Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-03 / 28. szám

2003. február 3., hétfő Kelet*» Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK Közmeghallgatás. A Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Közgyűlés február 14- én, pénteken 11 órától közmeghallga­tást tart a megyei önkormányzat intéz­ményei által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekről és egyéb köz­érdekű témákról. 0 A Wellness tükrében. A Magyar Tit­kárnők Országos Egyesületének megyei helyi csoportja szervezésében ma dr. Czégé Zoltánná gasztrotanár „Táplálko­zás a Wellness tükrében” címmel tart előadást fél öttől az Írnok-Team Bt. Bá­thory u. 22. szám alatti termében, aho­vá minden érdeklődőt várnak. |K ^I<> a Rájövünk a csízióra Galambos Béla A rendszerváltáshoz hasonlítható tör­ténelmi döntés Európai Unióhoz csatlako­zásunk, amelynek hazánk hosszú távon mindenképpen nyertese lesz - véleked­nek, ebben legalább egyetértve, a parla­menti pártok. Nem tagadható le persze, hogy ennek az integrációnak jó és kellemetlen hatásai egyaránt várhatók. Érzékelhettük már ed­dig is az uniós támogatásokkal megvaló­suló beruházások pozitívumaiban illetve a még olcsóbb munkaerő vonzásában tő­lünk keletebbre költöző cégek negatív példájára gondolva. Az is tagadhatatlan, hogy a politikusok­nak nagy szerepük van abban, hogy ha­zánk integrációja sikeres legyen. Ehhez hozzátartozik a lakosság őszinte és rész­letes tájékoztatása is. Egyrészt elengedhe­tetlen meggyőzni az ország polgárait ar­ról, hogy a közösségben majd jobb lesz. Másrészt viszont a várható, átmeneti gon­dokra is fel kell készíteni a tiszta beszé­det megérteni kész, felnőtt embereket, hogy megfelelően felkészülhessenek a le­hetséges változásokra. Ebben végre indulni látszik a kormány s az országgyűlés offenzívája. Hamarosan érzékelhető lesz abban a sok-sok kiad­ványban, előadásban, szakmai fórumban, amely - az utolsó pillanatban megszokott huszáros hajrával - a hátralévő egy év­ben majd ránk zúdul a legkülönbözőbb területen - mint eddig, eztán is - boldo­gulni próbáló emberekre. Nem mondom, elég intenzívnek ígérke­zik a magyar lakosságnak szánt európai uniós tanfolyam. Ám még mindig jobb későn, mint soha. Ráadásul lesz néhány átmeneti évünk odabent, ami alatt - is­merve a magyar találékonyságot - azok is rájönnek majd a csízióra, akiknek a jövő­jükkel kapcsolatosan e pillanatban még minden homályos s ezért nagyobb ben­nük a szorongás a kelleténél. Önbizalom-erősítőként szolgáljon a tény: az új tagok, köztük Magyarország fel­vételével az unió is nyer. A bővítés ugyan­is már nagyon várt vérfrissítést jelent a EU gazdaságának. Attól tehát nem kell tartani, hogy olyan aktuálpolitikai események miatt, mint az Irak kontra USA ügyben utóbbiak mellett állást foglaló Medgyessy- aláírás, megfordulnának az integrációs fo­lyamatok. / ü Vérbeli szakács Rajz: Ferter János Farsangi mulatság Bütykén Már jó pár éve hagyo­mány, hogy a butykai nyugdíjasklub műsorral, tombolával, jelmezver­sennyel és sok-sok tánc­cal egybekötött farsangi mulatságot rendez. Az idén sem volt ez másként szombaton a butykai mű­velődési házban, ahová szeretettel vártak más klubokat, köztisztviselő­ket és vendégeket is Fotó: Sipeki Péter Otthontalanná vált családokon segítenek Az érintetteknek fizetniük kell azért, hogy átmenetileg az intézményben lakhatnak Elsőrendű a gyermek érdeke, például az övé Fotó: Szőke Judit Nyíregyháza (KM - Sz. J.) - Tavaly május óta Nyíregyhá­zán a CSÁO gondoskodik azokról a teljes vagy csonka családokról, akiknek életvite­lük során váratlan nehézsé­gük akadt. A házuk nem készült el és a gyerekekkel átmenetileg ellátás­ra szorulnak, az albérletben zi- lálódott szét a család, vagy bár­milyen más krízishelyzet fenye­get. A kilakoltatás is ezek közé az okok közé sorolható, de a me­gyeszékhelyen ezt a drasztikus végső eszközt komolyabb tarto­zás esetén sem alkalmazták még ezen a télen. Pedig ha ezt a té­nyezőt vesszük számba, ötször ennyi hely kellen» a Tokaji úti Családok Átmeneti Otthonában (CSÁO). Pillanatnyilag 41-en (12 család, 27 gyerek, 14 felnőtt) lak­nak külön lakrészben, komfortos körülmények között abban re­ménykedve, hogy sorsuk hama­rosan jobbra fordul. A várólis­tán két család van. Erdős Judit, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője - hozzájuk tartozik ugyanis a haj­lékpótló - lapunknak arról szá­molt be, hogy a legveszélyeztetet­tebb csoport az, melynek tagjai a legdrágábban fenntartható távfű­téses, rosszul szigetelt, „átalány- díjas” panellakásokban, esetleg önkormányzati tulajdonú otthon­ban élnek. Másoknak, százszám­ra vannak ilyenek, hónapról hó­napra nehézséget jelent a lakás­hitelek törlesztése, mert időköz­ben például munkanélküliek let­tek. A kisebb lakásba húzódás .drága lett, ezért mind többen vi­dékre „menekülnek, de ott aztán, igaz, hogy a lakásrezsi lényegesen olcsóbb, végképp nincs munka­hely. A háztartási adósságkeze­lés segít ugyan sokszor, de ha nem jön még a szerencse is mel­lé, akkor hosszú távon nem jelent megnyugtató megoldást. Glückmanné Pintér Judit, a CSÁO vezetője elmondta: míg a szolgálat Csillag utcai részlegébe csak 3 év fölötti gyerekeket és csonka családokat fogadnak be, addig hozzájuk újszülöttel és férj­jel is lehet menni. Hat hónapig lakhatnak ott - ez a terminus egy­szer megduplázható. A családok együtt laknak, csak a konyha és a vizesblokk közös. Automata mo­sógép áll rendelkezésre, szereztek sok sporteszközt, játékot. Azoknak, akik kénytelenek a Tokaji útra költözni, van mun­kahelyük, van rendszeres jöve­delmük, térítési díjat fizetnek (felnőttek 3 ezer, 18 év alattiak 1500 forintot). S noha minden eset egyedi, valamennyi itt élő­nek van önérzete, önbecsülése, s van perspektíva előttük, még ha az nehezen is elérhető. A házi­rendet is be kell tartaniuk. Pápai Györgyné három másik társával együtt családgondozó­ként foglalkozik a bajba jutottak­kal. Szükség van a gyermekgon­dozóra, a gyermekfelügyelőre is. A szociális munkások segítenek a családok ügyeinek intézésében, végzik a környezettanulmányo­kat, s követik a kikerült csalá­dok sorsát is. Majd mindenki igényli a lelki törődést és akár a beleszólást is, sok emberi sors elevenedik meg előttük. Egy Nyíregyháza nagyságú vá­rosban ez a - főleg a gyermekek érdekeit elsőrendűnek tekintő - feladat kötelező, része az alapel­látásnak, az állam finanszírozza. Lehetőség átmeneti otthonokra A kormány jelentést készít a parlament részére a csalá­dok hajléktalanságának meg­előzéséről. A dokumentum feb­ruárban kerül a Tisztelt Ház elé. Ekkor válik világossá szá­mukra, hogy a családok mely körét fenyegeti a hajléktalan­ná válás veszélye. Hátralékok halmozódnak fel a lakáscélú hitelek és kamataik törleszté­séből. A családok 20 százalé­ka állandó anyagi gonddal küzd, 260 ezer háztartásnak je­lent megoldhatatlan problémát a számlák kifizetése. Az anya­gi gonddal küzdő családok kö­zel kétharmada Észak- és Ke- let-Magyarországon található. Dönteniük kell arról is, mi­lyen módon képesek hozzájá­rulni az otthontalanná válás megelőzéséhez az állami, az ön- kormányzati és a civü intézmé­nyek. A szociális törvény mó­dosítása a tízezer lakos feletti települések esetében elrendeli az éjjeli menedékhelyek és nap­pali melegedők biztosítását, a 30 ezer főnél nagyobb települé­seken pedig az átmeneti ottho­nok létrehozását teszi lehetővé. ÉLETKÉPEK Farsangi aforizmák a borról Oláh Gábor A. farsang (Varshang ba­jor-osztrák jövevényszó) ma sem múlhat el jókedv, móka, mulatozás, bor nélkül. Ah, a bor felvidít, elmésít, bátorságra hevít, szerelmet költ, kiszínezi szivárványossá ezt a szürke világot, eltemeti a bút, feltámaszt reményt, de­mokratává teszi a nagyúrt, úr­rá teszi a szegényt. (Jókai 1884) Borba a gond megbetegszik. (Vörösmarty Mihály) Ezután ne csak vizet igyál, hanem - gyomrodra és a gya­kori gyengélkedésekre való te­kintettel - élj egy kevés bor­ra is. (Pál apostol első levele a Timóteusokhoz, 5-6. rész) Az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz bort igyunk. Kétféle ember van, az egyik boros, a másik sörös. Van az­tán semmiféle ember is, aki egyiket sem issza. Végül va­gyok én, aki mindegyiket issza. Tanuld meg, egyformán igyunk, ha nem, nem értjük meg egymást. Ha sok bor fogyott, az időt üresedő poharakkal méred. Vezetés közben ne igyál, ilyenkor mindig állj meg. A bort tisztán, a pálinkát piszkosul szerette. Mit mondott Lenin 1917- ben? „Elvtársak, utánam a Len-inni a pincében!” Mit mondott Kun Béla 1919- ben? „Be a szervezetbe!” Mit mond a székely? Jó a bor mindenkor, de különösen bármikor. Mit mond a kisgazda? „Is­tennek sem megyek Haza, míg otthon van a Család.” Három igaz szó: Anti bora jó! Nem csak szüretkor kell megkeresnünk a barátunkat, hanem kapáláskor is. Nem az a legerősebb a kocsmában, aki a leghan­gosabb. Otven éve együtt. Nemrégiben ünnepelte ötvenedik házassági évfordulóját Őrben Markovics János és felesége, Kovács Vilma. A jeles esemény alkalmából a házaspárt öt gyer­meke, tizenegy unokája és egy dédunokája köszöntötte

Next

/
Oldalképek
Tartalom