Kelet-Magyarország, 2002. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-25 / 224. szám

2002. szeptember 25., szerda Kelet w Magyarország HÁTTÉR / 3 HÍREK 0 Vesekezelés. A Városmajori Közössé­gi Házban szeptember 25-én 17 órától Valikovics Ferenc főorvos tart előadást a művesekezelésről. Nőkről. A Nők a jobb jövőért Egyesület minden hónap utolsó csütörtökén 15.30- tól 18 óráig Nyíregyházán, az Állomás tér 2. sz. alatti Vonatkísérő laktanya tanácstermében jogsegély-szolgálattal egybekötött összejövetelt tart. Ügyfélszolgálat. A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Területi Államháztartási Hivatal szeptemberben minden szerdán 9-től 14 óráig ügyfélszolgálatot tart a helyi művelődési házban. NÉZŐPONT Ki mennyit fizet tudásért? Nagy István Attila Nem lehet véletlen, hogy mindig, minden hatalomnak nagyon fontos volt az iskola. Nem feltétlenül az ottani mun­kakörülmények javítása, a korszerű isme­retek átadása volt a legfontosabb cél. An­nál inkább, hogy azok az ismeretek jussa­nak el a fogékony nemzedékekhez, ame­lyek biztosítják a hatalom továbbélését. A fiatalok könnyen megnyerhetők, befolyá­solhatók, az elkötelezettségük megfelelő irányba terelése pedig meghozza a maga hasznát. Innen érthető igazán, miért folyik évről évre nagy vita arról, milyen legyen a köz­oktatás igazi tartalma, milyen ismeretek jussanak el a nebulókhoz. Fontos ez? Per­sze, hogy az! Ilyenkor azonban az is eszembe jut, hogy egy vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság negyven százalé­ka funkcionális analfabéta. Az ide tarto­zók tudnak írni meg olvasni, csak azt nem értik, amit olvasnak (vagy hallanak). Ezért is van az, hogy a választási küzdel­mekben szerepe lehet a demagógiának, a tudatos félrevezetésnek, hiszen sokan nem veszik észre a csapdát. A tekintély­tiszteletnek a mi országunkban - történel­mi okok miatt - még mindig nagy az ereje. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy egyre szélesebbre nyílik a szakadék bizo­nyos iskolák között. Az egyik szélén az elemi iskola található, ahol még angol vé­cé sincsen, nemhogy korszerű oktatási se­gédeszközök. A másikon vannak az elit is­kolák. Mitől is elitek? Például. A Tizenkét Karátos Magángimnáziumba nem kötelező naponként bejárni. Aki csak vizsgázni akar, 150 000 forintot fizet évente. Aki na­ponként bejár, az 600 000 forintot fizet. Ha a szülő azt szeretné, hogy a gyermeké­vel egyénileg foglalkozzanak, másfél mil­lió forintot kell leperkálnia. Egy másik is­kolában havonta 35 000 forintot fizetnek a szülők. Ezek az összegek csak a tandíjak. Országos botrányt váltott ki, hogy egy vi­déki településen a szülők összefogtak, s azt mondták: hajlandóak havonta három­ezer forintot is fizetni azért, hogy a gyer­mekeik végre tanulhassanak. Ide repültek Újabb igazolást nyert, hogy Nyíregyháza repülőtere fontos szerepet játszik a város és a megye gazdasági életének fejlesz­tésében. Az elmúlt napok­ban landolt itt ez az L-410 típusú repülőgép, amelyen 18 tagú, kormány­tagokból és üzletemberek­ből álló delegáció érkezett megyénkbe Flandriából, s utaztak tovább a Záho­nyi Vállalkozási Övezetbe Fotó: Galambos Béla Vissza lehet jutni az orosz piacra Léalmát vásároltatunk fel támogatással, s januárban már nincs alma Galambos Béla Nyíregyháza (KM) - A hőn áhított orosz piacra történő visszajutásunkat is előkészítendő, Magyar Napo­kat tartottak a múlt héten Moszkvában, amelyen me­gyénk önálló standdal volt jelen. A „szemtanú” helyet­tes államtitkárt az ott ta­pasztaltakról faggattuk. A rendezvény ideje alatt az orosz fővárosban tárgyalt a ma­gyar gazdasági miniszter vezet­te népes kormánydelegáció tag­jaként a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium he­lyettes államtitkára is. Simon Jó­zsefet, aki szinte egyenesen Moszkvából „zuhant be” a múlt hét végi nyíregyházi tájtermék­kiállítás megnyitójára, a kinti ta­pasztalatairól, a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyét bemutató önálló kiállítóstandon látottakról kérdeztük. Régi dicsőségünk- Elég magas szintű tárgyalá­sokat sikerült folytatnunk. Én magam is találkoztam az orosz mezőgazdasági miniszterhelyet­tes úrral, aki elfogadta a minisz­terem meghívását Budapestre ­Simon József Fotó: a szerző kezdte Simon József. - A kiállí­táson is sikerült részt vennem, és láttam a szabolcsi standot is. Óriási örömömre szolgált, hogy miközben egy gazdasági és poli­tikai kapcsolatfelvétel első lépé­se a kormányváltás után, egyút­tal egy jelentős kulturális ese­ménnyé is kinőtte magát. Ráadá­sul közben egy olyan kiállítást is sikerült szervezni, ahol több, mint 45 magyar agrárcég képvi­seltette magát. Jórészt olyan ter­mékeikkel, amelyek valaha sike­resek voltak az orosz piacon. Ami némi szomorúságot okozott: körbenézve az ottani nagybani piacokat és bevásárlóközponto­kat, azt kellett látnom, a világ minden tájáról ott vannak a kon­kurenseink. Az általuk jelen­tősebb exporttámogatással oda­vitt termékeikkel. Magyarország­nak nagyon pontosan meg kell nézni, hogy melyik szegmense a piacnak az, ahova a földrajzi el­helyezkedésünk, az árukínála­tunk tömegessége miatt érdemes, vagy a speciális lehetőségünk miatt kötelező visszamenni. Ilyen például a hibrid vetőmag kukorica, ilyen a bor a feleslege­ink tartós kezelése okán. De ilyen a szabolcsi alma is, ame­lyet én úgy látom, megfelelő marketinggel és megfelelő áron újra vissza lehet vinni az orosz piacra. Nagyon széles az ottani árszortiment. Ám szerintem is tarthatatlan az az állapot, hogy kénytelenek vagyunk az alma­termés zömét léalmaként állami támogatással felvásárolni, mi­közben januárban már nincs ma­gyar alma a hazai piacon. Per­sze, gondolom nem Szabolcsban van ez így, de én Nyugat-Ma- gyarországon élek és állítom, hogy ez sajnos így van. Jelentős kapcsolat- Azt mondhatom tehát, hogy egy jelentős kormányközi kap­csolat kezdődött Moszkvában, az agrártárca politikai államtitkára a jövő hónap elején fog moszk­vai illetékesekkel találkozni, már magyar üzletemberek társa­ságában. Oroszország legna­gyobb élelmiszeripari kiállításán jelentős magyar részvételt terve­zünk októberben. És óriási vára- s '<D kozással nézek az elé, amikor a ^ mezőgazdasági miniszter úr, im- t már a miniszterelnök úr kísére- 53 tében tárgyalni fog a legmaga- f sabb szintű orosz vezetéssel. Azt viszont tudni kell, hogy piaci és üzleti alapon fogunk üzletet köt­ni, mert míg a két ország közötti kapcsolatok nem igazán meg­nyugtatóan rendezettek, addig óvatosak a mi szakembereink is, meg a másik oldalon is vannak fenntartások, hiszen ígéretek már hangzottak el magyar részről, de ezeket most már tet­tekkel kell megerősíteni. Raktár kell Moszkvában Az ide is eljutott felvetéssel kapcsolatban, mely szerint Moszkvában kellene a magyar áruknak egy raktárbázist, akár közös vállalat formájá­ban is létrehozni, hogy a ma­gyar élelmiszerek ottani piaci jelenléte megoldható legyen, az FVM helyettes államtitkára a következőket hangsúlyozta: Az orosz miniszterhelyet­tessel konkrétan tárgyaltunk erről az ügyről, hiszen kor­mányközi agrárpolitikai ve­gyes bizottsági ülés is volt. Tájékoztattam arról, hogy a jelenlegi fázisban még csak ajánlatot kérünk arra, hogy hol tudnának Moszkva köze­lében megfelelő infrastruktú­rával, hűtőkapacitással ren­delkező bázist rendelkezésre bocsátani. Hogy milyen konstrukció­ban teremtenénk meg a kon­szignációs raktár működési feltételeit, az egy további tá­jékozódásnak a függvénye. Egyelőre azt kell látni, hogy megfelelő nagyságrendű, és felszereltségú bázishoz kell jutnunk. Ez az ötlet nagyon jó, mert lényegesen könnyít- hetné az áruink piacra jutá­sát. Maximálisan támogatom, hiszen így tudunk segíteni. Ötvenhatos klub alakul Nyíregyháza (KM) - 56- os klub kezdi meg műkö­dését szeptember 25-én Nyíregyházán, a Történel­mi Igazságtétel Bizottság Kelet-magyarországi Szer­vezetének új helyén, Nyír­egyházán, az Arany János utca 7. alatt. A 46. évfordu­ló kapcsán indított, négy előadásból álló sorozatot elsősorban az 56-os szerve­zetek elnökségeinek szán­ják. Az első előadást dr. Fa­zekas Árpád (56-os TIB-tag) főorvos és történész tartja. A további előadások idő­pontja október 2., október 10. és október 17. Hordó. A hét végi nyír­egyházi tájtermék-kiállítá- son nemcsak termékek ka- valkádja volt, hanem a tar­tó alkalmatosságokból is széles választékot ismerhet­tek meg az érdeklődők; hor­dóból ugyancsak látványos volt a választék ELETKEPEK Rendesnek elege lett CSERVENYÁK KATALIN Rendest nagyon szerették az emberek, mert Rendes is szerette az embereket. Akkor érezte jól magát, ha környeze­te is boldog volt, ezért minden­kinek segített. Tudták is ezt róla sokan, később egyre többen. Ha vala­kinek valami ügyes-bajos dolga volt, de lusta vagy képtelen volt elintézni, csak szólt neki, s már ki is pipálhatta a feladatot az elvégzettek között. Rendest azért is szerették, mert soha senkitől nem kért, nem foga­dott el semmit szolgálataiért. Természetesnek tartotta, hogy ami az idejébe belefér, és még szívesen meg is teszi, azért kü­lön juttatást orcátlanság lenne elfogadni. Telt-múlt az idő, s Rendesre lassacskán rákaptak az emberek. Idővel el sem tud­ták képzelni, hogy Rendesnek is van családja, családi élete is lenne, csak kérték, hívták, és ő segített. Egy ideig még hízelgett is neki, hogy nélküle nem lehet összeverni két cintányért egy ünnepségen, meg az is jólesett, amikor agyondicsérték egy- egy természetesen ingyen el­végzett munkájáért. Hosszú idő eltelt, mire Ren­des kezdte úgy érezni, hogy őt Palira veszik. Mit Palira? Egyszerűen kihasználják. Az embereknek nagyon is jól jött, hogy bármit szívesen megtesz, és még a markát sem tartja, nem tolakszik, szerényen félre­húzódik. Rádöbbent, hogy má­sok gyarapodnak, míg ő egy ta­podtat sem halad előrébb. Sőt, feltűnt neki: környezetéből épp azok emelkednek ki, azoknak nő az ázsiójuk, akik sosem ad­ták magukat ingyen. És dön­tött. Mostantól neki is ára van. Nyelt egy nagyot, és végre először nemet mondott. Majd újra. Eleinte furcsa volt, aztán egyre jobban belejött.- Ez a Rendes úgy megvál­tozott - kezdték mondogatni az emberek.- Anyagias lett! - tromfoltak megvetően mások, akik eddig elég jól megéltek belőle. * így esett, hogy Rendes­től lassacskán elfordultak az emberek. Esős idő. Rajz: Ferter János

Next

/
Oldalképek
Tartalom