Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-28 / 50. szám

2003. február 28., péntek NYÍRGYULAJI KÖRKÉP /7 Nyírségi kiadás HÍREK 0 Stagnál. Nyírgyulajnak jelenleg 2120 lakosa van, az aktív korúak száma 980. Átlagosan évente 30-40 gyermek szüle­tik, s nagyjából ugyanannyi temetés van. 0 Lakástámogatás. Az idén újra támo­gatják az első lakáshoz jutókat. Az egy­millió forint alati házak megvásárlását 15 százalékkal, ez e fölöttieket 150 ezer forinttal támogaja az önkormányzat, akárcsak az építkezőket. 0 Teleház. Hat számítógépre és inter­nethasználatra nyetek pályázatot, ami azt jelenti, hogy hanarosan Nyírgyulaj- ban is lesz teleház a könyvtár épületé­ben. Farsang a szeretetotthonban Szeptemberben ünnepelheti fennállásá­nak tíztéves jubileumit a görögkatolikus egyház fenntartásábanmüködő Mária Ol­talma Szeretetotthon tyírgyulajban.- Előbb huszonkét lős asszony ottho­na volt - mondja Barati Erzsébet gondok - Tavaly új épületréssel bővítettek, így most már harmincán fmek el benne ké­nyelmesen. Telt házun van. Az otthon széles folyosója, mely rppalinak is szol­gált, még őrzi a nemrég legtartott farsang nyomait. Ahogy az időSt is elmondták: igen jól érezték magukat.aját konyhájuk­ban főznek, s ahogy e sok írójának el­mondták: elégedettek a kzttal. Ki tévét néz, ki beszélget a maliban Tűzvész pusztíttta Nyírgyulaj neve 1328-ban tűnt először az oklevelekben. Ekkor már e,áza és papja volt, tehát már jóval korám lak­tak itt. A Gyula helynév magyai?mély- névből származik, amely török ivény- szó. Mivel az országban sokáig kiyU]aj nevű település is volt, míg 1908-bó kor­mány a Tolna megyeit hagyta merede­tiként, a nyírségi Gyulaj elé pedig\jyír előtagot ragasztotta. Gyulajt a XV. század elején Zsond király Nagytárkányi Miklósnak má- nyozta. 1462-ben Agárdy István elz<oSí- totta a Báthory családnak, majd uaja Vincteleke, Hármashatárteleke, Tib^a pusztákkal el is adta. Több birtokás után 1643-tól a Rákócziak ecsedi urasá­hoz tartozott. A jobbágyfelszabadítáe- jén a Károlyiak birtokolták a falut,k- kor már római és görögkatolikus te> ma is volt. Egy hatalmas tűzvész 186n csaknem teljesen elpusztította a falut: zak jelentős része a lángokba veszett II. Rákóczi Ferenc maga is megfot Gyulajban, egyik levelét innen keltezi falu lakói a középkorban magyarok vo de a későbbi századok során idegene betelepültek. Az egyik legjelentősebb tészeti emléke a református tempi amely középkori eredetű. A XIII. szá második felében épült templomot a 1 században átépítették gótikus stílusb A századok során több ízben bővitették, vították, 1773-ban tornyot építettek hoz Valószínűleg az 1895-ös átépítéskor ny te el mai formáját. A falu görögkatolik templomát 1758 körül építették. Az 1800- között felépült új téglatemplom tornyát s sak koronázza 1889-es évszámmal. Lakó ságszáma 2000-ben 2113 volt. Harmincötmillió forint működési hiány Várhatóan áprilisban avatják fel a gondozási központot Nyírgyulajon a könyvtárban Nyírgyulaj három temploma közül kettő Fotók: a szerző Györke László Nyírgyulaj (KM) - Február 13-án fogadta el a nyírgyula- ji önkormányzat az idei költ­ségvetést, melyet többszöri vita, egyeztetés előzte meg. A végösszeg 305 millió fo­rint, ám 35 millió a működé­si hiány.- Természetesen az idén is be­nyújtjuk „önhikis” pályázatun­kat kiegészítő támogatásra - mondja Becsei György polgár- mester. Csekély saját bevétel- Emellett még egy tízmilliós működési hitelünk is van - foly­tatja. - A saját bevételünk vi­szont korántsem fedezi azokat a pluszterheket, melyek a közal­kalmazotti béremelés következ­tében az önkormányzat kasszá­ját terhelik. Hiszen a kommuná­lis és a gépjárműadó három-há­rom, az iparűzési adó pedig mintegy másfél-kétmillió forint saját bevételt jelent. Az állami normatíva - annak ellenére, hogy 198-as létszámú az iskola, 93-an járnak óvodába - a költségeknek csak a 62 százalé­két fedezi. Az iskolásoknál ez az arány még rosszabb: 39 százalék. A béreket pedig 21 százalékkal kell megtoldani az önkormány­zatnak. Az a nagy gondjuk - mint ál­talában a kistelepüléseken -, hogy olyan nagyobb gazdasági társaság, mely jelentős számban foglalkoztatna helybelieket, nem működik Gyulajban. A meglévő három jelentősebb vállalkozás közül kettőnek nem itt van a központja. Ám ezek sem foglal­koztatnak tíznél több helybeli lakost. A munkanélküliségi ráta (18 százalék) már évek óta nem vál­tozik. Tehát többnyire azok ál­lástalanok ma is, akik évekkel ezelőtt veszítették el állásukat. Helyzetük ezért is nehéz, mert jobbára nincs szakképesítésük. Harminc közmunkás Szociális feladatokra a költség- vetésnek mintegy 30 százalékát fordítják Nyíregyulajon. Ezzel összefügg, hogy már a közeljövő­ben intézményi keretek között kívánják működtetni a szociális ellátást: várhatóan április 1-jén avatják fel a gondozási közpon­tot. Erre a célra a könyvtár épü­letének két helyiségét használják majd. Egyelőre ideiglenesen, hi­szen a távlati tervekben a volt téesziroda megvásárlása szere­pel, melyet esetleges EU-s támo­gatással alakítanának át a cél­nak megfelelően. A községben átlagosan 140-en szorulnak rendszeres szociális segélyre. Jelenleg számuk ennél is több: 170. Közmunkaprogram­ra pályáznak, harminc tartós munkanélkülinek szeretnének március közepétől átmeneti munkát biztosítani. Igaz, a lehe­tőségek ezen a téren is szűkül­tek, így csak hat órában tudják majd foglalkoztatni őket. A köz­munkásokra elsősorban a kar­bantartás-tatarozásban, a község csinosításában számítanak, vala­mint a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésében. A költség- vetési adatok ismeretében nem csoda, ha nagyobb beruházást nem is terveznek az idén.- Mérlegelnünk kellett, mi a fontosabb - mondja Becsei György. - Az első helyen emlí­tem a járdaépítést a községen át­vezető út mentén. Emellett há­rom és fél utcát kellene szilárd burkolattal ellátni. A tervek most készülnek, melyekre pályá­zaton nyertünk forrást. Termé­szetesen a megvalósítás is attól függ, sikerül-e pályázaton nyer­ni. A másik, nem kevésbé fontos beruházás lesz a fűtés korszerű­sítése az iskolában. Ideje ugyan­is lecserélni a már-már amorti­zálódott széntüzelésű kazánt. Ez­zel együtt a konyha technológiai felújítását is szeretnénk megva­lósítani. Mindehhez a Területfej­lesztési Tanács támogatását sze­retnénk elnyerni. NÉVJEGY Becsei György Nyírgyulaj polgármestere Született: Nyírgyulajon, 1975-ben Tanulmányok: Egészségügyi Főiskola, szociális munkás szak Pálya: 1996 óta a polgármesteri hivatalban szo­ciális területen dolgozott 2002 októbere óta a község polgármestere A község múltját kutatja Cseh Mihály Nyírgyulajban született, de 1953-tól az ország távolabbi szegleteiben kereste kenyerét mint technikus. Ám 1995-ben úgy döntött, hogy ha­zaköltözik. Most 67 éves, s amióta nyugdíjba ment, hely- történeti kutatásokkal foglal­kozik.- Volt nekünk egy szép ter­vünk - mondja -, hogy megír­juk és kiadjuk Nyírgyulaj mo­nográfiáját. Létre is hoztunk egy kuratóriumot, felosztottuk egymás között a területeket. Csak, sajnos, közülünk ketten már elmentek. Én azonban nem tettem le arról, hogy előbb-utóbb elkészüljön a mo­nográfia. Előveszi a már meglehető­sen vaskos dossziét, melyben kézzel írott jegyeztek éppúgy Cseh Mihály jegyzeteivel vannak, mint különböző kiad­ványokból kiollózott részletek. Hozzá is lát, hogy néhány fon­tos történelmi eseményt megemlítsen.- Legkorábban 1279-ben em­lítik meg a község nevét, ami a Gyula személynévből szár­mazik. A Gudkeled nemzetség még annak idején Szent István királyunktól kapta birtokba. Alapos okunk van feltételezni, hogy már a honfoglaláskor laktak itt. 1364-ben a Tárká- nyiaké, a XV. században elnép­telenedett, majd később ruté­nekét telepítettek ide. 1643-ban létezett itt egy Ábránytanya nevű település, az itt feltárt ré­gészeti leleteket a Nyírbátori Múzeumban őrzik. Az is fon­tos, hogy már 1332-ben volt temploma, melyet a reformá­ció idején a reformátusok vet­tek birtokba. Egy 1332-ből származó okirat szerint a köz­ség pápai tizedet fizetett. Meg aztán sorolhatnám hosszan, mikor kinek a birtokában volt. Bethlen István, a Bártho- ryakat és a Rákócziakat sem­miképp sem hagyhatjuk ki. II. Rákóczi Ferencnek például van egy innen keltezett levele. Annyira belemelegedett, hogy amikor sajnálattal közöl­tem vele: ennél több, sajnos, nem fér bele a cikkbe, lelkem- re kötötte: ezt a körülményt ne hagyjam szó nélkül. Hirdetés Háda Kft. Angol extra Háda Kít­Használtruha-kereskedés Nyíregyházán a Rákóczi út 3 sz. alatt (a Kelet Áruházzal szemben) Minden szerdán teljesen új árukészlet! Háda Kft. Minden pénteken lakástextil: ríiiií] Háda Kft. Táncos lábú gyermekek Tavaly vette fel a nyírgyulaj i általános iskola Kossuth Lajos nevét. A tanintézetben 198 gyer­mek tanul tizenegy csoportban. Első, második és negyedik osz­tályból kettő is van. Német és számítástechnikát negyedik osz­tálytól tanulnak a gyerekek, de már az alsó tagozatosok számá­ra is lehetőség nyűik szakkör ke­retében közelebbről megismer­kedni a számítógépekkel, me­lyekből több mint tíz van az szakteremben. Néhány éve működik itt az Abigél Művészeti Iskola kihelye­zett tagozata, mely lehetőséget nyújt arra, hogy a nyírgyulaji gyerekek társastáncot tanulja­nak. Ezenkívül a furulyát vagy a zongorát is választhatják. Magyaróra az ötödikben Kissé zsúfolt az óvoda A nyírgyulaji óvoda legrégeb­bi épülete 1890-ben készült, majd 1963-ban és 1976-ban hozzáépítet­tek. Jelenleg kilencvenhárom gyermekkel három vegyes cso­portban hat óvónő és három daj­ka foglalkozik. A farsangot helyszűkét miatt csoportonként tartották meg a napokban.- Kicsit szűkösen vagyunk - jegyzi meg Molnár Sándorné ve­zető hiszen a óvoda 75 férőhe­lyes. Korábban olyan is előfor­dult, hogy nem tudtunk minden jelentkezőt felvenni. Játszani minden ovis szeret

Next

/
Oldalképek
Tartalom