Kelet-Magyarország, 2003. január (63. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-22 / 18. szám
2003. január 22., szerda HÁTTÉR /3 0 Versmondók. Pusztadoboson vers- és prózamondó versennyel emlékeztek meg Kölcsey Ferencről. A verseny győztesei Bíró Györgyné polgármester és Fekete Miklós iskolaigazgató kíséretében Szatmár- csekén, a Kölcsey-emlékműnél helyezték el az ökumenikus istentiszteleten megáldott, megszentelt koszorút. 0 Kézműves. Január 22-én a nyíregyházi családsegítő szolgálat központi épületében (Sarkantyú u. 30-36.) újra lesz ingyenes kézműves-foglalkozás. A résztvevők tavaszi témájú üvegképet festenek. NÉZŐPONT Hetek óta izgalomban tartotta a labdarúgás híveit, sőt sok nem szurkolót is, hogy mit határoz Gera Zoltán, a Ferencváros nagyreménységű futballistája. Nos eldőlt, két évig még a honi gyepen rúgja a bőrt a csatár. Ennyi, és itt le is lehetne zárni a történetet. Csakhogy ez a téma azért is került a figyelem középpontjába, mert a fiatalember a Hit gyülekezet tagja, és amint kiderült, ők is jelentősen befolyásolták a választ. Mert ki ne ismerné a történetet, ez a fiú gyermekkorában csavargó«, sőt még a kábítószerre is rászokott. Aztán rátalált a közösségre és megváltozott. Németh Sándor, a gyülekezet vezetője elmondta: valóban adott tanácsot Gerának, hisz ki tudja mi vár rá külföldön? Persze azért annyira nem lehetünk naivak, hogy ne tudnánk, itt a pénz is szerepet játszik. Ez a kincs az FTC-nek nagyon sokat ér. Ha eladja, ha nem. Amennyiben létrejött volna az egyezség, egy komoly összeg ütné a klub markát is. Viszont éppen az ilyen játékosok rejtik a sikert. Ő értük jön ki a közönség, vagy velük tudják felvenni a versenyt a „mezítlábas" magyarok a sokkal gazdagabb és erősebb játékosállománnyal rendelkező nagyokkal szemben. Szerencsére most a Fradi megtudta tartani Gerát, de hány és hány szárnyát bontogató tehetségre csapnak le azonnal a menedzserek, és viszik ki őket - az ottani áron - bagóért. Bár nekünk (esetleg) ez a bagó is jelentős összeg, és ideig-óráig kisegíti a kátyúból az egyesület süllyedő szekerét. S ez utóbbi gondolatok bizony eszébe juttatják az embernek (amikor sikk volt hasra esni a távolról jött előtt) a sok elkótyavetyélt értékeinket, a fillérekért eladott üzemeket, a privatizáció címén átjátszott gyárakat, földeket. Néha pedig mi magyarok rásegítünk erre, mert a találmányainkat, a szürke- állomány egy-egy kimagasló termékét nem itthon kamatoztatjuk. Eladjuk, aztán csodálkozunk, és magasabb összegért később visz- szavásároljuk. Ha nem is születnek minden bokorban Gerák, azért rengeteg fánk van, ami csak a miénk, s ha nem vigyázunk rá, másnak hoz gyümölcsöt. nagyon jól kijövök az asszony- Rajz: Ferter János Jó tejelő lesz az agráikömyezet-rédelem Ha rendezzük alapjait, megyénk mezőgazdasága nem jár rosszul az EU-csatlakozással (2.) A baromfitartás és hústermelés illik a hagyományainkhoz Fotó: a szerző Galambos Béla Nyíregyháza (KM) - A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program megyénkbeli kiteljesítése az erdősítéssel párhuzamosan nagy lehetőség, mert ez a program szinte erre a vidékre lett kitalálva. Fenti véleményt a megyei FM- hivatal vezetője Demendi László is osztotta abban a beszélgetésben, amelyet a mezőgazdaságunk perspektíváiról folytattunk. D. L.: A gazdák többsége a megyében már ma is megfelel az ezzel kapcsolatos előírásoknak, technológiai feltételeknek, csak kicsit kell finomítani és nincsenek megfelelően még dokumentálva, ellenőrizve, nincs megteremtve még a szervezeti háttere. A környezetvédelmi szempontokat kiemelten kezelő agrárgazdálkodás pedig már csak azért is lehet kitörési pontunk, mert ezt a hagyományos árutermelő mezőgazdasághoz képest négyszeres pénzzel támogatja az unió. KM: Sok megyei kistermelőt érzékenyen érint, hogy állattenyésztésünk mivé alakul az uniós csatlakozás után? A tejterem- lők előtt milyen lehetőségek állnak? D. L.: Azok a tejtermelő gazdák, akik 50 tehénnél kevesebb állatlétszámmal rendelkeznek, pár hónap alatt át kell gondolják, hogy akarnak-e, tudnak-e fejleszteni. Ha nem, akkor le kell építsék ezt az állományt. Az idei agrártámogatási rendszerben erre kiemelt támogatás lesz oly módon, hogy ha ezek a kicsik összeállnak és megcsinálják a tejszö- vetkezetet, akkor a minőségi tejelőállítás és tejkezelés műszaki feltételeinek a megteremtéséhez 50 százalékos támogatást kapnak. Az összefogás szükségeségét üzeni ez a rendelet. Azok a néhány tehenes gazdák viszont, akik továbbra is csak ingadozó minőségű tejet tudnak majd egyedül előállítani, jobb ha valami másba fognak, mert képtelenek lesznek a minőségi termékelőállítás versenyében fönnmaradni. KM: Mire érdemes váltaniuk? D. L.: Egyik lehetőség a barom- fitartás. Ez hagyományainkba beleillik, s az agrártámogatások között is szerepel. A húsmarhatartást is igen perspektivikusnak látom, hiszen jóval több mint 20 ezer hektár - ma sajnos kezeletlen, tönkremenés szélén álló - legelő van. A természetes takarmányon nevelt egészséges marhahúsunkra jó piaci kereslet mutatkozhat. Ezért is sikerült húsmarhára viszonylag jó kvótát kialkudni hazánknak az EU-tól. Igazából egy húsmarhaprogjram kellene a megyének, a minőségbiztosítás szervezetével együtt. Amennyiben ennek tevékeny támogatói lesznek, az FM-hivatal megadja hozzá a koordinációt. A állattartási körülményeinket általában hozzá kell igazítani az EU szigorú normáihoz. Ebben nagy lemaradásunk van, ezért ehhez komoly pénzeket kell majd a következő időszakban adni, hogy még többet nyerhessünk el hozzá Brüsszeltől. KM: A hamarosan megjelenő rendeletben milyen fontosabb támogatási lehetőségek rejlenek még a megye mezőgazdái számára? D. L.: A Saparddal együtt 21 százalékkal több elnyerhető pénz áll rendelkezésre idén, de a hazai agrártámogatási összeg is 11 százalékkal több, mint tavaly. Hangsúlyoznám, hogy mind az ültetvény beruházásban, mind a gépesítés fejlesztésében, mind pedig a szervezetépítésben kiemelt támogatási lehetőségek lesznek. Ez utóbbiak között vannak a TÉSZek vagyis a beszerző értékesítő szövetkezetek illetve az úgynevezett termékpályás csoportok, amelyekben például termelők és feldolgozók lépnek szoros együttműködésre. Ilyenek létrehozására, működésének elindítására jó lehetőségek lesznek. De például az a termelő, aki TÉSZ-tagként pályázik gépre, vagy ültetvénytelepítésre, több támogatást kaphat bizonyos plusz pontszámok alapján. A támogatási rendszer tehát az együttműködés irányába igyekszik terelni az élelmiszer termelés szereplőit. Szeretném megjegyezni, hogy ha nem is akkorát mint a szervezetbe tömörü- lőknek, de a családi gazdaságoknak is nyújt az idei rendelet bizonyos előnyöket, például a magasabb összegű földalapú támogatások esetében. KM: Az eddig taglaltakon túl, milyen dolgok állnak még az FM-hivatal-vezető figyelmének homlokterében? D. L.: Az FM hivatal feladatköréhez kapcsolódóan az első helyre tenném a beszélgetés elején említett földrendezést, a hatósági földkiadást és a Nemzeti Földalap kezdődő munkájában való közreműködést. Egyszer s mindenkorra meg kell szűnni a földek részaránytulajdonának, de megyénkben ennek a 2,7 hektárnyi egy tulajdonosra eső átlagterületnek is emelkedi kell, mert ez nem versenyképes. Lent is, mint fent is- Fontos kérdés az agár közigazgatási intézményrendszer további alakulása. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei hivatalának elnevezésében s persze tevékenységében is szerepelnie kellene a „vidékfejlesztésnek”, véli a hivatalvezető. „Bár nem rajtam múlik, de szeretném látni, hogy megyei területi szinten minden olyan felelőséggel, olyan hatáskörrel rendelkezzen a hivatal, mint amilyenekkel a minisztérium is rendelkezik. Ezzel párhuzamosan olyan eljárási rendet kell kialakítani, amely megfelel az uniós követelményeknek. És ezt nem a divat, hanem a célszerűség diktálja. Ugyanis azt a rendszert, ami ott működik például az adózók pénzének ellenőrzött újraelosztásánál a mezőgazdaságban, nálunk is meg kell teremteni, éppen a magyar adófizetők adóforintjainak nagyobb megbecsülése miatt is.” EliETKEPEK Könnyes, bús muzsikaszó Aranylakodalom. A napokban ünnepelték házasságkötésük ötvenedik évfordulóját Paszabon Hadobás István és neje, Mészáros Piroska. A jeles nap alkalmából a házaspárt gyermekei, unokái, valamint a családtagok köszöntötték Fotó: amatőr Újság a nagyothallóknak Tóth-Máthé Miklós ■Ahogy jöttek be a kapun már hallani lehetett a hangjukat, mert mindig vitatkoztak valamin. Aztán elhelyezkedtek az előszobában vagy az ebédlő sarkában és rázendítettek apám kedvenc mulatósára: „Nincsen cigány a faluban nem szereti senki itt a nótát...” Horváth Pista és bandája. Bár a „banda” megjelölés esetükben erősen túlzás, hiszen többnyire csak hárman voltak. Pista bácsi a prímás, Kálmán, a veje a kontrás és Josi a fia, a nagybőgős. Nélkülük csorbát szenvedett volna a jókedv a nagyobb összejöveteleken és egyáltalán kellett a muzsikájuk. Családunk cigány zenekarának tekintettük őket hosszú évtizedeken át. Josi szinte ott nőtt fel előttünk. Anyám mesélte, hogy már kisfiúként is jól hegedült. Egyik húsvétra beállított ön- tözködni, a hangszer majdnem nagyobb volt mint ő, és rázendített a vidám nótára, amit persze énekelt is: „Jól nősültem, kaptam egy malacot / Nincs semmi panaszom rá / Egész héten egyebet se csinálok / Mindig csak a malacomra vigyázok / Mert jól nősültem, kaptam egy malacot / Nincs semmi panaszom rá...” Attól kezdve mindenki kedvence lett, és maradt az később is, már bőgősként a bandában. Egy baja volt, hogy nem haragudott az italra és amíg muzsikáltak rendszeresen a pohár fenekére nézett.- Elég lesz már Josi - korholta az apja mert végül majd megint elalszol, aztán- csak a bőgő játszik tovább. Ez valóban így is történt nem egy alkalommal. Josi elszunnyadt bőgőzés közben, de - ilyet azóta se láttam! - tovább húzta úgy is. Brummo- gott a nagytestű hangszer, mintha csakugyan magától tenné. Régen volt már ez is, de mégsem olyan régen, hogy feledtem volna ezeket a kedves cigány zenészeket. A hegedűk, a bőgő hangjai átbukdácsolnak a messze tűnt időn és felzengenek bennem. Köny- nyes, bús, vidám melódiaként. Nyíregyháza (KM) - Megjelent a Nagyothallók 2002 információs magazin legújabb száma - tájékoztatta szerkesztőségünket Erdélyi Tamás, a SINOSZ megyei elnöke. A tizenhat oldalas lapban részletesen ismertetik azt a tájékoztatót, amelyet szervezetük novemberi „A jó hallás napja” rendezvényén a parlament egészség- ügyi és szociális bizottságának elnöke tartott - az életkörülményeiket leginkább befolyásoló - kormányzati elhatározásokról. Ezenkívül több írást olvashatunk a nagyothallókat érdeklő orvosi, technikai és érdekvédelmi munkáról. Az ingyenes lapot a sorstársak és az érdeklődők szombaton 10-től 12-ig vehetik át a szervezet Szabolcs utcai székházában, és kedden a fehérgyarmati irodánkban.
