Kelet-Magyarország, 2003. május (63. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-16 / 113. szám
Fotó: Nagy István Attila 2003. május 16., péntek Stitt mmifymmzí a KULTÚRA /I4 Cigányklub Nagyecseden Nagyecsed (Molnár Károly) - A közel 7 ezer lakosú városban jelentős számú roma él. A művelődési házban működő cigányklub főleg a fiataloknak kínál programot. A klub helyettes vezetője - Szabó Marianna - 10. osztályos a mátészalkai gépészetiben. Informatikusként érettségizik, s ezt követően tiszti iskolára készül. Az egyik legkedveltebb közösség a tánccsoport. A próbákat szombat délutánonként tartják. Gyakorlatilag 14-18 óra között itt-tartózkodnak a fiatalok. A tánc mellett jut idő egyéb hasznos időtöltésre is. A csoport tagjai többsége általános iskolás illetve szakképzős diák, de vannak olyanok is, akik nem tanulnak; sajnos munkahelyük sincs. A zenei anyagot a cigányok körében gyűjtötték. A csoport tagjai saját ruháikban táncolnak. Egyelőre arra még nem futja, hogy ilyen felszerelést vásároljanak. Szerepel viszont a tervekben, hogy városi rendezvényeken bizonyítsanak a nagyközönségnek is. A táncos produkció mellett arra is gondolnak, hogy megelevenítsenek egy mesejátékot. További előrelépést jelent, hogy Balogh Gergő és társai zenekart alakítottak. A helyi szereplés mellett már több helyen bemutatkoztak. Legutóbb Hodász roma közössége előtt igazolták, hogy zenéjükre oda kell figyelni. Eszenyi Imre, illetve a tamburás - Rézműves Ferenc - ha kell énekelnek, táncolnak. Jól együtt tudnak működni a táncosokkal. Az autentikus roma muzsika értékeinek megőrzésén fáradoznak, s nem próbálnak népszerű slágerekkel karriert csinálni. Cigányklub - Nagyecseden ^otó: a szerző Ennek a városnak voltam az írója A tehetségre is oda kell figyelni A kitűnő képességek megítélése nem mindig könnyű feladat Regényalakjai nagyobbára itt a nyírségi tájakon éltek, s vívták meg küzdelmeiket Nyíregyháza (Pethő József) - Szindbádért, az örök utazóért, a múlt idők és szerelmek örök keresőjéért éppen hetven éve, 1933. május 12-én jött el az utolsó postakocsi... Az év elején Krúdy már sokad- szorra, újra kórházba került. Kedves, őt végtelenül tisztelő orvosa, dr. Lévy Lajos kezelte ekkor is. Állapota egy ideig javult, de természetén már végképp nem akart, nem tudott változtatni. Lévy feleségének egyik emlékezése szerint: „egy nap benyit Lévy doktor a beteg különszobájába, ott látja a borospalackot az ágy melletti asztalkán, és egy szál cigány húzza a nótát. Nagy riadalom lett a kórházi fegyelem ilyetén megsértése miatt. Mindenki azt várta, hogy a doktor mint felelős kórházigazgató a beteg rögtöni eltávolítását fogja elrendelni, de ő csak bólogat, és odaszól a cigánynak: Csak húzza tovább, itt maga jobb doktor, mint én”. Lévy is tudhatta, hogy az író öröklött szívbetegségére nincs már igazán segítő gyógymód... Mély fájdalommal Nyíregyháza város képviselőtestülete május 26-án tartott közgyűlésén emlékezett meg nagy fiának haláláról: a jegyzőkönyv szerint Bencs Kálmán, az „elnöklő polgármester mély fájdalommal emlékszik meg Krúdy Gyula író hirtelen elhunytáról”. A jeles polgármester az író városhoz való kötődését kiemelve röviden így jellemezte, értékelte Krúdy életművét: „örök becsű műveiből szülővárosához való szeretetteljes ragaszkodása folytonosan kicsillan. Regényalakjai nagyobbára itt a nyírségi tájakon élnek s vívják meg küzdelmeiket. Krúdy Gyula a Nyírség aranyos szövésű meséivel örökre beírta nevét a magyar irodalom történetébe.” A képviselő- testület - így áll a jegyzőkönyvben - „mély megilletődéssel vette tudomásul elnöklő polgármester bejelentését, és elhatározta, hogy a város nagy szülöttének Krúdy Gyulának emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg”. Nyíregyházi vagyok Nyíregyháza jelenlegi vezetése, polgársága a kettős évfordulón, az író születésének 125. és halálának 70. évfordulóján számos alkalommal, tudományos és művészeti rendezvényekkel fogja bizonyítani, hogy az elődökhöz hasonlóan megérti és megőrzi a magyar irodalom egyik legnagyobb írójának hagyatékát. Kötelességünk és büszkeségünk ez egyszerre, hiszen mi vagyunk erre a leghivatottabbak. „Ennek a városnak voltam az írója” - írta Krúdy. Egy másik helyen így vallott kötődéséről: „az én olvasóim sohasem kérdezték: hol születtem. Minden írásomból kitűnik, hogy nyíregyházi’vagyok, aki büszke származására. Harminc esztendeig mindig NyíregyAz öregedő iró Mária lányával házáról írtam. Könyveim éppúgy jelentik a régi Nyíregyházát, mint akár a város múzeumai”. Még a halálát is úgy képzelte (Napraforgó című regényében), hogy az itt, itthon fog bekövetkezni. Ha a hely nem is a megálmodott lett, az idő igen, hiszen hajnaltájt, a kora reggeli álom idején érte a halál: „... a legszomorúbb a mindennapi alkonyat a Nyírségen. Csak alkonyattal ne haljak meg e tájon! Jöjjön lábujjhegyen a perc, Fotó: KM-reprodukció amely bekandikál a kulcslyukon a néma nagy éjjelen, midőn a csillagok sem láthatók; s könnyű feladat átmenni az egyik vaksötét putriból a másikba... Kopogtasson be porosán a virrasztástól csüggedten a következő nap reménytelenségétől, egy boldogtalanul töltött éj görcsével a torkunkban, mindenről való lemondási készséggel a megpihenheté- sért. Átkozott hajnalon, akkor jöhet hosszú éji útjából hozzám a fekete hírnök...” Nagy István Attila Fotó: Elek Emil KM: Hogyan hasznosulnak a kutatási eredmények? Ferku Imre: A kutatásban közreműködő szakemberek kidolgozták egy „Tehetségtanácsadó és Gondozó Központ” hipotetikus modelljét, amelynek országos kiépítését ajánlották az Oktatási Minisztériumnak. A kutatási tapasztalatok közzététele érdekében 2003. május 21- én (szerda) 9-14 óra között szakmai konferenciát szervezünk Nyíregyházán a Vikár Sándor Zeneiskola nagytermében (Kürt utca 5-11.). A kutatási tapasztalatokat kiadványban is megjelentetjük, s a kötetet a tanácskozáson a jelenlévők megvásárolhatják. KM: Mi valójában a vizsgálat gyakorlati jelentősége? F. I.: Számítunk arra, hogy elősegítik a tehetségazonosítási eljárások hatékonyságának javítását, ezáltal szakmailag megalapozottabbá válik a tehetségígéretek felismerése. Rámutatnak a tehetség identifikáció során a pedagógusok és a kortársak által pontosan/pontat- lanul megítélhető személyiségjegyek létére és mibenlétére. Feltárták a tanárok „tehetségképében” jelentkező fehér foltokat, s ezekre speciális képzési és továbbképzési programok épülhetnek; gazdagítják az iskolai pedagógiai folyamatban előforduló, rendszerszerűen működő identifikációs metódusokat. Nyíregyháza (KM) - A megyei pedagógiai intézetben befejeződött az a nagyszabású munka, amely „A tehetség meghatározásának és felismerésének problematikája az iskolában ” címmel kezdődött másfél évvel ezelőtt. Az Oktatási Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával elvégzett kutatás sok értékes szakmai tapasztalattal zárult, amelyre fejlesztési koncepciók épülhetnek. Ferku Imre szakértőt, a kutatás vezetőjét arról kérdeztük, hogy mi volt a célja ennek a vállalkozásnak?- A kutatás célja: a tehetségkiválasztási elvek és technikák A tanulmány a vezetők megítélése alapján bemutatja a pedagógusok tehetségképét. Ferku Imre feltárása, illetve az iskolai tehetségnevelési rendszer- működési tapasztalatainak és problémáinak az elemzése, majd hasznosítható eredményeinek a közzététele. Az elkészült 300 oldalas zárótanulmány hat, nagyobb lélegzetvételű résztanulmány szintézisének tekinthető. Az első elemzés a különböző személyektől (tehetséggyanús diákoktól, osztálytársaktól, tanároktól) származó vélemények tehetség-identifikációban betöltött szerepére irányítja a figyelmet. E vélemények, valamint a tanulmányi teljesítmény és a pszichológiai vizsgáló eljárások eredményeinek összevetése révén a különböző tehetségazonosítási módszerek közötti konszenzust igyekeztünk feltárni. Az 1122 fős tanulói mintával folyó kutatás az intelligenA jutalmazás sokat segít cia, a kreativitás, és egyéb személyiségjellemzők szerepére terjedt ki. A következő két tanulmány a tanároknak a tehetséges fiatalokhoz való viszonyulását vizsgálja. Ebben a kérdőíves felmérésben pedagógusok nyilatkoztak a tehetséges diákokkal, az azonosítással és gondozással kapcsolatban. Eredmények és gondok A negyedik tanulmány tíz közreműködő iskola vezetőjével felvett interjú alapján tájékoztat az iskolákban kialakított tehetségnevelési rendszerről, a vezetők megítélése alapján bemutatja a pedagógusok tehetségképét, az alkalmazott tehetség-azonosítási/felis- merési módszereket, és eszköztárat, a tanulók részvételét a tehetségfejlesztő programokban, regisztrálja az eredményeket és a kritikus pontokat, amelyek a tehetségazonosítás és -fejlesztés szempontjából korszerűsítésre szorulnak. A tanulmányban közölt eredmények a helyi, iskolai gondoktól a tanárképzésben, -továbbképzésben felmerülj hiányterületekig sokféle gondolatot, problémát és megoldási lehetőséget vetnek fel. Az ötödik cikk a mátészalkai Móricz Zsigmond Általános Iskola komplex tehetségfejlesztő programját mutatja be. Az iskolában több mint tíz éve folyik céltudatos, jól szervezett tehetséggondozó munka. Szorgalmasan. A szünetet is kihasználják a vásárosnaményi Eötvös József Általános Iskola diákjai Szabolcsi sikerek Nyíregyháza (Jármezei Tamás) - Idén először 3 kategóriában („Bolyai”, „Jedlik” és „Öveges” korcsoportban) 129 diák részvételével rendezezték meg a Zrínyi Ilona Gimnáziumban a Jedlik-ver- seny országos döntőjét. A verseny 3 kategóriagyőztese: Héricz Dalma (Tata), Csépke Balázs (Kisvár- da) és Körösi Márton (Békéscsaba). A verseny első fordulóján 1200 tanuló vett részt, s a fináléban szép szabolcsi sikerek születtek. A Bolyai kategóriában II. díjas lett Tószegi Károly (Nyírbogát, Tószegi Zoltánná) és Jerhus Szeverián (Anarcs, Áros Józsefné). III. díjas Lovas Levente (Nyírbátor, Feketéné Bírta Margit), Bolgár Melinda (Tisza- lök, Horváth Sándor), Róka Péter (Nyíregyháza, Róka Sándorné) és Hatos-Agyi Eszter (Nyírbátor, Vida Ferencné). A Jedlik-korosz- tály győztese Csépke Balázs (Kisvárda, Mónus Tibor) lett. II. díjas Szirmai Péter (Kisvárda, Mónus Tibor) és Tóth Norbert (Nyírkárász, Dudás Béláné és Dienes János). III. díjas Kulcsár László és Sarka János (Mátészalka, Nagy Gusztávné), Kovács Gábor (Csaroda, Ko- vácsné Angalét Éva), Molnár Dániel (Nyíregyháza, Veres László) és Ungi Gergely (Záhony, Kulcsár Sándorné). Az Öveges korcsoportban induló Szabolcs megyei diákok egyben az Öveges-döntőbe jutásért is küzdöttek, mely május 16- 18. között Győrben lesz. E kategóriában III. díjat nyert Eszenyi Dániel (Tiszalök, Horváth Sándor) és Csajbók Viktória (Mátészalka, Beregi Andrásné). A további 2 helyre Décsei Sándor (Komoró, Balogh József) és Tótik János (Ajak, Varga István) kvalifikálta magát. Tisztelgés az életmű előtt Nyíregyháza (KM) - „Miért sírnak a metaforák?” címmel rendeztek konferenciát a Nyíregyházi Főiskolán a Miskolci Egyetem és a MTA Szabolcs-Szatmár-Berege Megyei Tudományos Testületé közreműködésével május 15-én Tornai József életművéről. A József Attila- és Arany János-díjas költő, műfordító 1992-1995 a Magyar író- szövetség elnöke is volt. Életműve a magyar irodalom jelentős teljesítményei közé tartozik. A konferencián előadást tartottak Babosi László, Ferenczi László, János István, Jánosi Zoltán, Karádi Zsolt, Pásztor Imre, Petővári Ákos, Tóth Mariann, Veisz Roland. A konferencia díszvendége: Tornai József. HÍREK 0 Miénk a vár. Május 24-én 10-17 óra között egész napos manuális foglalkozásokat tartanak a gyermekcentrumban, ahol agyagozáson, bábkészítésben, sárkányépítésben vehetnek részt a gyerekek. Ezeken kívül érdekes bábelőadások is várják az ünnepeiteket és hozzátartozóikat. 0 Gálaműsor. Május 24-én 15 és 19 órakor a húszéves Igrice Néptáncegyüttes jubileumi gálaműsora lesz a VMK hangversenytermében. Kísér: a Szikes Zenekar.
