Kelet-Magyarország, 2003. január (63. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-03 / 2. szám
2003. január 3., péntek Keleti Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Böllérverseny. Száncsengés és böl- lérverseny is szerepel a már hagyományos téli rendezvényen Napkoron az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság társközségeinek részvételével, amelyet január 18-án tartanak a harangodi pincénél. 0 Közmeghallgatás. A közelmúltban a szakolyi képviselő-testület közmeghallgatást tartott. A község évek óta részese és sikeres szereplője a Virágos Magyarországért mozgalomnak, az idén elismerő oklevelet érdemeltek ki. Több helyi lakos és közintézmény kapott dijat, örvendetes, hogy egyre több cigány család kapcsolódik a nemes mozgalomba. 0 Ügyfélszolgálat. A Területi Államháztartási Hivatal családtámogatási ügyekben Kisvárdán minden hétfőn 9-től 14.30-ig a Családsegítő Központban. NÉZŐPONT- CinkcinL Ladányi Tóth Lajos Cinizmus nélkül feltételezhető: az ország Cinijének örökké emlékezetes lesz majd a 2003-as esztendő. Az óév hajrájában hirdették ki a Fővárosi Bíróságon az elsőfokú tárgyalás eredményét, eszerint Zalatnay Saroltát harminchat rendbeli csalás miatt nem jogerősen három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A tanulságos ügy harmadrendű vádlottja 112 millió forintot vett fel egy cégen keresztül kisbefektetőktől magas kamatot ígérve, de a pénz túlnyomó részét nem fizette vissza. Ahhoz képest, hogy az ügyész vádiratában 2-től 12 évig terjedő börtönbüntetés szerepelt, az énekesnő felsóhajthatott: az ítélet szerint másfél év múlva feltételesen szabadon bocsátható. Feltéve ha lesz honnan kiengedni, ugyanis Cini fellebbezett. Ettől persze vitathatatlan: nagysága kicsi lett. A nevét, az ismertségét felhasználva a csábító, havi tízszázalékos kamat ígéretével és - mint később kiderült - fedezet nélküli váltókkal lágyította meg a hitelezők szívét, akik kemény árat fizettek hiszékenységükért. Csak az egyik oldalt láthatjuk fényben, Cini azóta is slágereiből él, lapokban pózol, úton-útfélen bizonygatja az igazát, és rohamtempóban apasztja az adósságállományát. A másik oldal, a becsapottak népes csapata árnyékban marad, kiábrándultán várják a jogos jussukat. Az igazságot szolgáltatók felelőssége felértékelődik az ügyben, ezt az egyik császári előd példája is megerősíti. A hírnévvel felelősségteljesen együtt kell élni, tudni kell kezelni, nem pedig visszaélni vele. Nagyot lehet zuhanni a slágerlisták csúcsáról. Cini eltökélte, hogy belehúz, és a másodfokú tárgyalásig kiegyenlíti a tartozásait. Ha így lesz - ami nincs kizárva -, az ingyencirkusz végén eldünnyöghetjük: egyeseknek mindent szabad. És mosolygunk - cinikusan. Környezetbarát autópályamazsolák Az emberek, veszélyeztetett állatok, növények megóvására milliárd forintot költöttek Zajárnyékoló falak az autópályán Polgárnál - mintha csatornában száguldana az autós Fotó: Elek Emil Marik Sándor Nyíregyháza (KM) - Aki igénybe vette már az M3-as autópálya teljes, 174 kilométeres szakaszát, tapasztalhatta: nemcsak a menetidő csökkent, hanem a vezetés is kevésbé fárasztó, nem beszélve a nagyobb biztonságról. Az utazók többségét általában a pálya minősége érdekli, de vannak olyanok is, akiket a sztráda mellett lakók érdekei, sőt a veszélyeztetett állatok, növények megóvása foglalkoztat. Ilyen célokra is több, mint ezermillió forintot költöttek. Hüllő- és vadátjárók Az autópálya teljes hosszában mindkét oldalon kerítés fut, ami főképpen a vadaktól védi az autósokat. A sztráda azonban több helyen természetes élőhelyeket vág ketté, ezért aztán szép számSzalakóta Illusztráció: KM mai épültek kisebbfajta hidak, alagutak, csatornák: a pályát huszonegy helyen gazdagítja hüllő- és kisemlős átjáró, ezenkívül tizenhárom nagyvad átjárót is építettek. Mondhatná valaki: az emberekre is fordíthatnának ilyen figyelmet. Természetesen ilyenre is van példa, mindjárt az elején. Polgárnál az autópályához közeli lakóházak védelmére 320 méter hosszon, másfél méter magas zajárnyékoló fal épült - mintha csatornában száguldana az autós. Harmincnégy kilométeren erdőt is telepítettek. Ez utóbbi az emberek védelme mellett a természeti környezet, az élővilág - rovarok, madarak, köztük a szigorúan védett túzok, a Geleji-tó, a Polgári-halastó élővilágának - óvását is szolgálja. Bár a nyomvonal elkerüli a védett természeti területeket, az autópálya környezetében részletes felmérés készült a ritka és védett madárállományról és az építés által veszélyeztetett élőhelyekről. Ki gondolná például amikor a Matyóföldön át dönget a pályán, hogy Mezőkeresztes környékén már 1999 őszér harminchat, 2000 tavaszán a Mező- keresztes-Mezőnagymihály közötti területen ötvenhárom, Szentistván környékén pedig harminchat ürgét fogtak be és telepítettek át a nyomvonaltól távolabb lévő új élőhelyre. Költöztették az ürgéket A növénymentési munkálatok összefoglalójában olvastuk, hogy a Tisza-parti margitvirág kétezer, a nyári tőzike kilencezer, a réti iszalag hatszáz darabos állományát ültették át és sok védett növény maggyűjtése, szaporítása még most is tart a beruházás keretében. Kivették részüket az autópálya építés munkájából a Hortobágyi-, a Bükki Nemzeti Park valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei. Javaslataik alapján kihelyeztek negyvenegy költőládát a szalakótáknak, tizenhét nagy műfészket sasok és kerecsensólymok számára, hatvanhét fészekkosarat vércse- és bagolyfajok részére. A szalakóta ládája A nyomvonal jobbára elkerülte a szigorúan védett túzok élőhelyét, ahol azonban kissé megközelítette, olyan véderdősáv létesült, amely mérsékli a zaj- és fényhatásokat, s felemeli a madarak röptét a pálya közelében, így csökkenti a gázolások lehetőségét. A Tisza térségében és a hortobágyi szakaszon már az előzetes, majd ezt követően a részletes környezeti hatásvizsgálat egyik legfontosabb témája volt a vonuló madárvilág védelme. Madármegfigyelési adatok alapján határozták meg a védelmi intézkedéseket. Ahol például az autópálya vízfolyásokat keresztez, három méter magas védő falakat alakítottak ki, összesen 2,2 kilométer hosszon, hogy a madarak kénytelenek legyenek magasabban repülni az autópálya fölött. Tisza-híd, pázsithíd A több, mint négyszáz méteres új Tisza-híd maga is különleges műszaki teljesítmény volt, miközben az építés során a vízállás többször is meghaladta a 100 éves átlagot. Ráadásul közvetlenül a Tisza- híd mellett a természetvédők kérésére a tiszántúli szakaszon még egy 240 méter hosszú mocsárréti hidat is meg kellett építeni, ez teszi lehetővé a hernyópázsit védett növénytársulásának megóvását az eredeti élőhelyén. A hídépítők munkáját nehezítette az is, hogy például a debreceni torma kikelése előtt nem lehetett az egyik hídrész építését elkezdeni, csak az átültetés után kezdődhetett a munka. Pénz és türelem kellett mindezekhez, az eredményről utódaink mondhatnak majd véleményt. A tanítóegyletektől rögös úton jutottak el máig Most a mozgalom új helyzetben, új tisztségviselőkkel, új feladatok megoldása készül Az első forrásmunkák, 217 évvel ezelőtt, 1786-ban alakult kishonti tanítóegyletről szólnak. Céljuk az önkéntes egyesülés, a népiskolai tanítás-nevelés javítása, s a tanítók önképzésének megszervezése, összefogása volt. Bár a klasszikus értelemben vett érdekvédelemről akkor még szó sem lehetett, az egyesületet két és fél évtizedes működés után mégis betiltották. A 19 század első felében, elsősorban a reform Makay Béla Ezüstösen csillog már a dér a vízimalom szigetén a füveken. Csupán néhány tucat összekuccadt, agyonfázott levél járja kényszeredett táncát a borzongató szélzenére. Viszont a malom áll, hiába kérlelik, ölelgetik körbe a Túr hullámai: egyre többet szundikál, állva, mint az öregek. Közben a sziget rohanó patakjának csevegését hallgatom, így feledteti galériaerdejének némaságát és tódítja nyáron a zsivalyát. Hídján ácsorgó venmozgalmak hatására az iskola a nemzet érdeklődésének a középpontjába került. Itt 85 éve kezdődött Szükségszerűen egymás után alakultak meg a tanítóegyesületek is, céljuk egyrészt a polgári átalakulás segítése volt, de más részről már a konkrét érdekvédelem megteremtése is. Kevés eredményt értek el kezdégeit most ő tölti el csodálattal. Nekem rég élt vízimolnárokról is mesélnek a néha fel-felbukkanó cölöpcsonkjai, hajdani vízimalmok és hídjaik maradványai. Elmúlt idők kopjafái. A legmagasabb a Sándor bácsié, a legutolsó főmolnáré. Képzeletem visszamesél neki, a cölöpnek, arról, hogy itt lakhatok, itt ácsoroghatok, hogy a magányom is boldog itt, Sándor bácsinak is köszönhetem. A visszaemlékezések éltetik az embert. Közben fel-felbuggyan a víz, halak néznek fel, mintha bűdéiben, mozgalmuk csak a századfordulón kapott új erőre. Motorjuk a Magyarországi Szociáldemokrata Párt volt. Közreműködésükkel 1806. november 6-án megalakult a Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete. Megyénkben 1918-ban, 85 évvel ezelőtt szerveződött a Nevelőmunkások Szövetsége. A név az elmúlt évtizedek során sokszor változott, az irányvonal legalább annyiszor. A mindenkori politicsút intenének a következő tavaszig. S aztán a nap bágyadt mosolyára a pára homályából úgy derengnek fel a fák tar ágai, mint síró gyermek arca a simogatásra. Csupán az égerek néznek még farkasszemet az idővel az alig kopott lombjukkal. A jégkorszakból hozták keménységüket. Részben tőlük, s teljességben a természet örök megújulásától veszem a viharok, fagyok és derek túléléséhez a reményeimet. És magányom némaságát s be-bezavarodó napjaim posványáit a kispatak csevegése feledteti, míg a cölöpök meséi pedig a képzeletem lobbantják fel. ka, különösen a rákosista, kádárista, túlbuzgó apparátusainak köszönhetően, igyekezett átpolitizálni, maga alá gyűrni a szakszervezetet, végül is felszínes, kevés sikerrel. Most a decemberi kongresszusok után a mozgalom új helyzetben, új tisztségviselőkkel, új feladatok megoldása készül. A tagság pedig bizalommal néz az újabb változások elé. Oláh Gábor ünnepelte ötvenegyedik házassági évfordulóját Csaro- dán Gulyás László és felesége, Székely Katalin. Az aranylakodalmukat most tartották, mivel a tavalyi nagy árvíz miatt, akkor erre nem volt lehetőség ELETKEPEK < j j j j j j j j j j J Malomszigeti magányosság
