Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-12 / 36. szám

2003. február 12., szerda KULTÚRA /8 HÍREK 0 Felvételi. A nyíregyházi Széchenyi Ist­ván Közgazdasági Szakközépiskolába je­lentkezett 8. osztályos tanulók felvételi vizsgája február 17-én 8 órakor lesz az intézményben. Az iskola kéri, hogy kü­lön értesítés nélkül is jelenjenek meg az érintettek. 0 Csütörtökölés. Február 13-án 19 óra­kor a Művész Stúdióban Gryllus Sámuel az Autótolvajok és a Mihasznák c. előadások zeneszerzője lesz a Csütörtökölés vendége. 0 Értelmiségi klub. Felkészülés az eu­rópai uniós támogatások fogadására - kihívások és dilemmák címmel hangzik el előadás az értelmiségi klubban (Nyír­egyháza, üngvár sétány 35/A) Jelentkezés a középiskolákba Budapest (MTI) - Péntekig juttathat­ják el a diákok jelentkezési kérelmüket a középiskolákba, a tanulók a február 14-i határidőig 1157 középfokú intézmény 4611 tagozata közül választhatnak. Négyosztályos középiskolákba várhatóan 108-110 ezren jelentkeznek, húg hat vagy nyolc évfolyamos intézménybe valamivel több, mint kilencezren felvételiztek. Az idén nincs változás a felvételi eljárás menetében, a diákok tetszőleges számú helyre és tago­zatra nyújthatnak be jelentkezést. A négy évfolyamos gimnáziumokban 1372, a hat év­folyamos középiskolákban 209, míg a nyolc- osztályos intézményekben 114 tagozat indul. A jelentkezési lapból annyit kell a diákok­nak kitölteniük, ahány középiskolába fel­vételüket kérik. Egy-egy iskola esetében több tagozatot is megjelölhetnek. Ezenkívül ki kell tölteni egy tanulói adatlapot, ame­lyet a győri felvételi központba kell eljut­tatni. Az általános felvételi eljárást február 17. és március 14. között kell az iskolák­nak megszervezniük. Ezt követően a diá­koknak március 17-20. között lehetőségük nyílik a tanulói adatlapokon megjelölt ta­gozatok kiegészítésére, a sorrend módosítá­sára. A jelentkezőket a felvételi jegyzék és a tanulói adatlap számítógépes egyeztetése után a felvételről vagy elutasításról május 7-ig értesítik. Ezután május 20-ig rendkí­vüli felvételi eljárást tartanak azokban az iskolákban, ahol a felvehető létszám 90 szá­zalékánál kevesebb tanulót vettek fel. A kö­zépiskolákban a beiratkozásokat június 23-25. között tartják. Tárlat. Huszár István festőművész képei a Városi Galéria Pál Gyula Termében tekinthetők meg Fotó: Elek Emil Szépen szól a katonazene Nyíregyháza (KM- N. I. A.) - A Katona­zene Németország legismertebb fiatal írójának regénye. A regény főhőse - maga Kammer -, aki óriási dologra vállal­kozik születésétől kezdve: alapjaiban akarja megváltoztatni ezt a dicsőséges vilá­got. Az iskolában „hi­vatalos politikai infor­mátorként” a legvér- lázítóbb híreket ter­jeszti, később színházi gyakornokként egész estés előadásokat buktat meg. A hadsereg­ben elnyeri a „helyettes szórakozásszerve­ző” tiszteletbeli címet, és hamarosan bajtár­sainak és elöljáróinak is megmutatja: dalol­va szép az élet. Wladimir Kammer 1990 óta Berlinben él. írás mellett minden mást csi­nál: rádióműsorokat, kávéházi esteket szer­vez, fellép - és nevettet. Könyvét a Magyar Könyvklub jelentette meg. A regény borítója A tárlat fele-fele részben a mú­zeum gyűjteményéből szemelget és a kortárs művészek érmeit mutatja be Asszonyi Tamástól Vígh Tamásig. A költők, írók so­ra: Ady Endrétől - 15 érem ké­szült róla - Tamási Áronig ter­jed, akiről Tőrös Gábor erdélyi szobrászművész készített érmet, aki Nyíregyházán is dolgozott. A múzeumi anyagban a ma­gyar éremművészek klasszikusai Ferenczy István, majd 200 éve készült Hunyadi érme mellett Ferenczy Béni, Beck Ö. Fülöp, Borsos Miklós, Madarassy Wal­ter, Berán Lajos, Reményi József és Csúcs Ferenc érmei láthatók. A mai alkotók közül Pató Ró­za 2002-ben Kertész Imre, Nobel- díjas íróról készült érme bizo­nyítja, a kortárs művészek egy­más iránti figyelmét. A kiállítók nagyobb fele járt és dolgozott a Nyíregyházi Alkotóte­Munkában az éremművészeti alkotótelep vendégei Fotó: Elek Emil lepen az elmúlt negyedszázadban. Kótai József. Szatmárcseke, Czin- der Antal Krúdy I. II., Fűz Vero­nika: Móricz Zsigmond érmei té­máiban is megyénket idézik. Li­geti Erika, Gáti Gábor, Fritz Mi­hály, Csikai Márta, Sz. Egyed Em­ma, Sz. Nagy Mária, Hadik Mag­da, Hadik Gyula, Csontos László, Király Vilmos, Szabó Gábor, Már­kus Péter, Bakos Ildikó és Zsin Ju­dit érmeit jó volt látni Budapes­ten is, a Nyíregyházi Városi Ga­léria gyűjteménye mellett. Megyénkhez kötődő alkotók kö­zül Nagy Sándor: Lédával a ta­vaszban, Nagy Lajos Imre: Lesbia (Catulus), Spányi Géza: Bessenyei György, Tóth Sándor: Szindbád Sóstón, Radnóti Miklós és Juhász Gyula érmekkel szerepel. A kiállítás 200 év érmé- szetének szép, rangos, tematikus szegmense, mely különösen ta­nulságos az ifjúság számára az irodalom és a szobrászat kapcso­latáról. Érmekbe öntöttek a magyar irodalmat A Budapesten megrendezett kiállításon Nyíregyházán született alkotások is megtekinthetők Nyíregyháza (Szabó Ilona) - A napokban nyílt meg és március végéig látható Buda­pesten a Károlyi-palotában a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Képző- és Iparművé­szek Szövetsége Éremsza­kosztálya közös kiállítása. Jubileum emlékezetes hangversennyel Mozart D-dúr fuvolaversenye valószínűleg oboaverseny volt Bartal László vezényel Fotó: Racskó Tibor Nyíregyháza (Papp István­ná) - Fél évszázados tevé­kenységét nehéz kezdet, rö­gös út, de annál több kiváló hangverseny, kultúrateremtő múlt fémjelezte. 2003. feb­ruár 4-én ünnepelte emléke­zetes hangversennyel a Sza­bolcsi Szimfonikus Zenekar a jelentős eseményt. Az elsőként felcsendülő Bee­thoven: Coriolan nyitány 1807-ben keletkezett, megírására H. J. von Coliin: Coriolan című drámája ih­lette a zeneköltőt, melynél olyan koncentrált szimfonikus mű megalkotására törekedett, amely­ben a dráma konfliktusának lé­nyegét ragadja meg. A zenekar hangulatilag megteremtette a mű előadásában a kibékíthetetlen el­lentétek tragikus összeütközés - és az antik sorstragédiák vigasz­talan végzet - atmoszféráját, me­lyet Bartal László karnagy szug- gesztív egyénisége, világos, érthe­tő vezénylése, stílusos, karakteres elképzelései még inkább sugallták a hallgatóknak. Mozart D-dúr fuvolaversenye valószínűleg oboaversenyként ke­letkezett. A kezdés a kor köznyel­vére jellemző, a záró rondó dal­lamát pedig a Szöktetés a szeráj- ból Blonde énekében hallhatjuk majd viszont szinte változtatás nélkül. Drahos Béla fuvolaművész a D-dúr hangnemhez kapcsolódó fényes hangszínt, pompával mél- tóságos hangolatot keltve, rendkí­vül színesen, élményt adóan mu­zsikált, megmutatva a szólóhang­szer virtuóz játékában rejlő lehe­tőségeket, hangszerkezelése bra­vúros csillogásával. Schumann: II. (C-dúr) szimfó­nia. A zenekar kiváló fúvós hangszereseinek rendkívül ér­zékletesen sikerült indításkor a fanfár motívumban a mű alap- gondolatát megjeleníteni, amely rendíthetetlen mottóként tér vissza a mű folyamán. Ez a „lé­lek ellenállását” jelképezi. Vele egyidejűleg a vonósok pedig el­lentétes, a „megzavart értelem” szimbólumaként érzékeltetik az ellenpólus hangulatát, a mozgé­kony, folyamatos skálamozgást, kromatikus hangokkal színesít­ve, kissé szabálytalan formában. Ragyogóan megformálták a vo­nósok a szeszélyesen kígyózó motívumok állandóan változó anyagát. A befejező rész a kitö­rő öröm felszabadult mámorával robbant be. A zenekar a lassú té­tel borongós moll-világa után a dúr hangnem vakító fényével formázta meg a drámai törté­nést. A szimfónia a depresszió sötét útvesztőjében bolyongó ze­neszerző lelkét tárja elénk, a vé­gén himnikussá magasodva. A zenekar és karmestere átélte ezt az alkotó erőfeszítést, mély mű­vészi tudattal adta vissza a kö­zönségnek a végzettel való szem­beszállást, de ugyanakkor azt, hogyan tudjon az ember úrrá lenni testi és lelki szenvedésein. Nyelvi egy perc Alanytévesztés Helytelen: A szülőknek azt tanácsolom, ha három­éves korukban észreveszik, hogy gyermekük dadog, for­duljanak logopédushoz. Helyes: A szülőknek azt tanácsolom, ha gyermekük hároméves korában észre­veszik, hogy dadog, fordul­janak logopédushoz. Kezdő vagy gyakorlatlan fogalmazók hibája az alany­váltogatás, alanytévesztés. Többségében így is megért­hető a mondat, ám mosoly­gásra ingerel, mint az iménti példában. Ezt az enyhébb változatot nevez­zük diszkrét alanyvesztés­nek. Súlyosabb esetben a hiba már félreértést okoz, téves kapcsoláshoz vezet: Ambrus Attilát román ba­rátja buktatta le, aki az ügyész szerint jól van. Va­jon ki van jól az ügyész sze­rint? Ambrus Attila vagy román (egyébként helyesen: romániai magyar) barátja? És valóban lebuktatta a rablót a barát? A mondat helyesen: Ambrus Attilához románia i magyar barátja nyomán jutott el a rendőr­ség. Az ügyész szerint a Whiskys jól van. (Whiskys: Ambrus Attila ragadvány­neve) Minya Károly Kölcsey Ferenc-szoborral gyarapodott Fehérgyarmat Fehérgyarmat (Molnár Ká­roly) - A világ különböző ré­szein élő magyarok közül bi­zonyára sokan gondoltak az elmúlt hetekben Kölcsey Fe- rencre, aki 180 évvel ezelőtt írta nemzeti Himnuszunkat. A szatmári térségben több egyesület illetve intézmény őrzi nevében a költő-politikus emlé­két. Fehérgyarmaton, a Május 14-e téren működő általános is­kola egyike ezeknek. Méltó em­léket kívántak állítani a névadó­nak, egy mellszoborral. Varga Lajosné igazgatónő így kérte egyik helyi szülő segítségét. Er­délyi Ferenc vésnök vállalta a feladatot. Itt született, itt járt általános iskolába, majd a Közgazdasági Szakközépiskolába. A Kossuth Lajos Katonai Főiskoláról az 1970-es árvízi tragédia szólította haza. Kinizsi utcai házukat elön­tötte a víz, következett a hely­reállítás, s így miniszteri enge­déllyel leszerelt. Debrecenben folytatta tanulmányait, autóköz­lekedési forgalmi tisztként vég­zett; s az 5. sz. Volán teherfor­galmi irányítójaként dolgozott. Innen került a MEKOFÉM-hez. Ötvös-vésnökként Budapesten tett szakmunkásvizsgát. Már gyerekkorában felfigyeltek raj­zaira, faragványaira. A fát és a fémet egyként eredményesen ala­kította. Mindig örömmel olvas­gatta a szakirodalmat, s tette próbára önmagát. A Móricz Zsig­mond Szakképző és Szakközépis­kola névadóját „fába faragta”. A domborművet követte a városna- pokon átadandó plakett. A Köl­csey-iskola kérésére készített plakettet, amit a legjobbaknak adnak át a tanév végén. Ő ké­szítette a helyi gimnázium pla­kettjeit is. Ilyen előzmények után kezdett hozzá Kölcsey Ferenc mellszob­rához. Előtte tanulmányozta a meglévő leírásokat, képeket, szobrokat. A Kölcsey Társaság ügyvezető elnöke - dr. László Bé­la - segített az előkészületekben. Sokat jelentett, hogy az iskola igazgatónője ösztönözte, s a leg­szükségesebbek anyagiakat biz­tosította. Előbb agyagból, majd gipszből elkészült (három rész­ből, hogy „leszedhető” legyen) a mellszobor negatívja. A bronz öntését baráti összeköttetés ré­vén végezték el. Az alapzatot is Erdélyi Ferenc tervezte és aktí­van ki vette részét az elkészítés­Erdélyi Ferenc munka közben bői, a szoborállításból is. A diák iskolája, s a Himnusz írója irán­ti tisztelete fogalmazódott meg az alkotásban. Mint elmondta: itt élt, itt tanultak gyerekei, mindig fehérgyarmatinak érezte magát, s örült, hogy alkothatott valami maradandót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom