Kelet-Magyarország, 2003. augusztus (63. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-19 / 193. szám

2003. augusztus 19., kedd Kelet <#Magyarország HÁTTÉR / 3 HÍREK A nyugdíjról. Minden hónap utolsó csü­törtökén, most augusztus 21-én 9-13 óráig kihelyezett ügyfélszolgálatot tart Fe­hérgyarmaton, a polgármersteri hivatalban a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság. Honismereti tábor. Augusztus 21-én kezdődik és 27-éig tart a nyíregyházi Vá­rosmajori Közösségi Ház nyugdíjas-egye­sülete szervezésében a helytörténeti és honismereti tábor Tiszalökön. Előadások, kirándulások, rekreációs szabadidős fog­lalkozások szerepelnek a programban. NÉZŐPONT Szokjuk meg a magányt? Angyal Sándor Szokjuk meg a magányt! - mondta egykori főszerkesztőm, hazajövet a buda­pesti tájékoztatóról, ahol a bevezetés előtt álló új gazdasági mechanizmusról volt szó. Ismerkedtünk a kifejezéssel: adjunk teret az önálló vállalkozásnak, vonuljon ki az állam a gazdaságból, ne mindent ő akarjon megszabni, ne róbertbácsiskod- jék, ne keltse azt a látszatot, hogy ő a mindenható, nélküle még a szél sem fúj. Azóta volt rendszerváltás, háromszor kormányváltás, hol az egekig csapóan, hol csak szőrmentén zajlott a privatizáció, kialakultak a gazdagok, meg a szegények, hol nőtt, hol csökkent az államadósság, tíz-, meg százezrek kerültek ki az utcára, a kormányok meg visszafelé tekintgettek lá­nyos zavarukban elődjükre, mert nem tud­tak megbirkózni a feladatokkal. Amíg jó­részt sikerült az államnak kivonulnia innen is meg onnan is, addig a szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagab­bak lettek. Ábránd maradt csupán a szo­ciális piacgazdaság, eközben új szólammá vált, hogy járatlan úton kell-mennünk, mert a magyar kapitalista fejlődés egyedi Európában. A múíté lett a létező szocializ­mus, - ám tovább létezik az a szemlélet, amely mégis az állam bácsitól várja a se­gítséget, ha bajban van. Még messze van a „kánaán", az az állapot, amikor az állam úgy engedi szabadjára a lehetőségek tekin­tetében polgárait, hogy azért a rászorulók­nak fogja a kezét. Mert egyetlen állam sem teheti meg, hogy teljesen elfordul polgárai­tól, kiváltképp nem a rászorulóktól, az elesettektől, a nehéz helyzetbe kerülőktől. Ezért adót kell kivetni, költségvetést készí­teni, s bizony mindennek az a gazdaság a forrása, amelybe azért ne legyen túlzott beleszólása az államapparátusnak. Hát ez az eddig megoldatlan formáció, ami elvezetne a gondoskodó államig úgy: ne a kijárók, a haszonlesők, az ügyeskedők érvényesüljenek gátlástalanul, hanem a nép okos gyülekezetének döntései juttassák érvényre a tisztességet, a munka- és a va­lós érdem szerinti érvényesülést. Az Utolsó lehetőség Rajz: Ferter János Hitre és önbizalomra van szükségünk István királyunk mindig a magyarság egészének érdekeit tartotta szem előtt Nagy István Attila e-mail: nagyia@kelet.szon.hu vadást kívánta. István elvi és eszmei tisztánlátása és ezzel pá­rosuló céltudatos tevékenysége biztosította az ország fennmara­dását. Szent István Magyarorszá­ga európai ország. KM: Melyek voltak az állam kiépítésének első lépcsői? F. Z.: Istvánnak hatalomra ke­rülésekor le kellett számolnia az ázsiai hagyományt követő visszahúzó erőkkel. Kemény kéz­zel bánt az ellene forduló törzs­főkkel: a trónkövetelő Kop- pánnyal, majd később az önálló­ságot igénylő erdélyi Gyulával és a Maros-vidéki Ajtonnyal. István király az első jogalapitónk. Kiépítette a vármegyerendszert, a vármegyék élére ispánokat ál­lított közigazgatási jogkörrel. Az ispánnak bírói és végrehajtó ha­talma volt, de felügyelt a vasár­napi munkaszünet megtartásá­ra és a templomba járásra is. Az uralkodó a vármegyerendszer ré­vén gyakorolta népe felett a tör­vénykező és végrehajtó hatal­mat. A határvidéken határispán- ságokat szervezett és erős hadse­reget tartott fenn. Érdekeket is sértett Nyíregyháza (KM) - A ma­gyar nép ezer évvel ezelőtt elhatározta, hogy megmarad. Megmarad mint állam, és megmarad mint nyelv. Meg­maradtunk. 2004. május 1-jé- től az EU teljes tagjai le­szünk. Nem szabad elfelejte­ni: hit és önbizalom nélkül nem lehetünk Európa integ­ráns részei. Szent István ünnepén Fekete Zoltánnal, a Közigazgatási Hiva­tal volt megyei vezetőjével be­szélgettünk az államalapítás sorsfordító időszakáról. A keresztény eszmerendszer F. Z.: Géza fejedelem bámula­tos ügyességgel szőtte be országát az európai Nyugatba. Megkeresz- telkedett, feleségül vette a keresz­tény Gyula erdélyi fejedelem gö­rög keresztény hitű lányát. Fiát, Istvánt, akit már gyermekként megkereszteltetett, a bajor fejede­lem lányával házasította össze. Létrejött az a köldökzsinór, amely minket Európához kötött. Az eszmerendszer, amelybe be­kapcsolódtunk, a kereszténység az akkori világ legfejlettebb ideoló­giája volt. Rézdombormű a szobor talapzatán KM: István életművét nem tudta (de nem is akarta) ki­kezdeni az idő. Mi ennek az oka? F. Z.: A honfoglalás után, a tár­sadalmi, ideológiai előkészítettség állapotában már csupán egy lé­pés, a döntő elhatározás hiányzott ahhoz, hogy a magyar nép az ál­lami és a társadalmi lét formái­ban, külsőségeiben is alkalmaz­kodjék az európai, a feudális tár­sadalom életéhez. A Nyugat felé nyitás évtizedében született Géza fia, Vajk, aki a keresztségben az István nevet kapta. Géza fiára be­fejezetlen művet hagyott. A kere­tek ugyan készen voltak, de az új, Szent István szobra a Nyíregyházi Főiskolán Fotók: Balázs Attila állami, társadalmi és gazdasági rend tudatformáló munkájának a java még hátra volt. István állam­férfiúi kvalitásait a törvényei tük­rözik a leghívebben. Két törvény- könyvét megelőzik azok az Intel­mek, amelyeket fiához, Imre her­ceghez intézett. A politika, az ál­lamkormányzás korszerű alapel­veinek sajátos, magyar foglalata ez, amely az úgynevezett király­tükrök formájában a nyugati mo­narchiákban régóta ismert volt. ra való alkalmasságot tette meg jogalapnak. Üzenet a mának Az apja nyomába lépő István az új társadalmi és gazdasági be­rendezkedéssel biztosította a ma­gyarság fennmaradását. Ma­gyarországot Európának valóban integráns részévé tette. Ez lehet akár napjainknak szóló üzenet is, hogy a betagozódást, a beil­leszkedést és a soha be nem ol­KM: Ezer esztendő távolából vizsgálva a múltat: voltak Istvánnak tévedései, olyan tettei, amelyek következmé­nyeit rosszul számította ki? F. Z.: Nem volt tévedhetetlen, bizonyára követett el hibákat is. Nem tudjuk. Amikor akaratát minden eszközzel keresztülvitte, nyilvánvalóan érdekeket is sértett. De a történelem nem tud egyet­len olyan esetről sem, amikor a saját érdekében cselekedett volna, s ne a magyarság egészének érde­keit tartotta volna szem előtt. Petőfi Sándor 1848. július 4-én a nemzetgyűlés megnyitásakor A nemzetgyűléshez címen költe­ményt írt, amelynek egyik gon­dolata így hangzik: „Hazát kell nektek is teremteni! Egy új hazát, mely szebb a réginél.” Nekünk most, a harmadik évez­red kezdetén, egy új évszázad küszöbén az a feladatunk, hogy a Szent István által rakott alapo­kon építsünk egy új hazát, amely szebb a réginél. KM: Ismerjük István uralkodá­si elveit? F. Z.: Nem véletlenül indult az államalapítás munkája az egyház megszervezésével. Ilyen jellegű királyság kormányzására csak keresztényi erényekkel ékes uralkodó való. íme, az elméleti, ideológiai indokolása az új örök­lési rendnek, amely az ősi szo­kással ellentétben az uralkodás­NÉVIEGY Fekete Zoltán nyugdíjas (2000. augusztusáig a Közigazgatási Hivatal vezetője). Végzettsége: Szegeden szerzett jogi diplomát. Publikációi: több könyvnek volt társszerője és szerzője, írt tankönyvet is. A numizmatikával is foglalkozik. Ebben a tárgyban is jelentek meg publikációi. MEGKÉRDEZTÜK: ÖN ÉRZI-E AZ ÁLLAM A mikor szinte minde­nünket elvitte a víz, és a csarodai emberek a teljes kilátástalanságban érezték magukat, az ál­lam segített e katasztró­fahelyzetben. Mondha­tom: teljes segítséget kaptunk a helyreállítás­hoz és az újjáépítéshez. Ugyanakkor azt látom, hogy a tőlünk gazda­gabb országok hasonló sorsra jutott lakóinak bizony nem adtak meg mindent az államaik. Lukovics Bertalan CSARODAI POLGÁRMESTER elenleg gyesen va­gyok, egyedül neve­lem a tartósan beteg, hatéves kislányomat. Úgy érzékelem, hogy a 32 ezer forintos gyes igen kevés a boldogulá­sunkhoz, hiszen annak felét elviszik a közüzemi díjak, a lakásfenntartás. Tudom, hogy az egyén is felelősséggel tartozik a saját életéért, de van­nak olyan élethelyzetek, amelyekhez nagyobb ál­lami segítség kellene! Tóth Erzsébet ÉLELMISZER-ELADÓ A rendszerváltozás egyik nagy vesztese volt a sport, és ezen be­lül is a sportegyesületek. Az, hogy történetesen Nyíregyházán megmarad­hattak a szakosztályok, és ilyen jól szerepel az if­júsági és az élsport, a vá­ros önkormányzatának köszönhető. Az állami sportvezetésben újabban kedvező tendenciát látok, a 24. órában még feléled­het az él-, ifjúsági és tö­megsport. Glückman Pál SPORTEDZŐ O lyat sose mondok, hogy az állam nem gondoskodna rólunk, de most úgy érzem, becsap­tak, mert azokat a dolgo­kat emelik meg, amikről szó sem volt. Ennek elle­nére kitartok mellettük. Nagyon sokat árt az or­szág kettéosztottsága, to­vábbá, hogy a kisebbsé­get a többség kárára így felkarolják. A semmiért! Itt élek ebben az állam­ban, az ember vagy lojá­lis vele, vagy nem. Gerda Ilona nyugdíjas E ddig tanultam, egy éve dolgozom aszta­losként. Az édesanyánk kettőnket nevelt fel egye­dül, és nem sok segítsé­get kapott. Például na­gyobb lakáshoz sem jut­hattunk, mert a kedvez­ményes hitelhez nem tud­ta letenni a hátteret. Úgy látom, hogy a kisemberek még nehezebb helyzetbe kerültek, míg a ki tudja milyen módon meggazda­godottak még inkább él­vezik a nagy életet. Lippai Zoltán bútorasztalos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom