Kelet-Magyarország, 2002. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-26 / 250. szám

2002. október 26., szombat Ketet** Magyarország HÉTVÉGE /8 TÁRLAT A mindennapos rajzoló H. Németh Katalin nyíregyházi grafi­kusművész tanított, ír, huszonhat éve min­dennapos rajzoló. Amit a grafikában elért, azt magának köszönheti és azoknak, akik felfigyeltek rá, de persze a legfőbb érdem a családé, a barátoké. A legjobban akva- rellpapírra szeret dolgozni - tollal és feke­te tussal. Hisz a csodákban és jól érzi ma­gát. Életének, munkásságának alapelvét szavakban Kant fogalmazta meg: két do­log tölt el a legmélyebb tisztelettel: a csil­lagos ég fölöttünk és az erkölcsi törvény bennünk. Fent Szövődmény Egyiptom felé Október Reprodukciók: Sipeki Péter MÚZSA Juhász Gyula Október Szüret tüzei égnek, Szólnak szüreti nóták S a szőlőhegyek hátán Venyige lombja pirkad És megszépül csöndesen Az egész múlandóság. Szüret tüzei mellett Próbáljunk melegedni, Szüret nótái mellett, Míg venyigelomb pirkad, Próbáljuk meg csöndesen A tavaszt elfeledni! Enyém e dalos ősz most, Enyém az őszi pompa, Enyém e bús mosolygás. Venyige lombja pirkad És megszépülsz csöndesen Bánat, nagy őszirózsa! Az irodalmi NobeMíj árnyékában A csekei temető igazi zarándokhely, s Kölcsey emlékét ébren tartja a Kölcsey Társaság Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) - Most már a magyar irodalomnak is van Nobel-díjas alkotója! Örü­lünk, nagyon. Kertész Imre egyik nyilatkozata szerint Ma­gyarországon született, de azokkal a fogalmakkal mint haza és nemzet nem tud mit kezdeni. - Világpolgár vagyok - mondta szerényen. Eszembe jut, hogy a magyar iro­dalom legjobb alkotói milyen szen­vedéllyel, önfeláldozással segítet­ték évszázadokon át a magyarság nemzetté válását, létigazoló har­cait. Vállalták a szenvedést, a bör­tönt, a magányt, a kitaszítottsá­got azért, hogy annak a közösség­nek az élete, a jövője, amelyhez tartozónak érezték magukat, az el­képzelt jó világában kiteljesedhes­sen. Ha kellett trombitaszóként, máskor „sort sor alá tapogatva”, de csak úgy tudtak élni és meghal­ni, hogy mindvégig érezték: ma­gyarok. Volt, aki a nyelv ügyéért harcolt, utazott, levelezett azért, hogy most árnyaltan legyünk ké­pesek megfogalmazni örömeinket és gyötrelmeinket. Mások a nem­zeti dráma megteremtéséért fára­doztak, voltak, akik a regényt tet­ték népszerűvé. Kétemberes gaz Balassagyarmat után alig kell néhány kilométert tenni, hogy tiszteleghessen az ember Mikszáth Kálmán előtt. Az útikönyv szerint már előtte kellene lennünk, de nincs sehol. Már majdnem felad­juk, amikor a temetővel szemben mégis rátalálunk a kétemberes gaz mögött a roskadozó épületre. Ki­nyitjuk a parasztporta ajtaját, se­hol senki, nincs kiírva a látoga­tás ideje sem. Bekukucskálunk az ablakon: vannak tárgyak, emlé­kek. Kár, hogy csak az összeszo­ruló szívünket tudjuk lecsendesí­teni. Elolvassuk az emléktábla szö­vegét, majd lehajtott fejjel az au­tóhoz megyünk. Abban bízunk, hogy néhány ki­lométerrel arrébb, amikor Alsósztregován a Madách-kastélyt keressük, nagyobb szerencsénk lesz. Szülőhelye a Sztregova-patak völgyében húzódik. Próbáljuk megtalálni az épületet, kérdezős­ködünk is, de az iskoláskorú gye­rekek csak vihognak. Végül egy asszonyság szlovákul elmagyaráz­za, merre kell menni. Aztán akad egy traktoros is, aki már magya­rul meri mondani: arra van a kas­tély. Körbejártuk az elhanyagolt kastélyparkot, meghatódtunk, hogy itt írta Madách Az ember tragédiáját, s a falak között meg­fordult Arany János is, aki a Tra­gédia stilizálásában nagy szerepet vállalt. Miközben készítünk még egy utolsó fényképfelvételt, azon merengtünk, hogy innen, a világ Besztercebánya főtere a tűztoronyból végéről is lehet messzire hangzót mondani. A Garam völgyében Aztán a Garam völgye felé vesszük az utat. Gyönyörű a táj, jók az utak. Gondolatban Balassi Bálint verseit ízlelgetjük, azét a költőét, aki a magyar reneszánsz költészetben mindmáig érvényeset Zólyom vára tudott gondolni és írni. Zólyom vá­rában született 1554. október 20-án. Sok minden látható ma ebben a monumentálisnak nyugodtan ne­vezhető várban. De nem találtunk egyetlen sort sem, ami arra utalt volna, hogy ezek között a falak kö­zött született Balassi Bálint. Igaz, a több mint negyvenezer lakos kö­zött Zólyomban még az ötszázat sem éri el az itt élő magyarok száma. Selmecbánya, a hires bányavá­ros közel ezerméteres hegyek kö­zötti katlanban fekszik. Teraszo­san épült: minden utcája, tere más-más szinten helyezkedik el. Itt volt az evangélikus líceum ta­nulója néhány hónapig Petőfi Sán­dor, de rossz félévi bizonyítványa miatt apja kitagadta, ezért 1839. február 15-én megszökött a város­ból. Ebben az intézményben érett­ségizett 1866-ban Mikszáth Kál­mán. Gyönyörű, különleges a vá­ros, a lemenő nap fénye beara­nyozza, de nem találjuk semmi nyomát annak, hogy itt magyar irodalmi hagyományok is találha­tók. Olcsó szállást találni Beszter­cebányán az esti órákban nem könnyű. Végül sikerül, s a leme­Fotók: Nagy István Attila nő nap utolsó sugarait még elcsíp­jük a tűztoronyból. Azon gondol­kodunk, hogy vajon Mikszáth a Beszterce ostromának megmintá­zásakor müyennek láthatta ezt a várost, amely főterének hangsú­lyos helyén még ott található a szovjet hősi emlékmű is. Szepességi élmények Podolinba igazából Krúdy Gyu­la kedvéért megyünk. Az író podolini, szepességi élményei szá­mos írásában visszatérnek. Itt ta­lálkozik az első szerelemmel is, a hires takácsmester lánya Wittkó Irma személyében, aki öregkori visszaemlékezésében diák udvar­lóját kitűnő táncosnak, vonzó, hallgatag udvarias fiatalembernek tartotta. Az algimnázium negyedik osztályának elvégzése után a szü­lői szigor visszaparancsolja Nyír­egyházára. Mindössze tizenhárom éves... Podolinban a nagy magyar íróról aligha tudnak, a líceum be­járatánál hazai nevezetességek em­léktáblái sorakoznak. Végül, mie­lőtt teljesen elkeserednénk, a pia­rista templom egyik oldalfalán csaknem elérhetetlen magasság­ban ott van Krúdy Gyula emlék­táblája. Egy pillanatra érintésnyi távolságra közeledik hozzánk Nyíregyháza. Mi a helyzet a megyénkben? Krúdy Gyula, aki Nyíregyhá­za szülötte, csendesen éli a könyvespolcokon a klassziku­sok sorsát. Nem kavarja fel az olvasókat, szerencsére vannak elkötelezettjei. Talán jobban járt nála Kölcsey Ferenc és Mó­ricz Zsigmond. A csekei teme­tő igazi zarándokhely, s Kölcsey emlékét is folyamatosan ébren tartja a fehérgyarmati székhe­lyű Kölcsey Társaság. Sokan felkeresik az ország különböző részeiből is a tiszacsécsei Mó- ricz-emlékházat. Lassanként el­homályosul az a korábbi nézet is, miszerint ott született a nagy író. Segíti az emlék erősödését a túristvándi vízimalom is, amelyet gyakran beindítanak, s így akarva akaratlanul Móricz- ra is gondolnak, aki jellemfor­máló iskolának nevezte az itt töltött időszakot. Nevezetességeink A kömörői északkelet­délnyugati tengelyben épült templom délnyuga­ti homlokzatából kissé kilépő romantikus torony 37 méter magas. A tornyon barokk sisak. A templom északkeleti vége a nyolcszög három oldalával záródik. A 8x22 méteres belső tér­ben egyszerű kazettás jellegű, egyszínűre má­zolt famennyezet és 370 ülőhely van. Figyelemre méltó a szószék és Mó- zes-szék is. Ezek egyidő­sek a templommal, melynek alapjait 1796- ban készítették Fotó: Elek Emil

Next

/
Oldalképek
Tartalom