Kelet-Magyarország, 2003. április (63. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-04 / 79. szám

2003. április 4., péntek GAZDASÁG /9 HÍREK 0 Minősített. A Hírközlési Felügyelet (HF) Hírközlési Területi Hivatala a MÁV Informatika Kft.-nek is megadta a minősített hitelesítés-szolgáltatói jogo­sítványt az elektronikus aláírásról szóló törvény alapján. 0 Jó év. Az ENSZ Élelmezési és Mező- gazdasági Szervezetének (FAO) becslé­se szerint a világ idei gabonatermése 1895 millió tonna lesz, 62 millióval több, mint 2002-ben. 0 Munka nélkül. Németországban a vártnál erőteljesebben, 52 ezerrel nőtt - a szezonális hatások kiszűrésével - a munkanélküliek száma, 4,414 millió­ra - közölték a szövetségi munkaügyi hi­vatalban csütörtökön. Etareskedelem Treforest (KM - Ny. Zs.) - Az interne­tes szolgáltatások előnyeit a kis- és közép- vállalkozások is ügyesen kihasználhatják, különösen akkor, ha ehhez az Európai Unió támogatására is pályáznak. Erről győződtek meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács, a Megyei Fejlesztési Ügynökség vezető menedzserei valamint partnerszervezetei, akik a közel­múltban sikeres uniós projekteket tekint­hettek meg Wales különböző pontjain. Az egyik helyszín a főváros, Cardiff kö­zelében fekvő Treforest volt, ahol az Opportunity Wales Partners kimondottan kis- és középvállalkozások internetes ke­reskedelmének fejlesztésére pályázott és nyert uniós támogatást. A házigazdák ne­vében Christine Lloyd igazgató elmondta, hogy a programba bevont cégek többsége egy év elteltével a forgalom komoly növe­kedését jelezte vissza. A magyar küldöttség vezetői (képünkön balról: Gazda László, a megyei Területfej­lesztési Tanács elnöke, Veres János, akkor még mint az Észak-alföldi Regionális Te­rületfejlesztési Tanács elnöke vett részt a tanulmányúton, és Tisza András, a Megyei Fejlesztési Ügynökség igazgatója) me­gyénkben is kivitelezhető, jó ötleteket nyertek az uniós források felhasználá­sához. Tanácskozás egy jó tea mellett HATÁRIDŐK CÉGVEZETŐKNEK Április 5. Gyakorított áfa bevallása, befizetése, visz- szaigénylése; Adójegy Agrár- és vidékfejlesztési támogatások Megjelent az idei agrártámogatásokról szóló jogszabály. A 3/2003. (I. 4.) FVM ren­delet alapján a költségvetésből támogatás igényelhető:- az agrártermelés fejlesztését szolgáló beruházásokhoz; az erdőtelepítéshez, erdő­szerkezet átalakításához és fásításhoz, va­lamint erdészeti közcélú és egyéb sajátos erdészeti feladatok ellátásához, a magán- erdő-gazdálkodás támogatásához; a melio­rációs és öntözésfejlesztési beruházásokhoz; a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Prog­ram megvalósításához. Továbbá: az agrárgazdasági szolgáltatá­sok fejlesztéséhez; a vidék felzárkóztatásá­nak elősegítéséhez és a vidéki környezet vonzóbbá tételéhez; a termőföld minőségi védelméhez és hasznosításához; az állatte­nyésztési és tenyésztésszervezési feladatok ellátásához; a hal- és vadgazdálkodáshoz; az agrártermékek piacra jutásának elősegíté­séhez; az agrártermelés költségeinek csök­kentéséhez; az erdőkárok felszámolásához valamint a farmgyakornok-képzés és a kül­földi tapasztalatszerzés támogatásához. (A Cégvezetés c. folyóirat nyomán) Sikeresen eligazodnak A magyar gazdálkodók jól alkalmazkodnak az Európai Unió támogatási rendszeréhez, az első körben eredményesen szerepeltek Budapest (MTI) - Van esély arra, hogy 2004 januárjára működőképessé válnak az uniós agrárpolitika alkalma­zásához szükséges intézmé­nyek Magyarországon - mondta Szanyi Tibor tegnap Gyöngyösön. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium politikai ál­lamtitkára szerint 2004 májusára már a közösségi kifizetéseket is tudja majd fogadni a rendszer. Megtörtént az értékelés A közös agrárpolitika működ­tetéséhez szükséges intézmény- rendszer felállításához az idén még nyolc törvény és több tucat jogszabály módosítása szükséges. Bizakodásra ad okot, hogy az EU SAPARD előcsatlakozási prog­ramjának működtetéséhez szüksé­ges hivatalokat sikerült felállíta­ni, és már megtörtént a pályáza­tok első értékelése. Ezzel kapcsolatban kiemelte: a jelek szerint a magyar gazdálko­dók sikeresen alkalmazkodnak az EU támogatási rendszeréhez, a SAPARD által meghirdetett első pályázati körben ugyanis igen jó eredmények születtek. Az 1159 be­érkezett pályázat közül közel 400 támogathatónak bizonyult, miköz­ben az unióban nyolc közül csak egy pályázat felel meg a szigorú feltételeknek. Szanyi Tibor a SAPARD-pályázatok második kö­rében még ennél is jobb ered­ményre számít, ugyanis a magyar kormány az unió megfelelő szer­veivel történt egyeztetés után enyhít a feltételeken. Az államtitkár a Brit Bor és Szeszszövetség elnökével folyta­tott londoni tárgyalásairól szól­va hangsúlyozta: az EU illetéke­sei szerint a magyar borágazat­nak lényegesen többet kellene ál­doznia marketingtevékenységre. Ezzel kapcsolatban tárgyalópart­nere biztosította arról, hogy a brit szövetség segítséget nyújt a magyar borok piaci megismerte­téséhez. Sikerek Moszkvában A politikus tervezett moszkvai látogatásával kapcsolatban el­mondta: az elmúlt év végén foly­tatott magyar-moszkvai tárgya­lások eredményeképpen sikerült kinyitni az orosz főváros piacát a magyar élelmiszeripari termé­kek előtt. Ugyanakkor úgy vélte, az orosz partnerek csalódottsá­gukat fejezik majd ki, mivel a magyar termelők - zömmel az árualap hiányára hivatkozva - nem szállítanak. Légrugó. Öt kontinensre I jut el a Phoenix Légrugó Technológia Kft. nyíregy­házi gyárának terméke, a járműipari és ipari légrugó Az iparosok segítségre számítanak Nagy Pál a Mátészalkai Ipartestület elnöke az IPOSZ Vagyonkezelő Kuratóriumában Nyíregyháza, Budapest (KM) - Az uniós csatlakozás­sal kapcsolatos felkészülés nagyon fontos a magyar ipa­rosok számára is, ebben segít­séget ígért részükre Kiss Pé­ter kancelláriaminiszter, aki részt vett az IPOSZ tisztújító közgyűlésén Budapesten. Az országosan 277 tag-ipar- testületében 60 ezer kézműipari vállalkozást összefogó IPOSZ március 30-i közgyűléséről a Ke- let-Magyarország érdeklődésére beszámoló Géresi József megyei iparos vezető a következőket emelte ki: A tisztújítás az eddigi vezetés újbóli megerősítését eredményez­Nyíregyháza (KM) - Az el­múlt években több zárlati károsító megjelenése veszé­lyeztette a magyar agrárága­zat jövedelmezőségét, kárté­telével a megyei termelést sem kímélve. A almatermésűek Tűzelhalás baktériumos betegsége 2002-ben több mint 2000 ha alma és kör­te ültetvényben okozott súlyos károkat, fiatal ültetvényben he­lyenként növénypusztulást. Termesztési gyakorlat Most újabb zárlati kártevő az Amerikai Kukoricabogár (Dia- brotica virgifera virgifera) meg­jelenése és gyors terjedése veszé­lyezteti a legnagyobb felületen termesztett kultúránk, a kuko­rica termesztését, hívja fel a gaz­dák figyelmét Merő Ferenc, a megyei Növény- és Talajvédel­mi Szolgálat növényegészségügyi csoportvezetője.- A hazai termő területek jelenős részén évről évre mono­kultúrában termesztjük a kuko­ricát. Ez a jól bevált, ám termesz­téstechnológiai szempontból ko­ránt sem korszerű termesztési gyakorlat az átlagtól jóval maga­sabb arányú Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében: meghaladja a 60 százalékot! - mondja a növényvé­delmi hatóság szakembere. A kukoricabogár megjelenése ennek a termesztéstechnológiá­nak a gyökeres azonnali megvál­toztatását és a vetésváltás alkal­mazását teszi szükségessé. A kártevő elsődleges gazdanö­vénye a kukorica, melynek az egymást követő években való te: a régi-új országos elnök Szűcs György, alelnökök dr. Nádai László, Kassai Róbert és Zilahi Sándor. Az IPOSZ 1990. évi újjászer­veződése óta viszont az első eset, hogy szabolcsi iparos vezető ju­tott fontos bizottsági szerephez: Nagy Pál a Mátészalkai Ipartestü­let elnöke az IPOSZ Vagyonkezelő Kuratóriumának lett a tagja. Géresi József továbbra is a tagja maradt a szövetség országos el­nökségének. Az IPOSZ megyei szervezetének elnöke egyébként felszólalásában a nemzeti ipart jelentő kézművesek, szolgáltató iparosok megbecsülésének fon­tosságát hangsúlyozta. A közgyűlésen részt vett termesztése, a lárvák nagymér­tékű felszaporodását, erős nö­vénykártételt, pusztulást ered­ményez. Elkerülhető kár A kukoricabogár imágók 2001- ben érték el megyénket és a 2002. évi megfigyelések adatai, már általános elterjedésükről számoltak be. A megfigyelések alapján adott területen, a kifej­lett példányok megjelenését kö­vetően 2-3 éven belül várható olyan mértékű lárvafelszaporo­dás, amely már jelentős növény pusztulást eredményezhet. n ............................................. Ha ugyanazt a növénykultúrát termesztjük egymást követő években, nehezebb védekezni a kártevők ellen. Merő Ferenc ................................................. Erős kártétel különösen me­gyénket veszélyezteti, mivel itt a legmagasabb a monokultúrás termesztés. Ez a veszély azonban csökkenthető, a kártétel elkerül­hető, ha a termelők nem várják meg, amíg a monokultúrás ter­mesztésben a kártevő felszaporo­dik, hanem azonnal áttérnek a biztonságot nyújtó vetésforgó al­kalmazására. A lárva az elsődleges kártevő, a gyökereket rágják, a föld alat­ti részt kiodvasítják, a növény eldől és ha még épen maradó gyökér táplálja, a kidőlt növény csúcsa függőleges irányban igyekszik tovább növekedni, jel­legzetes „S” alakot öltenek. A kancelláriaminiszter, Kiss Péter a kormány kis-, középvállalkozá­sokat (kkv) támogató szándékáról biztosította az ország iparosait, kisvállalkozóit. Mint mondta eb­ben a tisztségében is igyekszik mindent megtenni a kkv-k felzár­kóztatásáért az uniós csatlakozás kezdetére - idézte fel a volt mun­kaügyi miniszter hozzászólását Géresi. Sikeres küzdelem A tisztújító közgyűlésen köz­ponti helyet kapott hazánk uniós csatlakozása és az ebből adódó fel­adatsor. Az EU-csatlakozás talán az iparosoknak lesz a legnehe­zebb, ezért a felkészüléshez segít­séget kell kapniuk. A Széchenyi­külföldi szakirodalom szerint ez a „lúdnyak” tünet. A bogarak a bibeszálat rágják hiányos meg- termékenyülést okoznak, később a leveleket hámozgatják. A kártétel eleinte foltokban, majd egyre nagyobb táblarészen jelentkezik súlyos tőpusztulást, mennyiségi veszteséget okozva. A védekezésben a vegyszerektől nem várható teljes eredmény, ezért fontos szerepe van a meg­előzésnek. A vetésváltás a véde­kezés legegyszerűbb és leghaté­konyabb módja, bevezetésével megelőzhető a lárvák felszaporo­dása. Fertőzötten tilos A fertőzés gyanújának azon­nali bejelentését a növényegész­ségügyi hatóságnak, jogszabály teszi kötelezővé a termelő szá­mára. A kártevő felszaporodásá­nak, terjedésének megelőzésé­re, lárvakártétel esetén, a ható­ság növényegészségügyi zárlat elrendelésével egy évre megtilt­ja a kukorica termesztését. A fertőzött táblán a következő év­ben tilos kukoricát termelni. A táplálék nélkül maradt tojásból kikelő lárvák más növényen nem tudnak kifejlődni, elpusz­tulnak. A kémiai védekezés a lárvák ellen talajfertőtlenítéssel, az imá­gók ellen állománykezeléssel végezhető el. Mivel a kukorica­bogár elleni védekezési techno­lógia kidolgozása folyamatban van, a már engedélyezett készít­mények mellett, az egyéb kárte­vők ellen engedélyezett készítmé­nyek alkalmazására van lehe­tőségünk. kártya bevezetésével kapcsolat­ban az IPOSZ sikerrel vívta meg a küzdelmet, így az ipartestületi tagok is kaphatnak ilyet, illetve ennek révén segítséget vállalko­zásaik fejlesztéséhez. Folytatják a kistérségekben is az uniós csat­lakozással kapcsolatos felkészítő fórumokat és az úgynevezett EU információs szolgálat kiépítését. A rendszer folyamatos működési feltételeit ez évben kell megvaló­sítani, hangzott el. Az IPOSZ közgyűlése végül az­zal a felhívással fordult az iparos, kézműves illetve kisvállalkozói társadalomhoz, hogy mondjon igent az ország Európai Unióhoz történő csatlakozására az április 12-ei népszavazáson. Tervkészítés Budapest (MTI) - A re­gionális hulladékgazdál­kodási tervek készítése során a helyzetfelméré­sek már lezárultak, je­lenleg a szükséges műszaki fejlesztéseket tervezik. Rakics Róbert, a Környe­zetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium helyettes állam­titkára mondta ezt csütör­tökön, egy szakmai konfe­rencián Budapesten. A he­lyettes államtitkár utalt ar­ra, hogy a tavaly elfogadott országos hulladékgazdálko­dási terv alapján június kö­zepéig a környezetvédel­mi felügyelőségeknek mind a hét régióra hulladékgaz­dálkodási tervet kell készí­teniük. Kétezer helyett száz A regionális tervek elké­szítésére a környezetvédelmi tárca 120 millió forintot biz­tosít - közölte Rakics Ró­bert. Kitért arra, hogy ezek­nek a dokumentumoknak az alapján 270 nap áll majd az önkormányzatok rendelkezé­sére, hogy kidolgozzák a te­lepülési hulladékgazdálkodá­si terveket. A tervek a hul­ladékgazdálkodási prioritá­soknak megfelelően foglalják majd keretbe a feladatokat. A tárca adatai szerint a jelenlegi több mint 2 ezer, többnyire illegális szemét­lerakó-hely helyett tíz éven belül 80-100 regionális hul­ladéklerakó működik majd az országban. Visszaüt az elfelejtett vetésforgó Technológiaváltást sürget egy új kukoricakártevő megjelenése Eitet&iliffpiwsfág

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom