Kelet-Magyarország, 2002. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-18 / 268. szám

Fotó: Sipeki Péter 2002. november 18., hétfő Mit m Maffíjorsíág MEGYEI TÜKÖR /5 0 Családi klub. A mozgáskorlátozottak megyei egyesületének Családi klubja kö­vetkező foglalkozását november 20-án 14 órától tartja az egyesület székházá­ban (Nyíregyháza, Körte u. 19-21.) 0 Emlőszűrés. November hónapban a nyíregyházi Mammongráfiás Emlőcent­rumba Nyírbogdány, Kék, Demecser, Székely, Ramocsaháza, Nyíribrony 45-65 éves korú hölgy lakosait várják. 0 Előadás. A „Szellemi metamorphosis, az átalakulás művészete” címmel tart előadást Anthony Stard, a Brahma Kumaris Szellemi Egyetem tapasztalt ta­nára november 30-án 15 órától a ta­nárképző.főiskolán. 0 Távmunka. A távmunkában rejlő le­hetőségekről tartanak konferenciát no­vember 19-én, kedden 10 órától a nyír­egyházi Inkubátorház Flamand Centru­mában. Művészklub. Rendhagyó kezdeménye­zés eredményeként ültek össze pénteken a művészet iránt érdeklődők a NyírPlaza Woodoo Kávézójában, hogy a továbbiakban heti rendszerességgel újra találkozhassa­nak kötetlen beszélgetésekre, bemutatókra Zöldterületben dobogón állunk Nyíregyháza (KSH - Malakucziné Póka Mária) - Magyarország nemzetközi össze­hasonlításban igen alacsony erdősültségű. Az 1997. évi adatok szerint az erdőterület aránya az EU országaira jellemző 38 szá­zaléknál lényegesen kisebb, 19 százalék, így ezer lakosra 1,7 km2-nyi erdőterület jut, ami az EU-átlag alig több mint fele. A magyarországi százezer főnél nagyobb lélekszámú városokat vizsgálva Nyíregy­házán az összes zöldterület nagysága a la­kosságszám tükrében a legnagyobbak kö­zé tartozik, ezen belül viszont a parkterü­let kissé elmarad az átlagostól. 2001-ben a megyeszékhely területének 2 százalékát adta az összes zöldterület. A 6 km2-nyi területből 4 km2 erdő, 2 km2 park­terület volt. Egy lakosra 51 m2-nyi zöldterület jutott. Ennél kedvezőbb értéket csak Pécs (78 m2) és Győr (63 m2) mutatott. A magyarorszá­gi városok átlagában a mutató értéke 39 m2 volt. Az összes zöldterületen belül a parkte­rületet tekintve Nyíregyháza egy lakosá­ra 17 m2 jut. A kilenc százezer főnél na­gyobb lélekszámú magyarországi város so­rában ezzel a hatodik helyen áll Debrecen, Budapest és Miskolc előtt. Jótékony libapecsenye. Márton-na­pi libalakomára invitálta vendégeit a Nyír­egyházi Tókuckóért Alapítvány. A vendé­geknek volt részük a liba finomságok kós­tolgatásából meg a barátok, ismerősök öröm­puszijaiból. Az est bevétele a napközis ellá­tásban részesülő gyerekek javát szolgálja Könyv Verebesről Pénteken a megyei könyvtárban mutatták be Karády Zsolt közre­működésével Odze György könyvét, mely Szebeni András felvéte­leivel a közismert és népszerű színészt, Vere­bes Istvánt szerette vol­na megismertetni az ol­vasókkal. A hosszas be­szélgetés után Verebes dedikálta a róla szóló kötetet Fotó: Sipeki Péter A jó hallás napja Nyíregyházán Az intézmények, kórházak olyan szakembert kötelesek alkalmazni, aki ismeri a jelnyelvet Az előcsarnokban hallókészülékekkel és más eszközökkel Ismerked­hettek meg a résztvevők Fotó: Györfce László Nyíregyháza (KM - Gy. L.)- Fehérgyarmat, Kisvárda után ezúttal Nyíregyházán, a Kodály Zoltán iskolában ren­dezte meg a „A jó hallás nap­ját” a hallássérültek megyei érdekvédelmi szervezete. Erdélyi Tamás szervező, a SINOSZ megyei elnöke bevezető­jében a hallássérültek alapvető problémáira hívta fel a figyel­met: kevés információ jut el a si­ketekhez és nagyothallókhoz; a társadalom, a világ megértése ezért nehezebb számukra, de a „külső” világ sem tud sokat az ő gondjaikról. Giba Tamás, Nyíregyháza al­polgármestere köszöntőjében megemlítette, hogy a megyeszék­helyen 400-450 siket, és mintegy 9-10 ezer nagyothalló él. A kom­munikációs nehézségek mellett alapigényük: hasznos tagjai legye­nek a kis- és nagyközösségeknek, hogy ügyeiket maguk tudják in­tézni. Igen fontos jogszabály pél­dául, hogy 2003. január 1-jétől az állami és az önkormányzati intéz­mények, hivatalok, kórházak olyan szakembert kötelesek alkal­mazni, aki ismeri a jelnyelvet, hogy a hallássérült közvetlenül tudjon kommunikálni. Nyíregyhá­zán egy-két hónapon belül a prog­ramnak az önkormányzat tenni­valóit tartalmazó csomagot meg­vitatja a közgyűlés. Szélesebb kör­ben alkalmazzák majd a felirato­kat, az információs táblákat. Dr. Vojnik Mária, a parlament egészségügyi és szociális bizott­ságának elnöke a költségvetés­tervezetben szereplő támogatá­sokról szólt, elsősorban azokról, melyek a hallássérülteket köz­vetlenül érintik. A gyógyászati segédeszközök támogatási rend­szerét teljesen át kell alakítani, hogy olyan eszközök, készülé­kek, melyek nem hatékonyak, le­kerüljenek a listáról, s a valóban korszerűekhez lehessen hozzájut­ni segítséggel. Jövőre bruttó 15 százalékkal (egymilliárd forint­tal) több jut a gyógyászati segéd­eszközök támogatása. Az állam továbbra is segíti a civil szerve­zeteket és alapítványokat, a pá­lyáztatási rendszer azonban gyö­keresen megváltozik, mely nyil­vános, meghívásos lesz. Kinek jó a forint szárnyalása? Színe és fonákja a nemzeti valuta magas árfolyamának- Az erős forint nem egyfor­mán hat a vállalatokra - szöge­zi le Mónus István. - A Reita Hungária például importőrként elvileg nyertese a nemzeti valu­ta szárnyalásának, hiszen most kevesebb forintot kell adnunk egy dollárban közel ugyanannyi­ba kerülő fenyőbútor-darabért, mint néhány évvel ezelőtt.- Ám a hazai piacnak ebben a szegmensében igen éles a ver­seny, igy minden cég az árainak folyamatos csökkentése kénysze­rében él. Nekünk is öt év lefor­gása alatt 20-25 százalék lettek ol­csóbbak a termékeink, s ez csak a névleges csökkenés, az inflá­ciót bele sem számoltam. Tehát úgy is fogalmazhatnék, hogy az importőrnek az erős forintból származó extra jövedelmét az elég kiélezett hazai bútorpia­con mi is a fogyasztónak adjuk oda. Végül is a vásárló lesz a nyertes.- Nem nagyon láttam még, hogy a kereskedelemben valahol is árat csökkentettek volna az ol­csóbb importbeszerzésből ere­dően, talán az egy Mól Rt.-t ki­véve, amelyik lefelé is mozgatja az üzemanyagárait - vélekedik az igen jelentős értékű exportot lebonyolító nyíregyházi Vagép Rt. igazgatója. Varga István így folytatja: - Az exportáló vállalatokat rosz- szul, vagy még rosszabbul érin­ti a forint magas árfolyama. A Vagép Rt.-nek is hatalmas vesz­teséget okoz a forint szárnyalása. A tuzséri telepünkön végzett szállítmányozási szolgáltatás il­letve a nyíregyházi üzemünkből német, holland, angol piacra szállított forgácsolt alkatrészek, lakatos termékek évi 350 milli­ós export árbevételt jelente­nek. Ezen nekünk közel 50 mil­liós elmaradt hasznunk, vagyis veszteségünk lesz ez évben is. A Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége már tőlünk is gyűj­tött adatokat, hogy fel tudjon lép­ni exportőr tagjai érdekében. A Gazdasági Minisztériumnak va­lóban tennie kellene valamit a forint árfolyamának mérséklése érdekében, hiszen a költségeket már nem tudjuk lejjebb faragni, áremelést pedig nem hajlandó el­fogadni a külpiac. Egymásnak mutatták be választókerületüket Nyíregyháza (KM) - A nem­rég megválasztott nyíregyházi képviselők szombaton buszra szálltak, hogy végigjárják a me­gyeszékhely kerületeit. Hosz- szabb-rövidebb ideig megálltak azoknál a beruházásoknál, me­lyeknek kivitelezése már a finis­ben jár, vagy nemrég adták át. Az egyéni képviselők „saját” vá­rosrészüket mutatták be, illetve ismertették azokat a fejlesztése­ket, melyeket ebben a ciklusban szeretnének megvalósítani. Az útvonal érintette többek között a Kertvárost, Mandát, Rozsrét- szőlőt, Nyírszőlőst, a stadiont, Sóstót, Orost, a belvárost, Bor­bányát, az ipari parkot. Szép időben járhatták végig a várost a képviselők Fotó: Elek Emii Ünnep Ombolyon Ömböly (KM - K. É.) - Az időseket, az öregségi nyugdíjból élőket, a falu lakóit köszöntötték no­vember 16-án Ömbölyön. Tréfán Lajos, a falu pol­gármestere elmondta, a 118 meghívottból több mint nyolcvanan tettek eleget a meghívásnak, s mentek el a helyi művelődési házba. A szombat délben kezdő­dő eseményen finom ebéd­del indult a program, majd a miskolci néptáncosok ad­tak színvonalas műsort. Az ellátáshoz szükséges alap­anyagra valót az ömbölyi képviselő-testület tagjai ad­ták össze, vettek egy egész disznót, az italról pedig a fa­luból elszármazott, jelenleg Debrecenben élő Komáromi Lajos gondoskodott. Krump­lit, zöldséget, a gulyáshoz való nyersanyagot ugyan­csak a képviselő-testület vá­sárolta be.- Rendkívül boldogok voltak falunk öregjei, akik könnyes szemmel hallgat­ták az ünnepi köszöntőket, a sorsukról, ifjúságukról megfogalmazott szavakat. A meghatottságuk érthető, hi­szen mint kiderült, huszon­három éve nem volt hason­ló rendezvény a faluban. Az idősek megbecsülése pedig rendkívül fontos. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom