Kelet-Magyarország, 2003. április (63. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-05 / 80. szám
2003. április 5., szombat HÉTVÉGE /8 TÁRLAT A festőművész varázsló IVlarcali Kiss Melitta 1966-ban született Keszthelyen. Első diplomáját a Budapesti Tanárképző Főiskola rajzkollégiumán szerezte, majd Szegeden végezte el a Tanárképző Főiskola rajz tanszakát. Bejárta fél Európát. Kíméletlen belső szigora fegyelmezi munkájában, intellektusa legfőbb biztosítéka töretlen fejlődésének. Meditativ alkat, nemcsak a látvány szépsége pendíti meg, hanem figyel a belső hangra is, s ecsetjével imádkozik mindannyiunkért. Kapcsolat VERS r* j J j J- J j J'J------Juhász Gyula Április bolondja Benned születtem, édesbús, szeszélyes Tavaszi hónap, felleges derűs, Mikor a rétek lelke már fölérez S brekeg a vízben száz bús hegedűs. A Tisza partján ringatott a bölcsőm, Holdtölte volt - tavaszi anda hold - S a szőke fényben az éjét betöltőn A vizek népe mind nászdalt dalolt. Én hallgattam e furcsán bánatos dalt, Mely egyhangún szép és gyönyörbe olvad És sirvavigad, mint a honi ének. Mások világgá zengő zongoráját Én nem irigylem. A magad cigányát Lásd bennem, ó magyar, ki neked élek! A tojásfestés törékeny varázslat A megújuló természet és a feltámadó istenek antik kultuszából került közénk Szakértő szemek figyelik a festett tojásokat Nagy István Attila Április 1-jén a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit a Sóstói Múzeumfalu. A hat magyarországi szabadtéri múzeum közül a legnagyobb. Különleges, mert lényegében befejeződött az épületek áttelepítése. Tipikus a formája is, hiszen amit az 1970-es évek elején a tervezők a papírra vetettek, az megvalósult. Olyan épületegyüttes jött létre, amely a Felső-Tisza vidékén gyakori elemekből áll, de a valóságban sohasem létezett. Tulajdonképpen egy XIX.-XX. század eleji faluszerkezet képviseli a megye népi építkezését. Ezek az épületek napjainkban csak egyesével találhatók meg, ahhoz, hogy mindegyikkel találkozzon az ember, az egész megyét be kellene barangolni -r- mondja Páll István, a múzeumfalu igazgatója. Orsós falumag- Úgy alakítottuk ki a faluközpontot, hogy megfeleljen a középkor során meghonosodott orsós falumagnak, amelynek a közepén található a templom a harangtoronnyal, s ezeket körbefogják a porták, amelyek együtt piacteret alkotnak. Ez védelmi célokat is szolgált, de itt rendezték a vásárokat, a piacot is. Megtalálhatók itt nemcsak a lakóépületek a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel, hanem mindazon közösségi létesítmények is, amelyek jellemezték a falut. Például itt van az iskola, a szatócsbolt, a kocsma, a tűzoltószertár, a papiak, a szárazmalom, a temető. Nem hiányozhatnak a cigánykunyhók sem, ami ritkaság Közép-Európában, pedig jelentős számú cigány népesség él ebben a térségben. Az élet forrása A múzeumfalu megnyitásának napján Törékeny varázslat címmel tojásfestési időszaki kiállítás nyitott meg Újváry Mária néprajzkutató. A tojás környezetünkben állandóan jelen van. Élettelen tárgynak látjuk, mégis az élet forrása. Belőle kelnek életre a madárfajok és a tojással szaporodó élőlények egyedei. A tojás táplálékul szolgál embernek, állatnak. A számos tojásféleség közül legismertebb a tyúktojás, amely valamüyen formában napi táplálkozásunk része. Az ősi múltban az életet adó tojásnak a rendkívüli tulajdonsága miatt természetfeletti erőt tulajdonítottak az emberek. Valószínűleg a tisztelet jeleként, illetve hatóerejének fokozása érdekében díszíteni, színezni kezdték azokat, és mágikus jeleket rajzoltak rá. A díszítéseket később a hitvilág is táplálta. A kereszténység az évenként megújuló természet és a feltámadó istenek antik kultuszából emelte jelképei közé a tojást. Az idők során a tojás felületére felvitt színek, mintázatok különféle jelentéstartalom kifejezőivé váltak. A legismertebb hímesto- jás - jelképek: a kör a teremtő Isten jelképe, nincs kezdete és vége. A kör ketté osztása az eget és a földet, vagy az evilágot és a túlvilágot jelenti. A nap szimbóluma az ősi napkerék, mely az élet örök körforgására is utal. A forgó örvénylő ágai a világot alkotó négy elemet, a tüzet, a vizet, a levegőt és a földet is szimbolizálják. A kéz óvó, bajelhárító jel. A termékenységet kakastaréj, gereblye, magok, béka jelöli. Minták és formák A színek hasonlóan a mintákhoz, szintén szimbolikusak. A leggyakrabban használt szín a piros: a vér, a tűz színe. A megújulás, a szerelem, a tavasz, az öröm, a szabadság, a kicsírázó élet, Jézus kiontott vére nyomán a feltámadás és az élet örök jelképe. (Újváry Mária néprajzkutató) Ma már a tojásfestés, a tojásdíszítés - bár szerves része maradt a húsvéthoz kapcsolódó népi hagyományoknak - önálló művészeti ággá fejlődött, s a díszített tojások az ünneptől függetlenül is előállítható műtárgyakká váltak. Az autentikus, ősi és népi hagyományokból táplálkozó díszített tojás kulturális termék, kultúrtörténeti érték. Ez a felismerés késztette dr. Nienhaus Rózsát, a Németországban élő, a münsteri egyetemen biomatematikával foglalkozó magyar assz onyt a díszített tojások gyűjtésére. Másfél évtized után ma már 6000 darabos gyűjteményének mintegy fele állandó kiállításon, a Míves Tojás Múzeumban, Zengő vár konyban található. A három évvel ezelőtt megnyitott, Magyarországon egyetlen, s Európában is ritkaságnak számító díszes tojásokat bemutató állandó kiállítás a színek és mintázatok sajátos harmóniáját kínálja és egyedi művészi élményt jelent a látogatóknak. Máj usfa-állítás és pünkösd Páll István, a múzeumfalu igazgatója: - A tavaszi népszokások azok, amelyek a múzeumfaluban most előtérbe kerülnek. Kezdődik a húsvéti tojásfestéssel, a kedden megnyílt hímestojás kiállítással. Különböző csoportok jelentkeztek be már eddig is húsvéti tojásfestésre. Megpróbáljuk a városi emberekkel a hagyományos tojásfestési eljárásokat megtanítani. Tulajdonképpen visszatanítjuk őket azokra a fogásokra, amelyeket a szüleik esetleg még tudtak, s amelyek eltűnése az életünkből nagyon rossz és fájdalmas lenne. Felelevenítjük a húsvéti népszokásokat különböző népi tánccsoportok segítségével. Aztán jön a majális, május elseje, a májusfa-állítás népszokásának a felelevenítése. Aztán a pünkösd, amelyik lényegében záróakkordja lesz a tavaszi népszokások bemutatá-sának. Bodnár Zsuzsanna néprajzkutató: - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének is gazdagak a tojásfestési hagyományai. De a zengő- várkonyi anyag különleges, érdemes arra, hogy a látogatók és a szakemberek is megismerkedjenek ezzel. A magyar nyelvterületről, a Kárpát-medencéből jött össze az anyag jó része, de vannak tojások egész Európából, Mexikóból, Kínából, a világ minden részéből. A beregi területen a húsvéti tojáson hajtják át az állatokat, azért, hogy az állatok egészségesek legyenek. Húsvétkor minden ember tojást eszik. A szentelt tojásnak megyénkben igen nagy a jelentősége a katolikus településeken. Több helyen él az a szokás, hogy a húsvéti tojást annyi darabra vágják, ahány tagú a család, s közösen fogyasztják el. Olyan ez, mint karácsonykor az alma felszeletelése. Ez is az együvé tartozást fejezi ki. Tojásfestés megyénkben A legfontosabb az, hogy a parasztember a közvetlen környezetében található festékanyagokat használta fel. Ilyenek például a vöröshagyma, az izsófű, a zsurló, a csipkebogyó, a körömvirág, a kamilla, a dió levele és sok más növény. A múzeumfalu csak nevében múzeum. De itt is érződik már a frissen serkedő fű kellemes illata, lélegzik a föld, s ez nem üres költészet, hanem érzékszerveinkkel felfogható valóság. Csak lélegzetet kell venni az itteni levegőből, s elcsodálkozni a séta során, hogy eleink talán nálunk is jobban tudtak élni, mert egy pillanatra sem felejtették el a természettel való elszakíthatatlansá- gukat. S ez az egymásra utaltság jóleső érzéssel töltötte el őket. Húsvéti locsolóvers Vízbevető hetfü nekünk is úgy tetszik: Látjuk az utcákon, hogy egymást öntözik. Öntünk gazdát, asszonyt kedves leányával; Várunk piros tojást, de azt is párjával. Ha párjával adják, meg fogjuk köszönni, Ha párral nem adják, nem fogjuk elvenni. (Kézdimárkosfalva, Háromszék m.) Már az első napon sokan felkeresték a múzeumfalut Nevezetességeink A kisvárdai városi könyvtár mai épülete sok-sok változáson ment át nem túlságosan hosszú fennállása óta. Ipari és Kereskedelmi Banknak épült a XVIII. század utolsó harmadában. A felszabadulás után államosították. Volt benne művelő- I dési központ és varroda. De évekig romos állapotban várta jobb sorsát. 1990. december 20-a óta a könyvtárnak ad otthont. Ebben az eklektikus stílusban épült létesítményben talán a könyvnek van igazi otthona. A több mint 3000 felnőtt és ezer gyermek olvasó kedvére válogathat a 111 000 kötet könyv és folyóirat közül. Műemlék jellegű létesítmény. Fotók: Elek Emil Kelet <* Magyarország Mallorka A Reményhez
