Kelet-Magyarország, 2002. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-08 / 260. szám

Rajz: Ferter János 2002. november 8., péntek Kdét« Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK E Fogadóóra. Dr. Vojnik Mária, az 1. sz. választókerület országgyűlési képvise­lője november 8-án, péntek délelőtt 10-12 óra között fogadóórát tart az MSZP székházéban (Nyíregyháza, Jókai tér 4. sz.). E Napkori Nők. Az Európa-hét záró ese­ménye ma 17 órától a napkori faluház­ban lesz, Ötórai tea címmel. Az est ke­retében bemutatják a „Falusi nők tár­sadalmi szerepeinek megerősítése” min­taprogramot, az esemény egyben a Nap­kori Nők Tanácsának hivatalos megala­kulása is. NÉZŐPONT Közeledés gombnyomásra Balogh József ^4egírnád, hogy a mi csapatunk ekkor ünnepel, mert tudod mi ezekkel nem ko­szorúzunk - kérdezte-mondta ismerősöm az 56-os forradalom ünnepe előtt. Már hogyne írnám - válaszoltam de csak azt, hogy mikor és hol. Nemigen használ­na sem az ünnepnek, sem a szervezetnek, ha már a hírt is cifráznánk „ezekkel". Akkor jutott eszembe ez a telefonbe­szélgetés, amikor megtudtam a hírt: a me­gyei közgyűlésen úgy választottak egyet­len szavazással elnököt, hogy a jelölésnél egy, a választásnál öt fideszes képviselő igent mondott a szocialista jelöltre. Meg is kérdeztem az egy-et, akit Fáky László­nak hívnak és Demecser polgármestere: „hirtelen felindulásból", vagy „előre meg­fontolt szándékkal" nyomta meg az igen gombot? A válasz a lehető legegyszerűbb volt: „a véleményen az első pillanattól az volt, hogy az elnököt az első körben meg kell választani. A megye érdeke azt köve­telte, hogy megegyezésre törekedjünk, Gazda László személye pedig a Fidesz számára is elfogadott. Nem hagyhattuk figyelmen kívül azo­kat a baloldali értékeket, amelyeket egy olyan csapat képvisel, amelyik a közgyű­lés tagjaira leadott szavazatok felét kapta. Meg vagyok győződve, hogy a választás helyes, a döntés jó volt, s az eredmény előre viszi a megye ügyét". Ezekről a mondatokról meg Makovecz Imre jutott eszembe, aki a minap azt nyilatkozta: a polgári köröknek a baloldali és jobboldali építő erőket is össze kell fogniuk, mert Magyarországon legalább annyira szület­tek baloldali, mint jobboldali értékek. Nem szabad azt mondani még a köznapi beszéd szintjén sem, hogy a baloldal nem magyar és a jobboldal a kizárólagos ma­gyar. Ebből a manipulált és sötét beteg­ségből, a címkézésből ki kell mászni a polgári köröknek. N/\eg nekünk valamennyiünknek. Erre ad reményt a legnagyobb ellenzéki párt elnökségének szerdai dobogókői határo­zata, mely szerint a Fidesz politizálását a jövőben a konfrontáció helyett a kon­szenzuskeresés határozza meg. Ehhez csak annyit kell tenni, hogy nem valami ellen, hanem valamire szavazunk. Véget ért a mennyiségi hajsza a földeken A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program térnyeréséhez fokozott állami segítség szükséges Csak az egészséges gyümölcsöt kínálhatjuk szeretteinknek nyugodt szívvel Fotó: Nyéki Zsolt Nyéki Zsolt E-MAIL: nyeki@inform.hu Nyíregyháza (KM) - Túl vagyunk már azon a szinten, hogy az élelmiszer előállítá­sában a menyiséget hajszol­juk. Fontosabb szempont a minőség és a környezet kí­mélése. Ezt erősíti meg a Nemzeti Ag­rár-környezetvédelmi Program (NAP), mely ebben az évben for­dulóponthoz érkezett: az elvi ösz­tönzések után idén már földala­pú támogatást is nyertek azok a mezőgazdasági termelők, akik vállalták, hogy munkájuk során a természeti környezetet is óvják. Más vezérelvek- A mezőgazdaságra vonatko­zó általános érvényű, átfogó kör­nyezetvédelmi programról be­szélhetünk, amely a termelés minden elemére és területére ki­terjed. Ezt a szemléletet tükrözi már a terület és a növénykultú­ra kiválasztása, az alkalmazott művelési mód, benne a legkriti­kusabb műveletekkel, vagyis a tápanyag-visszapótlással és a nö­vényvédelemmel - utal a körül­tekintő eljárás súlyára Sallai Pál integrált növényvédelmi szakér­tő. Ma már nem lehet a termés mennyiségének növelését min­den áron hajszolni - teszi hozzá -, a minőség és a környezetvéde­lem tölti be vezérelv szerepét. Magyarországon jelenleg az okozza a legnagyobb gondot, hogy bár az integrált termeszté­si rendszerekhez szükséges tech­nikai feltételeit meg tudjuk te­remteni, nincs olyan termelési szervezet, amelyben a termelők magát a rendszert működőképe­sen megvalósíthatnák. Integrált termesztéssel ugyanis egyedül, elszigetelten nem lehet foglalkoz­ni, a világon mindenütt valami­lyen szervezeti formába tömörül­ve építik, fejlesztik ezt a prog­ramot. Termelők értékesítő szö­vetkezeteinek (TÉSZ) összefogá­sával is elérhető a cél, mint ahogy arra jó példákat látni Olaszországban, Svájcban, Auszt­riában vagy éppen Lengyelor­szágban. Önként vállalva A program kiterjesztése folya­matos szervező munkát követel meg: a csemeték eltelepítésétől amíg a fogyasztó kezébe kerül a gyümölcs. A feladatok tehát nem érnek véget a betakarítással, gondot kell fordítani a tárolásra és a feldolgozásra - sok értéket tarthat meg magának a terme­lő, ha ezekben is érdekeltséget szerez. Az integrált termesztés nemzetközi szinten 30 éves múlt­ra tekint vissza, Magyarországon a '90-es évek elején születtek meg az integrált gyümölcstermesztés irányelvei, amelyeket azóta a program egészének fejlődésével párhuzamosan folyamatosan ak­tualizáltak. Szükség van egy valódi integ­rátorra, akinek legfontosabb sze­repe a jövedelmezőségért vállalt felelősség. A rendszer senkinek sem kötelező, minden gazdálko­dó maga dönti el: elfogadja a szi­gorú követelményeket, képes-e megfelelni az elvárásoknak s ter­mészetesen vállalja-e a következ­ményeket, ha nem teljesíti az előírásokat. A program nemzet­közi története azt mutatja, hogy egyetlen országban sem terjedt el egyszerre, és kizárólag önszer­veződéssel, az első időszakban az államnak is segítenie kell. Magyarországon a 2002-es év fordulópontnak tekinthető, eb­ben az évben már támogatási ke­retet is rendeltek a program ter­jesztéséhez, az almafélékhez 50 ezer forint nyerhető hektáron­ként, csonthéjasoknál, bogyósok­nál 40 ezer forint ez az összeg. Ilyen támogatás természetesen még nem fedezi az integrált ter­mesztéssel járó pluszköltségeket, de legalább már anyagi juttatás is párosul az évek óta hangozta­tott elvi biztatáshoz. Minisztériumi névjegyzék A termelőket érdekeltté kell tenni a rendszer kiépítésében, segítségre van szükségük, mely­nek egyik formája a földalapú tá­mogatás, de indirekt módon a termés értékesítését is ösztönöz­heti az állam. Például olyan szemlélet erősítésével, amely a fogyasztókat arra ösztönzi: integ­rált termesztési rendszerből szár­mazó gyümölcsöt érdemes meg-, vásárolnia, mert miközben azt gondozták, óvták a környezetet is. Az ilyen gyümölcs pedig egészséges, kimutatható növény- védőszer-maradványt nem tartal­maz, nyugodt szívvel kirakható a család asztalára. Ez az a fele­lősség, amit a fogyasztókban ki kell alakítani, ebben tehet sokat az állam, s közvetett módon, in­tenzív marketingmunkával segít­het az integrált termelőknek - ráadásul EU-konform módon.- A NAP támogatásának el­nyerése számos feltételhez kö­tött, ezek közül kiemelném a ter­melők részvételét az előírt kép­zéseken minden évben, valamint az üzemterv elkészítését. Utóbbi­ra kizárólag olyan szaktanács- adók vállalkozhatnak, akik fel­kerültek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hi­vatalos névjegyzékére. Az okta­tás, a tanfolyamok szervezésének a joga is pályázattal volt megsze­rezhető. Az első képzéseken már át is estek a gazdák, akik a tan­folyamon megkapták a tábla- törzskönyvet is. Ezt a szokásos adminisztrációs kötelezettsége­ken túl kell vezetniük - hívja fel a figyelmet fontos teendőkre Ta­kács Ferenc, az Újfehértói Gyü­mölcstermesztési Kutató és Szak- tanácsadó Kht. fejlesztési mér­nöke. Halottak az emlékezetben Oláh Gábor Fekete ruhában idős férfi sétált a külvárosi temetőben a fehér kövek között. Hajnalra zúzmara tapadt a sírokra és a fákra. Fáztak a fák, mert már eleresztették fakult leveleiket, fáztak a füvek is, a bokrok pe­dig tisztelettudóan a földig ha­joltak. Tejszerű köd ereszke­dett mindenre. Már napokkal múlt a halottak napja is. Isme­rősnek tűnt az előttem haladó alacsony, sovány, szemüveges férfi, de a memóriám cserben hagyott. Honnan is ismerem ezt az embert? A férfi az egyik sírnál megállt, virágot helye­zett el a gondozatlan, elfelejtett sírra, volt egyetemi tanárunk sírjára, ahová én is igyekez­tem. Nagyon megörültünk egy­másnak, egy évfolyamra jár­tunk. Azt beszélték róla akko­riban, hogy előbb tanult meg olvasni, mint járni. Hazáig kellett kísérnem. Háza a város szélén lerobbant, százéves épü­let volt, alig hasonlított már házra, megette az idő. A tetőn hiányos volt a cserép, olyan csupasz volt a ház, mint egy meztelen csiga.- Tudod, azért voltam a te­metőben, hogy megnézzem, van-e még hely a számomra - filozofált, mint régen. - Lát­hattad te is, hogy nincs, telt ház van. Ezért nem is igyek­szem én oda. Meg nem is hal­hatok meg, nem tehetem, mert vár a munkám, a felesé­gem, és az emberek is szeret­nek, szükség van még rám. Már bent a lakásban - ami roskadozott a lexikonoktól, könyvektől - mutatta be élete párját, aki úgy nézett ki fehér hajfonatával, mint egy jó tün­dér. Kopottra ült nehéz bőrfo­telekben foglaltunk helyet, és folytattuk a beszélgetést. Nem hagyta nyugton a temető.- Látod, veszélyes hulladék­ká váltam, mégsem kellek az Istennek. Talán azért nem, mert kiszerettem belőle, éppen akkor, amikor a legnagyobb szükségem lett volna rá. Felfelé nézett, a mennyeze­tet a szeme tartotta. Majd el­hunyt évfolyamtársainkat és tanárainkat idéztük meg. Az elmúlt idő nyomát próbáltuk most összeadni. Amikor már kifogytunk az emlékekből, tör­ténetekből, s nem volt erőnk több beszédre, inkább csak hallgattunk. A hirtelen összeütött-étel sem fogyott, a tányérokból visszanézett ránk. Maradtam még egy jó darabig, bántam is miért nem mentem el hamarabb. Most meg már itthon azt kívántam, bár maradtam vol- na'még. Nyugdíjastárlat ■ A nagykállói Őszi Napfény Nyugdíjasklub tagjai hímzésekből, horgolásokból, festményekből rendeztek kiállítást a művelődési központban. Egressy György fest­ményeivel mutatkozott be Fotó: Elek Emil Negyedszázados ortopédia Nyíregyháza (KM) - Fennál­lásának negyedszázados jubileu­mát ünnepli ezekben a napokban a Jósa András megyei kórház or­topédiai osztálya. A huszonötö­dik születésnapot az osztály em­lékünnepséggel, tudományos ta­nácskozással köszönti. A novem­ber 8-án tartandó rendezvényt Séra Gyula főigazgató köszönti, majd Farkas Csaba osztályveze­tő az osztály történetével ismer­teti meg a tanácskozás résztve­vőit, ezt követően pedig Szepesi Kálmán professzor a nyíregyhá­zi ortopédiai Osztálynak a régió­ban betöltött szerepéről beszél. A születésnapi megemlékezések az osztály orvosainak előadásai­val fejeződnek be. * ß \

Next

/
Oldalképek
Tartalom