Kelet-Magyarország, 2003. április (63. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-17 / 90. szám

2003. április 17., csütörtök KULTÚRA /14 HÍREK El Szerzői est. A Lipcsei Zeneakadémia nagytermében önálló zeneszerzői estet tart április 22-én a nyíregyházi Művésze­ti Szakközépiskolában végzett Dragony Tímea. El Koncert. A Magyar Művészetoktatás Napja alkalmából a nyíregyházi Zeneis­kola hangversenytermében április 23-án 17 órakor tanári hangversenyt rendez­nek. El Jótékonyan. Április 27-én délelőtt 11 órakor jótékony célú koncertet adnak a Szená-torok a Zeneiskola hangverseny- termében. Vezényel: Iványi Tamás. Kevesebb a felvételiző Budapest (MTI) - Hosszú évek után megfordult a felsőoktatásban a jogi és szo­ciális igazgatási szakcsoport képzéseire je­lentkezők számának folyamatos és dinami­kus növekedése. Az idén az első helyre pályázók és az összes jelentkező száma is közel 20 száza­lékkal csökkent, de a túljelentkezés így is két és félszeres e két területen. Az Orszá­gos Felsőoktatási Felvételi Iroda most el­készült gyorsjelentése szerint 2003-ban fel­sőoktatási intézményekbe 159 ezer 525-en je­lentkeztek, az összes kérelem száma pedig 362 ezer 894 volt. Az elmúlt évhez viszonyít­va csökkent az alapképzésre jelentkezők szá­ma - tagozatonként 1-5 százalékkal. A nap­pali alapképzésre felvételi kérelmet benyúj­tók közül 39600 diák jelentkezett első helyen egyetem szintű képzésre és mintegy 43 ezer 800 diák főiskolai szintű szakokra. A szak­csoportos első helyes jelentkezési arányokat vizsgálva kiderül, hogy jelentősen, 13 szá­zalékkal nőtt a klasszikus bölcsész szakok­ra jelentkezők száma, és 3-5 százalékkal emelkedett a gyógypedagógiai szakcsoport­ba, a közgazdasági, a művészeti, valamint a szociális szakcsoportba jelentkezők száma. Az idén a jelentkezések számát tekintve az a jelentkező a listavezető, aki harminchá­rom helyre adta be lapját, aki ha minden kérelméhez érvényes „B” lapot is társított, akkor összesen 102 ezer forintot kell kigaz­dálkodnia. Busszal az iskolába Csenger (Molnár Károly) - A Petőfi Sándor nevét viselő általános és zeneis­kola padsoraiban - Csengerben - a kör­nyező településekről is több diák tanul. Vincze Zoltán igazgató elmondta: pályá­zati úton jutottak egy autóbuszhoz, a ki­lencvenes évek második felében. Záhony is hozzájuthatott így egy járműhöz. Az au­tóbusz az önkormányzat tulajdona, a mű­ködtetésről az iskola gondoskodik. A körzeti iskolába közel tíz településről járnak diákok. Az autóbusz viszont csak Szamostatárfalva, Szamosangyalos, Számos- becs illetve Komlódtótfalu községek bejáró fiataljait szállítja napi rendszerességgel. Az autóbusz vezetője akkor, amikor a gyerekek az oktatási intézményben tartóz­kodnak, bekapcsolódik más önkormányza­ti feladatok végzésébe. Természetesen fő teendője a gyerekek szállítása az iskolá­ba, a különböző rendezvényekre, illetve haza. Ezzel a járművel tudták megszervez­ni az úszásoktatást is. A csengeri gyere­kek egyelőre még Jármi község uszodájá­ba járnak. A szállítási költség így lényege­sebben kedvezőbb, mintha erre Volán­buszt kellene bérelni. Adott a színházi előadásokra való utazás is. Az iskolabusz segítségével országjáró autóbusz-kirándu­lásokra is elutazhatnak az egyes közössé­gek. Az autóbusz igénybevételét az iskola vezetői szabályozzák, gondolva a sport- programok megvalósítására is. Busszal az Iskolába - Csengerben Nyelvhét Szerdán délelőtt a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tar­tották a 37. magyar nyelv hetének megyei megnyitó­ját. A rendezvényen részt vett Szatmári István az ELTE Bölcsészettudományi Karának professzora is. Ezen a napon a Nyíregy­házi Főiskolán mutatták be Minya Károly Mai ma­gyar nyelvújítás című könyvét. A nyelvhét alkal­mából számos előadás hív­ja majd fel a figyelmet a nyelvművelés fontosságé- j ra. A képen: Minya Ká- • roly, Szathmári István és Kalucza Lajos (a Kölcsey , l igazgatója) Fotó: Balázs Attila j Helyesen írnak az érettségiző diákok A gimnáziumban maturálok között a legmagasabb az írásbelin jelest elérők aránya Budapest (MTI) - A tavalyi évben maturáló diákok he­lyesírása - az átlagot tekint­ve - megfelelő volt, s csak 10 százalék volt gyengén he- lyeslró, problémát okozott ugyanakkor a tanulóknak a szavak egybe- vagy különlrá- sa az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) most elkészült vizs­gálata szerint. A 2001/2002-es tanévben vég­zett diákok magyar érettségi dol­gozatának szakmai vizsgálata so­rán 68.292 dolgozatot javítottak újra az OKÉV mérési biztosai. A tavalyi érettségi vizsgán a diá­kok A szerelem motívuma Cso­konai Vitéz Mihály költészeté­ben, Radnóti Miklós Hetedik ecloga című versének értelmezé­se, Jókai Mór egy szabadon vá­lasztott regényének elemző be­mutatása közül választhattak. A diákok 27 százaléka Csokonait, 59 százaléka Radnótit és csak­nem 14 százaléka Jókait válasz­totta az' írásbeli tételéül. Jó a helyesírás Pósfai Péter, az OKÉV veze­tője elmondta: a vizsgálat szerint a diákok 50 százalékának jó a he­lyesírása, a tanulók nagy része nem vagy ritkán ejt durva hibát. Nem volt jellemző a kis és nagy kezdő betű, a ly és a j téveszté­se. Problémát okozott ugyanak­kor az egybe- és különírás, vagy a központozás megfelelő alkal­mazása. A dolgozatok 50 százalé­kánál komolyabb szövegalkotá­si hiányosságokat - gondolatme­net, nyelvi kapcsolóelemek - is találtak a mérési biztosok. To­vábbra is érvényes az a tenden­cia, hogy a gimnáziumban matu­rálok között a legmagasabb az írásbelin jelest elérők aránya, és a legalacsonyabb az elégtelenre vizsgázóké. Felületes javítás A vizsgálat során ugyanakkor megállapították azt is, hogy a ja­vító tanárok egy része felületesen javít. A mérési biztosok a szak­tanárok által elégségesre minősí­tett 8.831 dolgozat közül 861 olyat találtak, amelyben nem vették fi­gyelembe a javításnál az öt dur­va hibára vonatkozó előírást. A jeles dolgozatoknál a tanárok 7,6 százaléka adott ötös osztályzatot, holott az írásműben kettőnél több durva hiba volt. A magyar érett­ségin a vizsgázók fél százaléka nem felelt meg a jelenlegi köve­Irásbeli vizsga a Zrínyiben telményeknek, míg 21,3 százalék jelesre teljesített. Az egyes részte­rületeken a vizsgázók a szöveg­értésre kapták a legjobb osztály­zatot, helyesírásra a diákok 10,2 százaléka kapott elégtelent, míg 27.2 százalék jelest. Nyelvhaszná­latra 2 százalék kapott egyest és 20.3 százalék jelest. A végső minősítést vizsgálva: a gimnáziumok esetében a diá­kok 66 százaléka ötöst, vagy né­gyest kapott, míg a szakközépis­kolák különböző típusainál ez 48 Fotó: Balázs Attila és 26 százalék között mozgott. A vizsgázók 29,3 százaléka inkább humán, 15,5 százaléka a reál tár­gyakat kedveli. A humán tárgya­kat kedvelők körében magyarból 29,5 százaléka szerzett a diákok­nak jeles osztályzatot az érettsé­gin. A továbbtanulási szándék tekintetében a gimnazisták 86,8 százaléka egyetemen vagy főis­kolán kíván továbbtanulni, a fel­sőoktatás a szakközépiskolá­soknak csupán 43 százalékát vonzza. A természettudomány nem érdekes Mind kevesebben jelentkeznek az ilyen irányú képzésre Budapest (MTI) - A Magyar Tudományos Akadémia szak- bizottsága kulcsfontosságúnak ítéli a természettudományos tárgyak helyét és szerepét a 2005-től életbe lépő kétszintű érettségi rendszerében. Az MTA hét természettudomá­nyi és műszaki osztályából álló, a természettudományos közokta­tás helyzetét elemző ad hoc bi­zottsága MTI birtokába került véleménye szerint: a testület fon­tosnak tartja, hogy a természet- tudományos szemlélet és ismere­tek jelentőségüknek és nélkülöz­hetetlenségüknek megfelelő súllyal jelenjenek meg a tantér-, vekben, a tananyagban, az óra­számokban és a számonkérés so­rán egyaránt. A közoktatásban a természettudományi tárgyak ta­nítási kereteinek, óraszámának további csökkentését a bizottság tagjai nem tartják megengedhe­tőnek. A szakmai anyag megál­lapítja, hogy a közoktatásban ta­nulók érdeklődése a természettu­dományos tárgyak iránt folya­matosan csökken, s egyre keve­sebben érettségiznek e tárgyak­ból. Mind kevesebben jelentkez­nek a felsőoktatás ilyen irányú képzéseire, s a középiskolai ta­nárok szerint ők is gyakran a második, harmadik vonalból, aminek hatásaként a felvételizők eredményei is romlanak. VIDOR Fesztivál Nyíregyháza (KM) - Szeptember 6-13. között is­mét megrendezik a Móricz Zsigmond Színházban a Vidámság és Derű ORszágos seregszemléjét. A szervezők azt szeretnék, ha a közönség soraiból ismét lehetnének zsűritagok. A pályázatot be­küldők közül a színház évad­záró társulati ülésén sorsol­ják ki a leendő ítészeket. Luxembuigba és Belgiumba utazik a Piccoli Archi Zenekar A mostani utazás végcélja Belgiumban az 51. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál Nyíregyháza (KM - N. I. A.) - Luxemburgba és Belgium­ba utazik a Piccoli Archi Ze­nekar. A Vikár Sándor Ze­neiskola jelenlegi és volt nö­vendékeiből álló ifjú vonó­sok április 25-én indulnak tíznapos turnéjukra. A hazai „ranglistavezető” Pic­coli Archit jól ismerik az euró­pai élmezőnyben is, mivel hét nemzetközi verseny első díjának büszke tulajdonosa. Bronz képcsarnok A Művészeti Szakközépiskola érettségiző szobrásznövendékei­nek műveiből jött létre a világon egyedi bronz arcképcsarnok, a „Nyíregyházi Vonós Panteon”, de így született meg a „Múzsák Ölelésében a Vonós Hangszerek” elnevezésű művészeti fesztivál is, amelyet idén hirdettek meg második alkalommal, orszá­gos irodalmi, képzőművészeti pá­lyázattal és Kelet-magyarorszá­gi Vonós Talákozóval egybe­kötve. A mostani utazás végcélja Bel­giumban az 51. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál és Verseny Neer- pelt városában. Óriási kihívás ez a szereplés, mert ezen sem élet­kori, sem szakmai szint szerinti kategóriák sincsenek, így min­denki egy „súlycsoportban” mé­ri össze tudását. Az előző négy alkalommal nagyon jól szerepel­tek a nyíregyházi vonósok, mert a „profik” között mindig I. díj+Cum laude minősítéssel tér­hettek haza. A belga családok vendégszeretetéről már többször is meggyőződhetett a csapat. Vendégszeretet A programban a vendéglátó gyermekkórussal adandó közös koncert mellett szerepel a mesés szépségű - és a nyüvánosság szá­mára évente csupán tíz napon lá­togatható - királyi botanikus­kert, valamint az egyetem gaz­dag hangszermúzeumának meg­tekintése Brüsszelben. Egy rövid kirándulást Antwerpenbe is ter­veznek a vendéglátók, ahol, egyebek mellett fiataljaink meg­tekintik a monumentális festő Rubens házát és életművének egy részét. A turné koncertjei Luxem­burgban kezdődnek majd, ahol a két évvel korábbi nagysikerű fel­lépés eredményeként, most a Conservatoire nagytermében hatszáz középiskolás várja a ze­nekart és hallgatja meg a „Ne­ked mesélnek a vonós hangsze­rek” című műsorukat, francia nyelvű összekötő szöveggel. A felnőtt közönség, a most megala­kult magyar követség védnöksé­gével szervezett reprezentatív hangversenyen, „Zenei üdvözlet Magyarországról” címmel ismer­heti meg a nyíregyházi vonósok képességeit. A színes műsorban többek kö­zött Corelli, Lully, Beethoven, Grieg és Bartók Béla művei is elhangzanak. Mtt<*lla§piwsiá®

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom