Kelet-Magyarország, 2003. április (63. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-02 / 77. szám

2003. április 2., szerda HÁTTÉR / 3 "ÍBI* ........................................................... A nyugdíjról. Április 3-án, csütörtökön 9-13 óráig Nyírbátorban, a polgármes­teri hivatalban, Mátészalkán a Zalka Má­té Városi Művelődési Központban tart ki­helyezett ügyfélszolgálatot a megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság. Környezetvédelem. A nyíregyházi Vas­utas Művelődési Házban április 4-én 15 órától a környezetvédelem aktuális kérdé­seiről hallhatnak előadást az érdeklődők. NÉZŐPONT A régiók gordiuszi csomója Marik Sándor Ismét téma a régiók ügye. Évente egy- szer-kétszer „bedobódik" a hírfolyamba, és lehet rágni a gumicsontot. Mellesleg: ha valami stabil volt hazánkban, az a megyerendszer. Szent István óta működik, miközben volt tatárjárás, Habsburg-mo­narchia, megbonthatatlan (?) magyar­szovjet barátság. Most állítólag az uniós csatlakozás miatt kellene a megyék he­lyett régiókban gondolkodni. Furcsa helyzet. Egyrészt az unió nem írja elő, hogy régiókra épüljön a közigaz­gatás, másrészt bizonyos uniós területfej­lesztési források elérhetőbbek, ha régiós keretben nyújtják be a pályázatokat. Utób­bi nem akkora érv, hogy kényszerrel tönk­retegyék az ezer esztendeje működő rend­szert egy hagyományok nélküli valamiért. A hét statisztikai régió azóta nyűg, amióta van. Beláthatatlan következmények rejle­nek abban, ha közigazgatásivá akarnák emelni azokat. Ezerszer elhangzott már: miért jó az, hogy pl. a Jászság és a Sza- mosköz egy régióhoz, az észak-alföldihez tartozik; eddig az volt a válasz, nem lénye­ges, csak statisztikailag. Azért azt már tud­juk, a régióközpontba átvándorolt és ingá­zik több száz diplomás szakemberünk - a bank- és biztosítói „szféra korszerűsítése eredményezte" ezt. Ma még büszkék lehe­tünk, hogy statisztikai régiónk három me­gyeszékhely városa közül 1995-2001 kö­zött Nyíregyházának volt a legerősebb né­pességmegtartó ereje - mint ahogy azt a napokban a KSH közzétette -, de már ag­gódunk, milyen megtartó erőket szippant át magához a régióközpont. A bizonytalan­ság sok viszályt szült már, de egy ilyen vi­szály túl veszélyes lehet, akár választási következményekkel is... A belügyminiszter a minap azt nyilat­kozta: a kormányzati ciklus végére meg ' akarják valósítani az önkormányzati rend­szer, a hazai közigazgatás teljes reformját. Újdonság: a megyék megmaradnának, azonban a választott testületek a régiókban működnének, a jelenlegi tervezési-stratégiai régiók határai pedig bizonyosan nem fed­nék le a leendő választott régiók területét. Most kötjük újra a gordiuszi csomót. Sajtószabadság’’ Rajz: Ferter János Társulva adnak teret a Tiszának Tíz esztendeje tizenkét település fogott össze a tiszadobi Andrássy-kastélyban Nácsa Balázs kezében futnak össze a Tiszatér Társulás folyamato­san erősödő szálai Fotó: a szerző Ladányi Tóth Lajos Tiszavasvári (KM) - „Kistérségek az unió kapujá­ban” címmel kezdődik konfe­rencia szerdán a tiszavasvári polgármesteri hivatal dísz­termében. A forgatókönyv szerint Nácsa Balázs, az idén tízesztendős, Ti­szavasvári székhellyel működő Tiszamenti Települések Térség- fejlesztési Társulása, a Tiszatér Társulás ügyvezető igazgatója köszönti a szakembereket. Borí­tékolható: a „hazai pályán” kira­katba kerül az általa vezetett csoportosulás. Hálót alkotnak- Hét hajdú-bihari és öt sza- bolcs-szatmár-beregi település önkormányzata tagja az 1993-ban a tiszadobi Andrássy-kastélyban megalakított társulásnak. Mind­egyik helység egy különálló kis világ, saját értékekkel, neveze­tességekkel, látnivalókkal. Emel­lett mindegyik magáénak tudhat egy kis darabot a Tiszából és an­nak vidékéből. A hasonló földraj­zi, társadalmi, gazdasági adott­ságokkal és azonos problémák­kal rendelkező települések össze­Nevjegy Nácsa Balázs ügyvezető igazgató, kistérségi megbízott Született: 1971. április 1. Végzettsége: növénytermesztő mérnök, település-üzemeltető és -fejlesztő szakmérnök Családi állapota: nős, két gyer­mekük van (Balázs öt, Gábor másfél éves). Hobbija: a sport (öt esztendeje a tiszavasvári egyesület elnöke). fogásának kiemelt célja a térség általános gazdasági fellendítése. Ezen munkálkodunk... - sóhaj­tott egyet Nácsa Balázs, majd konkrétumokkal is szolgált: - A fejlődést jelzi, hogy kilenc éve egyedüli főállású alkalmazottja voltam a társulásnak, mára ez a szám hatra nőtt. A Phare-prog- rammal sikerült megalapozni a munkát, amely során tavaly negyvenkét fejlesztési projektet menedzseltünk, és közel három- százmillió forintot „hoztunk” a térségbe. Nem pusztán generál­juk a fejlesztési elképzeléseket, igény szerint a lebonyolításban is részt vállalunk. Például a ti­szadobi strandnál történt beru­házást komplett módon mi ve­zényeltük le. Az érintett telepü­lések összefogva, Tiszatér-hálót alkotva sokkal előnyösebb hely­zetbe kerülnek, mintha külön próbálkoznának. Felmérjük a he­lyi adottságokat, igényeket, kö­zösen kijelöljük a fejlesztés irá­nyát, és ezt követően nyújtjuk be a pályázatokat. A társulás felada­ta az átfogó térségfejlesztés, azaz a munkahelyteremtésnek, a szo­ciális problémák megoldásának, a környezetvédelemnek, a tele­pülések fejlesztésének együttes kezelése, a hosszú távú stratégiai tervezés és az ahhoz illeszkedő problémakezelés. Közös turisztikai kiadványok (Barangolások a Tisza mentén, Tiszatér-útikönyv), kiállítási anyagok készültek, emellett sa­ját honlapunkat ( www.tisza- ter.hu ) is ajánljuk az érdeklődők számára. Pályázatok A szerdai konferencia 13 óra­kor kezdődik. Sulyok József, Ti­szavasvári polgármestere meg­nyitóját követően dr. Szaló Pé­ter, a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal elnökhelyettese a támo­gatási rendszert ecseteli, Herczeg Endre a Regionális Fejlesztési Holding szerepét mutatja be, Tóth József, a Regionális Idegen- forgalmi Bizottság elnöke a köz­ponti és a regionális pályázatok­ról szól, Nagy Erzsébet, az Ok­tatási Minisztérium .szaktanács- adója „Beruházás a XXI. száza­di iskolába” címmel tart előadást, Tisza András a Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. igaz­gatója, Domokos János, az IHM Észak-alföldi Regionális Iroda irodavezetője, Dupcsák László, a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium képviseletében, vala­mint Berecz Mihály, az FVM Észak-alföldi Regionális Vidék- fejlesztési Irodájának vezetője egyaránt a különböző pályázati lehetőségeket részletezi. A dél­után folyamán természetesen a jubiláló „Tiszatér” is teret kap a bemutatkozásra, és lehetősége nyílik a kitörésre. A folyó bal partján A Tiszatér Társulás tagjai (Hajdú-Biharból Tiszagyulahá- za, Újtikos, Polgár, Folyás, Új- szentmargita, Tiszacsege, Egyek, Szabolcs-Szatmár-Be- regből pedig Tiszaeszlár, Ti- szalök, Tiszavasvári, Tiszada- da és Tiszadob) a közigazgatás által kijelölt elválasztó megye­határoktól függetlenül közel hasonló lehetőségekkel bírnak, és megegyező gondokkal küz­denek. Mindannyian a Tisza bal partján fekszenek, a tér­ségfejlesztési társulást alkotó települések számárá a folyó közelsége ma is meghatározó jelentőségű. Az elnökasszony Bállá László Míg pénztárcámban a ne­ki szánt érme után kotorász­tam, kissé szemügyre vettem az öreg koldusasszony arcát, és ismerős vonásokat fedez­tem föl benne. De alighanem tévedek. Nem hinném, hogy ő az. Szinte lehetetlen. Ő azon­ban észrevette, hogy alaposab­ban megnéztem, mert most megszólalt: Ugye, rám ismert? Látja, ide jutottam. De nem szégyellem. Nos hát, 'ő is beazonosított engem. Rég volt, nagyon rég, ami­kor megismerkedtünk. Ungvá­ri'történet. Negyvenes évek vége. Szovjet legfelső tanácsi választások előtt állunk, s en­gem, mint a lap fiatal mun­katársát, besorolnak az agitá­torcsoportba. Nekem és tár­saimnak az a feladatunk, hogy a lakásokban ellenőrizzük a választói névjegyzéket, és itt előadásokat tartsunk a sztáli­ni alkotmányról, s más poli­tikai témákról, igyekezve meggyőzni a jelenlévőket, hogy a választható egyetlen je­löltre szavazzanak. Ezeket az előadásainkat az agitációs központban be kellett jegyez­nünk egy naplóba. Persze, mindezt senki sem vette ko­molyan. Én sem. Hiszen a ne­kem kijelölt hét ház lakói ugyancsak furcsán néztek vol­na rám, ha a nappalijukban előadói pózt veszek fel és ki­vágok egy dikciót. A választói névjegyzéket ellenőriztem ugyan, de akkori látogatásom alkalmával megbeszéltem: ha valaki érdeklődik, mondják azt, hogy többször is előadást tartottam erről és erről. De ta­lán nem is volt erre szükség. Az illetékesek nem ellenőriz­ték ezeknek a bejegyzéseket. Nem így a mi választási körzetünk elnöke: egy energi­kus, szigorú nőszemély, az egyik ungvári üzem párttitká­ra - s talán az olvasó már ki is találta: ugyanaz, aki most az utcasarkon kéregét. Hát ez bizony végigjárta a választó­kat, utánanézett a munkának, majd egy gyűlésen kegyetle­nül nekiment azoknak, akiket csaláson fogott. Csak én kap­tam dicséretet. Nagy sikerem után az elnök­asszony megkülönböztetett bá­násmódban részesített, disku- rálni is leállt velem, és elmond­ta, hogy Herszonból került Ungvárra, ott egy nagy válla­lat komszomoltitkára volt, az egyik legjobb titkár a város­ban. Most meg arra kér, ne siessek már, egy kicsit beszél­gessünk. Megtudom, hogy ké­sőbb egy üzem igazgatója lett s ezt sikerrel vezette, míg nyug­díjba nem ment. Na, a nyug­díj... Eleinte még csak csak ért valamit, de most... Három ko­moly betegséggel is küszködik, s amit a postás hoz, a sok or­vosságra sem elég. Miből éljen? Családja nincs. Ki segítsen raj­ta? Hát csak ez a megoldás ma­rad. A koldulás. Ekkor mégis megvillant egy kis derű a sze­mében, az emlékezés melegsé­ge: De maga akkor nagyon jó agitátorom volt... Most már elárulhatnám neki, hogy becsaptam. De miért tegyem? Hogy ráéb­resszem: a múlt, amelyben még talál valami szépet, végül is egy nagy humbug volt? Több mezőőr kellene Nyíregyháza (KM) - Az álla­milag támogatott mezőőri szolgá­lattal kapcsolatos tapasztalatok szerint az országban Nyugatról Kelet felé haladva növekszik, és a sok kis gazdaságból álló Szabolcs-Szatmár-Beregben a leg­nagyobb az igény a mezőőri szol­gálatra, aminek további bővíté­se is indokolt. Fagyas Zoltán, az FM-hivatal osztályvezetője többek között a Kelet-Magyarországot arról tájé­koztatta, hogy jelenleg a megye 77 településen 187 ezer hektár te­rületen 138 mezőőr teljesít szol­gálatot. Az őrszolgálatot az ön- kormányzatok működtetik, a költségek felére állami támoga­tást kapnak. A költségek másik felét mezőőri járulékként a föld- használóknak kellene megfizet­niük. Mivel nem tudják mara­déktalanul behajtani ezeket a tartozásokat, az önkormányzatok saját költségvetésükből teszik le a hiányzó saját erő hányadot. Az FM-hivatal szorgalmazza a mező­őri szolgálat bővítését, amit in­dokol a vagyonvédelem erősítése. Aranylakodalom. Mórucz József és felesége, Hegedűs Irén a napokban ünnepelte ötvenedik házassági évfordulóját. A há­zaspárt e jeles nap alkalmából két lánya, fia, veje, menye, öt unokája, két unokamenye, unokaveje és három dédunokája: Bianka, Dorina, Beáta köszöntötték Fotó: amatőr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom