Kelet-Magyarország, 2002. december (62. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-28 / 301. szám
2002. december 28., szombat Kelet« Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK Közmeghallgatás. December 28-án (szombaton) 18 órakor tartja a szakolyi ön- kormányzat a közmeghallgatást a Petőfi Sándor Művelődési Házban (Mátyás király u. 12.). E Kézműves-foglalkozás. A Napfény Életmód Egyesület házában (Nyíregyháza, Törzs u. 56/a) december 30-án 17 órától kézműves (agyagozás, gyöngyfűzés, festés) foglalkozást szervez gyermekeknek a Periféria Egyesület. 0 Év végi hálaadás. A jósavárosi görögkatolikus templomban december 31-én 17.30 órakor kezdődik a liturgia, az év végi hálaadás; a család-csoport közös szilvesztere. NÉZŐPONT Nemszeretem adatok Angyal Sándor Várható, hogy nem aratok osztatlan sikert a következő mondattal:. Sohasem kedveltem a statisztikai számsorokat, de leginkább azokat a kimutatásokat, amelyek majdhogynem győzelmi jelentésként szólnak arról, hány adag meleg ételt és milyen ajándékokat osztogattak a hajléktalanoknak, a nincsteleneknek karácsony tájékán s az ünnepen. Azt meg különösképpen nem kedvelem, ha ezek a krónikák még arról is hírt hoznak, hogy melyik ismert közéleti személyiség (legutóbb például Budapest főpolgármestere) maga is beállt az ételosztók közé. Azért nem szeretem a szegénység statisztikai elemzését, mert magát a szegénységet nem szeretem. Volt módomban megtapasztalni, hogy mit jelent jegyre fél vekniért sorban állni, aztán azt a forró kenyeret hat felé porciózni, amiután még éhesebb maradt a család. Ám azt is volt átélni: örökre eltávozott apánk után hajnalok hajnalán indult munkába anyánk, takarítónőként a villanytelepre, hogy pótolja a szűkös árvaságit, meghogy olcsóbb legyen a villanyszámlánk valamelyest s ha lehet, csípjünk ki egy kis szenet, egy kis fát az irodának szánt készletből. Persze tudom én, hogyne tudnám, nem mindenki a maga szegénye. Vannak a szegénység szegényei is, akik már egy adott helyzetbe születtek, ahonnan bizony gyakran nincs jóformán semmiféle indíttatás, hogy a segítségadásról már ne is szóljak. Kiváltképp igaz lehet ez az országnak erre a felére, ahol, ha akarna sem tudna munkát találni ezer és ezer rendszervesztes falusi ember. Pedig a munka, a munkahely a legfontosabb. Erre kellene inkább jobban összpontosítani évközben (ugye milyen furcsa: rendezzünk jótékonysági bált munkahely teremtésre!) nem pedig arra, hogy gyűjtsük a forintokat, majd azoknak is juttassunk karácsony tájt, akik nem szorujnak rá, vagy azoknak, akik legszívesebben elmennének a munka temetésére. Ha valamiért, akkor ezért is tartom én mindennél figyelemreméltóbbnak, hogy amikor letette az esküt és elmondta szűzbeszédét a megyeházán az új elnök, akkor a fő hangsúlyt a munkaalkalmak teremtésére tette, mondván, ennek kell mindent alárendelnünk. olvasol te kisgatyában Lajos! Kevés járda épült, kevés a felújítás A megfelelőségi vizsgálatnál szempont, megfelelnek-e a mozgásukban korlátozottaknak is Nyíregyháza (KM - Cs. K.)- A Városüzemeltetési Kht. elvégezte a megyeszékhely járdáinak, gyalogútjainak felülvizsgálatát. Ebből kiderül: a teljes úthálózathoz viszonyítva jelentősen elmarad, mindössze 28 százalék a gyalogosforgalmi létesítmények aránya. Az úthálózat kiépítettsége, felújítása, korszerűsítése évről évre javul, de még mindig nagyon sok a földút a városban és a bokortanyákon egyaránt. A járdák építése, felújítása ennél lassabb ütemű. Nyíregyházán összesen 330 kilométer a kiépített gyalogutak, járdák hossza. Ezzel szemben az úthálózat hossza 592 kilométer, kétoldali hossza a 1184, vagyis ehhez viszonyítva a járdák aránya mintegy 28 százalék. A megfelelőségi vizsgálatnál szempont, mennyire járhatóak mozgásukban korlátozott és nem korlátozott gyalogosok számára, ebből kiderül, hol, milyen korszerűsítéseket kell elvégezni. Megsüllyed a burkolat A tanulmány szerint a legnagyobb a forgalom a kiskörúton, ahol sok közintézmény is található. A járdák a korábbi, építéskori szabványok alapján készültek, ezek azonban azóta változtak és nagyobb a forgalom is, miközben a járdák szélességében lényeges változás nem történt. A Kossuth tér és a sétálóutca kialakításával a járdákat átépítették, ezeken jól lehet közlekedni, rendbe tették őket a Luther utcán, a Hősök terén, a Bercsényi út egy-egy szakaszán és a jezlőlámpás csomópontokban is. A kis és a nagykörút közötti területen is sok a közintézmény- Piaccsarnok, bevásárlóközpontok, vasútállomás, buszpályaudvar, taxiállomás, óvodák, bölcsődék, iskolák, orvosi rendelők -, jelentős gyalogosforgalommal. Itt aránylag kevés új járda épült, keveset újítottak fel. Inkább a balesetveszélyt kiküszöbölésén volt a hangsúly, vagy a helyreállításon, ahol a járda alatt közmű épült vagy a régit cserélték. Felújították viszont a Bessenyei tér keleti oldalán, a Petőfi tér mindkét oldalán a járdát, utóbbit szélesítették is. A tömegközlekedési eszközök peronjai és a csatlakozó járdák kiépítési foka megfelelő, a burkolat minősége azonban szinte mindenütt kifogásolható. A burkolati hiányosságoknak több oka lehet: kopás, a sózás következményeként kátyúsodás, az útmenti fák gyökerei felnyomják az aszfaltot, közműépítés, hiba- elhárítás utáni helyreállításnál a nem megfelelő tömörítés miatt is megsüllyed a burkolat. A Nagykörúton kívül az egyes városrészeknél igen eltérő a kiépítés. A Jósavárosban, Örökösföldön, a Malomkertben megfelelő a hálózat, minőségével viszont vannak problémák, míg a Kertvárosban és a Himesben közepes a kiépítettség. Kistelekiszőlőben és Borbányán viszont minimális. Járdaépítésre e térségben a rendezési tervben szabályozási vonal nincs. Ennek hiányában a kerítések közötti 6-8 méter távolság nem ad lehetőséget a szabványban meghatározott paraméterű járdák építéséhez, mert félő, a gépjárművek vennék igénybe őket. Ilyen helyeken járdaalapók épültek. Oroson nem kielégítő a járdahálózat kiépítettsége, a bokortanyákon a mutató nagyon alacsony, sokhelyütt nemhogy járda, burkolt út sincs. Mozgáskorlátozottak Nemcsak az minősít egy utcát, milyen sima a felülete, hanem az is, müyeii széles, milyen a forgalomáteresztő képessége. A korábbi szabványok alapján épült járdák a maiaknak már nem felelnek meg, ráadásul jócskán megnövekedett azóta a forgalom is. Ezért cél, hogy azokon a helyeken, ahol amúgy is korszerűsítés, felújítás kezdődik, és még hely is van, szélesíteni kell a járdát. A mozgáskorlátozottak, kerekesszékesek találkozása esetére is biztosítani kell például a kitérési lehetőséget, 50 méterenként ki kell szélesíteni a járdát. A vakok és gyengénlátók folyamatos vezetésére a beépítési vonal beugrásainál a szegélyt be kell építeni. A gyalogjárdák átvezetéseinél a kiemelt szegély lesüllyesztése részben megtörtént a városban. Néhány csomópontnál már hangjelzés is segíti a közlekedést a jelzőlámpák mellett, ajánlatos tovább bővíteni a sort. Az anyag kitér arra is, hogy szükség lenne olyan térképre, amely a mozgáskorlátozottakat segítené az eligazodásban, hogy müyen útvonalon tudnak szabályosan, akadálymentesen közlekedni, melyek azok az intézmények, üzletek, amelyekben kerekesszékkel is intézhetik ügyeiket. Buszmegállók A mozgásukban korlátozottak korábban nem tudták önállóan igénybe venni a tömegközlekedési eszközöket a fellépő magassága miatt. A tíz új, alacsony padlószintű busznak köszönhetően a tolókocsisok önállóan is igénybe tudják venni a tömegközlekedést, de ehhez minden megállót át kell építeni, hogy sehol ne legyen útban semmilyen berendezési tárgy. Csak négy tökéletes A felülvizsgálatkor állapotuk alapján 0-100 százalék között minősítették a járdákat. Legjobb, 100 százalékos minősítést csak négy terület kapott: az Október 23., a Kossuth tér, a Zrínyi Ilona utcai sétálóutca és a Petőfi utca, 90 százalékos például a Vay Ádám körút, a megyeháza oldala, a Zrínyi-Luther utca közti járda. A leggyengébb (33 százalék) a Béla és a Belső utca. 50 százalékosra értékelték a Jósa András-Kiss Ernő-Arany János utca járdáját, továbbá az Erdő sor, az Eötvös, a Kereszt és a Kossuth, Madách, Vasgyár utcáét is. Otven esztendő. A napokban tartotta aranylakodalmát Gyulaházán Tóth Elemér és Jonkolics Margit. Az idős házaspárral négy gyermekük, tizenkét unokájuk és öt dédunokájuk ünnepelte frigyük jeles évfordulóját Fotó: amatőr Rajzok a gyógyulásról Oláh Gábor Kedves Tanár Úr! Köszönöm levelét, a szüleim sírjáról készült fényképeket, s mindenek előtt fáradozásai. Zavarba is hozott, amikor írta, semmilyen viszonzáson ne törjem a fejem, mert nem fogadja el. Amit tett, az emberi kötelesség. Legjobban az a csokor virág hatott meg a rendbe rakott síron. Volt valaki sok ezer kilométerre innen, aki virágot helyezett el halottak napján egy lényegében ismeretlen sírra. Sírtam, mint mostanában oly sokszor, és egyre gyakrabban. Egyedül élek, egyedül maradtam ebben a számomra mindig is idegen világban. Sem itt, sem az óhazában nincs már senkim sem. Nyolcvanéves múltam, de száznak érzem magam. Ráadásul mozgásképtelen is vagyok, lábaimon már alig állok, lassan olyan vékonyak lesznek, mint egy madárláb. Polipként tekerednek rám és fojtogatnak más nyavalyáim is, érzem az élet is kifogy belőlem. Egy otthonban élek, gyötrelmes és reménytelen hangulatban, Megunt, hűvösre tett nagymamák és nagyapák laknak itt, a falak mögött emberi nyomorúságok tanyáznak. Kínoz a honvágy is, egyre többször jut eszembe az ott hagyott hazám. Tudom, hogy a sehonnai ember utolsó mondata a hazafi- ság harsogása, de én nem kalandból jöttem el a családommal otthonról, hanem a jobb megélhetés reményében. Parasztból lettem munkás- osztály, a melósból meg majdnem értelmiségi. Nem voltam iskolázott, pedig eszes gyerek voltam, a falunkban meg az járta: paraszt fia az iskolában, hogy veszi az ki magát? így hát képzettség nélkül itt is melós maradtam. Itt sem jártam jobb körökbe, koncertekre, hiányzott a belvárosi intelligenciám is. Dolgoztam becsületesen, mert a becsületnek itt is ára van, és boldogultam is. Kedves Tanár Úr! Ne haragudjon, hogy bővebben kitárulkoztam, ezt csak olyanokkal teszi meg az ember, akit tisztel. Kihez is fordulhattam abban az első rövid levélben, mint a tragikusan elhunyt lányom volt kedvenc tanárához. A címét az ő levelei között találtam. S ha egyszer még megerősödve hazajuthatnék, szeretném megszorítani a kezét. Fehérgyarmat (KM - K. N.) - Kérem a következőt! - ismételgette a meséből ismert dr. Bubó az állatoknak, akik a rendelő ajtaja előtt arra vártak, hogy a doktor megvizsgálja őket. Persze nemcsak a mesében van ez így, hanem a mindennapokban is, amikor orvoshoz kell fordulnunk. A gyerekek félelmeinek eloszlatása érdekében rajzpályázatot hirdetett a közelmúltban a Szatmár-beregi Kórház vezetősége megyénk általános iskolásai és óvodásai számára. A Meggyógyultam a kórházban, illetve Doktor bácsinál/néninél jártam címmel játékra invitált kicsik emlékeinek felidézése a cél. Mint Batainé Lippai Marianna, az intézmény PR-vezetője tájékoztatott, a munkák leadását követően, január 7-étől tíz napon át a fehérgyarmati Városi Galériában állítják ki az alkotásokat, amelyek között a legjobbnak ítélt rajzok készítőit értékes díjakkal jutalmazzák. A Dózsa György utcai járda minősége hatvanszázalékos ELETKEPEK Levél Ausztráliából
