Kelet-Magyarország, 2003. szeptember (63. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-01 / 203. szám

2003. szeptember 1., hétfő Kelet# Magyarország HÁTTÉR /3 Ügyfélszolgálat. A megyei Nyugdíjbiz­tosítási Igazgatóság szeptember 2-án ki­helyezett ügyfélszolgálatot tart 9-től 12 óráig Tiszavasvári Polgármesteri Hivata­lában. Bőrápolás. A Borbányai Művelődési Házban szeptember 1-jén 14 órától bőr­ápolás és bőrelváltozás idős korban cím­mel dr. Szőke Katalin bőrgyógyász-koz- metológus főorvosnő tart előadást. NÉZŐPONT Mindennapi könnyeink Marik Sándor e-mail: marik@kelet.szon.hu Tegnap megyénk is részesült az esőből; valamelyest könnyebbség ez azoknak, akik hetek óta könnybelábadt szemekkel járnak-kelnek - köszönhetően a pollenek­nek, főképpen a parlagfűnek. Jól jönne még egy kicsit több csapadék, ami már va­lóban kitisztíthatná a levegőt, de erre alig­hanem várni kell még. Persze nemcsak a pollenekről van szó. A szakemberek ugyan azt mondják: a mi megyénk az ország ke­vésbé szennyezett területei közé tartozik, mégis tengernyi és költséges a tennivaló. A megyei közgyűlés az év elején fo­gadta el Szabolcs-Szatmár-Bereg környe­zetvédelmi programját, amelyben külön fe­jezet foglalkozik a levegővel. 1990-ben kö­zel 2800 jelentősebb légszennyező forrást tartottak nyilván, mára ezek száma megha­ladta a háromezret. A növekvő szám nem feltétlenül jelent nagyobb terhelést a leve­gőre, mert a hatóság folyamatos műszaki fejlesztésekre ösztönzi a érdekelteket, s például egy városi erőmű, vagy egy nagy gyár környezetvédelmi beruházása lénye­ges, az egész környékre kiható változást eredményez. A korszerű ipari és fűtéstech­nológiák mindenképpen jótékony hatással vannak a levegőtisztaságra. Az ipari lég- szennyezés ezért szorult már hátrább, ma az első helyeken a közlekedés és a kom­munális szolgáltatás osztozik. Az ólom- és a szén-monoxid-terhelés miatti aggályokat megelőzik a nitrogénoxidok, amelyek olyannyira ellepik levegőnket, hogy meg­haladják a veszélyes határértékeket, gyak­ran irritálják a nyálkahártyát, kötőhártyát - miközben nem értjük, mi történt velünk. A legnagyobb gond, hogy az apró ki­váltó dolgokat az ember hajlamos nem észrevenni: nem nézi meg, káros gázzal működő sprayt vesz, vagy környezetbará­tot, nem a környezetvédelemre gondol, amikor füstöl az autója, hanem a pénztár­cájára, nem fárad el a kissé távolabb lévő szelektív hulladékgyűjtőig, hanem bedob a hagyományosba üveget, műanyagot, papírt, textilt, konyhai maradékot. Akár ez is eszünkbe juthatna, amikor könnyezünk. Ez már túlzás Pistike, hogy minden nap valamire pénzt kell vinned az iskolába!... Rajz: Férter János Jövőre jön az ápolási biztosítás A befizetett járulékból új ellátási formákat vezethetnek be Az ápolási biztosítás bevezetése biztonságot jelenthet mindenkinek... Illusztráció: Balázs Attila Kovács Éva e-mail: kovacseva@kelet.szon.hu Nyíregyháza-Budapest (KM) - A kormány tervei sze­rint jövő év januárjától meg­kezdődne az úgynevezett harmadik biztosítási ág, az ápolási biztosítás rendszeré­nek bevezetése. Az egészség- és nyugdíjbiztosí­tás mellett tehát ápolási biztosí­tási járulékot is fogunk fizetni. Családok a megmondhatói annak, milyen komoly gondot jelent, ha valaki magatehetetlenné válik, ápolásra szorul. Különösen nehéz a helyzet akkor, ha mégcsak meg­jósolni sem lehet, meddig kény­telen az illető mások gondoskodá­sát, a törődést igénybe venni. A problémát aktuálissá teszi, hogy a statisztikák egyértelmű adatai szerint a magyar társada­lom (is) fokozatosan öregszik, eb­ből következően egyre többen lesznek azok, akik önmagukat képtelenek ellátni. Tény ugyanakkor, hogy nap­jainkban az öregkori ellátás nem » ................................................. Cél, hogy lehetőség szerint minden rászoruló ellátáshoz jusson. Kovács Ibolya .................................................ff biztosított állampolgári jogon, és a pár éve bevezetett otthonápo­lási rendszer lehetősége közel sem áll minden rászoruló rendel­kezésére. Uniós követelmény A tervek szerint az új biztosí­tási alapból finanszíroznák a kü­lönféle ápolási ellátásokat, szük­ség esetén a szociális otthoni el­helyezést is. Ha indokolt, ebből a fajta biztosításból lehetne elvé­gezni akár azokat a lakásátala­kításokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ápolásra szoruló gondozása, mozgása minél zök- kenőmentesebb legyen. Kovács Ibolya, az Egészség- ügyi, Szociális és Családügyi Mi­nisztérium szociális szolgáltatá­si főosztályvezetője kérdésünk­re a következőképpen fogalmaz:- Az ápolási biztosítás beveze­tésének szükségességével már régóta foglalkozik a szakma, mégpedig abból a megfontolás­ból, hogy egyrészt a környező or­szágokban már rég bevált a mód­szer, s hogy az Európai Unióban ez a biztosítási forma valójában kötelező, a szabály hazánkra is érvényes.- Az ápolási biztosítás lénye­ge, hogy a tartósan ápolásra szo­ruló személyt egy orvoscsoport vizsgálja meg azért, hogy megál­lapítsa az úgynevezett ápolási szükségletet, azaz megmondja, az illető állapota milyen ápolási for­mát tesz szükségessé. Csak test­ápolást igényel-e, vagy a táplál­kozásban is szüksége van segít­ségre, illetve egész napos felügye­letre és ellátásra szorul-e. Német minta A hírek szerint a hazai ápolá­si biztositásnnál a német min­tát vennék alapul...- ...Természetesen a hazai vi­szonyokhoz igazítva. A németek­nél például még a háztartásveze­tés is szerepel a formák között, ez azonban nálunk a házigondo­zás bevezetésével már megoldott­nak tekinthető. A magyar rend­szer célja az, hogy a lehetőségek szerint minden ápolásra szoruló személy megkapja a neki szük­séges legjobb ellátást. Ehhez pe­dig az kell, hogy továbbfej­lesszük az otthonápolási és a házi gondozási rendszerünket, amely a további feladatnak alap­ja lehet. Szó van arról, hogy úgy­nevezett kistérségi ápolási köz­pontok létesüljenek, ahol a szer­vezés, a koordinálás történhet. Hol tartanak az előkészületek?- Kormánydöntés még nincs, a szakmai munka azonban gőz­erővel folyik. Ha minden a ter­vek szerint zajlik, akkor 2004- ben úgynevezett modellkísérle­tek keretében megyénként legalább egy helyen szeretnénk az ápolásnak ezt a a nálunk új, de az uniós országokban már be­vált formáját megkezdeni. Miből fizetnék az újdonságot? S hogy miből futná minder­re az amúgy is szűkös évek idején? A hírek szerint az ápolási alap kiadásait az új ápolási já­rulék bevezetéséből fedezné a kormány. Ez pedig azt is jelen­tené, hogy a jelenlegi 8,5 száza­lékos nyugdíj és a háromszáza­lékos egészségbiztosítási járulé­kon túl januártól az egyszázalé­kos ápolási járulékot is le kel­lene róniuk az állampolgárok­nak. A hírek szerint az ápolási alapot a következő évben, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár keretein belül hoznák létre, de önálló pénzalapként kezelnék. Számítások szerint az egy százalékos járulékból már jövőre 53 milliárd forint forint kerülne a társadalombiztosítás kasszájába. Az első években az alap felhalmozása, a továbbiak­ban pedig már a szolgáltatások finanszírozása történhetne meg. Tiszaadonyban kötött házas­ságot június 14-én a helybeli Csa­tári István és az ömbölyi Tréfán Ildikó. Ötévi együttjárás után augusz­tus 9-én esküdött egymásnak örök hűséget a tiszateleki Gáspár Zsolt és a nagyhalászi Horváth Gyöngyi. A vállaji római katolikus temp­lomban tartotta esküvőjét augusz­tus 2-án a mérki Simák Szabolcs és a vállaji Harcsa Krisztina. Szilvát aszalnak Nyíregyháza (KM) - Meg­kezdődtek az őszi munkák a Sóstói Múzeumfaluban is. Érik a szilva, ezért már most, a hétvégén egy részét aszalták is. Természetesen a látogatók is megnézhetik, hogyan lesz az érett szilvá­ból a hosszú téli esték ked­venc csemegéje. Szeptember első szerdáján viszont a lek­várfőzés csínját-bínját les­hetjük el az itt tüsténkedő asszonyoktól. Szeptember 20- án rendezik a hagyományos őszi munkák a ház körül cí­mű programot, melynek ke­retében már meg is kóstol­hatjuk, hogy sikerült a szil­valekvár. A KSH ELEMZÉSEIBŐL Ipari parkok Nyíregyháza (KSH - Malakucziné Póka Mária)- Az Észak-alföldi régió mérsékelt gazdasági po­tenciálja, további lesza­kadásának megakadá­lyozása, illetve felzár­kóztatása érdekében a területfejlesztés hagyo­mányos eszközei mellett 1996- tól működnek vál­lalkozási övezetek. A régió északkeleti csücskében, az ukrán határ közelében, az országban el­sőként jött létre a Záhony és Térsége Vállalkozási övezet. Az ipari parkok egy-egy településen szintén vonzó befektetési lehetőségeket kí­nálva várják az ipari vállal­kozásokat, megfelelő infra­struktúra, szolgáltatás és szakmai háttér biztosításá­val. Ezek elsősorban a ré­gió jelentősebb városaiban földrajzilag szórtan jöttek létre. Összesen 21 települé­sen üzemeltetnek 25 ipari parkot. Ezek közül csak 2 található községben (Szász­berekén, Nyírbogdányban). Debrecenben 4, Szolnokon 2 ipari park is működik. 1997- től Elsőként 1997-ben volt mód ipari park cím elnye­résére. A régióban ekkor Debrecenben és Nyíregyhá­zán jöttek létre, majd rövid időn belül, a következő két évben alakult az itteni par­kok héttizede, zömmel ön- kormányzati működte­tésben. Az ipari parkok betelepí­tettsége ma még nagyrészt mérsékelt, néhánynál rend­kívül alacsony, esetenként pedig korábban is működő vállalkozások területén tör­tént meg a kialakításuk. Nyírpazonyban augusztus 2­án mondta ki a boldogító igent Nyikos Norbert és Nagy Henriet­ta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom