Kelet-Magyarország, 2003. március (63. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-25 / 70. szám

2003. március 25., kedd Kelet m Magyarország EURÓPAI UNIÓ /8 RÖVIDEN 0 Magyarországnak az uniós népszava­zás miatt különösen fontos, hogy az Eu­rópai Parlament a terveknek megfelelően április 9-én döntsön a csatlakozási szerződésről. Szent-lványi István szerint a jóváhagyás csúszása különösen káros hatással lenne Magyarországon, ahol há­rom nappal később tartanak népszava­zást. Szent-lványi István az Európai Unió és Magyarország Társulási Parlamenti Bizottságának ülésén beszélt minderről. Csatlakozásunk - Amerikából nézve Budapest (Krónika) - Berend T. Iván akadémikus, jelenleg a Kalifornia Egye­tem történész professzora.- Gigantikus európai hatalomnak fes­tette le ön az Európai Uniót, amelyhez ha minden igaz, akkor alig egy év múlva csatlakozik Magyarország is. De vajon egyenlő partnerei lehetünk-e ennek a ha­talmas gazdasági erőnek, merthogy a le­maradásunk sajnos éppen a gazdaság te­rén meglehetősen nagy?- Természetesen nem lehetünk azonnal a csatlakozás után egyenlő partnerek, hi­szen márcsak a jövedelmi szintkülönbség is óriási a magyar egy főre jutó jövedelmi szint az körülbelül a felén áll a tizenötök­nek, a mai Európai Uniónak és ennek a fel­emelése mondjuk a felzárkózása a mai ti­zenötökhöz az a legjobb esetben is, ha min­den jól megy és legalább másfélszer olyan gyors növekedést sikerül elérni, mint a ti­Berend T. Iván Fotó: archív, Marik Sándor zenötök, akkor is legalább 25-30 évről van szó, amíg ez behozható. Ez nagyon soknak látszik a ma élő generációk számára ter­mészetesen, de történelmileg nézve ez egy pici kis időszak. Ha meggondoljuk, hogy 1870 és 2000 között Magyarország és a kö­zép-európai térség jövedelmi szintjének aránya a Nyugat-Európához soha nem tu­dott változni, 40 és 50 százalék között moz­gott 130 éven át. Ha ebből ki tudunk moz­dulni a következő 30 évben, ez egy törté­nelmi áttörés, márpedig az ír példa, a spa­nyol és portugál példa világosan mutatja, hogy 25-30 év alatt ez lehetséges. Szuverenitásunk- Az Európai Unió ellenzői azt mond­ják, hogy Magyarországnak elveszhet a nemzeti szuverenitása. Ez mennyire reá­lis veszély az ön meglátása szerint?- Ez egy széles körű vita a világban, nemcsak az Európai Unió értelmében, ha­nem a globalizálás összefüggésében is na­gyon sokan hangoztatják ezt. Sok igazság- van benne természetszerűen, hiszen aki csatlakozik egy ilyen rendszerhez az le­mond szuverenitásának bizonyos részéről. Viszont jogos az a kérdés, amit egy koráb­bi beszédében Jacques Delors fogalmazott meg olyan 15 évvel ezelőtt, hogy vajon mennyiben mítosz és mennyiben realitás a nemzeti szuverenitás a mai világban? Én hozzátenném, különösen kis ország számá­ra, amelynek a cselekedetei erőteljesen körülményektől meghatározottak akár po­litikában, akár gazdaságban. A magyar tör­ténelemre csak vissza kell tekinteni száz évre, hogy mikor mennyire tudta szuvere­nitását érvényesíteni a harmincas években, az ötvenes években, akár mikor. Úgyhogy én azt hiszem, hogy valóban le kell mon­dani bizonyos elemeiről, ha majd például mondjuk 6-7-8 év múlva Magyarország csat­lakozni tud a közös devizához, amit nagyon remélek, akkor lemond egy sor minden de­vizapolitikai és pénzügypolitikai lehetősé­gről, az önálló banktevékenység lehe­tőségéről, de nyer olyan új feltételeket és lehetőségeket, amelyek bőségesen kárpótol­ják. Én azt hiszem, hogy több a mítosz a szuverenitás lehetőségében, mint a valóság és ezzel számolnunk kell. Ez a modern vi­lág valósága ma. Már eddig is lehetett tájéko­zódni az EU-ról a megyei könyvtárban, az elmúlt na­pokban azonban újabb infor­mációs anyagokkal, köny­vekkel, társasjátékokkal bővült az állomány. Az olva­sóteremben rendelkezésre állnak azok a kiadványok, amelyek segítséget nyújthat­nak az alapos döntésben. A könyvtárban abban is segíte­nek, hogy az érdeklődők a világhálón eljussanak a leg­fontosabb adatbázisokhoz is Fotó: Elek Emil 1 \ A döntés előtt ma OHtCf A'fhQTTA1* SZAB MECY ÖNK KELÍ ..mit Tanulnunk kell az unió országaitól Az informálás a feladatuk, a válaszaik pedig legyenek őszinték - mondja az EU-nagykövet Debrecen (Inform Média) - Jürgen Koppén az Európai Unió magyarországi nagykö­vete a magyarok számára azt üzeni: ha keményen dolgo­zunk, felzárkózhatunk. Érde­mes tanulni az előttünk csat­lakozó országok jó példájá­ból - mondta többek között abban az interjúban, amelyet az Inform Média lapcsoport­nak adott. IM: Hazánkban vannak, akik ellenzik az EU-csatlakozást. Mivel tudná megnyugtatni azo­kat, akik Magyarország kultu­rális identitását féltik a csat­lakozástól? J. K.: Az a feladatunk, hogy » a magyarokat foglalkoztató in- j§ formációkat eljuttassuk hozzá- $ juk. Célunk az 1 informálás, | nem pedig az “■ a_ agitálás. Ha va- laki mégis ne- A met mond, azt el kell fogad­nunk. Arra bá­torítunk mindenkit, hogy tegye­nek fel annyi kérdést, amennyit akarnak, mi őszintén válaszo­lunk. s ugyanezt az őszinteséget várjuk a magyar kormánytól és a magyar politikusoktól is. A kulturális értékek elvesztésétől pedig felesleges tartani. Az EU ad különböző impulzusokat arra ( nézve, hogy más értékeket is ész- revegyünk, de ez nem jelenti a saját kultúra veszélyeztetését. A magyar nyelv például - a többi közösségi nyelvhez hasonlóan - teljes jogú lesz az európai intéz­ményekben. IM: Mit remélhetnek a tőke­hiánnyal küszködő kis- és kö­zepes vállalkozások az EU- csatlakozástól? J. K.: A stabil kis- és közép- vállalkozások képezik az EU gaz­dasági magját. Magyarországon kicsit más a helyzet. Sok sikeres Az Európai Unió magyarországi nagykövete (balról) Interjú közben nagyüzem működik, viszont a ki­sebbek gyenge lábakon állnak. Ezeket támogatni szükséges ma­gyar és uniós részről egyaránt. Tegyük hozzá: ezeknek verseny- képeseknek kell lenniük mind a menedzsment, mind a techni­kai felszereltség tekintetében. Ugyanakkor a tőkéhez is hozzá kell férniük. Tanácsadással és a finanszírozási lehetőségek javí­tásával sok mindent lehet tenni az érdekükben. IM: Magyarország hány év alatt hozhatja be infrastruk­turális lemaradását? J. K.: Ez borzasztóan nagy fel­adat, amit csak akkor sikerül megvalósítani, ha hosszú időn keresztül elég magas növekedé­si rátát produkál az ország. Min­den okunk megvan azt felté­telezni, hogy ez így fog bekö­vetkezni, hiszen az Európai Unió bővítése is egy input e folyamat számára. A korábban csatlakozó, alacsonyabb GDP-vel és infra­strukturális fejlettséggel rendel­kező országok között is van pél­da a felzárkpzásra. Tőlük tanul­ni kell. IM: Várható-e az uniós csat­lakozástól valamiféle területi kiegyenlítődés hazánk fejlet­NÉVJEGY IM: Elfogadja-e az unió, ha a határainkon kívül élő ma­gyarok számára kívánunk ki­vételes kedvezményeket adni? J. K.: A kulturális és a nyelv- használatra irányuló támogatá­sokat elfogadhatónak tartjuk, természetesen az adott ország egyetértése mellett. inai www.szon.hu eu.szon.hu Ervekjellenérvek - ahogy On látja Jürgen Röppen az Európai Unió magyarországi nagykövete Személyes adatok: 59 éves, német nemzetiségű. Végzettsége: közgazdász, freiburgi egyetem. Pályafutása: Az Európai Bizottság munkatársa 1975 óta. Az EU washingtoni nagykövetségének fejlesztési tanácsadója 1985-től. 1991-ben az Európai Bizottság kelet-közép-európai szekciójának vezetője, a Phare és Tacis programok irányítója. 1995-től Oroszország, majd 2000-től az orosz, ukrán, moldovai és belorusz köztársaságok felelőse a bizottságban. 2001 novemberétől az Európai Unió magyarországi nagykövete. Nyelvismeret: németül, angolul, franciául folyékonyan, oroszul, portugálul jól beszél. Családi állapot: nős, két gyermek édesapja. tebb és fejletlenebb régiói között? J. K.: Észak-Kelet-Magyar- országon az egy főre eső GDP az európai átlag 31 százaléka. Ma­gyarország az EU-átlag 52 száza­lékán áll. Úgy gondolom, hogy az Európai Unió strukturális alap­jaiból származó támogatások nem elegendőek e regionális kü­lönbségek megszüntetésére. Eh­hez a magyarországi gazdasági, munkaerő-piaci politikának még további megoldásokkal kell hoz­zájárulni. Úgy gondolom, hogy ennek a térségnek is megvannak az erősségei: például a telje­sítőképes mezőgazdaság, az egye­tem. Ami problémát okozhat, az a mobilitás kérdése. Igen vagy nem? Érvek és ellenérvek Közéleti szereplők véleménye az európai unióról a közelmúltból Szlovén igen. Szlovéni­ában a vasárnap tartott ügydöntő népszavazáson az uniós csatlakozás elsöprő, 89,61 százalékos támogatott­ságot kapott. A képen: Anton Rop miniszterelnök szavaz. Fotó: EPA Hamarosan a szavazóurná­hoz járulunk, hogy eldönt­sük: belépjen-e Magyarország az Európai Unióba. Zöldi László válogatásának 5. része azt dokumentálja: a közélet szereplői miként vélekedtek és vélekednek a csatlakozás­ról a közelmúltban. A jogállamiság keretein belül drákói szigorral kell a csatlako­zásból eredő feladatokat vezé­nyelni, ami milliónyi érdeket sért majd. Szanyi Tibor mezőgaz­dasági államtitkár (Somogyi Hír­lap, 2003. január 20.) A magyar politikai elit közös felelőssége, ha csökken a csatla­kozást támogatók társadalmi bá­zisa. Herényi Károly MDF-poli- tikus (Népszabadság, 2003. janu­ár 23.) Orbánék olyan ideológiai konstrukciót alakítottak ki, a- mely Szent Istvánnal befejezett­nek vélte az európai csatlako­zást. Gerő András történész (168 Óra, 2003. január 23.) A küszöbön vagyunk, mert már nyolc-tíz éve tudatosan ké­szülünk a csatlakozásra. Csák- abonyi Balázs szocialista politi­kus (Somogyi Hírlap, 2003. janu­ár 23.) Ha az MSZP a Fidesz lejára­tására használja a csatlakozás té­máját, azt kockáztatja, hogy a jobboldali szavazók puszta MSZP-ellenességből fognak az Európai Unió ellen szavazni. Panek Sándor szegedi újságíró (Délmagyarország, 2003. janu­ár 27.) Rosszul csatlakozni nem lehet, csak jól vagy még jobban. Ko­vács László külügyminiszter (Fejér Megyei Hírlap, 2003. janu­ár 27.) Az uniós csatlakozás egyik legkritikusabb pontja a mezőgaz­daság lesz. Szabó József MDNP- politikus (Kisalföld, 2003. janu­ár 31.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom