Kelet-Magyarország, 2002. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-02 / 280. szám

2002. december 2., hétfő Kelet ««r Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Közmeghallgatás. A megyei közgyűlés december 20-án 12 órától közmeghall­gatást tart a megyei önkormányzat intéz­ményei által nyújtott szolgáltatásokról. 0 Véradás. Ma 8-15 óra között Kocsor- don, a polgármesteri hivatalban, 11-15 óra között a záhonyi MÁV-nál és a pusz­tadobosi kultúrházdan (déleló'tt) lehet vért adni szervezett módon. NÉZŐPONT Az unió kapujában Sípos Béla N ol van még 2004 májusa!? Mégis, egyre többet gondolunk és beszélünk az egyesített Európához való csatlakozásról. Az idó'sebbek azért, hogy végre nekik is legyen még néhány jó évük, a fiatalabbak pedig azért, hogy zökkenőmentesen kez­dődjön az életük. Egy felmérés szerint most a magyar szavazók háromnegyede támogatja a integrációs törekvést, minden bizonnyal jövő áprilisban is ennyien vok­solnak igennel a népszavazás alkalmával. Nem ünneprontásként mondom, de úgy érzem, semmivel sem kerülünk köze­lebb az uniós tagsággal Európához, mint ahogy most vagyunk. Magyarország min­dig is része volt az öreg földrésznek, mint Európa közepén fekvő ország. Éppen fek­vése következtében a történelem folya­mán a keleti erők legtöbbször rajtunk ke­resztül törtek előre a Lajta vonaláig. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ország évszá­zadokon keresztül képtelen volt gazdasá­gi szempontból saját fejlődési útját járni. Mindig arra kényszerült, hogy másokhoz alkalmazkodjék, mások követelményeit is szem előtt kellett tartania. A rendszervál­tozás és a piacvesztés aztán egyszerre ér­kezett el. Ezt igazán megérezte a hazánk ipara és mezőgazdasága egyaránt. A kér­dés az, hogy az Európai Unióban végül is milyen szerepet szánnak nekünk, milyen önállósághoz juthat az ország? Nemrég Bécsben a magyar nagykö­vetség szervezett egy európai uniós sze­mináriumot. Ezen elhangzott: Magyaror­szág az unió üdvöskéje. Jő volt hallani ezeket a szavakat, s Bécsben körülnézve jó volt látni, mit hozhat nekünk is az uniós tagság. Persze senki se higyje, hogy ölbe tett kézzel sétálhatunk be a kapun. Kemény munkát várnak tőlünk, olyat, amilyet a többi országban is végeznek. Kezdetben nagyon nehéz lesz. Nem fog dőlni a pénz, meg kell küzdeni a ha­talmas piacon már bevezetett termékek­kel, előrukkolni az újdonsággal, egyszó­val elismertetni és valóban megszerettetni magunkat. Talán ezért vélekednek sokan akként, nem érdemes várni, nekünk ma­gunknak kell kialakítani a gazdaság irá­nyát, termelni és piacot keresni, de na­gyon sürgősen. Az unió kapuja hama­rosan kinyílik, de azon egyedül kell be­lépnünk. Egyházzenei est Az egyházzenei es­tek rendszeres hall­gatói, a komolyzene kedvelői ezúttal Laborczi Erzsébet orgonaművész játé­kát élvezhették va­sárnap este Nyír­egyházán az evan­gélikus nagytemp­lomban Fotó: Sipeki Péter Új megoldás egy régi problémára Az inkontinencia már gyógyítható, és a betegséget nem szégyellni, gyógyítani kell KqvÁcs Éva Nyíregyháza (KM) - Az inkontinencia, más néven a vizelet visszatartásának problémája ma már korszerű módszerekkel kezelhető, oly­kor gyógyítható probléma. A betegség stádiumától és ki­váltó okaitól függően lehetőség kínálkozik gyógyszeres kezelés­re vagy intimtornára, illetve stressz inkontinencia esetén egy Nyíregyházán két éve bevezetett, külföldön már 1995 óta használt műtéti eljárásra. A betegek lát­ványos javulást, akár teljes gyó­gyulást remélhetnek a megfele­lő terápia alkalmazása esetén. Kivizsgálják, kezelik Nyíregyházán a Speciális Nő- gyógyászati Szakrendelések kere­tében működik az Inkontinencia Ambulancia, amely az inkonti­nens betegek kivizsgálásával és kezelésével foglalkozó centrum, teljes körű ellátást biztosít a pá­cienseknek. A szakrendeléseket egy nőgyógyász-urológus team ve­zeti, hiszen egy szakmai határte­rületi problémáról van szó.- A betegségnek több formája létezik. Stressz inkontinencia alatt, tüsszentéskor, köhögéskor, fizikai megterheléskor fellépő akaratlan vizeletvesztést értünk. Magyarországi adatok szerint közel félmillióra tehető az inkon- tinenciában szenvedő betegek száma - mondja dr. Sipos Attila szülész-nőgyógyász szakorvos, aki kollegájával, dr. Tarek Ali­val fogadja a szakrendelésen be­tegeket. A kellemetlen tünet el- viselői elsősorban a 40 év felet­ti nők, de előfordulhat a fiata­labb hölgyek körében is. A be­tegség kialakulásában jelentős Szerepe van a szülés közben megnyúlt izmoknak, a mozgás­hiánynak, illetve az idősebb ko­ri hormonális változásoknak is. Magyarországon az elmúlt években jól felszerelt szakellátó hálózat épült ki, és ezekben az inkontinencia centrumokban a speciálisan erre kiképzett szak­emberek foglalkoznak a betegek­kel. Már az első kivizsgálás fényt derít a vizelettartási nehézség okára, majd ezt követheti a ke­zelés. Az ambulanciák működé­sét és a kezeléseket a társada­lombiztosítás támogatja, a spe­ciális beavatkozások is ingyene­sek a betegek számára. A betegség kezelésére, meg­szüntetésére többféle eljárás kí­nálkozott eddig is. A korábbi megoldások nem kielégítő ered­ményeiből kiindulva, svéd kuta­tók új módszert dolgoztak ki az inkontinencia gyógyítására. Ki­fejlesztettek egy megfelelően ru­galmas, szövetbarát szalagot, amit a szervezetbe felhelyezve az akaratlan vizeletvesztés szinte azonnal, a műtét után 24 órával megszűnik. A harminc perces beavatkozást regionális érzéste­lenítésben végzik, de néha helyi érzéstelenítés is elegendő. A pá­ciens akár már másnap elhagy­hatja a kórházat. A műtét után nem marad heg, a szövődmé­nyek kockázata igen alacsony. Nem utolsó szempont, hogy az eljárás - idős, túlsúlyos - bete­geknél is alkalmazható, akiknél nagyobb a műtéti kockázat. Az így végzett műtétek nem­zetközi és hazai tapasztalatok alapján is eredményesek. A be­tegek 90 százalékánál teljes a gyógyulás. A betegség kezdeti stádiumában alternatív megoldá­sok is célravezetőek lehetnek. A gyógyszeres kezelésen kívül az intim tornát is ajánljuk, mivel a speciális tomagyakorlatok se­gítenek a medencefenék meg­gyengült izomcsoportjainak erő­sítésében, ezáltal vizelettartás képességének fokozásában. Megelőzni Előnye továbbá az is, hogy egészséges nők is végezhetik eze­ket a gyakorlatokat a későbbiek­ben esetlegesen kialakuló pana­szok megelőzése céljából. Nálunk kétszer annyi Összehasonlító adatok sze­rint hazánkban a populáció­hoz mérten kétszer akkora a vizeletvesztéssel küszködök aránya, mint Nyugat-Európá- ban, ami részben annak kö­szönhető, hogy az érintettek többségének nincs betegségtu­data. Sokan természetesnek vélik az inkontinencia tüneteit, és ez komoly gond, illetve szé­gyenérzetük miatt legtöbben elhallgatják problémáikat, hi­szen senki sem beszél szívesen vizelettartási nehézségeiről, vizelet csepegéséről vagy elfo- lyásáról. A nők egyre aktívabb társa­dalmi szerepvállalásával pár­huzamosan azonban egyre na­gyobb az igény a hatékony, korszerű, az intimitást figye­lembe vevő gyógyítás iránt. ELETKEPEK A hatágú körtefa Aranylakodalom. Ötven éve esküdött egymásnak örök hű­séget Hodászon Szováti Péter és felesége. A házaspárt a jeles évforduló alkalmából három gyermeke, öt unokája és a csa­ládtagok köszöntötték Fotó: amatőr Iparosoknak az EU-ról Makay Béla ^Kristóf és Mátyás gyak­ran jártak ki apjukkal a bir­tokuk melletti erdőbe. Gombát szedtek, madarakat etettek és titkokat fedeztek fel. S gyara­pította az örömüket az is, hogy ott a patak mentén egy embernagyságú, hatágú vad­körtefára találtak. Be is oltot­ta a nagybátyjuk mindegyik ágát más-más körtefajtával. Nyáreleji zabbalérővel és mé­zessel, nyárközepi buzá- valérővel és vérbélüvel, meg nyárvégi császárral és musko- tályossal. Hadd legyen a pu- lyának, jó lesz séták közben meg szalonnasütögetések után is - mondogatta az öreg. Ahányszor az erdőbe jöttek a kisfiúk, mindig meglátogat­ták a körtefát. Igazán akkor ámulták, bámulták, amikor virágba borultak az ágai. De még mennyire! Hetekig virí­tott, minden fajta más-más időben. Hihetetlen, de össze is kaptak rajta a fiúk, hogy me­lyik ág kié legyen. A két leg- hosszabbat választották. Per­sze, a kicsi a legmagasabbat, mire a nagyobbik dühbe gu­rult. Legyen így, mondta az apjuk tekintettel a kicsire. Az alacsonyabb ág oldalra is ki­hajt majd, több lesz a gyümöl­cse. Ez lesz a tied, a szeré­nyebbik jutalma, vigasztalta nagyobbik gyerekét. Aztán egymás szavába vág­va számoltak be az otthoniak­nak a körteágak elosztásá­ról. Arról is, hogy még egy ág gazdátlanul maradt. Azé le­gyen, aki a legjobban megér­demli, aki azt a gyönyörű tá­jat élteti, aki azt a körtefát is nektek teremtette. Majd rájösztök, ki ő - mondta a nagymama. Alig jött el a nyár eleje, máris piroslani, sárgállani kezdjek az ágakon a körték. Ömlött a napsugár, fénylett a patak, és virultak a katángok, imolák. És megjöttek a gyere­kek a nagymamával. Valósá­gos ünnep volt ez a nap, a gyümölcsérésé meg a gyereke­ké. Majszolták, cupogtatták a körtéket, miközben körbetán­colták a fát, s ilyeneket mon­dogattak: De finom, Istenem... isteni jó... S a nagymama is megszó­lalt: - Most emlegetitek annak a nevét, akinek a hatodik ágat ajándékozzuk. Nyíregyháza (KM) - A me­gyeszékhelyre érkezik ked­den az az országos fórumso­rozat, amelyet az iparostár­sadalom EU-csatlakozásra történő felkészítésére szerve­zett az Ipartestületek Orszá­gos Szövetsége (IPOSZ). A Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei fórumot december 3-án dél­után fél 2-től tartják az IPOSZ megyei szervezeteinek székházá­ban Nyíregyházán. Az előadók - dr. Nárai László országos alel- nök és dr. Major Tibor szervezé­si igazgató - néhány órába sűrít­ve, ezúttal a megyei ipartestüle­tek elnökségi-, felügyelőbizottsá­gi tagjai és szakértői számára vázolják azokat a szabályokat, amelyekhez az Európai Unióban az iparosoknak, kisvállalkozók­nak alkalmazkodni kell. Az előadásokat fórum követi. A megye iparostársadalma sem marad híján a szükséges in­formációknak. Számukra az idő­közben felkészült helyi szakér­tők, ipartestületi vezetők adják majd tovább a fontos információ­kat. Mint hírlik hamarosan lét­re hozzák az IPOSZ-EU Szolgá­latát is, amelynek feladata lesz a tag ipartestületek EU-csatlako­zással összefüggő kérdéseinek megválaszolása, a válaszadások megszervezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom