Kelet-Magyarország, 2002. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-19 / 269. szám

2002. november 19., kedd Kelet* Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Bioenergia. A Napfény Életmód Egye­sület szervezésében 7.30-től 17 óráig Tóth Imre bioenergetikus-csontkovács várja a gyógyulni vágyókat az Életmód Házban (Nyíregyháza, Törzs u. 56.). Ugyanitt 16.30-tól gyermekaerobic lesz. 0 Könyvvásár. Használt könyvekből hir­det vásárt a készlet erejéig 100 fo- rint/darab egységáron november 18-23. között a Móricz Zsigmond Megyei és Vá­rosi Könyvtár. Keddtől péntekig 10 és 17.30 óra között várják az érdeklődőket. NÉZŐPONT Bécsi szelet Györke László Nem tudom, másnak sérti-e a fülét, amikor a *asútállomáso(ko)n azt mondja a bemondó, hogy a vonat Csop állomá­son keresztül Moszkváig közlekedik. Ne­kem biztosan, hiszen a kárpátaljai határ­város nevét a helyi magyar nyelvű sajtó­ban még akkor Csapnak írták, amikor a cenzúra - ha nem is fő-, de legalábbis ál­lásvesztés terhe mellett - ugyancsak árgus szemekkel figyelte, a magyarlakta telepü­lések nehogy történelmi alakjukban jelen­jenek meg. Mindez még a nagy biroda­lom idején volt. /Azóta sok víz lefolyt a Csapnál (is) ka­nyargó Latorcán (és nem Latorica) is. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, majd a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség nem kis erőfeszítéseket tett azért, hogy a zömmel még ma is magya­rok lakta települések visszakapják törté­nelmi nevüket. Kitartó küzdelmük ered­ményes volt, hiszen a kárpátaljai magyar települések - a városok kivételével - hiva­talosan is(!) visszakapták régi magyar ne­vüket. így például a Csap mellett lévő Ás­vány nem Mineralne többé. De mindezt - ki tudja miért? - a bürokrácia nem hajlan­dó tudomásul venni az anyaországban. Az okmányokban ugyanis az illető hiába szü­letett mondjuk Beregszászban (a helybe­liek így ragozzák), a mindenható hivatal­ban átírják Beregovónak. A szabályok sze­rint az utódállamok kisebbségi vidékeiről származó személyek születési helyét ugyanis aszerint kell írni, ahogy éppen az adott időpontban nevezték - hivatalosan. Aki 1938 és '44 között született, annak szerencséje van. Persze, ilyen szabály az utódállomokban aligha létezik, hiszen még nem volt szerencsém olyan szlovák személyi igazolványt látni, akinek tulajdo­nosa például Kassán született volna. Az egészben az a megmagyarázhatat­lan, hogy miért ragaszkodik még mindig a bürokrácia a magyarról elferdített - lé­nyegében már nem is létező - helységne­vekhez. Talán senki által nem respektált udvariasságból, hogy meg ne sértsük má­sok érzékenységét? Érdekes, az osztráko­kat nem zavarja, hogy mi Bécsnek hívjuk fővárosukat, s az olaszokat sem, hogy a németek Milánót Mailandnak nevezik. Hát akkor miért mondják a vasútállomá­sokon még mindig, hogy Csop? ...hogy az adórendőrség legyen rád nagyon kíváncsi! Rajz: Ferter János Lesz mit a tejbe aprítani A kistermelőknek is meg kell felelni a szigorú követelményeknek Ma már nélkülözhetetlen a gazda szakmai felkészültsége Fotó: Nyéki Zsolt Galambos Béla * Nyíregyháza (KM) - Nem könnyű érzelem nélkül véle­ményt mondani a kállósem- jéni tejtermelő gazda által felvetett problémákról - rea­gált a Kelet-Magyarország pénteki számában „Tej-tej melletti küzdelem az életért” címmel megjelent írásban fölvetettekre a megyei Ag­rárkamara illetékese. A szervezet tejtermelő tagoza­tának munkáját, annak bő évti­zeddel ezelőtti megszületésétől kezdve kiemelt figyelemmel kí­séri a megyei Agrárkamara álta­lános alelnöke. így mérvadónak tekinthető Bíró Miklós vélemé­nye a kistermelői tejtermelés jö­vőjéről, amit válaszként mondott el a kamarai tag semjéni gazda Fábián István fölvetéseire. Honnan, hová?- Megyénkben a tejtermelés kiemelt jelentőségű. Közel fél év­század alatt kialakult szerkezet szerint az állatállomány fele volt a 2-10 tehenes kistermelőknél. Ke­mény munkával adott számukra biztos, bár szerény jövedelem­kiegészítést. Mára a hajdani 55- 60 ezres megyei tehénlétszám 16 ezerre csökkent, viszont az egy te­hénre jutó tejtermelés 2831 liter­ről 6140-re emelkedett. Csökkent a kistermelői tejek összegyűjtésé­re szakosodott tejbegyűjtők száma 119-ről 26-ra, de erőteljesen szelek­tálódnak a tehéntartó gazdák is, akiknek folyamatosan csökken a száma. Az okok összetettek.- Előtérbe került az élelmi­szer-biztonság. Jelentősen meg­változtak a tej-, és a termékeik iránti igények. A fogyasztó jogos elvárása, hogy csak garantáltan jó minőségű, káros anyagot nem tartalmazó termék kerüljön asz­talára. Ilyen termékeket csak jó minőségű alapanyagból lehet előállítani. Tej és egészség- Az utóbbi időben ezért több olyan rendelet is megjelent, amely szigorítja a nyers tej pa­ramétereit, előállításának körül­ményeit: a fejés és tejkezelés hi­giéniáját, a tőgyegészségügyi ál­lapotot, a.szomatikus sejtszámot, a sűrűséget, az össztsiraszámot, a gátlóanyag-tartalmat. Ugyanakkor a magas követel­mények elérése érdekében hono­rálják is az extra minőséget előállító termelőket. Jelenleg egy liter extra minőségű tejért lite­renként 72 + 5,20 Ft minőségja­vító támogatást kap a termelő, de még az osztályon kívüli is 41 forintot ér.- Az is probléma, hogy jelen­tősen lecsökkent hazánkban az egy főre jutó tejfogyasztás. Jelen­leg százhatvan-százhetven liter, szemben az EU háromszáz lite­rével. Ha viszont kevesebbet fogyasz­tunk, kevesebb nyerstejre, a jö­vedelmezőség érdekében pedig kevesebb, de magas hozamot adó tehénre van szükség. Gazdaságo­san csak annyi tejet szabad ter­melni, amennyit a piac igényel. Ehhez a piaci szereplőknek szo­rosan együtt kell működniük. Az összhang megteremtésére a Tej Terméktanács hivatott. Meg kell felelni Az világos, hogy csak a jó mi­nőségű termelői tejnek lehet pia­ca. Jelenleg átmeneti állapotban vagyunk, hiszen a közelgő uniós csatlakozásunk miatt is mielőbb meg kell felelni a szigorú minő­ségi, környezetvédelmi, állatjólé­ti követelményeknek. Ugyanak­kor a remélhető fogyasztásemel­kedés érdekében is növelnünk célszerű a tehénállományt, ami­vel együtt kell járnia a terme­lők jövedelempozíciója javulásá­nak is.- A Magyar Agrárkamara fo­lyamatosan figyelemmel kíséri az ágazat helyzetét, több javasla­tot is tett már a minisztérium­nak. A fogyasztás növelése ér­dekében például a tej és tejter­mékek szociális célú felhaszná­lását, az iskolatej akció kiterjesz­tését éppúgy javasoltuk, mint az exportösztönző és importvédelmi intézkedéseket. Állattenyésztési osztályunk idén többször is egyeztetett a Szabolcsban megha­tározó feldolgozóval, a Nutricia- val. Közösen keressük a meg­oldást. Ötszáz bizony dalolva megy * Törekvésünk, hogy a kister­melők is mielőbb nagyobb számban feleljenek meg a komplex tejminősítési rend­szer követelményeinek. Ennek érdekében ki kell használni például a SAPARD-program támogatási lehetőségeit, így az állattartó létesítmények re­konstrukcióját, a tejtermelés-, a trágyakezelés technológiai korszerűsítését, avagy a telep­hez vezető út megépítését. Fel­tétlenül fontos, hogy a minő­ségi kistermelők mielőbb összefogjanak: Szövetkezve hozzanak létre olyan tejbe­gyűjtőket, amelyekben leg­alább napi 500 liter tej gyűlik össze. Ma már nem nélkülözhető, hogy a gazdálkodó megfelelő szakmai ismeretekkel rendel­kezzenek, ezért még a most kö­vetkező téli hónapokban a Nutriciával közösen tanfolya­mokat szervezünk a tejterme­lők részére. Földrajzi napok Nyíregyháza (KM) - Immár hagyományosan ebben az évben is vár­ják az érdeklődőket a Nyírségi Földrajzi Na­pok szervezői. A Nyíregyházi Főiskolán november 18-19. között meg­rendezett eseményen széles tárgykörben hangzanak el előadások. Hétfőn Frisnyák Sándor egyetemi tanár Fiu­me jelentőségét méltatta Ma­gyarország gazdasági életé­ben 1779-1914. között, majd Kormány Gyula egyetemi magántanár a kerettanterv és a földrajzoktatás összefüg­géseit boncolgatta. Göőz La­jos egyetemi magántanár a geotermikus hőbányászat új lehetőségeit villantotta fel előadásában. Kedden Hanusz Árpád fő­iskolai tanár a szatmári tér­ség turisztikai fejlesztéséről beszélt, majd a térség gazda­sági, földrajzi, etnikai jelleg­zetességeiről hangzottak el előadások. Délután a TDK helyi konferenciáján a tudo­mányos pálya elején lévők számoltak be önálló kutatá­saik eddigi eredményeiről. Parkban. Az ajándékba kapott jó időben a szabadidő is kellemesebb Felnőttképzés Nyíregyháza (KM) - Civil szer­vezetek a felnőttoktatásban cím­mel előadást és konzultációt szer­veznek a TIT Jurányi Centrum­ban november 19-én 14 órától. A szakértők kiemelten foglalkoznak a felnőttoktatás akkreditációjához szükséges tudnivalókkal. MEGKÉRDEZTÜK: MIT SZÓL A JÖVŐ ÉVI PARKOLÓBÉRLETEK ÉS -JEGYEK TERVEZETT ÁRAIHOZ? I j j J j"j'j JJ J J J J j j J j’j jj J J J! /Vi/J J'j j'j- J j jj j J J j j j j j J j J j'j°j JJ J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J J ’J J: J'JJ J J j'j J j JJ JJ J J J JTJ ’j j J ú j j'J 2 j j j ’j j j j jJJ j j j j j j j j j j j j'j j j . N agyon nem értek ve­le egyet, hiszen az eddigi éves parkolóbérlet négyszeresét próbálják az autósok nyakába varrni. Remélem, a városvezetés ezt nem fogadja el! Rész­ben azért, mert adófizető­ként már eleve hozzájá­rulunk a város költségve­téséhez, a súlyadóról már nem is beszélve. Épül-szépül a város, de ne ilyen módon tegyék! E mostani elképzelésre nem találok szavakat! Lipcsákné dr. Inántsy Zsófia orvos R endszerint jegyet szoktam a parkolás­hoz venni, nekem az éves bérlet nem lenne kifizetődő. A mostani tervezet szerinti tarifa pedig végképp nem érné meg. Egyszerűen félel­metesnek tartom, ugyan kinek fordult meg ekko­ra esztelenség a fejében? Az éves parkolóbérletért Nyíregyházán 150 ezer forintot elkérni!? De még a legszelídebb vál­tozat is nonszensz! Törő László VÁLLALKOZÓ J elenleg is magasnak tartom az éves bérlet 30 ezer forintos árát. Kü­lönösen úgy, hogy nincs hely a belvárosban, ahol az ember letehetné az au­tóját. A munkahelyem a városközpontban van, próbáltam már számta­lanszor távolabb is megállni, de egy kilomé­teres körzetben nincs hely. A festék lekopott a szegélyről, némelyek úgy állnak be, hogy két he­lyet is elfoglalnak. Kuruczné dr. Tisza Katalin ügyvéd B otrány! Amikor a Kelet-Magyarország- ban olvastam a jövő évi parkolási árakat, azt, hogy egy jegy 150 forint lenne óránként, illetve az éves bérlet 150 ezer forint, megállt az ütőm. Gondolhatja, hogy mit mondanak akkor az uta­sok! Na, nem tenné el, aki ezt az egészet kiöt- lötte, annyi biztos! Ab­ban bíznak, hogy a vá­rosatyák nem fogadják majd el ezt a rémálmot! Dávida Rudolf taxis O lvastam a férjemmel együtt, és mindket­ten megfizethetetlennek tartjuk, még ha a legala­csonyabb, az évi 90 ezer forintos parkolőbérletet fogadnák el a képvise­lők, akkor is. Nem hi­szem, hogy az emberek, az autósok, akiknek a napi munkájukhoz elen­gedhetetlenül szükséges a kocsi, azok mindezt szó nélkül hagynák. Ez sok embernek két-három havi keresete! Bacsó Jánosné orvosírnok T

Next

/
Oldalképek
Tartalom