Kelet-Magyarország, 2002. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-25 / 274. szám

Fotó: Balázs Attila 2002. november 25., hétfő Ketet*Magy&itmág HAZAI TÁJAKON /4 HÍREK ........77*7. HWRP! ww 5? 0 Véradás. A Magyar Vöröskereszt me­gyei szervezete várja a véradókat novem­ber 25-én Nyírmihálydi, művelődési ház­ban 7.30-tól 10.30 óráig; Nyírbátorban az MSK Hungary Bt.-nél 12-től 15 óráig. 0 Kerekasztal. A megyei nőszövetség kerekasztal-beszélgetést szervez novem­ber 26-án 17 órától a Centrál Hotelben. Téma: szeretet, család, összetartás pszi­chológus, családterapeuta közreműkö­désével. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. 0 Ügyfélfogadás. A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Egészségbiztosítási Pénz­tár novemberben minden keddi és szer­dai munkanapokon 9-től 14 óráig kihe­lyezett ügyfélszolgálatot tart Mátészal­kán, a városi művelődési központban. Remény. Közel kétmilliárd - ennyi volt a tétje annak a fránya öt kis számnak, amit már olyan régen próbál eltalálni a hetek óta 12 millió lottószelvénnyel játszó magyarság. Most sem sikerült Képünk Nyíregyházán a Hősök terén lévő lottózóban készült Táncszínházban a Barbárok Nyíregyháza (KM) - Móricz Zsigmond Barbárok című novellája volt az ihletője a Móricz Zsigmond Színház és a budapes­ti Közép-Európa Táncszínház közös pro­dukciójának. A szombati bemutató nem a novella cse­lekményét mesélte el a tánc eszközeivel, hanem a novellából kiindulva mindenféle barbárság ellen emelte fel a szavát. Ko­reográfus-rendező Horváth Csaba. TÜSKÉS SAROK Kiborító Kúborító, hogy vannak akik talán egy kis hecc kedvéért, vagy csak fölös ener­giájuk levezetéseképpen nem átallanak törni, zúzni, borogatni. Láthatóan nem kí­mélték a Fazekas János téren az orvosi rendelő virágteknőit sem. A kép magáért beszél Fotó: sipeki Péter Az EU kihívás az önkormányzatoknak Jobb minőséget, eredményesebb tevékenységet, hatékonyabb szervezeteket, hivatalt követel A képviselők Is képzést kapnak majd az unióról Fotó: Elek Emil Második feladat a köztisztvi­selők, valamint az önkormány­zati képviselők képzése a kisebb és nagyobb településeken egy­aránt. A tapasztalatok szerint a képviselők nem mindig rendel­keznek tárgyszerű ismeretekkel az EU-ról, annak intézményrend­szerérői, a monetáris unióról, pályázati pénzekről és lehetősé­gekről, stb. Elvárás lesz tehát, hogy ők is oktatásban részesül­jenek, továbbá még magasabb szintű képzést kapjanak a köz- tisztviselők. Erre országos pro­jekt készül, Szemán Sándor szak­értőként vesz részt a munkában.- A harmadik feladat az állam­polgárok, civil szervezetek tájé­koztatása, meggyőzése a csatlako­zás fontosságáról - folytatta a jegyző. - Az állami vezetés eltö­kélt a csatlakozásban, s azt vár­ja el, hogy a tisztségviselők, hi­vatalnokok, képviselők is zászló­vivői legyenek a folyamatnak, a tavaszi népszavazáson álljanak az unió mellé. A tájékoztatás nem arról szól majd, hogy tejjel-méz- zel folyó Kánaán lesz hazánk, ha csatlakozunk. Lesznek nehéz pil­lanatok, s nem mindenki azt kap­ja, amit várt tőle. Ezekről is nyíl­tan kell majd beszélni. Pályázat- Az Európai Unió magasabb minőséget, eredményesebb tevé­kenységet, hatékonyabb szerve­zeteket, hivatalt követel meg. Nyíregyházán eddig is megfelel­tünk ezeknek az elvárásoknak, a polgármesteri hivatalok közül másodikként szerezte meg 1999. tavaszán az ISO-minősítést a vá­rosháza, 2002 őszén pedig szin­tén az elsők között tért át maga­sabb minőségi szabványra. Az EU-ban elfogadott és bevált a megmérettetés, a teljesítmény­mérés, a versenyhelyzet. A polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek (irodái­nak) vezetésére nyílt pályázatot írtak ki. A cél: azok, akik hosszú ideje - 10-15 éve - töltik be ezt a munkakört, pozitív értelemben vett megmérettetésen essenek át; írják le konkrét szervezeti, szak­mai elképzeléseiket. Megújulási szándékot, ötletgazdagságot vár­nak tőlük, illetve pályázataiktól. Nem formális pályázatról van szó, az irodavezetők január el­sejével kapnak megbízatást. A személyekről a jegyző (mint munkáltató) dönt a polgármester egyetértésével. Ezután kisebb sú­lyú szervezeti átalakításra lehet számítani - a magasabb szintű, gyorsabb ügyintézés érdekében. Nyíregyháza (KM - Cs. K.) - Ha minden a tervek szerint alakul, 2004. május elsején hazánk csatlakozik az Euró­pai Unióhoz. Mindez hatal­mas kihívás az önkormány­zatok számára is. Nyíregyháza jegyzőjével, dr. Szemán Sándorral arról beszél­gettünk, milyen konkrét felada­toknak kell megfelelniük a hely­hatóságoknak.- Három pontba csoportosítha­tók a feladatok - kezdte. - Első: a jogharmonizációs tevékenység. A megyeszékhelyen a közgyűlés közel száz rendeletét kell átvizs­gálni, s az európai normákhoz igazítani. Munkánkat könnyíti, hogy ha­zánk 1994. óta társult tagja az EU- nak, ami tulajdonképpen megfi­gyelői státust jelent. Ettől az év­től minden hatályos törvényt úgy alkottak, hogy az harmonizáljon az EU-val. Ugyanezt az elvet kö­vette rendeletalkotásával a nyír­egyházi közgyűlés. Oktatás dr. Szemán Sándor ..........................................ff unió, hogy mindenben megfelel­jünk a csatlakozásnak, viszont olyan területen, mint például a környezetvédelem, ahol sok a hiányosság, a törvénykezésben is lépni kell. Ettől függetlenül nagyon nagy munka lesz elvégezni a joghar­monizációt. Nem azt várja az ff ..................... Lesznek nehéz pillana­tok, s nem min­denki azt kapja az Uniótól, amit várt tőle. ARCKÉP J J J J J J J J J JJJJJ JJJJ jj J*J*J***j + V V < . Márföldi Andrásné postai dolgozó Nyíregyháza (KM - L. Gy.) - Gyakran mondják magukról: a postások egy nagy család. Az összetartozás érzése nemcsak a mindennapokban, de a munkán kívül is érvényesül. Számtalan emlékezetes rendezvényt tud maga mögött a Nyíregyházi 1- es Postán dolgozó Márföldi And­rásné kiosztó-leszámoló. A kí­vülállónak e furcsa elnevezés talán mást sugall, pedig a meg­lehetősen szerény nagymama sem kiosztani nem szokott sen­kit, sem leszámolni nem szokott senkivel. A postások ezernyi feladata közül ő a kézbesítési osztályon tevékenykedik, reggel kiosztja a küldeményeket a kéz­besítőknek, a nap végeztével pe­dig elszámoltatja őket. Márföldi Andrásné elmond­hatja magáról, hogy az övék bi­zony postásdinasztia. Az édes­Márföldi Andrásné apja is postás volt egykoron, a felsősimái kispostát vezette. A példa adott volt, s ő szívesen ment az általános iskola után Budapestre tanulni a postafor­galmi szakközépiskolába. A négy év teltével Felsősimán a nyugdíjba vonuló édesapja örö­két vette át, ahol két évig dol­gozott kispostavezetőként. Ezt követően a nyíregyházi nagy­postára került a hírlaposztály­ra, majd a felvételi osztályon töltött el bő hét esztendőt. így nem csoda, ha szinte a fél vá­rosnak ismerős az arca, nagyon sokan ma is megszólítják. A fel­vételi tér ablakait 1985-ben cse­rélte fel a kézbesítési osztály zártabb világával. - Rendkívül jó kollektívát ismerhettem meg a felvételi, miként a kézbesíté­si osztálynál is - mondja a már nyugdíjasként dolgozó 57 éves nagymama. Az idén lehetősége volt a nyugdíjazásra, ám a ve­zetői továbbra is igényt tartot­tak munkájára, így a nyugdíj mellett maradt teljes munka­idősnek. A férje már nyugdíjas, a MÁV-nál dolgozott. - Úgy ér­zem, még dolgozhatok, a teljes pihenés még várat magára. Sza­bad időmet az unokák kötik le, két iskolás és két óvodás uno­kám van. Egykoron nagyon sze­rettem kézimunkázni, de bizony a keresztszemesekhez szem is kellene! Számomra a család a minden - mondta. A postásdi­nasztia pedig amiatt is igaz, merthogy a lánya és a fia is postás. A KSH ELEMZÉSEIBŐL ' W W W f W V W * J J W H J ^ W J H M W h k Egy év: huszonötezer sérült a közutakon Nyíregyháza (KSH-Mala- kucziné Póka Mária) - Ma­gyarországon 1980-1988 kö­zött évente átlagosan 19 500 közúti személysérüléses bale­set történt. Az 1989 és 1992 közötti négy év­ben a balesetek száma ugrássze­rűen megnőtt, évente 24 400 és 27 800 között alakult. Ebben az időszakban a személygépkocsik száma már megközelítette, majd maghaladta a kétmilliót, vagyis a nyolcvanas évek elejéhez viszo­nyítva megduplázódott, átlagélet- koruk azonban magas, 10 év kö­rüli volt. 1993-tól napjainkig a balesetek száma évente átlagosan - 19 200 - ismét kevesebb. Eköz­ben a személygépkocsi-állomány folyamatosan bővül, és 2001. év végén már megközelítette a 2,5 milliót. Átlagéletkoruk viszont to­vább romlik, 2001-ben 11,8 év volt. A nyolcvanas évek vége és a kilencvenes évek eleje közötti időszakban a gyakori közúti köz­lekedési balesetekben a meghal­tak száma is megugrott, majd határozottan kevesebb lett. Az utóbbi években lényegesen ki­sebb a nyolcvanas évekre jellem­zőnél is. 2001-ben közúti személysérülé­ses balesetben több mint 25 ez­ren sérültek meg, ebből 16 ez­ren könnyű, 8 ezren súlyos sérü­léseket szenvedtek, és több mint ezren meghaltak. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében 2001-ben a közúti közle­kedési balesetek 5,5 százalékát, több mint ezer balesetet regiszt­ráltak. Ez az itt élő népesség arányá­nál - 5,8 százalék - kisebb, a megelőző évekénél azonban na­gyobb. A legsúlyosabb kimenete­lű balesetek aránya szintén ke­vesebb a népességi aránynál. ÁRFOLYAMOK (ffQreskedelmi és Q^űtelbank VRx. Érvényes: 2002. november 22. Valutanév vétel eladás Osztrák Schilling (100) 1676.78 0.00 Ausztrál Dollár 126.82 138.78 Kanadai Dollár 142.96 156.44 Svájci Frank 155.54 166.82 Cseh Korona 7.27 8.19 Német Márka 117.97 0.00 Dán Korona 30.30 33.50 Euró 230.73 243.05 Angol Font 360.54 386.70 Horvát Kuna 29.92 33.74 Norvég Korona 30.79 34.03 Lengyel Zloty 56.27 63.45 Svéd Korona 25.09 27.73 Szlovén Tolár 0.97 1.09 Szlovák korona 5.38 6.06 Amerikai Dollár _____ 230.01 242.29 USD csekk (100) 23 001 24 229 Ünnepre. A napokban fel­szerelt izzófüzéreknek kö­szönhetően hamarosan a me­gyeháza épülete is ünnepi fényben tündököl majd es­ténként Fotó: Sipeki Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom