Kelet-Magyarország, 2002. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-30 / 302. szám

2002. december 30., hétfő I KULTÚRA /II HÍREK Előszilveszter. Fergeteges előszilvesz- teri bulit fgér a Váci Mihály Városi Műve­lődési Központ és Gyermekcentrum má­ra. A Szabadság téri jégpályán este hat­kor Fresh koncerttel kezdődik, az Alad­din jégszínházzal folytatódik a program. Este nyolctól a Moulin Rouge jégszínház, majd Márió, végül 23 órától Komár Lász­ló szórakoztatja ingyen a vendégeket. 0 Pihenő nélkül. Nincs téli szünet a Nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színházban: ja­nuár 3-án 19 órától már várják a Vörös­marty bérlet tulajdonosait a Made in Hungária című előadásukra. Másnap dél­után 3 órától azok szórakozhatnak Fenyő dalain, akiknek nincs bérletük. A kultúra napja. A hagyományok sze­rint, január 19-én ismét megtartják a Ma­gyar Kultúra Napját Szatmárcsekén. A program szerint Kallós Zoltán Kossuth- dQjal és Corvin-lánccal kitüntetett népze­nekutató mond ünnepi beszédet. NYELVÉSZPERGEK adminisztráció: Az amerikai adminiszt­ráció újabb erőfeszítéseket tesz a közel-ke­leti helyzet megoldására. Javasolt változat: Az amerikai kormány újabb erőfeszítéseket tesz a közel-keleti helyzet megoldására. Az adminisztráció főnevet nyelvünk ’ügyvitel’ jelentésben ismerte, újabban viszont - az angolból átvett hírek tükörfordításaként - ’kormányt, kormányzatot’ is jelöl. Ez a jelentésbővülés azonban nemkívánatos, használjuk inkább az egyértelmű magyar megfelelőt. aerobik: Bár az angolból vettük át, ere­detét tekintve az aerobik latin szó. Nyel­vünkben beleillik a következő sorozatba: aerob - anaerob [baktérium], aerodinami­ka, aerodrom, aeroplán, aerostatika, aero­szol. Közös jellemzőjük, hogy a felsorolt sza­vakban kiejtjük az ae betűkapcsolat mind­két elemét. Az aerobik főnév esetében is ezt ajánljuk, nem pedig az [erobik] változatot. Mai írásmódja már a kiejtést tükrözi. aggály: A képviselő aggályait hangoztat­ta a törvényjavaslattal kapcsolatban. Más megfogalmazásban: A képviselő aggodalma- it/ellenvetését/ellenvélemémyét/kételyeit hangoztatta a törvényjavaslattal kapcsolat­ban. Az ÉKsz. még régiesnek és választé­kosnak minősítette az ’aggódó bizonytalan­ság, kétség; félelem, szorongás’ jelentésű főnevet. Az utóbbi időben nagyon divatos­sá vált, különösen a közéleti-politikai stí­lusban és a publicisztika nyelvében. Jelen­tésköre kitágult, és több rokon értelmű megfelelőt szorít ki, pl. aggodalom, ellenve­tés, ellenvélemény, ellenérzés, félelem, ké­tely. Használata a megfelelő jelentésben nem hibás, de túlzásba vitele kerülendő. Minya Károly Körkép az üldöztetésről Nyíregyháza (KM) - Quo vadis, do­mine? - szólította meg Jézus a Rómá­ból menekülő Péter apostolt, aki messzire akart futni a hite és külde­tése miatt rá váró szenvedések elől. Ez a kérdés, a „Hová futnál?”, „Hová me­gyünk?” értelmezésben azóta szállóigévé vált, és különösen elbizonytala­nodott korokban az er­kölcsös, a Jó” ember ön­magának örökké feltett kérdése lett. A hirtelen testi valójá­ban neki megjelenő, vér­tanúhalált halt Mester láttán megrendült Péter visszafordul Rómába, vállalván sorsát és a Jézus Krisztus által rámért feladatot. Sienkiewicz lengyel író műve méltán a vi­lágirodalom egyik legtöbbet forgatott regé­nye. A Nero császár idejében játszódó mű hatalmas körkép a kereszténység üldözte­tésének idejéről, ugyanakkor üzenete nem kötődik a korhoz: a legsötétebb időkben is helytállni tudó emberi méltóság diada­la ez a regény. Kawalerowicz, a nagyszerű lengyel filmrendező a regényből a közel­múltban filmet forgatott. A Magyar Könyv­klub pedig vadonatúj fordításban, Murá­nyi Beatrix érzékletes, friss magyar szöve­gével tiszteleg szerző és műve előtt. » % QUO VADIS KM-reprodukcií A sikerhez megfelelő eredmények kellenek Mindketten a Krúdy Gyula Gimnázium diákjai, Marina negyedikes, Lilla harmadikos Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) - Mezősi Marina és Gaiger Lilla szeré­nyen mosolyognak, miközben kíváncsiskodom: rendkívüli képességüek-e vagy csupán a kitartó szorgalom hajtja őket. Talán nekik van igazuk, hiszen nem különösebben különleges az, amit mindketten elértek. Nézzük csak: Marina a Magyar Köztár­saság Jó tanulója, jó sportolója cím birtokosa. Európa-bajnok a kyokushin karate junior kategó­riájában a küzdelem verseny­számban. Ezt tavaly szerezte Vil­niusban. Az idén is Európa-baj­nok lett, ezúttal küzdelem és kata kategóriában - Szolnokon. Jó tanulók, jó sportolók Lilla a Magyar Köztársaság Jó tanulója, jó sportolója cím birto­kosa, országos bajnoki cím birto­kosa rádiós tájfutásban (2001-ben), az Európa-bajnokságon Francia- országban a magyar csapat tag­jaként a 4. helyezést érte el. Mindketten a Krúdy Gyula Gimnázium diákjai, kitűnő tanu­lók. Marina negyedikes, Lilla har­madikos. - A címet meg kellett pályázni, s a sikerhez megfelelő eredmények kellettek - mondja Marina. - Pénz nem jár a címmel, csak a dicsőség a mienk, de szá­munkra az is nagyon fontos.- Azért is - teszi hozzá Lilla -, mert versenyidőszakban hetente több edzésen veszünk részt, s fo­lyamatosan hajtani kell, ha ered­ményt akarunk elérni. A hétvége­ken azért van egy kis lazítás, ilyenkor mi is elmegyünk szóra­kozni, mert a társaságot szeretjük mind a ketten. Marina véletlenül lett karaté- ka, mert Kemecsén nem volt más lehetősége. Aztán ahogy lenni szo­kott, megszerette a sportágat, egy kis magabiztonságot is adott, ön­bizalmat, a nehezebb helyzetek­ben, bár még nem volt szüksége arra, hogy kihasználja a tudását. Lilla már általános kora óta ismerkedik a tájfutással, majd a rádiós tájfutással. Szereti a ter­mészetet, érdeklik a feladatok, meg a társaság sem utolsó. Jó, ha azok között lehet az ember, akiket kedvel. A testmozgást nem lehet abbahagyni A Hogyan tovább? kérdésre Marina - végzősként - határozot­tabb választ ad. Pestre készül a Műszaki Egyetem Építészmérnö­ki Karára. Abban is bízik, hogy a sportolást is folytathatja, hiszen Budapesten van üyen szakosztály. Lilla még nem döntött a tovább­tanulásról, igaz, neki még van egy esztendeje, hogy ezen medi­táljon. De az biztos, hogy a spor­tolást jó ideig nem akarja még ab­bahagyni. Nyelvvizsga nélkül sokkal nehezebb A középfokúval rendelkezők aránya a Dél-Dunántúlon a legmagasabb Önálló munka a kétnyelvű osztályban (Illusztráció) Fotó: Sipeki Péter Nyíregyháza (KM) - A Fel­vételi Információs Szolgálat országos felmérésének utolsó csoportja a középiskolások nyelvtudását vizsgálta. Megdöbbentő, hogy használha­tó idegennyelv-ismerettel (közép­illetve felsőfokú nyelvvizsgával) csupán a diákok 19 százaléka ren­delkezik. A 2003-ban érettségizők körében 25 százalék, a 2004-ben érettségizők között pedig 10 szá­zalék az arányuk. A nyelvvizsgá­val rendelkezők aránya a dél-du­nántúli régióban a legmagasabb, és itt a legmagasabb a német nyelvvizsgával rendelkezők ará­nya is, ami nemzetiségi hatások érvényesülését jelzi. Az utolsó pillanatban A felsőoktatási felvételikhez ugyan egyelőre csak néhány he­lyen alapkövetelmény a nyelv­vizsga, ennek ellenére az évente 10-szeres túljelentkezéssel birkó­zó karrierszakokon a felvettek többségének van nyelvvizsgája. Ez azt jelenti, hogy csak az kel­het érdemi versenyre a felvételi küzdelemben, aki a pluszponto­kat is adó nyelvvizsga-bizonyít­ványt be tudja mutatni a felvé­teli időpontjában. Az adatokból kiderül, hogy a többség utolsó pillanatra hagyja a nyelvvizsga megszerzését, hi­szen a 2003-ban érettségizők kö­zött már jóval nagyobb arányban vannak a nyelvvizsgával rendel­kezők. A hosszú távú cél az len­ne, hogy a főiskolákon és egyete­meken már a szaknyelv elsajátí­tására koncentrálhassanak a hall­gatók, arról nem is beszélve, hogy a szakirodalom jelentős része ide­gen nyelvű. Az adatokból azonban úgy tűnik, ez valóban csak „hosz- szú távú” cél maradhat. Görögkatolikus népi énekhagyomány A koldusok nem tudnak sáfárkodni a vagyonnal, elveszik a gazdagok Nyíregyháza (Balázs Ildikó) - Szláv nyelvészeti, kultur- és vallástörténeti tanulmá­nyai után egy nép lelkületű­be, világképének tanulmá­nyozásába mélyedve immár negyedik könyve jelenik meg 2003. elején dr. Orosz Györgynek, a Nyíregyházi Főiskola oktatójának. Miközben egy nép ezer évvel ezelőtti múltját vallatja, figyelő szemmel, elemző elmével vonat­koztatja a Kijevi Rusz régmúlt történelmét a közelmúltban vég­bement eseményekre. Az újban benne van a régi és a jelenben benne vannak a jövő csírái - vallja a kultúra fejlődésének folytonosságát. A most megjelenő műve, mint füzér szeme negyedikként sora­kozik azon a szálon, mely e szel­lemvilágból bomlott ki. Bő ter­més a Bessenyei György Kiadó gondozásában. A pogány-keresztény vallási szinkretizmus kérdései a nagy­orosz egyházi népénekek tükré­ben a címe az 1993-ban napvilá­got látott első könyvnek. A szö­vegei ezer évvel ezelőtti ese­ményt idéznek: a „hajdanvolt Ki­jevi Rusz” lakóinak rendszervál­tását, a 988-a& állami kereszte­lést. Orosz György maga készí­tette el az ószláv szövegek mű­fordítását is, melyeket a kö­tet végi Példatárban kínál olva­sásra. Szövegek vizsgálata A második kötet, Nézzetek rám szemetekkel, hallgassa­tok fületekkel kétnyelvű kiad­vány: az eredeti orosz és a szer­ző műfordításában magyarul megszólaltatott szövegek Pél­datár a. Hiánypótló e mű: cél­ja, hogy az eredeti szövegeket is megismerjék az oroszul tudók. Harmadik kötete, Égi levelek, Isten és a pápák üzenete nyitás a szomszédos, hasonló kultúrá­jú népek vallási-néprajzi hagyo­mányára. A vallásos népkölté­szettel eddig Erdélyi Zsuzsanna foglalkozott. A szerző most orosz, görög, latin, német és olasz szövegek vizsgálatával a kultúrák közti összefüggésekre derít fényt. A negyedik, megjelenés előtt álló címe a legenda szerint a Krisztussal társalgó Keresztelő János mondása: Aranyhegyet ne adj te nékik. Mert a koldusok nem tudnak sáfárkodni a va­gyonnal, elveszik tőlük a gazda­gok, megölik őket érte. Csak a mindennapit adja nekik: ételt- italt, cipőt, ruhát. S amiért Krisztussal cfkosan váltott szót, Keresztelő Szent Jánost ettől fog­va „aranyszájú”-ként tisztelik és gyakorta ünnepük. A kötet rész­letes tanulmány és gazdag példa­tár egyben. Mindentudás Egyeteme Budapest (MTI) - A ma­gyar nyelvű tudásbázis meg­erősítésére, a tudás divatjá­nak elterjesztésére együtt­működési megállapodás jött létre a Mindentudás Egyete­me és a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat között. A megállapodást Vizi E. Szil­veszter az Akadémia elnöke, Gergely János, a TIT alelnö- ke, Pásztory Tamás, a Matáv vezérigazgató-helyettese és Sallai László, a Matáv igaz­gatója az Akadémián írta alá. Az egyezmény ünnepélyes aláírásán Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke utalt arra, hogy a Matáv, az Axelero és az MTA mint alapítók együttműködésében szep­temberben elindult Minden­tudás Egyetemének kezdet­től vállalt célja, hogy a ma­gyarországi tudományos is­meretterjesztés társadalmi tekintélyét és hatékonyságát megerősítse. Tudásterjesztők- Közös ügyünk, hogy a tudásalapú társadalom kihí­vásai közepette mindenki­nek lehetősége legyen a tu­domány eredményeit össze­rendező és megismertető in­formációkat elérni - mond­ta. Hangsúlyozta, a tudás birtokában lévőknek köte­lességük az is, hogy tovább­adják, terjesszék tudásu­kat, mégpedig közérthető nyelven.- A sikeres és nagy érdek­lődésre számot tartó tudo­mányos ismeretterjesztés ha­zai hagyománya Magyaror­szágon nem előzmények nél­küli: a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat (jog­elődeivel együtt) százhat­vanegy éve alapított szerve­zet a tudományos ismeretek széles körű terjesztésére. Létrehozói és gondozói több­ségükben akadémikusok vol­tak, azon eszmék jegyében, amelyek modernkori végig­gondolása a Mindentudás Egyetemének létrejöttét is eredményezte. * » B Marina és Lilla a kitüntető oklevéllel és a plakettel

Next

/
Oldalképek
Tartalom