Kelet-Magyarország, 2003. június (63. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-26 / 147. szám

2003. június 26., csütörtök latetMfifprefSféf TOP 100 /16 A KELET-MAGYARORSZÁG TOP 100-AS LISTÁJA ' V Ägf > C c Éves nettó Adózott Beruházások Exporthányad ossz. %-a az árbevételnek Exporthányad az EU-ba ossz. %-a az árbevételnek A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cégek sorrendje a 2002. évi nettó árbevétel alapján (A '(0 N O % « £ E 21 N « •S V C 2 X c 'O '© árbevétel eredmény 1c +* vo Cég Ágazat ff u- E li 2001 2002 (millió Ft) Vált. (%) 2001 2002 Vált. (millió Ft) (%) 2001 2002 (millió Ft) Vált. <%) 2001 2002 (millió Ft) Vált. (%) 2001 2002 (millió Ft) Vált. (%) ^1 II 77. Czimre és Társa Kft. építőipar Kft. 21­594 726 22.22 48 71 47.92 52 52 0.00­­­­­­3 78. KELETFA Kft. faipar Kft. 83­510 650 27.45­­30 55 83.33 35 33-5.71 35 33-5.71 200 79. Rakamaz és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet BANK szövetkezeti hitelintézet 92­583 643 10.29 23 43 86.96 53 19-64.15 _ _ _ _ _ _ 309 80. Márton Konzerv Kft. élelmiszeripar Kft. 98­1967 638-67.56 38-117-407.89 93 53-43.01 85 97 14.12­­­100 81. KÖZMŰ Kkt. építőipar Kkt. 39­588 636 8.16 77 46 -40.26 54 22-59.26­­­­­­40 82. Sz.-Sz.-B. MEGYEI ÁLLATKÓRHÁZ Kft. szolgáltatás Kft. 21­596 632 6.04 1 5 400.00 7 27 285.71­­­­­S.t.: 36 J. 1:7,7 83. NIS-SUN Bt. gépjármű-kereskedelem Bt. 12­420 622 48.11 14.144 22.952 62.27 22­­­­­­­­1.64 84. Zetor-Vas Kft. gépkereskedelem Kft. 6­630 601-4.67 4.96 3.58 -27.82 10­­­­­­­­5.5 85. MUNKA mezőgazdaság Szövetkezet 59 n. a. 698 597-14.47 54 46 -14.81 30 80 166.67­­­­­­168 86. SEAT AUT0P0RT Kft. kereskedelem Kft. 16 2 437 594 35.93 5.8 15.6 168.97 ' ­­­­­­­­­20 87. METALR0LL Kft. ipar Kft. 95 1 703 592-15.79 22.7 6.2 -72.69 5.4 2.1-61.11 28.5 14.2-50.18­­­75.6 88. S0LEXIS Kft. kereskedelem Kft. 29­804 584-27.36 13 16 23.08 30 42 40.00­­­­• ­­10 89. .Tímár-Gumi” Kft. gumiipar Kft. 123­585 557-4.79 9 17 88.89 13 21 61.54 25 18-28.00 25 18-28.00 7 90. D-ÉG NYÍRSÉG DUNAFERR Kft. kereskedelem Kft. 14­635 547-13.86 24.5 22.1 -9.80­­­­­­­­146.9 91. BL0NDEL Kft. bútoripar Kft. 115­503 535 6.36-50-15 70.00 5 0.5-90.00 90 87-3.33 90 87-3.33 225 92. AGR0NYÍR Kft. növénytermesztés Kft. 61­846 533-37.00 71 75 5.63 91 124 36.26­5.8­­­­30 93. KELETVAD Kft. kereskedelem Kft. 40­539 529-1.76 3.1 1.1 -64.52 39.3 51.5 31.04 99 99 0.00 99 99 0.00 91 94. AGRO-HALÁSZ Kft. mezőgazdaság Kft. 40­587 474-19.25 12.3 31.5 156.10 53.4 55.1 3.18­­­­­­76 95. „MALADUPI” Kft. mezőgazdaság Kft. 67­507 468-7.69 4 4 0.00­­­­­­­­77 96. NAFÉM Kft. gépipar Kft. 129 13 314 431 37.26 6 56 833.33 28 69 146.43 18 14-22.22 18 14-22.22 6 97. Nagykálló és Vidéke Áfész kereskedelem Szövetkezet 48 47 405 413 1.98 6.4-34.94-645.94 1.71 1.7-0.58­­­­­­46 98. Popovics-Szabó Kft. építőipar Kft. 41­576 404-29.86 73 22 -69.86 127 120-5.51­­­­­­7 99. Csenger-Tej Kft. mezőgazdaság Kft. 66­344 389 12.98 34.599 55.163 59.44 76.87 93.581 21.74­­­­­­64.25 100. SUMMA BAU Kft. ipar Kft. 44­405 388-4.20 4.7 3 -36.17 2.92 10.227 250.24­­­­­­17.3 101. Sz.-Sz.-B. m. Temetkezési Vállalat szolgáltatás vállalat 105 n. a. 338 388 14.79 10 13 30.00 70 210 200.00­­­-i­­6 102. PBSz Kft. személy- és vagyonv. Kft. 210­271 315 16.24 8 3.5 -56.25 7 13 85.71 n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 23 103. Demecser és Vidéke Áfész kereskedelem Szövetkezet 40­302 310 2.65 2.7 5.8 114.81 1 15 1400.00­­­­­­33 104. Szamosmenti Ruhaipari Szövetkezet ipar Szövetkezet 154­328 303-7.62 2 1 -50.00 1 4 300.00 97.6 93.4-4.30 64.7 61.8-4.48 28 105. VASÉP Kft. fémrszerkezetgyártás Kft. 76­320 296-7.50 6.4 0.1 -98.44 10 4,1-59.00 77 73-5.19 77 73-5.19 24.68 106. Gergely és Társai Bt. építőipar Bt, 22­425 197-53.65 65 12 -81.54­­­­­­­­­2 107. 3 Mérnök-Terminál Kft. számítástechnika Kft. 5­134 185 38.23 1421 1410 -0.77 4 10 150.00­­­­­­3 108. Zombor és Társai Kft. építőipar Kft. 4­166 174 4.82 19 18 -5.26 4.5 4.5 0.00­­­­­­S.t.: 72 109. .TŰZMEGELŐZÉS” szolgáltatás Bt. 15 95 120 26.32 6 28.5 375.00- ­­­­­­­­­3 110. DELTA GALIL HUNGARY Kft. textilipar Kft. 138­­17­n.a. n.a. n.a.­­­­­­- ­­­3.3 * az adatok országos adatok ** (2002. 07. 25-től) Fuvarozók prés alatt Az Uniós normákat hazánkban is teljesí­teni kell - szögezi le a 13. oldalon indult tá­jékoztatójában a FUVOSZ megyei titkára.- Ez nem azt jelenti, hogy a fuvarozók száma jelentősen le fog csökkenni, hiszen például IFA teherautók a csatlakozás után továbbra is működhetnek - vélekedik Kiss Sándor. - Szó sincs arról, hogy ki fogják vonni a forgalomból, viszont azokat a nor­mákat tudnia kell a gépjárműnek, amiket a forgalomba helyezésekor a gyár megadott. Ellenkező esetben fel kell készül­ni a gépjármű cseréjére. Sok a kényszervállalkozó Az idősebb gépjárművek eukomformra cseréléséhez sajnos nem tud anyagi támo­gatást kínálni a FUVOSZ és pályázati le­hetőségek sincsenek, sőt az unióban sem lesz. Csupán a Széchenyi Vállalkozásfej­lesztési program pályázatai közül tudnak igénybe venni néhányat. Sajnos jól tudjuk, hogy ebben a szakmá­ban nagyon sok a kényszervállalkozó és olyan alacsonyak a fuvardíjak, hogy abból sokszor a megélhetés sem biztosított, nem hogy a gépjárműpark cseréje. A belföldi fuvarozók nevében ez év januárjában a mi­niszterelnök úrnak eljuttatott levelünkben megfogalmaztuk azon kéréseinket, melyek javítanák a vállalkozók helyzetét. Ebben kértük megfontolásra a felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszatérítési lehetősé­gét, a mikro és kisvállalkozásokra vonat­kozó kedvezményt, a „fehér rendszámos” fuvarozók elleni fellépést. Belépés után Az unión belüli fuvarozáshoz a nemzet­közi fuvarozási engedélyen kívül más nem szükséges ugyan, de a magyar műszaki vizs­gákon biztosítják majd, hogy olyan teherau­tók, amelyek nem felelnek meg a környe­zetvédelmi előírásoknak, ne közlekedjenek a közösség területén. A belépéstől a tagál­lamokkal szemben megszűnnek a hazai tranzitforgalmat korlátozó előírások. Az ala­csony tarifadíjak nem fogják ösztönözni az Unió tagállamainak szállítmányozó cégeit arra, hogy a megyében dolgozzanak. A több lábon álló cégek a nyugodtabbak A legnagyobb foglalkoztatók harmada készül létszámcsökkentésre A gazdasági jövőképről árulkodik az a konjunktúra­felmérés, amelyet egy orszá­gos felmérés részeként vég­zett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara 2003 áprilisában. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben 153 vállalkozás szolgáltatott adatot, ezek 65 százaléka kis- vagy középvállalkozás volt. Országosan 1743 magyar cégnél tették fel a kérdéseket, s a válaszokból kitű­nik: az előző év októberéhez ké­pest tovább romlottak a cégek üz­leti helyzetéről és kilátásairól al­kotott vélemények, és eddig sosem tapasztalt mélypontot értek el. Borúlátó vélemények Fellendülést csak a többségé­ben külföldi tulajdonban levő Gyermekkorom egyik mara­dandó élménye az az eset, amely az ötvenes évek végén egy Kis- várda környéki faluban történt, amikor a lottón több mint kilenc- százezer forintot nyert valaki. Ez a pénz akkor olyan elképzelhe­tetlenül soknak tűnt, hogy az összeg a gyermeki ész fantáziáját is messze túlszárnyalta. Akkor nem gondolhatott senki arra (az egy keresó're jutó havi átlagkere­set 1300 Ft körül mozgott), hogy négy és fél évtized után, az átla­vállalkozások remélnek, míg a magyar cégek egyre kilátástala- nabbnak találják helyzetüket. A jelentős bizonytalanság eredmé­nyeként az előző év októberi fel­méréséhez képest továbbra is bo­rúlátóak a megyei vállalkozások. Beruházási szándék A létszámbővítési szándékok visszafogottabbá váltak, és a cé­gek alig 17 százaléka tervezi a meglevő létszám fejlesztését. A létszámcsökkenés elsősorban a 250 főnél többet foglalkoztató cé­gekre jellemző, melyek több mint 30 százaléka jelezte elbocsátási szándékát. A beruházások aktivi­tása az előző évben sem javult: a tisztán belföldi tulajdonú vállala­toknál magasabb a beruházási szándék, mint a vegyes tulajdo­nú vállalkozások esetében. A vál­gos magyar kereső is milliomossá válik. E lélektani határ átlépését napjainkban éljük át. A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint ugyanis a nem­zetgazdaságban 2003 első ne­gyedévében a teljes munkaidő­ben alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete országos átlag­ban 128 800 forint, nettó átlag- keresete 84 400 forint volt. Gyors számolás után az elkölthe­tő összeg 84 400x12=1 012 800 forint évi keresetnek adódik. lalatok export arányának növeke­dése az utóbbi fél évben lassult, de ez országos tendencia is. Álta­lában véve elmondható, hogy a vállalat méretével párhuzamosan nő az exportértékesítés volumene. Azok a vállalkozások várnak kedvező változásokat, melyek „több lábon állnak” azaz egyaránt forgalmaznak belföldön és külföl­dön. Ebben a kérdésben jelentős különbségek tapasztalhatók a nyugat-dunántúli, a budapesti és az észak-alföldi régió között. Nő a bizonytalanság Az évente két alkalommal vég­zett felmérés tanúsága szerint az EU-csatlakozás közeledtével egy­re nő a vállalkozók bizonytalan- sági érzete, és egyre borúlátób­bak, ha gazdasági helyzetük ja­vulásáról kérdezik őket. Az országos átlaggal szemben mégyénkben a nettó havi kere­setek elmaradása megközelíti a 12 ezer forintot. így itt eredmé­nyül 72 500x12=870 000 forin­tot kapunk. Nem szabad elfelej­teni, hogy a kereseteken túl mind országosan, mind a me­gyében a társadalmi juttatások mintegy harmadával még növe­lik a háztartások elkölthető jö­vedelmét. A megyére, hosszú évtizedekre visszamenően jel­lemző volt, hogy mindig néhány év fáziskéséssel követjük az or­szágos eseményeket. Az infláció romboló munká­ját viszont jól szemlélteti az a tény, hogy ugyanannak a ter­mék- és szolgáltatásmennyiség­nek a megvásárlásához, amiért Kitörési pont. A lovas- j turizmus kívánatos fejlődé­sének is hátteret ad a me­gye lótenyésztése, amire a gyógylovagoltatást is ala­pozni lehet, ahogy teszi ezt a Nyíregyházi Főiskola. __±2__-..-..................Ll—Lt pl. 1980-ben 100 forintot fizet­tünk, ma 1992 forintot kell lep- erkálni, vagy fordítva: amiért most 100 forintot kell kifizetni, 23 éve elegendő lett volna 5 fo­rintot. Az infláció egyik fő jellemző­je, hogy nagy a tehetetlenségi ereje. A sokkhatások (pl. a ke­reslet változásai, az olajár na­gyobb kilengései, gyengébb ter­méseredmények stb.) eltéríthetik a tehetetlenségi rátától. A világ - a pénz romlásával együtt - állandóan változik. A lottón eddig elért, nem túl régen kifizetett legnagyobb nyere­mény, pedig relatíve mintegy öt- ször-hatszor nagyobb volt, mint amit az ötvenes évek végén kifi­zettek. VENDEGS0R0K JJJJJJJJJ jv'j 1HWHWWHH * Milliomosokká val(t)unk? Hajnal Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom