Kelet-Magyarország, 2003. január (63. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-14 / 11. szám

2003. január 14., kedd Kelet^»Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Klubfoglalkozás. A Fegyveres Erők és Rendvédelmi Szervek Nyugdíjas Klubjának foglalkozását január 14-én 16 órától tart­ják a Nyíregyházi Helyőrségi Klubban. 0 Véradás. A Magyar Vöröskereszt me­gyei szervezete január 14-én, kedden véradást szervez 9-től 15 óráig Nagyha­lász Művelődési Házban, 9-től 12 óráig Beregsurány Polgármesteri Hivatalban, 13-tól 16 óráig Gelénes Kultűrházban. Ügyfélszolgálat. A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Területi Államháztartási Hi­vatal januárban mindpn keddi munkana­pon 9.30-tól 14.30 óráig ügyfélszolgála­tot tart Fehérgyarmat Polgármesteri Hi­vatalban. NÉZŐPONT Elsózzák a kátyúpénzt? Györke László N4ennyivel olcsóbb az élet azokban az országokban, ahol nem szokott tél len­ni, hó esni! A mögöttünk álló hét ugyanis igen sokba került a megyei Állami Közút­kezelő Kht.-nak. Hegedűs Csaba igazgató elképesztő adatokkal szolgált: múlt hét kedd és vasárnap között ugyanis a cég saját és bérelt gépeivel összesen kétezer­kétszáz tonna sót, valamint hatszáz ton­na zúzalékot és homokot szórt ki a me­gye útjaira. Csak az anyag ára tizen­hétmillió forintba került, a munkagépek üzemanyagára, illetve bérleti díja össze­sen harmincnyolcmillió forintra rúg. Ezek becsült adatok, tette hozzá az igazgató. Igaz, nem volt a legkritikusabb idő­szakban sem olyan nap, de még fél nap se, hogy valamelyik települést elzárt vol­na a külvilágtól a hó, gyakorlatilag a me­gye kétezeregyszáz kilométer hosszú tel­jes közúthálózata járható volt. Még ha helyenként néhány órára a mellékutak egy része egysávosra is szűkült. Ilyenkor az közútkezelők nem azt nézik, mi mennyibe kerül, hanem azt, hogy ne bé­nuljon meg a közlekedés. Persze, a fenti adatok újra felvetik az ilyenkor oly gyakran emlegetett kérdést: a sózásnál nem kellene-e környezetkímé­lőbb anyagokat használni, hiszen a só árt a növényzeten túl a gépkocsiknak, a láb­belinek, a hidaknak, egyéb fémszerkezetű műtárgyaknak stb... Ezen el lehet meditál­ni, ám amíg a gazdasági helyzet határoz­za meg a lehetőségeket, mindez csak el­mélet marad. Az viszont sokkal elszomo­rítóbb, hogy - mivel a Közútkezelőnél nem választják szét a hószolgálati pénzt a kátyúzásra szánt összegtől -, minél több havat kell eltakarítani, annál keve­sebb jut majd tavasszal a tél okozta útsé- rülések kijavítására. Magyarán: a hó, ha még sokat esik, könnyen elviheti a kátyú­pénzt. Játékszenvedély Rajz: Ferter János Ismert a vizsganap, erősít a kamara A vállalkozók fele még nem kezdte meg a felkészülést az EU-ra Fotó: a szerző Galambos Béla Nyíregyháza (KM) - Az or­szág európai uniós csatlako­zásáig hátralévő szűk 16 hó­nap alatt mit kíván tenni a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara (MKIK) a kis és kö­zépvállalkozó (kkv) tagjaiért, vagyis azért, hogy a vállalko­zások eséllyel állják majd meg helyüket az unióban? A kérdést az óév vége felé tet­tük fel az MKIK Nyíregyházán járt főtitkárának. Dunai Péter készen állt a válasszal:- Nem tudunk mást tenni, foly­tatjuk amit eddig is tettünk. A ko­rábbi évek folyvást 5 éves távol­sága után végre ismert a „vizsga” időpontja. A Nizzai csúcstól kezd­ve, mikor kimondták a konkrét időpontot (2004. május 1.) minősé­gi változás állt be. Nyilvánvalóan mi is próbáljuk fokozni erőfeszí­téseinket és a vállalkozók is egy­re nagyobb tömegben ébrednek rá arra, hogy utána kell nézniük a személy szerint őket érintő uniós joganyagnak, előírásoknak,infor­mációnak. K. NI.: - Konkrétan mi az, amit az EU-csatlakozással kap­csolatban folytatni kívánnak? Dunai: - Egyrészt minél több információt eljuttatni a vállalko­zókhoz. Ez a megyei kamarákkal együttműködésben történik, ők szervezik az információs munkát, az ügyfélszolgálatokon folyó sze­mélyes tanácsadásától a tréning programokig. Mi pedig ehhez az írásos anyagokat biztosítjuk. Na­gyon sok olyan kiadványt jelen­tetünk meg, ami a megyei mun­kát segíti, de nyilván csak orszá­gos kiadásban gazdaságos. Azután végzünk olyan országos felméréseket, amelyek a vállalko­zók helyzetének pontos megítélé­séhez ad fontos információkat. Például legutóbb az Európai Ka­marák Szövetségének a finanszí­Dunai Péter az MKIK főtitkára rozásában mind a tíz tagjelölt or­szágban így nálunk is készült egy, kifejezetten a kkv szektor felkészültségi állapotára vonatko­zó felmérés. Ebben elég aggasztó adatok mutatkoztak 2003 év ele­jéről, amikor is mindegyik or­szágban több, mint 50 százalék bevallja, hogy még nem kezdte meg a szisztematikus felkészülést a csatlakozás utáni viszonyokra.- Másrészt a versenyképesség fokozása érdekében az MKIK igyekszik a vállalkozókat kedve­ző, vállalkozásfejlesztési pénzfor­rásokhoz hozzásegíteni. Részben úgy, hogy a kamara kidolgoz konstrukciókat, amelyeket aztán próbál keresztül erőltetni a kor­mányzaton. Sőt részt vesz a le­bonyolításban is, miként ezt a legkisebb vállalkozók likviditá­si problémájának megoldására szánt Széchenyi Hitelkártya ese­tében is tettük. K. NI.: - Decemberi hír a Szé­chenyi Vállalkozásfejlesztési Program idei elindítása. A ka­mara szándékozik-e a program pályázatainak elkészítésében se­gítséget nyújtani a kkv-knek? Dunai: - A felkészítő munka fontos részének tartjuk, hogy megtanuljanak igazán pályázni a kisvállalkozók. Az viszont elke­rülhetetlenek látszik - ezt a ko­rábbi bővítési körök is igazolják - hogy lesznek nyertesei és vesztesei is a csatlakozásnak. Csak a mértékeken lehet a hang­súly. Nyilván lesznek vállalkozá­sok, amelyek amiatt fognak tönkre menni, mert az EU-ba be­léptünk, s ők nem tudnak meg­felelni az új versenyfeltételek­nek. Ám biztos lesznek nyerte­sei is a csatlakozásnak, s nekünk rájuk kell fókuszálni. Tehát a le­hetőségek kiaknázására, amilyen például a pályázati rendszer is, hogy minél inkább képesek le­gyünk jól kihasználni a nekünk nyújtott forrásokat. K. M.: - Megyénk vállalkozói számára a fennmaradás szem­pontjából különösen fontos, hogy az EU-ban legyenek kedve­ző lehetőségei, s ezeket sikerül­jön minél jobban kihasználni. Dunai: - Ez a régió - a kkv- ivel együtt - két szempontból is nyertese lehet az EU tagsággal megváltozó feltételrendszernek. Az egyik az unió területi kiegyen­lítési politikája. Vagyis a gazda­ságilag elmaradottabb térségek fejlesztési kötelezettségének elve sokkal szigorúbb az EU-n belül, mint a jelenlegi magyar szabályo­zásban. Van ennek eszközrendsze­re Magyarországon a területfej­lesztési alapokon keresztül. Ám ennél sokkal nagyobb lehetőségek adódnak majd az uniós csatlako­zás után, amelyek önmagához, de még egy osztrák határ menti ma­gyar régióhoz képest is kedvezőbb helyzetbe hozzák ezt a kelet-ma­gyarországi régiót. A másik ked­vező változást a gazdasági fejlő­désre az ukrán, román határsza­kaszon itt megjelenő schengeni határ hozza majd, a határőrvidék szerep révén és a határon átnyú­ló - jelentősen támogatott - fej­lesztési lehetőségek révén. Jégpálya az iskolában Fehérgyarmat (Molnár Károly) - Már hagyo­mány Fehérgyamaton a Május 14.-e téri iskolá­ban, hogy telente jégpá­lyát alakítanak ki. A Kölcsey Ferenc Általá­nos Iskola Diákönkormány­zata a hideg idő beköszön­tővel most is kezdeményez­te a bitumenes pálya vízzel történő leboritását. Ebben az iskolai DSE vezetői, az intézmény karbantartói és a szülők is segítettek. így sikerült elérni, hogy esti használatra is alkalmassá tették a területet, reflekto­rok felszerelésével. Hizlalták a jeget Már a téli szünetet megelőző hideg időben el­kezdték a hóval körbe „ke­rített” pálya locsolását. Idő­közben azonban enyhült az idő. Pár napja elölről kezdő­dött a munka. Széles Zoltán szabadidő-szervező, Peter­Mindig sokan vannak a jégen mann István testnevelő, úgyis mint a DSE elnöke fel­váltva „hizlalták” a jeget. A közel kéthetes erőfeszítés eredménnyel járt. Igaz, a kész pályát péntekre ellep­te a hó. Az iskolai diákjai segítettek a hótolásban, igy péntek délutánra a tervezett formában várhatták a szer­vezők a diszkóba a diákokat és hozzátartozóikat. Forró tea illetve forralt bor, egy tavalyi diák vezényelte disz­kózene és tombola várta a csúszkálni akarókat. A 17 órai kezdettől 20 óráig szórakozhattak a ven­dégek a 20 méter széles 40 méter hosszú jégpályán. Mint Varga Lajosné igazga­tó elmondta, amíg az időjá­rás lehetővé teszi, használ­hatják a pályát a fehérgyar­matiak. A város érdeklődőit is szívesen látják. Folyama­tos locsolással őrzik és hizlalják a jeget. Minden jó, ha jó a vége- Néhány év és eléri Nyír­egyházát az autópálya, egyszer­smind az EU-n belül leszünk. Ezek nyilvánvalóan egy sor be­fektetési döntést pozitívan be­folyásolnak majd. Hiszen ide le­het telepíteni olyan gyártó üze­meket, amelyeknek később a piaca Ukrajnára, Romániára is kiterjed. Persze ennek negatív hatásai is lesznek, mivel bein­dul egy bér- és áremelkedés, aminek következtében a gazda­ság versenyképessége a szom­szédos országokéhoz képest csökkenni fog. Csakhogy ez sze­lektív hatású lesz, mert a nagy élőmunka hányadú termelés ki­vonul (elkezdődött), s helyette jönnek be a magasabb hoz­záadott értéktartalmú, illetve a jóval kvalifikáltabb élőmun­kát felhasználó, vagy éppen tő­ke igényes ágazatok. Ez termé­szetes folyamat és összességé­ben megint egy olyan tényező, amiből ennek a régiónak pro­fitálnia kell. MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN TELI SPORTOKAT SZOKOTT ŰZNI? A két gyermekemmel rendszeresen eljá­runk a közeli és a távoli lankákra, például vasár­nap is felkerestük a kabalási dombokat, ahol egy jót szánkóztunk. Ha meglátogatjuk a Bükk- ben élő rokonainkat, és az időjárás lehetővé te­szi, ott is élvezzük a tél örömeit. Szeretünk a ti- szaújvárosi műjégpályá­ra is járni. Szurkolunk, hogy ne essen, de ma­radjon meg a sok hó. Hanufer Sándor vállalkozó V ersenyző koromban sosem űztem a téli sportokat, mivel féltet­tem a lábamat a sérülé­sektől, így aztán kima­radt az életemből a síelés vagy a korcsolyázás. Vi­szont a családomban imádják a lesiklást, a fe­leségem és a kisfiúnk most is szlovák sítábor­ban vannak, sőt február­ban is oda mennek. Eb­ből a szempontból én va­gyok az egyedüli „fekete bárány” a családban. Bakosi Béla ATLÉTAEDZŐ R égebben szerettem szánkózni, de egy kellemetlen eset miatt felhagytam vele, mivel az egyik alkalommal be­lezuhantam egy bokor­ba. Ha csak tehetem, síelek, évente egy hetet eltöltők a barátaimmal valamelyik külföldi sípá­lyán. A legjobban a ro­mániai Borsán éreztem magam, de eljárunk Ausztriába és Szlovákiá­ba is. Egyébként viszont nem szeretem a havat... Sziládi Eszter EGYETEMI HALLGATÓ A zért van szükség a téli sportokra, mert a nyári mozgásigényt ki kell elégíteni. Én a síe­lést preferálom, de a tö­megeket vonzó szánkó­zásnak is a híve vagyok. Ha Magyarországon nin­csen megfelelő mennyi­ségű hó, akkor a családi és a baráti társasággal a Tátra különböző szlová­kiai síközpontjait szok­tuk felkeresni, és ilyen­kor mindig garantált a jókedv. Bírta Sándor SPORTTANÁCSNOK M ivel imádom a telet, így a téli sportokat is, ezért a nyári hóna­pokban sokat gondolok rájuk. Kedvenc téli sport­ágaim közé tartozik a sikanyózás, de szigorúan fröcsi talpú cipőben. Ha jó a társaság, akkor imá­dok hósörétezni, mert a golyó túl veszélyes. De a legcsodálatosabb dolog a sörkorcsolya! Az igazság­hoz tartozik, hogy na­gyon gyakran el szoktam csúszni. Szécsi Zoltán TÁNCTANÁR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom