: szombaton nem ülök autóba! Dajka Zoltán AUTÓVILLAMOSSÁGI MŰSZERÉSZ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom