Kelet-Magyarország, 2003. április (63. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-19 / 92. szám

2003. április 19., szombat Kelet* Magyarország MEGYEI TÜKÖR /5 HÍREK 0 Csoportgyűlés. A Mozgáskorlátozot­tak Megyei Egyesületének tiszavasvári csoportja április 22-én 14 órakor tartja gyűlését a polgármesteri hivatal házas­ságkötő termében. 0 Környezetvédelem. „Kistelepülések környezetvédelme hazánk EU-s csatlako­zását követően” címmel tart lakossági fórumot Parragh Dénes, az Országgyűlés Környezetvédelmi Ellenőrző Albizottságá­nak elnöke április 22-én 17 órától Hodászon a Fő téri étteremben. Aszály fenyeget Nyíregyháza (KM) - A Felső-Tisza-vidé- ki Vízügyi Igazgatóság működési területén rendkívül kevés, 10 milliméteres átlagcsa­padékot mértek - tudtuk meg Fazekas László igazgatótól. Ez 22 milliméterrel ke­vesebb a sokévi átlagnál.- Míg márciusban közel 15 ezer hektárt borított belvíz, mára egyre komolyabb aszály kialakulásával kell szembenéznünk - tette hozzá a szakember. - A rendkívül csapadékszegény időszak várható követ­kezményeinek enyhítésére intézkedéseket tettünk: Beregben, a Tisza-Szamos, a Szamos-Kraszna-közben a torkolati zsili­pek zárva tartásával a belvizeket vissza­tartjuk. Tározóinkat üzemszintig feltöltöt- tük, kivéve a Rétközi-tavat, melynek fel- töltöttsége 50 százalékos. Egyirányúsítják az utat Sóstón Amint az első oldalon megírtuk, a Mú­zeumfaluban hétfőn, 21-én hagyományte­remtő szándékkal rendezik meg a húsvéti népművészeti nagyvásárt. Egész nap kéz­műves bemutatókat tartanak gyerekeknek és felnőtteknek, 10 órakor húsvéti népszo­kásokat elevenítenek fel a Kismargaréta Gyermek Tánccsoport tagjai, délután báb­előadásokon szórakozhatnak a gyerekek, a felnőttek pedig a Móricz Zsigmond Szín­ház művészei a legújabb zenés darabok részleteivel szórakoztatják a közönséget. A KSH ELEMZÉSEIBŐL Kevesebben ingáznak Nyíregyháza - (KSH - Malakucziné Póka Mária) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lakóhelyű naponta foglalkoztatási célból ingázók száma az 1980. évi 73 ezer­ről 2001-re 49 ezerre esett vissza, össze­függésben a foglalkoztatási lehetőségek szűkülésével. Ennek ellenére az összes fog­lalkoztatott kissé növekvő részét, 2001-ben 31 százalékát adják, mivel számuk kisebb mértékben csökkent, mint az összes foglal­koztatotté. A foglalkoztatási célú ingázási lehetőségek már a nyolcvanas években mérséklődtek, a kilencvenes években pe­dig radikális volt a csökkenés. Mind a na­ponta ingázó férfiak, mind a nők száma ki­sebb lett, a férfiaké azonban a nőknél na­gyobb mértékben esett vissza. Az ingázók kisebb, de növekvő részét a nők adják. Foglalkoztatási célból 2001 elején 32 ezer megyei lakóhelyű férfi és 17 ezer nő ingá­zott naponta. Pár százra esett vissza Leginkább és leghamarabb a legalacso­nyabb iskolai végzettségű ingázók száma csökkent, mivel a gazdaság átalakulásakor elsőként őket bocsátották el. Ez a folyamat a kilencvenes évek során végig folytató­dott, így számuk az 1980. év eleji 15 ezer­ről 2001-re pár százra esett vissza. A vala­mivel iskolázottabbak, az általános iskolát végzett ingázók számának csökkenése már inkább a kilencvenes éveket jellemezte, és ez a folyamat is igen intenzív volt. Ugyanakkor a nem érettségizett, de szak­mai oklevéllel rendelkező ingázók tábora kissé mérséklődött, miközben az érettségi­zett, valamint az egyetemi és főiskolai vég­zettséggel rendelkezőké emelkedett A naponta ingázók háromtizede ipari, építőipari foglalkozású, kéttizede gép­kezelő, összeszerelő, járművezető, egy-egy- tizede szolgáltatási jellegű, illetve felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő fog­lalkozású. Összességében a fizikai foglal­kozásúak harmada, a szellemi foglalkozá­súak ötödé ingázik naponta. Késett a fizetés a cipőgyárban „Mi küldtük szabadságra dolgozóinkat, a szezonváltás miatt igen kevés volt a munka” Nyírbátor (KM - K. É.) - Elterjedt a hír: nem kaptak fizetést, ezért szrtájkot kez­deményeztek a nyírbátori Ruggeri Cipőgyár dolgozói. Tallika Minnát, a gyár ügyve­zető igazgatóját arra kértük, mondja el, igaz-e a hír, vagy nem több, mint szóbeszéd.- Sztrájkról szó sincs, nem is volt, s remélem, nem is lesz. Tény azonban, hogy voltak ne­hézségeink, amelyeket nem a mi mulasztásunk okozott, sokkal in­kább az a politikai és gazdasá­gi jelenség, amely napjainkban általában az egész világ gazdasá­gát, benne a könnyűipart sújtja. A visszaesés, a recesszió a leg­gazdagabb országokban, a legna­gyobb cégeknél is tapasztalható, alóla sajnos mi sem tudjuk ki­vonni magunkat. Sok hasonló gyár már be is zárta kapuit, mi minden nehézség ellenére tart­juk magunkat, termelni aka­runk. Ráadásul nekünk, mint cipőgyártó cégnek másfél évvel előre kell beszereznünk, kifizet­nünk az alapanyagokat, a fel­használandó bőröket, miközben a kész áruért csak akkor kapunk pénzt, ha azt leszállítottuk a ff.................................................. Mi nem vagyunk multi­nacionális cég, emiatt a bankok segítségére szorulunk, ami esetenként fennakadást megrendelőknek. Azokért a csiz­mákért például, amelyeket napo­kon belül elkezdünk gyártani, majd csak tavasszal fizetnek a vevők. Ráadásul mi nem va­gyunk multinacionális cég, emi­att a bankok segítségére szoru­lunk, ami esetenként fennaka­dást okoz.- A konkrét esettel kapcsolat­ban a helyzet az, hogy nem sztrájk volt, épp ellenkezőleg. Mi küldtük szabadságra dolgozóin­kat, mivel a szezonváltás miatt egyébként is igen kevés volt a munka. A 450 alkalmazottból szá­zan így is naponta a szalagok mellé álltak, s az ünnep utáni kedden már a szabászai tüzöde dolgozói is folytatják a munkát, készítik azokat a szabászkéseket, amelyekkel a téli csizmákat gyártjuk. A fizetés pedig nem el­maradt, hanem késett, 10-e helyett 16-án érkezett meg, bár tisztában vagyok azzal, hogy ez is nagy probléma. Nem mentség, csak tény, hogy az olasz anyacég 9-én útnak indította az összeget, de a banki átfutás lelassította a folya­matot. Mostanra kifizettük, a fi­zetési borítékba tettük a koráb­ban elmaradt utazási támogatást, valamint az étkezési hozzájáru­lást is, így dolgozóink felé immár semmilyen tartozásunk nincs. Munka ötszáz embernek- Hosszú évek óta vagyunk jelen Nyírbátorban, jelenleg közel ötszáz embernek adunk munkát. Nem tagadom, időnként akadnak átmeneti nehézségeink, de igyekszünk azokat minél rövidebb időn belül áthidalni, megoldani. Dolgozóinknak az ezen iparág­ban nyilvántartott országos át­lagnál magasabb fizetést tu­dunk adni, miközben mi sem­milyen segítséget nem ka­punk. Mindezek után enged­tessék meg, hogy megjegyez­zem: rosszul esnek a negatív híresztelések, a névtelen je- lentgetések. Nem szolgálunk rá, úgy gondolom - mondta be­fejezésül Tallika Minna. A Föld napja Nyíregyháza (KM - L. T. L.) - Harmincharmadik alkalommal rendezik meg április 23-án világ­szerte a Föld napját. Az E-misz- szió Természet- és Környezetvé- demi Egyesület igyekezett minél sokoldalúbb, minél több korosz­tályt vonzó programot összeállí­tani a szerdai rendezvényre. A Kossuth téri, 10 órakor kezdődő utcai akció során a felállított színpadon folyó műsorok mellett meg lehet tekinteni az iskolások által készített tablókat, amelye­ken harminchárom olyan dolgot jelenítenek meg, amit megtettek vagy ezután fognak megtenni a Föld megóvása érdekében. Csevegők. A kellemes napsütés kortól függetlenül sokakat kicsalogatott a szabadba Fotó: Sipeki Péter Elbúcsúzott a parancsnok Kiss Pált nyugállományba vonulása alkalmából díszkarddal tüntették ki Nyíregyháza (KM - Gy. L.)- Pénteken ünnepi állomány­gyűlésen nyugállományba vonulása alkalmából elbú­csúzott Kiss Pál ezredes, me­gyei hadkiegészítő parancs­nok. Dr. Sütő Tamás vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Had­kiegészítő és Kiképző Központjá­nak parancsnoka méltatta Kiss Pál munkásságát, ismertette pá­lyáját, aki több mint harminchét éves katonai szolgálat után egészségben vonulhat nyugállo­mányba. Ajakon született 1946. április 21-én, a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban érettsé­gizett 1964-ben. Még sorkatona volt, amikor 1966-ban jelentke­zett a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára, majd 1977-ben a Zrí­Kiss Pál Fotó: a szerző nyi Miklós Katonai Akadémiára. A Megyei Hadkiegészítő Pa­rancsnokságra századosként ke­rült, előbb osztályvezető-he­lyettes, majd osztályvezető, 1984- től általános parancsnokhe­lyettes, közel négy évig pedig parancsnok. Családja (harminc- három éve nősült, felesége, Ilon­ka, valamint László és Gábor fia és Huba Balázs kisunokája) jelentette számára a biztos hát­teret. A vezérkari főnök szeptember 1-jéig Pataky Tibor alezredest bízta meg a hadkiegészítő pa­rancsnokság irányításával. Kiss Pált a honvédelmi mi­niszter nyugállományba vonulá­sa alkalmából díszkarddal tün­tette ki. Az ünnepségen a megyei közgyűlés, a nyíregyházi önkor­mányzat, a megyei rendőr-főka­pitányság, a nyírbátori határőr­igazgatóság, a katasztrófavédel­mi igazgatóság, a nyíregyházi tűzoltóság és sok-sok pályatárs, jó barát búcsúztatta. Ünnepi menetrend Nyíregyháza (KM - L. Gy.) - A személyszállító vonatok ápri­lis 20-án, húsvétvasárnap az ün­nepnapra, húsvéthétfőn a vasár­napra, míg 22-én, kedden a hét­fői napra érvényes menetrend szerint közlekednek. Az utasokat is szállító postavonatok húsvét­hétfőn nem járnak. Húsvétvasárnap Budapest Nyu­gati pályaudvarról mentesítő gyorsvonat indul 5.50-kor, Debre­cenbe érkezik 8.41-kor, indul 8.43- kor, Nyíregyházára érkezik 9.18- kor, indul 9.20-kor, Záhonyba ér­kezik 10.08-kor. Húsvéthétfőn a menetrendben kiadottól eltérően közlekednek az alábbi vonátok: Vásárosnaményból indul 4.04-kor, Mátészalkára érkezik 4.34-kor; Mátészalkáról indul 3.33-kor, Zaj­tára érkezik 4.54-kor; Zajtárói in­dul 3.20-kor, Mátészalkára érke­zik 4.35-kor; Mátészalkáról indul 4.39-kor, Csengerbe érkezik 5.27- kor; Csengerből indul 3.32-kor, Mátészalkára indul 4.22-kor. A Szabolcs Volán a következő menetrendi naptár szerint közle­kedteti autóbuszait a helyi és helyközi járatokon: április 19-én, szombaton a szabadnapokra, hús­vétvasárnap munkaszüneti na­pokra, húsvéthétfőn a hetek első tanszünetes munkanapját megelő­ző munkaszüneti napra, kedden a hetek első tanszünetes munka­napjára, szerdán munkanapokra, és a hetek első iskolai előadások napjára meghirdetett menetrend szerint. Húsvétvasárnap, illetve április 26-án szombaton és május 2-án pénteken nem közlekedik a Szeged-Debrecen-Nyíregyháza közötti úgynevezett diákjárat, de közlekedik húsvéthétfőn, április 25-én pénteken, április 27-én va­sárnap, április 30-án szerdán és május 4-én vasárnap. IEGYZET Elveszett egy kutya. Na bumm, nagy ügy - mondhatjuk. Mi egy kutya ahhoz képest, hogy a Föld egyik pontján véres háború zaj­lik, bombák hullanak a városokra, golyózá­porban pusztulnak el emberek százai, ki­fosztják a kormányhivatalokat, múzeumo­kat. Máshol - békés körülmények között - emberek millióinak jobb és szebb jövőjéröl döntenek felelős beosztásban lévő politiku­sok, államférfiak. Ennek ellenére vallom, mégis nagy ügy. Igaz, hasonlítani sem lehet az előzőekhez, mert divatos szóval - és egy kicsit nagyzol- va - ez csak egy lokális ügy, nagyon pici helyi ügy, de egy, a legkisebb közösség, a család igenis nagyon fontos ügye. Mert ugye a társadalom is sejtekből, egyénekből, családokból épül fel, mint az élő szervezet. S ha az egyszer megbomlik... Egy ilyen sejt­ben, családban jelentkezett a betegség, az elveszett kutya képében. Amint észrevették hiányát, megindult az ellenanyag termelés. Bejárták a környéket, a kutyasétáltatás hely­színeit, beszéltek más kutyatulajdonosokkal, szomszédokkal, ismerősökkel és ismeretle­nekkel. Közzétették eltűntét az újságban, rá­diókban. Ebben a helyzetben derült ki, milyen sok önzetlen, állatszerető ember létezik. Jöt­tek a telefonok, SMS-ek ismerősöktől, ismeretlenektől: itt is, ott is láttak hasonló kutyát, mindenki segíteni akart. Csak úgy, ember(állat)baráti szeretetből. Mert nekik is van házi kedvencük, átérzik az elveszett kutyus, cicus hiányát. Aki szinte családtaggá vált, mint általában a legkisebb gyerek hűséges barátja. Aztán telefonáltak olyanok, akiknek ugyan nincs négylábújuk, de szere­tik az állatokat és láttak kóborolni gazdátlan ebet. Nem ragozom tovább. A sok-sok tele­fonhívás közül aztán végre az egyik sikerrel járt. Valóban a szeretett és nagyon vissza­várt kedvencet, a család barátját, mi több tagját találták meg. Nagy volt az öröm mindkét oldalon. A kis gazdi hatalmas örömkönnyeket potyogtatott, a kutyus egy pillanatra sem tudott megülni, a másik olda­lon a megtaláló figyelte meghatottan az egymásratalálást. Mit mondjak: jók az em­berek. Az öröm könnyei Sípos Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom