Kelet-Magyarország, 2002. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-25 / 249. szám

2002. október 25., péntek Kelet« Magyarország HÁTTÉR /3 H Felújítás. Jármiban felújítják a műem­lék jellegű református templom tornyát. A munkálatokkal november elejéig vé­geznek. 0 Előadás Izraelről. Október 25-én, pén­teken 17 órától Jakob Vreugd holland lelkész tart előadást Izraelről a nyíregy­házi református gyülekezeti teremben (Kálvin tér 11.), a Titus Hitéleti Alapít­vány szervezésében. 0 Hamis pénzgyűjtők. A Magyar Vörös- kereszt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének tudomására jutott, hogy Oros környékén ismeretlen egyének pénzt gyűjtenek a Vöröskereszt nevében. Tájékoztatják a lakosságot, hogy a Vö­röskereszt lakásról lakásra járva nem vé­gez pénzbeli adománygyűjtést. NÉZŐPONT Nem kis ügy akistérség Györke László Az önkormányzatiság a rendszerváltás óta téma. A szakemberek közül többen sokszor'megjegyezték, hogy akkor szinte a semmiből - részben külföldi, részben korábbi magyar tapasztalatok alapján - alkották meg az önkormányzati törvényt. Azóta minden kormány úgy érezte, hogy az amúgy jó alapokon nyugvó, de az idők (és felfogások) szelét érvényesíteni kell, magyarán: módosítani kell a tör­vényt. Most meg pláne időszerű a kérdés, így, az Európai Unió küszöbén. Természetes tehát, hogy a belügymi­niszter is az önkormányzatiság megrefor­málásáról beszél. Elsősorban a helyi auto­nómia növelését elősegítő gazdasági feltéte­lek megteremtését említi, és hozzáteszi: e célok eléréséhez a kormányzati eszközök önmagukban elégtelenek. Eddig ugyanis fo­lyamatosan csökkent az önkormányzatok autonómiája. Most sokan abban remény­kednek, hogy ez a folyamat megfordul, hi­szen a kormány autonómiát ígért, s azt, hogy gazdasági önállóságuk szélesítésével bővíti a mozgásterüket. A jövőben például az őket megillető személyi jövedelemadó szabadon felhasználható része ötről tíz szá­zalékra nőhet, s teljes egészében az ő be­vételüket gyarapíthatja majd a gépjárművek súlyadója. Megemlítette még, hogy regioná­lis önkormányzatokat kell választani, tehát meg kell változtatni, át kell alakítani magát az önkormányzati rendszert. Tervezik új szervezeti egységek felállítását, amelyek a polgármesterek, képviselő-testületek, jegy­zők tevékenységét hivatottak segíteni. A belügyminiszter annak a híve, hogy a kistérségek önkormányzatai kapják meg a munkájukhoz szükséges önállóságot, ami egyaránt érvényes az anyagiakra, s a működési feltételekre. A cél az, hogy az érdemi munka elvárható módon az ő irá­nyításuk alatt történjen. Most már csak az a kérdés, hogy vajon hány dudás fér meg egy csárdában... írtó nehéz téged megfejteni újra!... Varázslatos színekben pompázik a baktai erdő, mely igazán hangulatossá teszi a 41-es főúton autó­zók útját Fotó: Balázs Attila Ha felkészülünk, nagyon jól is járhatunk Kedvezőtlen adottságainkból adódó termelési szerkezetünk több forrásból is kaphat támogatást A Nyírgelsén létesült víziszárnyas-feldolgozó üzem Is az ágazat fejlesz­tését kívánja Fotó: Balázs Attila Galambos Béla Nyíregyháza (KM) - Foko­zódó érdeklődés kíséri az EU- csatlakozásunk agrárügyeit. A tagként megszerezhető tá­mogatások mértékénél is fon­tosabb most az, hogy minél gyorsabban sikerüljön a vár­ható közös piaci konkurenciá­hoz mérten versenyképessé tenni agrártermelőinket. Megyénk szempontjából ez kü­lönösen nagy jelentőséggel bír, mivel ország harmadik legnépe­sebb megyéje vagyunk, ahol a legjelentősebb ágazat a mezőgaz­daság. A megyei Agrárkamara már év elején készített elemzést arról, mi­lyen körülmények között lehet jó megyénk számára az ország EU- csatlakozása. Ami van, versenyképtelen Bíró Miklós, a kamara alelnö- ke nagy vonalakban vázolja a kiinduló helyzetünket:- Bár híján vagyunk jó földek­nek, az itt előállított agrár termé­kek 53 milliárd forintnyi értéke, bő egytizede az országosnak. Az ennek felét előállító itteni egyéni gazdaságok 2,7 ha átlagos terüle­tükön bár a hazai átlagnak meg­felelő 540 ezer forint értéket pro­dukálnak, de egynegyedük tavaly még 100 ezer forint értéket sem termelt. A növénytermesztésen belül túlzottan magas a gabonafélék aránya, ugyanakkor például a burgonya és a zöldségfélék része­sedése csupán 3-3 százalék. A ter­melési szerkezet átrendezése az ál­lattenyésztést különösen súlyosan érintette: az állatlétszám felére- harmadára csökkent, négyből legalább egy állattartó-épület üre­sen áll. A műszaki ellátottság igen vegyes képet mutat. Jelentősen megnőtt az erőgépállomány, ugyanakkor hiány mutatkozik munka-, betakarító-, speciális gé­pekből. Persze rossz a gépek ki­használtsága is. Az épületek le­romlottak, legtöbbjüket nem a cél­nak megfelelően használják. Az Európai Unió - változóban lévő - támogatáspolitikájának is­meretében levonható a következ­tetés, hogy a megye egy jelentős részén a klasszikus növényter­mesztésnek, azaz a gabonafélék, olajos-, és fehérjenövények terme­lésére irányuló árutermelő mező- gazdaságnak nincs jövője. Hoza­mainkkal, jövedelmezőségünkkel versenyképtelenek vagyunk. Kedvezőtlen adottságaink ezúttal viszont előnyünkre for­díthatók. Termelési szerkeze­tünk ugyanis lehetőséget ad ar­ra, hogy több forrásból is támo­gatásba részesülhessünk. A megoldás többirányú lehet, idézi a kamarai tanulmányt Bí­ró Miklós. Tájba illeszkedő termelés- Az egyik lehetőség a nagy kézi munkaerőt igénylő kultúrák fejlesztése. Ilyen a zöldség-gyü­mölcs terület növelése, úgy, hogy a tároló-, feldolgozókapaci­tást és a piacot is bővítjük. Ezért kell kiemelten támogatni a be­szerző-értékesítő szervezeteket: a TÉSZ-eket.- A gazdaságos termeléshez,jó adottságokkal rendelkező térsé­gekben, az alaptevékenységet kell szilárdítani. Ezeken a terü­leteken a növénytermesztés mel­lett az abraktakarmány-fogyasz- tó állattenyésztést is fejleszteni kell. Annál is inkább, mert - mint a baromfi esetében - jelen­tős a feldolgozóipari háttér is- A kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken és az elma­radott térségekben kiegészítő tá­mogatással kell segíteni az alter­natív, környezet- és tájklmélő gaz­dálkodást. Ehhez kapcsolódhat a tájfenntartás, a gyógynövényter­mesztés, az agroturizmus, legelte­tésre alapozott állattartás, vala­mint a gyenge minőségű szántók különböző célú erdősítése.- Megoldás lehet a bioter­mesztés bevezetése minél na­gyobb területen, hiszen az ebből származó áruknak jobb a piac­ra kerülési esélye. Ugyanakkor ez a termesztési mód beleillik az EU-ban mind nagyobb teret nye­rő szemléletbe, hogy a mezőgaz­daság szerves része a biológiai­lag értékes vidéknek s a társa­dalomnak. A vidéki környezet­ben nem okozhat károkat, a fel­használt energia lehetőleg szár­mazzon megújuló forrásokból. A társadalmi hatásaként pedig nyújtson megélhetést a térség­ben élő emberek egy részének. Mielőbb be kell hozni a jelen­legi termelési és technikai szín- vonalbeli lemaradásunkból adó­dó hátrányokat. A táj gazdálko­dásra építvé felkészíteni az agráriumot úgy, hogy változzon a szerkezet, javuljon a termelés hatékonysága. Ugyanakkor a me­zőgazdasági termelésből kiszoru­lók számára a vidékfejlesztéssel összefüggésben az alternatív jö­vedelemtermelő tevékenységek érdemes ösztönözni. Képezni a gazdálkodókat Mindenek előtt azonban tuda­tosítani kell a gazdálkodókkal az EU-csatlakozás várható követ­kezményeit, és elő kell segíteni a felkészülésüket, alkalmazko­dásukat az új feltételek közötti versenyre. A tudományos műhelyekben kezdeményezni, s pályázati eszkö­zökkel támogatni is kell a megye sajátosságait figyelembe vevő ha­tástanulmányok készítését. A szakképzésben közreműködő szer­vezeteknél szorgalmazni kell, hogy a képzés során az átlagosnál is nagyobb súlyt kapjanak a kör­nyezetkímélő technológiák, s ezek gyakorlati elterjesztése. Töreked­ni kell olyan szaktanácsadó-, illet­ve bemutató-gazdasági hálózat kiépítésére, amelyek hatékonyan tudják segíteni a csatlakozásra való felkészülésünket. Kifizetődő környezetkimelet Az Agrárkamara számításo­kat is végzett, hogy az EU vár­ható támogatáspolitikáját fi­gyelembe véve megyénk me­zőgazdasága miként járhatna a legjobban.- Arra az eredményre jutot­tunk - folytatja az alelnök -, hogy ha elmozdulnánk a kör­nyezetkímélő gazdálkodás irá­nyába, az jelentős támogatási többletet eredményezne. Tehát megyénk szántóterületének mintegy 40-60%-án célszerű kör­nyezetkímélő technológiát alkal­mazni. Ezáltal, a közvetlen EU- támogatásokhoz képest, sokkal­ta több: hektáronként 146 ezer, megyei szinten összesen 15-20 milliárd forintnak megfelelő kö­zösségi támogatásra nyílhat le­hetőségünk. Ehhez viszont sür­gősen céltudatos felkészülésbe kell kezdeni. Finn orgonamüvész hangversenye Nyíregyháza (KM) - A nyír­egyházi evangélikus nagytemp­lom orgonája elé finn orgonamú- vész ül október 27-én. A 17 óra­kor kezdődő hangversenyen Erkki Tyni hangversenyén a Bach, Webber, Sibelius, Her­mann Schellenberg, Gustav Holst művei mellett Heikki Klemetti finn zeneszerző és saját szerze­ményei szerepelnek műsoron. Erkki Tyni 1981-ben szerez­te orgonaművészi diplomáját. Finnország területén szinte mindenütt rendszeresen kon­certezik. Külföldön, különösen a balti államokban, s gyakori vendége a hangversenytermek­nek a nemzetközi egyházi ze­nei fesztiváloknak. A Finn Ál­lami Rádió számos felvételt ké­szített vele. Saját koncertjein kívül gyakran játszik közremű­ködő énekesekkel, kórusokkal és zenészekkel. Eddig összesen közel 400 hangversenyt adott. Erkk^Tyni 1985 óta tölt be a kajaani gyülekezetben a leg­magasabb orgonamúvészi beosztást. © CL 15 <U Q. tn 'Ö Verebet hangjáról. Sok-sok meglepetés, móka és kacagás jellemezte a nyíregyházi Arany János Gimnázium verébavatóját, ahol bátran adtak hangot az elsősök énektudásukról is

Next

/
Oldalképek
Tartalom