Kelet-Magyarország, 2002. december (62. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-19 / 295. szám
2002. december 19., csütörtök BMekwHagysvoniág ÚTON AZ UNIÓBA / 6 Álmok és realitás közt félúton „Az álmainknál kevesebbet, de a korábbi realitásokhoz képest mindenképpen többet értünk el Koppenhágában. Mindent kifacsartunk ebből az alkuból, amit lehetett, ez a maximum” - értékelte Moszkvából a Napló kérésére a koppenhágai EU-csúcson született megállapodást Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára. A szakember f hozzátette: egyes kritikák úgy szólnak, hogy a lengyelek többet kaptak volna, mint mi, ám ez nem igaz. Szanyi Tibor szerint csupán az egyik zsebükből tették át a pénzt a másikba. Szanyi Tibor A főtárgyaló szerint Magyarország az elérhető legjobb megállapodást kötötte a koppenhágai EU-csúcson. Sokkal jobbat, mint amire néhány hete számítani lehetett - jelentette ki az Inform Médiának adott villáminterjújában Pierre Mirel, az Európai Unió hazánkért is felelős főtárgyalója. Inform Média: Valóban ez volt a lehető legjobb alku, amit Magyarország elérhetett? Igaz, hogy a csehek és a lengyelek többet ki tudtak csikarni a Tizenötökből? P. Mirel: Mindenekelőtt Magyarország valamennyi átmeneti mentesség iránti kérelmét elfogadta az EU, legyen szó adózásról, környezetvédelemről, közlekedésről vagy éppen a külföldiek földtulajdonszerzéséről. Fontos kérdés volt Magyarország számára a versenyfejezet, a nagybefektetőknek nyújtott adókedvezmények ügye. E tekintetben is elfogadta az EU a magyar kérést. A közvetlen támogatásoknál Magyarország ugyanolyan megállapodást kötött, mint a többi tagjelölt ország. Nem lehet persze összevetni a megállapodásokat. Elég, ha a kvótákat nézzük: Magyarország több bort, tejet vagy marhahúst termel, a cseheknél pedig a burgonyatermelés jelentősebb. Inform Médiá: A koppenhágai megállapodás fényében hazánk a közös költségvetés nettó támogatottja lesz már a tagság első évében is - persze csak ha élni tudunk a rendelkezésre álló forrásokkal... P. Mirel: Az elfogadott pénzügyi csomag sarokszámai szerint a kapott támogatások és a befizetési kötelezettségek egyenlege 2004-ben 66 milliárd, 2005-ben pedig 151 milliárd forint lesz Magyarország javára. Ez pedig egészen más képet mutat, mint amitől a politikusok és a polgárok is tartottak néhány hónapja az önök országában is. Természetesen az adminisztrációnak és a régióknak készen kell állniuk, hogy a támogatásokat már 2004- től használni lehessen. Lehettek volna jobb kvóták Vég nélküli mese az, hogy ki, mit tudott kitárgyalni Koppenhágában és hogy mit is leHetett volna jobban - véli Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója. Az uniós csatlakozás egyik legnagyobb magyarországi szakértőjének tartott professzor a Naplónak elmondta: a mindenkori magyar kormányok kutya kötelessége, hogy a lehető legjobb csatlakozási feltételeket alkudják ki, éppen ezért bizonyos, hogy a magyar küldöttség minden tőle telhetőt megtett a dán fővárosban. A probléma másutt van - legalábbis Inotai András szerint. A professzor úgy látja: hazánk a jelenleginél nagyobb mezőgazdasági kvótákat is kaphatott volna, ha a kvóták megállapításához alapul vett, 1997 és 1999 közötti időszakban nagyobb lett volna a hazai mezőgazdasági termelés. Az akkori, alacsony termelési színvonalért az agrártárca akkori vezetése és vele az a kormány a felelős. S ez az, amit a tárgyalásokon nem lehetett és nem is lehet jóvátenni. Inotai András Közszolgáiéként az Európai Unióban Beszélgetés a csatlakozás utáni esélyekről Fehér Józseffel, az MKKSZ főtitkárával Balogh József Nyíregyháza (KM) - A csatlakozási szerződés aláírásával eldőlt, hogy 2004. május 1-től Magyarország az Európai Unió tagja lesz, erre azonban addig még alaposan fel kell készülni. Erről a göröngyös útról beszélgettünk Fehér Józseffel, a Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkárával a minap, amikor Nyíregyházán előadást tartott a közszolgálatban dolgozóknak.- Mit várhat a magyar munkavállaló az európai uniós csatlakozástól, mert vannak illúziók, túlzott várakozások, olykor félelmek ezzel kapcsolatban. Kiszámíthatóság, biztonság- Mindenekelőtt mi azt várjuk, hogy a korábbiakhoz képest az elmúlt tíz év eléggé hektikus hangulatához képest ha nem is azonnal, de kisimul a közszolgálati tér, nem lesznek olyan kitérések, kilengések, olyan atrocitások, vagy olyan beavatkozások akár a mindenkori kormányzat, akár a gazdaság szereplőinek oldaláról, amelyek az elmúlt években bizony sokszor borzolták a kedélyeket. Gondoljunk csak a különböző létszámcsökkentésekre, a kényszerprivatizációkra, a bérbefagyasztásokra, és hát minden olyan, a közszolgálattól idegen jelenségekre, amelyeket az elmúlt tíz évben bizony igen sokszor nagyon nehezen viseltünk el és ezek miatt adott esetben a térre mentünk, sztrájkot kezdeményeztünk, Fehér József Fotó: Györke László vagy más érdekérvényesítési eszközt alkalmaztunk.- Mikorra várható érzékelhető változás?- Nem azt mondom, hogy egyik pillanatról a másikra megváltozik minden, de igenis, az európai közszolgálatra jellemző a kiszámíthatóság, a biztonság, a törvényi garanciák maximális tiszteletben tartása és a működőképes közszolgálat az állampolgárok érdekében. De ez az adott munkavállalók számára is ugyanezeket a garanciákat jelenti. Szakszervezeti szempontból igen lényeges dolog a stabil foglalkoztatás és a kiszámítható kereset. Nincsenek jogi kényszerek vagy követelmények arra vonatkozóan, hogy az európai unió meghatározná, milyenek legyenek a köz- szolgálati bérek. Arról is halottunk példát, hogy több mint egy évtized kellett a 80-as években csatlakozott országok közszolgálati dolgozóinak ahhoz, hogy bérük elérje az uniós átlagot. Luxemburgban egy közszolgálati dolgozó 4095 eurót keres havonta, míg Magyarországon 2001-ben 464 euró volt. Közel kilencszerese tehát a luxemburgi közszolála- ti dolgozó valutaparitáson számított keresete a magyarénak. De a szintén csatlakozás előtt álló Csehországban is 471, Lengyelpr- szágban 498 euró, vagyis nem csak az eu-s átlagtól, de a térségünkben tapasztalható átlagtól is el vagyunk maradva. Ez azt jelenti, hogy 2004-et követően ha nem is robbanásszerű, de jelentős mértékű keresetnövekedésnek kell bekövetkeznie a közszolgálatban. Felgyorsul az „agyelszívás”- Mi kényszerítené erre a kormányt?- Az úgynevezett szabad munkaerőáramlás a mi számunkra majd 3, vagy öt év múlva nyílik meg, azzal azonban számolnunk kell, hogy a felkészült szakembereknek teret és lehetőséget biztosítanak az eu-s országokban munkavállalásra, magyarul, az agyelszívás, a képzett szakemberek kivándorlása bizony felgyorsulhat és ez sem a gazdaságnak sem az országnak nem érdeke. Tehát ha nincs is jogi kényszer rá, a béreket fel kell zárkóztatni az uniós átlaghoz, ez egy jól felfogott magyar érdek.- Szakmailag felkészültek erre a magyar közszolgálatban dolgozók?- Magyarországon a jogi környezet és az ügyintézés minősége - beleértve az ügyintézők felkészültségét - legalább olyan, sok tekintetben jobb is, mint az eu-s tapasztalat. Kétségtelen, hogy a stílus nem mindig elfogadható még, ezért kezdeményezünk mi az érdekvédelemtől talán egy kicsit idegennek tűnő ügyekben változásokat. Lehetőséget nyelvtanulásra- Ilyen a minőségbiztosítás, a teljesítményértékelés, az etikai kérdések rendbetétele, mert ügy gondolom, hogy az a fajta direkt összehasonlítási lehetőség, amely az európai közigazgatási térbe való beintegrálódásunk után automatikusan adódhat, az most már nemcsak az ország polgárai, hanem ha úgy tetszik, az európai unió polgárai számára fogják adni a lehetőséget.- Ezzel összefüggésben - és ez már szakmai és édekvédelmi kérdés is -, mi nagyon határozottan követeljük a kormányzattól mint munkáltatótól a nyelvtanulás lehetőségét. Tudjuk, hogy az EU- ban annyi hivatalos nyelv van, ahány állam nyelvén meg lehet szólalni, de azért a realitás az lesz, hogy ha az anyakönyvvezető, a földhivatali dolgozó, az ÁNTSZ, az állategészségügy, a növényegészségügyi dolgozó munkakapcsolatba kerül a dán, a holland vagy éppen spanyol kollégájával, akkor nem magyar lesz a társalgás nyelve. Mi egyébként nyugodtan várjuk a csatlakozást, mert az elmúlt tíz év a magyar közigazgatás számára a természetes felkészülés ideje volt, másrészt mindazokat a jogi, törvény- alkotási követelményeket, amelyet a csatlakozásig szükséges megtenni, azokat a magyar köz- igazgatás megtette. Lerövidült az átmeneti időszak Tonnánként nagyjából 33 ezer forintos jövedelemre számíthatnak a búzatermelők „A koppenhágai megállapodás legnagyobb pozitívuma, hogy a magyar agrárágazat a korábban javasoltnál korábban, 9 helyett 6 éves átmeneti időszakot követően lesz teljes jogú tagja az Európai Unió közös agrár- politikájának” - értékelte a Naplónak a végső alkut Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató- és Informatikai Intézet főigazgatója. 99 .............. A megállapodás az ágazat jövedelmezőségének javulását eredményezi. Udovecz Gábor .....................................99 A szakember hangsúlyozta: noha a közvetlen agrárkifizetéseknél az uniós tárgyalási alapnak tekintett, 25 százalékos EU-for- rásról a csatlakozást követő első évére vonatkozóan nem sikerült elmozdulni, a 30 százalékos nemzeti forrással kiegészítve a magyar gazdák már 2004-ben az uniós támogatási szint 55 százalékát kaphatják meg területalapú támogatás formájában. „Számításaink szerint 50 százalékos támogatási szint alatt veszélyben lett volna a hagyományos magyar termelési ágazatok versenyképessége. így viszont mind a gabonafélék, mind az olajos magvak és a fehérjenövények, mind pedig a szarvasmarha- és juhágazat tekintetében képes lesz megőrizni a versenyképességét a magyar agrárium” - szögezte le Udovecz Gábor. A szakember számításai szerint az uniós támogatási szint 55 százalékát kitevő közvetlen kifizetések hektáronként nagyjából 40 ezer forintos éves támogatást jelentenek a gazdáknak. Ezzel együtt pedig, a gabonaféléknél 24-25 ezer forintos uniós agrárpiaci intervenciós minimumárat figyelembe véve, 2004-ben tonnánként reálisan legalább 33 ezer forintos jövedelemre számíthatnak a gabonatermelők. Ez pedig egyértelműen az ágazat jövedelmezőségének a javulását eredményezi. Udovecz Gábor úgy látja: a labda most a kormány térfelén van, kérdéses ugyanis, hogy az uniós támogatás mellé honnan teremtik elő a nemzeti forrást. Várhatóan egyébként ezeket az összegeket fedezik az uniótól remélhető vidék- fejlesztési pénzek, így a kérdés igazán az, hogy a közös agrárpolitikában lazábban szabályzóit ágazatokra - a sertés-, a baromfi- és a kertészeti ágazatra - talál-e NEM ROSSZ KERET Az Európai Uniótól kapott magyar agrárkvóták alakulása Termék Kapott kvóta Tej___________1,990 millió t Szántóföldi gabonafélék 3,487 millió ha Bázis terméshozam _____4,73 t/ha Speciális húsmarhaprémium ■ ______94 620 db | Izoglükóz ________137 627 t | Durumbúza _______2 500 ha is Juhprémium 1,146 millió db s EU-konform támogatási módot és elegendő támogatási összeget a kormány. Hirdetések Használtautó-kínálatunk: Típus Évjárat Ár Opel Kadett Caravan 1,7D 1992. 699.000 Ft Volkswagen Golf Variant III. 1,9D 1997. 1.690.000 Ft Audi 80 Avant 1,9 TDI 1992. 1.750.000 Ft Opel Astra G 16V 1,4B 1998. 2.220.000 Ft Volkswagen Passat Lim 1,9 PDTDI 2000. 4.650.000 Ft További modelleinkről és hitellehetőségeinkről érdeklődjön telephelyünkön. Platán Autóház Mátészalka, Jármi út 67. Tel.: 44/500-700 280534 Hol Kivel Mit Mikor Miért Válaszok a Keletben! 4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 7. Telefon: (42) 422-000 CIB 4700 Mátészalka, Kazinczy u. 2. Telefon: (44) 500-730 BANK Érvényes: 2002. november 4-től BETÉTI KAMATOK MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE CIB Classic betét SS Fi-IN FI WR-SMR 91 Ft-«MR ' ÜMRMtf LakóMitt ÉmkamlíK; EBKII É«aakamt|\) EBKII Éaaakórnál(%) EBKM Éaaakamt(%) ESKÜ 1 hó 7.000 (7,10) 7,250 (7.35) 7,400 (7,50) 7,550 (7,65) 3 hó 7,000 (7,10 7,250 (7,35) 7,400 (7,50) 7,550 (7,65) 6 hé 6.750 16.84 7,000 (7,10) 7,150 (7,25) 7,300 (7,40) 12 hó 6,750 (6,84) 7,000 (7,10) 7,150 (7,25) 7,300 (7,40) LitArat «44 vsSYaráltós eseltn a kam» a mwJónkop C® Classic MagónazaaYa aás4 kamataival rogewaiA CIB TAKARÉKSZÁMLA (min. 50e Ft) Sávos karraB EBKM 0 - 50 e Ft-ig 2,000 2,05 50e Ft - 2:M Ft 4,500 4,66 2M Ft felett 7,250 7,60 KINCSEM 2003 kötvény (min. 10e FI) Lattttaitóft Ém kamat W CHM* 1 hó 7,000 7,00 3 hó 7,000 7,00 6 hó 6,750 6,75 12 hó 6,750 6,75 * Az EKM kamatai az éve® kamattal megegyezoek. HITELEK Magánszemélyek részére CIB Személyi kölcsön Éves kamat (%} 3M R-íq 20.3$ vagy 23,98 3MRW*S 17,99 vagy 20.99 m 2C.32-3S.i5V 1-5 tm lutmdfire. A lamaäb r*néto á évihajyütl hftei ísazegétf és <u atícs-mrósite ertdnaryMö’ lúgg ingattantatezat mell*» nyújtóit- lakáscélú hitel Wrm 12,99%- agyáé célú hitel kamata 15.99% THM 18,11 - 22,12V1 -10 ém StímúOn CIB Otthonteremtő hitel 1 éves fcamaipRiótfüS 5,75 % 5 évw kamatperiódus 4,50% C38 U| Otthon Mtel 2.99% CIB0O64O»2a2 A
