Kelet-Magyarország, 2003. június (63. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-02 / 127. szám

2003. június 2., hétfő Kelet* Magyarország HÁTTÉR /3 0 Egészségbiztosítás. Június 3-án, ked­den 10-14 óráig kihelyezett ügyfélszol­gálatot tartanak a tiszavasvári polgár- mesteri hivatalban a megyei egészség- biztosítási pénztár munkatársai. 0 Dalolnak. A Fegyveres Eró'k Női Nép­dalköre és a Honvéd Férfi Népdalkor minden kedden 15 órai kezdettel tartja foglalkozását a HM nyíregyházi helyőrsé­gi klubjában. NÉZŐPONT Puhítás az eljáráson Balogh József t\Aé g ki se hevertük a drogtörvény pu- hítása fölötti bánatunkat, máris itt az újabb puhítás: július 1-től megváltozik a büntető eljárás. Igaz, kifejezései rég nem jelentenek számunkra újat, hiszen a televízió krimijei­ből ismerjük őket, ám épp ez teszi szkepti­kussá a jogászok egy részét és az utca em­berét, ha némi ismeretet szerez a módosí­tásról. Miről is van szó ezekben? Egy sor kedvezményt nyújt a bűnözőnek, akinek joga van hallgatni, hazudni, nem köteles vallomást tenni; ha szegény, megilleti az ingyen védő, ha gazdag, akkor házi őrizet­ben töltheti az előzetest, vagy óvadék elle­nében otthon maradhat. Használhatja az anyanyelvét, ingyen tolmács illeti meg, s minden egyes határozat ellen fellebbezhet. M iért nem vált ki örömet az, ami Nyugaton rég gyakorlat, ami sokak szerint alapvető joga ez embernek? Egyszerű. Mert a társadalom többsége nem bűnöző, s azt szeretné, ha aki meglopta, kirabolta, megölte hozzátartozóját, mielőbb elnyer­né büntetését. Az új eljárás azonban alig­ha lesz gyorsabb, hiszen a rengeteg jog­orvoslat miatt elhúzódik az eljárás, min­denbe bele lehet kötni, ami mellesleg na­gyon sok pénzébe kerül az adófizetők­nek, hisz ebből kell védőre, tolmácsra, gyorsíróra, elektronikus berendezésekre, videofelvételekre, több nyomozóra, több ügyészre és bíróra költeni. Sokan mondják azért lesznek egyre li- berálisabbak törvényeink, mert a parlament tele van ügyvédekkel. Lehet benne valami. Ha csak a rendszerváltás óta működött igazságügyi miniszterek névsorán végigte­kintünk, Vastagh Pál kivételével államtit­káraikkal együtt ügyvédek voltak, akik ad­dig a perben nem az államot, hanem - ha büntető ügyekben dolgoztak - a vádlottat képviselték. A társadalomnak azonban az az érdeke, hogy a gyilkosok, csalók, maf­fiózók rács mögé kerüljenek, ne otthonaik­ban élvezzék az előzetest, ami mellesleg bődületes összegbe kerül az államnak, s ráadásul a büntetés idejéből is leszámítják. A betegérdek semmiképp nem sérülhet Beszélgetés Pataki Lászlóval, az Egészségbiztosítási Pénztár nemrég kinevezett vezetőjével Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - Ez év május 1-től dr. Pataki László személyében új igazgatója van a megyei Egészségbizto­sítási Pénztárnak. A hírekből tudjuk: a megyei egészségbiztosítási pénztárak igazgatói tisztségére pályázatot írt ki az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár. A Szabolcs me­gyei igazgatóság vezetői posztjá­ra országosan is a legtöbb, össze­sen tizennégy pályázat érkezett. A győztes dr. Pataki László lett, akit terveiről, elképzelései­ről kérdeztünk. KM: Mit gondol, minek kö­szönheti, hogy az Ön pályá­zata nyerte az első helyet, így Ön töltheti be az igazgatói tisztet? Dr. P. L.: - Valószínűleg an­nak a húszéves tapasztalatnak, amelyet a társadalombiztosítás különféle területein tevékeny- kedve szereztem, s amelyeknek birtokában ma tudom, melyek a feladatok, azokat hogyan lehet a legeredményesebben ellátni. Pályakezdőként, 1982-ben jöttem az akkori társadalombiztosítási igazgatósághoz, ellenőrként kezdtem, később az ügyfélszolgá­lati, majd az ellenőrzési osztály vezetője voltam. Eközben folya­matosan tanultam, majd kis ki­térő következett, 1999-től ügyvé­di gyakorlatot folytattam. Másik érv lehet, hogy pályázatomban olyan terveket és célokat fogal­maztam meg, amelyek összhang­ban vannak azokkal az elképze­lésekkel, amelyek az egészség- ügyi kormányzat jelenlegi elképezléseivel megegyeznek. KM: Melyek a legfontosabb tennivalók? Dr. P. L.: - A tennivaló ed­dig is igen sok volt, ezután sem lesz kevesebb. Az egészségbizto­sító feladata ugyanis rendkívül sokrétű, az állampolgárok által befizetett tb-járulék felhasználá­sa, újraosztása rendkívül felelős feladat, hiszen a gyógyításra, a táppénzre fordítható összeg min­dig kevesebb annál, mint amire igény lenne. A felelősséget növe­li, hogy a megyei egészségbizto­sítási pénztárak 2003. január 1- től ismét önállóak lettek, a ko­rábbi, regionális felosztás meg­szűnt. Igaz, az önállóság bizo­nyos fokig csak részleges, hiszen a létszám- és bérgazdálkodás je­lenleg is központosítva van. Tö­rekszünk a teljes önállóság visszaszerzésére, hasznosítva mindeközben azokat a tapaszta­latokat, amelyeket a centrális igazgatás hibáinak mondhatunk, s amelyekre az így eltelt három év munkáját értékelve fény de­rült. Legfontosabbnak azt tar­tom, hogy a biztosítottak érde­keinek maximális figyelembevé­telével hatékony, eredményes munkát végezzünk. Legfőbb ten­nivalónkat, a decentralizálást is ezen szempontnak alárendelve kell megvalósítanunk. Célom az, hogy hogy a szervezeti és veze­tői változás zökkenőmentes le­gyen, a folyamatosságot biztosí­tani tudjuk, senki számára ne le­gyen hátrány, hogy a megyei igazgató személye változott. An­nál is inkább, mert munka bő­ven jut mindenkinek. Az egész­ségügyben és a közigazgatásban komoly reformok zajlanak, ezekkel párhuzamosan a megyei igazgatóságokon is meg kell lép­nünk azokat a lépéseket, ame­NÉVJEGY Dr. Pataki László Dr. Patak) László lyek a betegek érdekében meg­hozott reformok véghezviteléhez kellenek. A közigazgatásban kü­szöbönálló regionalitás, az egészségügyben zajló szerkezeti átalakulás, a kórháztörvény elfo­gadása után következő tenniva­lók mind-mind olyan területek, amelyek alaposan megszaporít­ják majd feladatainkat. KM: A kórháztörvényt sokan kritizálják. Mit gondol, miért? Dr. P. L.: - Szerintem két ok Fotó: Sipeki Péter miatt: egyik, hogy nem ismerik megfelelően a benne foglalt el­képzeléseket, másik, hogy beve­zetésével különböző érdekek sé­rülhetnek. Pedig a gazdasági for­ma változása nélkülözhetetlen, és tény az is, hogy a betegérdek azonban semmiképpen nem sé­rülhet. A reformok, az egészség- ügyi tárca elképzelései éppen ezeket az érdekeket kívánják se­gíteni, az ágazatba olyan erőket bevonni, amelyek a színvonal ja­vulását, a gyógyítás eredményes­ségét növelik. Ha mindezekhez még hozzávesszük, hogy hazánk rövidesen az Európai Unió tag­ja lesz, amelyből következően számos új feladatnak, elvárásnak kell megfelelnie, akkor rögtön nyilvánvaló: nekünk, megyei igazgatóságoknak is minden te­vékenységünket ezen célnak kell alárendelni, munkánkat ennek szellemében végezni. Született: 1957. Nyíregyháza Munkahelye: Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság, Megyei Egészség- biztosítási Pénztár, ügyvéd Családi állapot: nős, egy kisfia és egy kislánya van Aranyfrigy. A közelmúltban ünnepelték házasságkötésük 50. évfordulóját Kisvárdán Szabó Sán­dor és Bori Erzsébet. A házaspárt a jeles napon gyermekeik: Margit, Sándor, Ibolya és család­tagjaik köszöntötték. Fotó: amatőr V, _______________________________________ •__________________________________;______j A tér virágai Törő István A tér mértani pontossággal megrajzolt szögleteit virágok ékesítik. A pitymalló tavasz leg­korábbi virágától, az árvácská­tól, melyet tulipánok bélelnek, a legkésőbbi diszkáposztáig sok­féle virág követ. Micsoda váltá­sok! Tetszetős a szemnek a frek­ventált téri sok virág, melyet a körforgalom zaja és mocska be­lep. Egykoron hatalmas csilla­got alkottak itt, vörös szalviák- ból. Kovács főkertész összerán­colja a szemöldökét, amikor Er­zsiké, bejelenti.- Ellopták reggelre az árvács­kákat! Hogy még ez is kell?- Persze hogy kell! Nőnap van. Lehet, hogy a férjed a sar­kon ebből fog venni. Amíg tud­juk, pótoljuk. Majd a tulipán! - adta az ukázt Kovács főkertész. A tulipánokat ugyanúgy el­vitték, még a hagymájukat is megdézsmálták... Pár napig foghíjas volt a miniparcella, mintegy mementóként. A csil­lagszár virágait vajon miért nem vitték el?! Most elviszik, akár üzletelésre is. Végtére a temető halottairól ellopott ke­gyeleti virágokat is eladják. Az üres ágyás szemet szúrt, bete­lefonáltak. Mikor benne volt a virág, óvni kellet volna, ak­kor hallgattak... Kovács úr tervez, véleményt kér. Legszívesebben vad­lucernát vetne, vagy káposzta- repcét.. Azoknak van virágözö­nük, mégsem akarják megdézs­málni. Végül dönt.- Talán a sokszínű, minidá­liák... - s miután lelkesedést nem lát az arcokon, további ajánlatot tesz: - Vagy inkább kannavirágokat?ű A. kertészek hallgatják. Ők tudják hogyan sínylődik egyik is meg a másik a nyári aszfalt­hőben, mily nehéz a látványt megteremteni a vendégeknek. - Pünkösdre talán virágoznak, addig nagy levelük is látvá­nyos... „Jó, hogy nem lehet be­le bort tölteni, mert a haszon reményében még ezt is elvin­nék” - gondolja még hozzá, s már előre örül a gyönyörű vi­rágoknak. Arra még nem is gondol, hogy a többletköltséget miként fogja kigazdálkodni. Gazdálkodók tanácskoznak Nyíregyháza (KM) - A Ma­gyar Agrárkamara és a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsé­ge A termelők felkészítése az európai uniós csatlakozásra címmel tanácskozásokat szervez, melyekre várja a gazdálkodókat. A programokon részletes tá­jékoztatást nyújtanak a mezőgaz­dasági fejlesztési lehetőségekről, a vidékfejlesztési programokból kapható támogatásokról és külö­nösen az egyes fórumoknál meg­jelölt piacszabályozási termelési feltételrendszerekről. Június 2-án 14 órától Vásáros- naményban, a polgármesteri hi­vatalban a friss zöldség-gyü­mölcs termelés piacszabályozásá­ról, növényvédelemről, növény­útlevélről, a környezetkímélő és ökológiai termesztés feltételrend­szerérői hallhatnak a gazdák. Jú­nius 5-én 10 órától Nyíregyhá­zán, a Primom Inkubátorházban (Váci Mihály utca 41.) az állat- tenyésztés piacszabályozásáról lesz szó, különös tekintettel a szarvasmarhára, juhra, baromfi­ra. Június 5-én 14 órakor Nagy- kállóba, a Nyírségi Tájközpont Agrár környezet-gazdálkodási Ok­tatási Központjába (Debreceni utca) várják a gazdákat. A téma: a friss zöldség-gyümölcs terme­lés piacszabályozása, növényvé­delem, növényútlevél. Június 6-án 10 órától Balsán a Művelődési Házban a gabonafé­lék, olajnövények, fehérjenövé­nyek, rostnövények, a hüvelye­sek piacszabályozása és a terü­letpihentetés szerepel napiren­den, továbbá a halgazdálkodás feltételrendszerét, az állategész­ségügyi, állatjóléti előírásokat is­merhetik meg a gazdák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom