Kelet-Magyarország, 2002. október (62. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-26 / 250. szám
2002. október 26., szombat Ketet** Magyarország HÉTVÉGE /8 TÁRLAT A mindennapos rajzoló H. Németh Katalin nyíregyházi grafikusművész tanított, ír, huszonhat éve mindennapos rajzoló. Amit a grafikában elért, azt magának köszönheti és azoknak, akik felfigyeltek rá, de persze a legfőbb érdem a családé, a barátoké. A legjobban akva- rellpapírra szeret dolgozni - tollal és fekete tussal. Hisz a csodákban és jól érzi magát. Életének, munkásságának alapelvét szavakban Kant fogalmazta meg: két dolog tölt el a legmélyebb tisztelettel: a csillagos ég fölöttünk és az erkölcsi törvény bennünk. Fent Szövődmény Egyiptom felé Október Reprodukciók: Sipeki Péter MÚZSA Juhász Gyula Október Szüret tüzei égnek, Szólnak szüreti nóták S a szőlőhegyek hátán Venyige lombja pirkad És megszépül csöndesen Az egész múlandóság. Szüret tüzei mellett Próbáljunk melegedni, Szüret nótái mellett, Míg venyigelomb pirkad, Próbáljuk meg csöndesen A tavaszt elfeledni! Enyém e dalos ősz most, Enyém az őszi pompa, Enyém e bús mosolygás. Venyige lombja pirkad És megszépülsz csöndesen Bánat, nagy őszirózsa! Az irodalmi NobeMíj árnyékában A csekei temető igazi zarándokhely, s Kölcsey emlékét ébren tartja a Kölcsey Társaság Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) - Most már a magyar irodalomnak is van Nobel-díjas alkotója! Örülünk, nagyon. Kertész Imre egyik nyilatkozata szerint Magyarországon született, de azokkal a fogalmakkal mint haza és nemzet nem tud mit kezdeni. - Világpolgár vagyok - mondta szerényen. Eszembe jut, hogy a magyar irodalom legjobb alkotói milyen szenvedéllyel, önfeláldozással segítették évszázadokon át a magyarság nemzetté válását, létigazoló harcait. Vállalták a szenvedést, a börtönt, a magányt, a kitaszítottságot azért, hogy annak a közösségnek az élete, a jövője, amelyhez tartozónak érezték magukat, az elképzelt jó világában kiteljesedhessen. Ha kellett trombitaszóként, máskor „sort sor alá tapogatva”, de csak úgy tudtak élni és meghalni, hogy mindvégig érezték: magyarok. Volt, aki a nyelv ügyéért harcolt, utazott, levelezett azért, hogy most árnyaltan legyünk képesek megfogalmazni örömeinket és gyötrelmeinket. Mások a nemzeti dráma megteremtéséért fáradoztak, voltak, akik a regényt tették népszerűvé. Kétemberes gaz Balassagyarmat után alig kell néhány kilométert tenni, hogy tiszteleghessen az ember Mikszáth Kálmán előtt. Az útikönyv szerint már előtte kellene lennünk, de nincs sehol. Már majdnem feladjuk, amikor a temetővel szemben mégis rátalálunk a kétemberes gaz mögött a roskadozó épületre. Kinyitjuk a parasztporta ajtaját, sehol senki, nincs kiírva a látogatás ideje sem. Bekukucskálunk az ablakon: vannak tárgyak, emlékek. Kár, hogy csak az összeszoruló szívünket tudjuk lecsendesíteni. Elolvassuk az emléktábla szövegét, majd lehajtott fejjel az autóhoz megyünk. Abban bízunk, hogy néhány kilométerrel arrébb, amikor Alsósztregován a Madách-kastélyt keressük, nagyobb szerencsénk lesz. Szülőhelye a Sztregova-patak völgyében húzódik. Próbáljuk megtalálni az épületet, kérdezősködünk is, de az iskoláskorú gyerekek csak vihognak. Végül egy asszonyság szlovákul elmagyarázza, merre kell menni. Aztán akad egy traktoros is, aki már magyarul meri mondani: arra van a kastély. Körbejártuk az elhanyagolt kastélyparkot, meghatódtunk, hogy itt írta Madách Az ember tragédiáját, s a falak között megfordult Arany János is, aki a Tragédia stilizálásában nagy szerepet vállalt. Miközben készítünk még egy utolsó fényképfelvételt, azon merengtünk, hogy innen, a világ Besztercebánya főtere a tűztoronyból végéről is lehet messzire hangzót mondani. A Garam völgyében Aztán a Garam völgye felé vesszük az utat. Gyönyörű a táj, jók az utak. Gondolatban Balassi Bálint verseit ízlelgetjük, azét a költőét, aki a magyar reneszánsz költészetben mindmáig érvényeset Zólyom vára tudott gondolni és írni. Zólyom várában született 1554. október 20-án. Sok minden látható ma ebben a monumentálisnak nyugodtan nevezhető várban. De nem találtunk egyetlen sort sem, ami arra utalt volna, hogy ezek között a falak között született Balassi Bálint. Igaz, a több mint negyvenezer lakos között Zólyomban még az ötszázat sem éri el az itt élő magyarok száma. Selmecbánya, a hires bányaváros közel ezerméteres hegyek közötti katlanban fekszik. Teraszosan épült: minden utcája, tere más-más szinten helyezkedik el. Itt volt az evangélikus líceum tanulója néhány hónapig Petőfi Sándor, de rossz félévi bizonyítványa miatt apja kitagadta, ezért 1839. február 15-én megszökött a városból. Ebben az intézményben érettségizett 1866-ban Mikszáth Kálmán. Gyönyörű, különleges a város, a lemenő nap fénye bearanyozza, de nem találjuk semmi nyomát annak, hogy itt magyar irodalmi hagyományok is találhatók. Olcsó szállást találni Besztercebányán az esti órákban nem könnyű. Végül sikerül, s a lemeFotók: Nagy István Attila nő nap utolsó sugarait még elcsípjük a tűztoronyból. Azon gondolkodunk, hogy vajon Mikszáth a Beszterce ostromának megmintázásakor müyennek láthatta ezt a várost, amely főterének hangsúlyos helyén még ott található a szovjet hősi emlékmű is. Szepességi élmények Podolinba igazából Krúdy Gyula kedvéért megyünk. Az író podolini, szepességi élményei számos írásában visszatérnek. Itt találkozik az első szerelemmel is, a hires takácsmester lánya Wittkó Irma személyében, aki öregkori visszaemlékezésében diák udvarlóját kitűnő táncosnak, vonzó, hallgatag udvarias fiatalembernek tartotta. Az algimnázium negyedik osztályának elvégzése után a szülői szigor visszaparancsolja Nyíregyházára. Mindössze tizenhárom éves... Podolinban a nagy magyar íróról aligha tudnak, a líceum bejáratánál hazai nevezetességek emléktáblái sorakoznak. Végül, mielőtt teljesen elkeserednénk, a piarista templom egyik oldalfalán csaknem elérhetetlen magasságban ott van Krúdy Gyula emléktáblája. Egy pillanatra érintésnyi távolságra közeledik hozzánk Nyíregyháza. Mi a helyzet a megyénkben? Krúdy Gyula, aki Nyíregyháza szülötte, csendesen éli a könyvespolcokon a klasszikusok sorsát. Nem kavarja fel az olvasókat, szerencsére vannak elkötelezettjei. Talán jobban járt nála Kölcsey Ferenc és Móricz Zsigmond. A csekei temető igazi zarándokhely, s Kölcsey emlékét is folyamatosan ébren tartja a fehérgyarmati székhelyű Kölcsey Társaság. Sokan felkeresik az ország különböző részeiből is a tiszacsécsei Mó- ricz-emlékházat. Lassanként elhomályosul az a korábbi nézet is, miszerint ott született a nagy író. Segíti az emlék erősödését a túristvándi vízimalom is, amelyet gyakran beindítanak, s így akarva akaratlanul Móricz- ra is gondolnak, aki jellemformáló iskolának nevezte az itt töltött időszakot. Nevezetességeink A kömörői északkeletdélnyugati tengelyben épült templom délnyugati homlokzatából kissé kilépő romantikus torony 37 méter magas. A tornyon barokk sisak. A templom északkeleti vége a nyolcszög három oldalával záródik. A 8x22 méteres belső térben egyszerű kazettás jellegű, egyszínűre mázolt famennyezet és 370 ülőhely van. Figyelemre méltó a szószék és Mó- zes-szék is. Ezek egyidősek a templommal, melynek alapjait 1796- ban készítették Fotó: Elek Emil
