Kelet-Magyarország, 2003. március (63. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-14 / 62. szám

2003. március 14., péntek ÜNNEP /8 48 EMLÉKEI A zászló alatt vonultak Az 1848. márciusi forradalom, majd az azt követő szabadságharc olyan történelmi ese­mény volt, amely mindig megdobogtatta a magyar emberek szívét. Volt követendő pél­da, hivatkozási alap, de egyetlen nemzedék se ment el közömbösen az emléke mellett. A Jósa András Múzeum kiállításon mutat­ja be azokat a tárgyakat, amelyek a forra­dalmat és a hősi helytállást idézik. Az 1848 novemberében felállított 43. hon­védzászlóalj zászlajának a másolata Gyalogostiszti kardok Spanyolkovás elsütőszerkezet Honvéd gyalogos Fotók: Elek Emil VERS Tóth Árpád Március Március hónapra nem vagyok zavarban: Ibolyadivat lesz a barna avarban, Beljebb az uccákon s kijjebb a tereken Ott is friss csokrait nyitja a szerelem. Drága, szép, vad hónap, mely még hóval csapkod, De félkézzel már a rügyek selymén kapkod, Nyílik a kénytelen hosszú szobafogság, S édes szájjal kurjant az ifjú Szabadság. Petőfi hónapja! közibénk suhanva, Bár lennél szabadság új, tündéri anyja, Anyja szabad szónak s másnak, ami kell még, Ne csüggednének a magyar szívek s elmék! 1928 Szabolcsi tábornokok a forradalomról Ezernyolcszáz-negyvennyolc március 15-e példa, amikor az ország érdeke előbbre való volt Az 1848-as forradalomra, a szabadságharc eseményeire emlékezni mindig felemelő érzés. Különösen, hogy mint­egy nyolcezer szabolcsi ne­mes és értelmiségi, iparos és felszabadult jobbágy küzdött vállvetve a honvédek egyen­ruháját magára öltve, vala­mint négyezer nemzetőr biz­tosította a keleti határok vé­delmét. Büszkék vagyunk a kemecsei születésű Répásy Mihály tábor­nokra, hires Lenkei-huszárokkal tért haza őrnagyként Galíciából, s szerzett dicsőséget a hazának Bécs alatt, és a szabadságharc más hadszínterein. Nagyhalász­ban született Csuha Antal tábor­nok, aki Délvidéken kamatoztat­ta katonai ismereteit, s volt Péter- várad parancsnoka. Nyírmadán született Patay István, aki nem­zetőr őrnagyként első parancsno­ka volt a szabolcsi önkéntes nem­zetőr zászlóaljnak, majd rövid ideig Pest város katonai főpa­rancsnoka. Emlékművet emelt a szabolcsi emlékezet a sok dicsőséget szer­zett gávai születésű Rakovszky Samu honvédezredesnek. Leszáza­lékolt, nyugalmazott főhadnagy­ként kelt a haza védelmére. A honvédsereg egyik legderekabb, legbátrabb parancsnoka, jelszava: „utánam győzni vagy meghalni” volt. A dandárparancsnok Ma is van honvédseregünk, s szolgálnak abban ma is Szabolcs­ból olyan katonák, akikre méltán lehetünk büszkék. Március idu­sán négyüket mutatjuk be. Benkő Tibor dandártábornok Nyíregyháza szülötte. Tapaszta­latait a Tiszalöki Erőmű lakóte­lepén, a helyi általános iskolá­ban, a Vasvári Pál Szakmunkás- képző Intézetben, a nyíregyházi Szamuely Tibor Mezőgazdasági Szakközépiskola gépészeti sza­kán gyűjtögette. Rajongott a technika iránti. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola rakéta- és tü­zér tanszékén 1975-ben kezdte el tanulmányait. Kiskunhalas volt az első állomáshelye. Aztán elvé­gezte a leningrádi tüzér akadé­miát, s volt azután ezred- és dan­dárparancsnok. Angolnyelv-tudá- sát Kanadában és az Egyesület Államokban tökéletesítette. Ha­zatérése után új kihívás követ­kezett: a Debrecenben az 5. Bocs­kai István Gépesített Lövész- dandár parancsnoka lett.- Katonai pályafutásom alatt mindig büszkén vallottam, hogy szabolcsi vagyok és jó érzéssel töltött el, ha „megyémbeli” kato­nákkal együtt szolgálhattam. Számomra egy nagyszerű, és sze­rintem a ma élő ember számára is követendő példa március 15- e, hiszen az ország érdekében egymás mellé tudtak állni, össze tudtak fogni államférfiak, poli­tikusok, katonák és polgárok egyaránt. Negyvennyolc katonái Benkő Tibor példaképek hősies helytállásuk, bátorságuk, elszántságuk és ön- feláldozásuk okán. A repülős Tállá István vezérőrnagy is Nyíregyháza szülötte. Nyírbátor után a Kossuth Lajos Szakközépis­kolában tanult Nyíregyházán. Gyermekkori álmát - a repülést - a Nyíregyházi Repülő Klub, Roz- mann Gyula repülésoktató segítet­te megvalósítani. Tizenöt évesen vitorlázót, egy évre rá motoros re­pülőt vezetett. A 70-es árvíz kato­nai helikopterpilótáinak példáján felbuzdulva végképp eldöntötte: ka­tonai repülős lesz. Tanulmányait 1972-ben kezdte a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán. Egy év után Kirgisztán követke­zett, ahonnan képzett MI-8-as he- likopterpüótaként tért haza első ál­lomáshelyére, Szentkirályszabadjá­ra. Élete legszebb állomása a repü­lő századparancsnoki beosztás volt, ekkor fiatal pilótákból kovácsolt kollektívát. 1991-től budapesti törzsmunka, majd vezérkari aka­démia Amerikában. A légierő ve­zérkari főnökeként élte át a nagy átszervezéseket, s irányította azo­Talla István kát. Tavaly óta Olaszországban a CAOC-5 parancsnok helyetteseként felel hazánk és Olaszország légvé­delméért.- Természetesnek tartom - vall­ja -, hogy hivatásos katonáink előtt példa az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, mint nemzetünk történelmének aranybetűs fejeze­te. Hisz az az egységes nemzetben és hazában gondolkodás bölcsője volt, és e nemes célokért folytatott fegyveres küzdelem alapját képez­te - ha úgy tetszik a jelenlegi ön­álló Magyarországnak. Példaérté­kűnek tartom Mészáros Lázár tá­bornok egykori főparancsnok és honvédelmi miniszter katonai és politikai tevékenységét, a nemze­ti tisztképzés érdekében kifejtett erőfeszítését, emberi tartását. A felderítő Táncos László dandártábornok Tiszadada büszkesége. Az általá­nos iskolát szülőfalujában, a kö­zépiskolát Miskolcon végezte el. Szívesen gondol most is vissza So­mogyi József, Veres József, Onofer Mihály tanár urakra és Farkas Irénke tanárnőre. A Kos­suth Lajos Katonai Főiskola fel­Táncos László derítő szakán végzett. Első állo­máshelye Újdörögd volt. Itt érett kiváló csapattisztté s küldték el 1981-ben Moszvába, a Frunze Ka­tonai Akadémiára. Ezt követően zászlóaljparancsnok Szombathe­lyen, Tatán hadosztály és hadtest felderítő főnök. Ugyanitt 1994-től az 1. Katonai Kerület parancsno­ka, ekkor már tábornok. Jelen­leg a Honvéd Vezérkar felderítő csoportfőnöke.- Ma is nagyon büszke vagyok arra - vallja -, hogy ebben a me­gyében születtem, nőttem fel. A világ sok országában megfordul­tam, de számomra a legszebb fo­lyó a világon a Tisza, a legszebb település Tiszadada. Szülőfalum­ból sok roma származású katona szolgált alakulatomnál, jó érzéssel gondolok rájuk ma is, s ha a szü­lőfalumban vagyok, elbeszélge­tünk közös katonaélményeinkről. Katonának, katonai vezetőnek len­ni mindig nagy felelősséggel jár. Minden helyzetben embernek kell maradni. Aki az ország keleti csücskéből indul, az sokszor nehe­zebben éri el a célját, de ha rév­be ér, jobban meg is becsüli. Tóth Sándor, alezredes Az orvos Dr. Svéd László orvos vezér­őrnagy Záhony szülötte. Édesap­ja hivatásos katonatiszt volt, s ez befolyásolta a pályaválasztásban. Gyermekkorát a Tiszabezdéden lakó nagyszülőknél töltötte. Ka­tonai ösztöndíjas hallgatója 1968- tól a Szegedi Orvostudományi Egyetemnek. Azt summa cum laude végezte el. A katonai pá­lyáját Tatán kezdte meg ezred egészségügyi szolgálati főnök­ként. 1976-ban a harckocsi ha­dosztály egészségügyi szolgálat­főnöke. Szakvizsgázott egészség- ügyi szervezéstanból, s járt be a MH Központi Honvédkórház fer­tőző osztályára tapasztalatokat szerezni. Harmincegy éves, ami­kor 1981-ben őrnagyként kineve­zik az 5. Hadsereg egészségügyi Dr. Svéd László Fotók: amatőr szolgálatfőnöki beosztásba. A Le­ningrádi Kirov Katona Orvosi Akadémián 1988-ban elvégezte a hadműveleti és hadászati egész­ségügyi biztosítással kapcsolatos vezetői kurzust. Már 1990-ben fel­kérték az Öböl-háborúba terve­zett magyar egészségügyi csoport megszervezésével. Ennek a cso­portnak ő maga lett a parancs­noka 1991 első felében. Jelenleg a MH Egészségügyi Csoportfőnö­ke, 1994 óta tábornok.- Számomra március 15-e a dicsőség, a büszkeség, a szabad­ság, és az azért való küzdelem szép és gyötrelmes pillanatait je­lenti, azt hogy egy nép miként tud összefogni egy nemes célért. Követendő példaképem Flór Fe­renc, aki 1848-49-es szabadság- harc honvédseregének egészség- ügyi főnöke volt, akiről egyéb­ként a legmagasabb adható ma­gyar katonai orvosi díjat is el­neveztük. Soha nem szabad elfe­lejteni honnan jöttünk. Hiszem és vallom: a becsületes, kemény tanulás és munka meghozza gyümölcsét. Nevezetességeink Nyíregyházán a Petőfi utca nyugati oldalán helyezkedik el a Népkert. A szabadság- harc centenáriuma, 1948 óta Petőfi-kertnek is hívják. Ek­kor leplezték le Berki Nán­dor Petőfi-szobrát, amelyet 1973-ban Vígh Tamás alkotá­sával váltottak fel. A parkot 1884-ben telepítették be ritka fajokkal. Egyik botanikai ér­dekessége a dél-kínai eredetű páfrányfenyő, mely a legna­gyobb és legörögebb faj me­gyénkben. Fotó: Elek Emil

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom