Kelet-Magyarország, 2002. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-29 / 252. szám

2002. október 29., kedd KetetwMagyaroiszág MEGYEI TÜKÖR /5 HÍREK 0 Fogadóórák. Gere Zoltán rendőr alez­redes, a Fehérgyarmati Rendőrkapitány­ság vezetője október 30-án 8 és 10, Pásztor Miklós ezredes, nyíregyházi ka­pitány pedig 13 és 15 óra között tart fo­gadóórát hivatali helyiségében. 0 Kihelyezett ügyfélszolgálat. Az me­gyei Egészségbiztosítási Pénztár ma Fe­hérgyarmaton a Kossuth tér 9. sz. alatt, Mátészalkán a művelődési központban 9 és 14, Kisvárdán a Szent László u. 26. sz. alatt 8 és 14 óra között tart ki- helyzett ügyfélszolgálatot. 0 Állomásrekonstrukció. Befejezéséhez közeledik a záhonyi állomás épületének rekonstrukciója. A mintegy 300 millió fo­rintos, a helyi önkormányzat anyagi rész­vételével megvalósuló beruházást sza­kaszosan végezték anélkül, hogy akár rövid időre is lezárták volna a létesít­ményt. Billentyűkre írt képzés Nyíregyháza (KM) - Az elektroni­kus távoktatás lehetőségeiről tarta­nak konferenciát október 31-én 10 órától a Nyíregyházi Főiskola 111-es tanácstermében. A téma tartós aktualitással rendelkezik: élethosszig tartó munkahelyet ma már sen­ki nem kínál, de a munkavállalók folya­matos képzéssel csökkenthetik kiszolgálta­tottságukat. Ehhez nyújt segítséget a táv­képzés is, amely Magyarországon az 1970- es évektől kezdődően esett át a kísérleti szakaszán. A hatékony távoktatást és nyi­tott képzést megcélzó fejlesztési elképzelé­sek azonban csak a '90-es évek elejétől je­lentek meg. Napjainkra jellemző, hogy szinte min­den oktatási intézmény megpróbálja ki­használni az internet kommunikációs le­hetőségeit, és folyamatosan beépíti az ok­tatási rendszerébe az e-learning képzési formát. A nyíregyházi konferencián szó lesz a főiskola képzési és továbbképzési rendsze­réről, az E-módszerTan projekt szerepéről a hazai elektronikus távoktatásban. Ehhez kapcsolódva bemutatják az E-tananyag módszertanát és az elektronikus nyitott képzés értékelési modelljét. Kálvin üzenete A mátészalkai megemlékezés dr. Bölcs­kei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egy­házkerület püspöke, a Magyarországi Re­formátus Egyház Zsinatának lelkészi elnö­ke szónoklatával folytatódott. A reformáció jelentőségét kiemelve Fü- löp István országgyűlési képviselő köszön­tőt, Bartha Gyula esperes imát mondott. A rendezvény ünnepi műsorában Szvorák Katalin, Liszt-díjas énekművész, Kovács István színművész, a nagykárolyi Collegium Régizene Együttes, a mátészal­kai Ádám Jenő Pedagóguskórus, a Zene­barátok Kamarakórusa valamint a fehér- gyarmati Erkel Ferenc Városi Vegyeskar közreműködött. 0N SZERINT... Legutóbbi kérdésünk: Szükség van-e téli gumikra? Mai kérdésünk: Lesz-e november 4-én új megyei köz­gyűlési elnök? Ketet*M&gyarorszóg Szavazatát leadhatja: www.szon.hu W Mennyből a faág. A jelentős károkat okozó szél alaposan elhajít a nyíregyházi Bessenyei téren autózó Lippai Istvánné autójával is. Szélvédőjébe dárdaként csapódott egy jókora száraz faág. Az, hogy nem történt nagyobb baj, csak az igen higgadtan reagáló hölgy lélekjelenlétén múlott Fotó: Balázs Attila Kölcsey TV babérjai Nyíregyháza (KM) - A múlt hét végén rendezték meg Komá­romban és a szlovákiai Rév- komáromban a IV. Moholy Fesz­tivált, ahová minden magyar nyelvű kisközösségi televíziót és alkotóműhelyt meghívtak. A Kölcsey Televízió két alkotással nevezett be dokumentumfilm ka­tegóriában. A teremi tóról ké­szült első televíziós feldolgozás a legjobb operatőri munka külön- díját nyerte el (szerkesztő: Man­dula Dóm). A Tiszta forrás című népművészportrékat bemutató sorozat Balázs Gusztáv, nagy- ecsedi származású táncos élet­művét megörökítő darabját a ne­ves szakemberekből álló zsűri szintén különdíjjal jutalmazta (szerkesztő: Kenyeres Imre). Mindkét alkotás operatőre: Kéry Péter. Mire hozzánk ért, megszelídült a szél Több helyen fákat döntött az úttestre a vihar, belekapott a Hotel Korona tetőzetébe is Napkor (KM - L. Gy.) - Az októbert nyugodt hónapnak tartják a meteorológusok, bár az idei erre rácáfolt. A mostani októberünk csak kevéske napsütést engedett, az eddig lehullott 65 milliméter eső miatt csapadékosnak számít - vélekedett Gyüre László, a Nap­kori Radarmeteorológiai Obszer­vatórium vezetője.- Ez a csapadékmennyiség vi­szont koránt sem kerül be a re­kordok könyvébe. Nyíregyháza időjárási krónikájában 1867-től vannak adataink. A legtöbb eső 1974 októberéhez kötődik, amikor is 155 milliméter hullott, de nem sokkal kevesebb, 146 milliméter esett 1878 októbe­rében is. Az októbert általában száraz hónapnak ismerik, ezt az 1951-es év csak megerősítette, merthogy egyetlen szem eső sem esett egész hónapban. Kellemes őszünk volt tavaly és tavalyelőtt is, 2000-ben mindössze 1 millimé­ter és 2001-ben is csak 7 millimé­ter csapadékot mértek a hó­napban. A Nyugat-Európában óriási károkat okozó szélvihar hazánk­ba érkezve már veszített erejé­ből, szerencsére megyénkben csak három bejelentés érkezett a tűzoltókhoz. A 4-es és a 41-es fő- útra döntött a vihar egy-egy fát, illetve Nyíregyházán a Hotel Ko­rona tetőzetébe kapott bele. A Magyarország egyes részein je­lentős károkat okozó orkánerejű szél helyenként meghaladta a 100 kilométer/óra sebességet, hozzánk érkezve már megszelí­dült: Nyíregyházán hétfő délelőtt 9 órakor mérték a legnagyobb, a 76 kilométer/óra szélerősséget. Jó kezekben a szerencsétlenül járt barlangász Feigel Mihályné, Lóránd édesanyja szinte egy percet sem aludt, mióta megtudta mi történt A nyílt törést azonnal kell operálni... Fotő: Balázs Anna Feigel Lóránd törött lábát a műtőben dr. Noviczky Mik­lós osztályvezető főorvos irá­nyításával operálták meg. A helikopteres és földi men­tősök eszmecseréje után az autó szirénázva indul a Megyei Jósa András Kórházba, ahol a trau­matológiai osztály vizsgálójában már várják a nevezetes beteget. A rendelőben dr. Emri Péter és dr. Elek Emil orvosok veszik kezelésbe a sérültet, gyors, de alapos vizsgálat következik. Dr. Elek Emil ügyeletes orvos a vizs­gálat után a következőket mond­ta a beteg állapotáról:- Nyílt lábszártörést állapítot­tunk meg, amelyet az ilyenkor szükséges röntgenfelvételek és az altatóorvosi vizsgálat után azon­nal meg kell operálni. A beteg jó általános állapotban van, sze­rencsére idegi és érsérülés e pil­lanatban nem látszik. A műtét során úgynevezett külső fémrögzítőt helyezünk fel, amellyel a törést fixáljuk. Fertő­zésre utaló jeleket a vizsgálat so­rán nem tapasztaltunk, de tekin­tettel a nyílt törésre, sajnos a ké­sőbbiekben ilyesmire számítani lehet. A vizsgálatok után Feigel Ló- rándot a műtőbe tolták, ahol dr. Noviczky Miklós osztályvezető fő­orvos irányításával a törött lá­bát megoperálták.- Ez alatt a két nap alatt száz évet öregedtem - mondja dr. Feigel Mihályné, Lóránd édesany­ja, amíg a traumatológián fiáii el­végzik a röntgenvizsgálatokat.- Szinte egy percet sem alud­tam, amióta megtudtam, mi tör­tént Lórival. Most, hogy végre pár pillanatra láthattam, köny- nyebb egy kicsit, de megnyugod­ni még most sem sikerült. Jó volt látni, hogy a hangulata jó, még ő vigasztalt, nyugtatgatott engem. Lóri tíz éve járja a bar­langokat, és egyre veszélyesebb helyekre jutott el. Mindig az új­donság, a kutatás érdekelte, s a mesés, de elhanyagolt barlangok voltak a kedvencei. - Erre fize­tett most rá, - fogalmaz édesany­ja - hiszen a budapesti kollegák hívásának tett eleget, engem meg azzal nyugtatgatott, hogy azért megy, mert a legszebb bar­langok Romániában vannak. Szinte megéreztem a bajt. Nem is akartam elengedni, vala­hogy a szokásosnál is idegesebb voltam, miközben csomagolt. Amikor a szokott időben nem te­lefonált, már biztos voltam ben­ne, valami történt vele. Egy bar­langásztársa hívott fel, s azzal kezdte, ne tessék megijedni... Ami pedig azóta van, az kész őrület! Folyton csörög a telefon, egyetlen pillanat nyugtunk sincs az újságíróktól, tévésektől, rádió­soktól.- Amióta a fiam sportol, igen jó étvágya van, de nagyon egész­ségesen él, többnyire csak zöld­ségeket, salátákat eszik. Elkészí­tem a kedvencét, de most egy ha­talmas bécsi szeletet is teszek hozzá neki. - mondja búcsúzás­képp dr. Feigel Mihályné, az im­már biztonságban lévő barlan­gász anyukája. A KSH ELEMZÉSEIBŐL Fontos adatok a megyei Statisztikai Évkönyvben Nagyhódoson nem volt tavaly se születés utáni keresztelő, se halálozás miatt harangszó Hajnal Béla Nyíregyháza (KSH) - Az országos adatokat tartalmazó Magyar Statisztikai Évkönyv megjelenését követően alig két héttel a KSH Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Igaz­gatósága a napokban adta ki a megye életét bemutató mintegy 400 oldalas kötetét, a statisztikai évkönyvet. A 23 fejezetre tagolt kiadvány­ban minden megtalálható, amit ma a megyéről tudni érdemes. A legértékesebb fejezetek közé tar­tozik a megyei és regionális ada­tokat tartalmazó, valamint a fon­tosabb adatok idősorait bemuta­tó első 70 oldal, de ugyanilyen érdeklődésre tarthatnak számot a kötet utolsó száz oldalát elfog­laló kistérségek adatai, valamint a településhálózati adatok. A könyv részletes bemutatása, valamint fontos gazdasági, társa­dalmi, demográfiai következteté­sek levonása helyett elégedjünk meg néhány érdekesség megem­lítésével. Annak ellenére, hogy az ország lakosságának 5,8 száza­léka él Szabolcs-Szatmár-Bereg- ben, az alkalmazásban állóknak márcsak 4,2 százaléka, a kutató­fejlesztő helyen dolgozó kutatók­nak és fejlesztőknek alig 1,6 szá­zaléka, a külföldi érdekeltségű vállalkozások jegyzett tőkéjének mindössze 0,6 százaléka van je­len a megyében. Ugyanakkor a gyümölcsös és szőlőterület 17,6 százaléka, az épített lakások 8,4 százaléka, a munkanélküliek 7,9 százaléka a megyéhez kötődik. Az itt élő férfiak születéskor vár­ható élettartama 65,8 év, majd­nem 4 évvel kevesebb a Győr-Mo- son-Sopron megyében mért 69,5 évtől. A nőknél ugyanez a kü­lönbség jóval kisebb (Győr-Mo- son-Sopron: 78,0 év, Szabolcs- Szatmár-Bereg: 75,7 év). A háza­sodási szokások megváltozását mutatja, hogy az újraházasodás (az özvegyek és az elváltak egy­re növekvő száma ellenére) meg­lehetősen ritka. A múlt évben regisztrált 2659 házasságból mindössze 10-ben volt özvegy a vőlegény és a menyasszony. Az elvált-elvált összetételű jegyespá­rok száma sem érte el a 200-at. A megyének három települé­sén (Garbolcon, Nagyhódoson és Nemesborzován) nem volt tavaly halálozás, de Kishódoson, Kom- lódtótfalun és Nagyhódoson élve születés sem történt. Egy másik táblázatból azt tudhatjuk meg, hogy a 189 ezer nyugdíjas, nyug­díjszerű ellátásban részesülő kö­zött 888 olyan személy van, aki­nek nyugdíját még 1970 előtt ál­lapították meg. Ez arra a böl­csességre utal: nem az számít, hogy mennyi a nyugdíj, hanem az, hogy ki hányszor kapja meg. A statisztikai évkönyv elsősor­ban a gazdasági, társadalmi, po­litikai élet iránt érdeklődőknek ajánlható, főleg az önkormány­zatok, a könyvtárak, az iskolák, a nonprofit szervezetek számá­ra nélkülözhetetlen, de jó szívvel ajánlható mindenkinek, aki a va­lóságot, szűkebb hazáját az eddi­ginél jobban szeretné megismer­ni. A kötet megvásárolható, vagy megrendelhető a KSH megyei Igazgatóságán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom