Kelet-Magyarország, 2002. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-02 / 204. szám
2002. szeptember 2., hétfő HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Gyógyterápia. A nyíregyházi reumaklub szeptember 3-án 14.30-kor a Körte u. 21. szám alatt összejövetelt tart, amelyen Bákány Andrásné (Aranka) beszél a mozgásról mint gyógyterápiáról. 0 Véradás. Hétfőn Nyíregyházán a Munkaügyi Központban 9-12, az OTP-ben (Szabadság tér 2.) 14-16 óra között várják azokat, akik segíteni szeretnének embertársaiknak. NÉZŐPONT Politika nélkül Balogh József Uj médiatörvényre van szükség, amely két egyenrangú csatornára osztja a Magyar Televíziót. Egy ország van és nem kettő, ebből következően úgy vélem, egy versenyképes, korrektül tájékoztató médium kell, hogy legyen, amelynek a műsorkészítéséből a politika kivonul. Az első mondatot Orbán Viktor exkor- mányfő mondta a sajtószabadságért szervezett pénteki tüntetésen, a másik Medgyessy Pétertől származik, aki Battonyán reagált elődje szavaira. // Őszintén megmondom, én Medgyessy Péterrel értenék egyet, ha... Ha a műsorkészítésből kivonulna a politika. Erről azonban legfeljebb álmodozni lehet. Közös nevezőre még abban is alig jutnak, hogy a szocializmusban nem volt szabad a sajtó, ám azóta dúl a harc a jobb- és baloldal között. Nem véletlen, hogy azóta sem sikerült egy mindenki számára elfogadható médiatörvényt alkotni, így aztán még az Orbán-kormány idején is messze voltunk a médiaegyensúlytól. Elég megszámolni a kereskedelmi televíziókat és az országos lapokat, mindjárt kiderül, hány média áll a jobb- és baloldalon. Persze a közszolgálati média az más. Lenne. Csakhogy abból is mindenki másat hall, így aztán ott is mindenki saját pártállása szerint ítélkezik. Kétségtelen, voltak, s vannak ilyen műsorok. Senki nem mondja, hogy a Vasárnapi újság pártatlan, de vajon a 16 óra az? Vagy a Bolgár György műsora az volt? Senkinek eszébe nem jutott a péntek esti sajtóklubot semleges adásnak titulálni, de vajon semlegesek a Juszt műsorai? Ráfogható-e a Napkelte műsorára, hogy Forró Tamás, Németh Péter, Aczél Endre pártatlan műsorvezető? Tegnap hallottam a rádióban, hogy megszűnés fenyegeti a legnagyobb példányszámú hetilapot, a Szabad Földet, mert felmondta a nyomda a szerződést. Ugyanígy járt néhány éve a Magyar Nemzet, de talpon maradt. A televízióban, a rádióban új műsorvezetőket hallunk és látunk, ami részben elfogadható, hiszen „új műsorhoz új férfi kell". De azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ország lakosságának a fele a jobboldalra szavazott, s ők nem azt a médiát tekintik függetlennek, amelyiket a hatalom annak tart. Rajz: Ferter János Pénzért vesszük, esszük a mérget? Tízmilliónál több veszélyes anyag létezik, a forgalomban százezret tartanak nyilván Díszes csomagolás, tetszetős külső. A boltok polcain sorakozó áruk nagyrésze kémiai anyagokat is tartalmaz illusztráció: Racskó Tibor Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - Mindennapjainkban nem is gondolunk rá: az életünkhöz ma már szinte elválaszthatatlanul hozzátartoznak a kémiai anyagok, a különféle vegyszerek, amelyek miközben mindennapjaink megkönnyítői, olykor valóságos mérgek. Olyan termékek, amelyekről ma már egyértelműen bebizonyosodott: károsak, vagy azok lehetnek az egészségre. Ezért is van nagy jelentősége annak a ténynek, hogy 2001. február 15-e óta hazánkban is léteznek azok a kémiai biztonsági csoportok, amelyek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatok közegészségügyi csoportjainak keretein belül folytatják tevékenységüket. EU-csatlakozás- A kémiai biztonsági csoport azért alakult, mert a törvény értelmében Magyarországon is ki kell építeni a kémiai biztonság intézményét. Ez egyrészt európai uniós csatlakozásunk egyik feltétele, másrészt pedig annak a törekvésnek része, amelyet ma világszerte alapvetőnek tartanak: a veszélyes anyagok által okozott egészség- és környezetkárosító kockázatok csökkentését, ha lehetséges, megszüntetését - mondja Kovács Zoltánné vegyész, a megyei ÁNTSZ közegészségügyi osztályának dolgozója, a kémiai biztonsági csoport vezetője.- Legnagyobb kockázata az úgynevezett veszélyes anyagoknak van, hiszen bizonyítottan egészség- és kömyezetkárosítóak, tűz- és robbanásveszélyes tulajdonságaik révén balesetveszélyesek is lehetnek, a gyártás, szállítás folyamán kárt okozhatnak. Jelenleg tízmilliónál több veszélyes anyag létezik, a kereskedelmi forgalomban pedig több mint százezret tartanak belőlük nyilván. Négymillióra becsülik az e kategóriába tartozó készítmények számát, amely folyamatosan nő. A vegyületek, veszélyes anyagok egészségkárosító hatása különféle lehet. Léteznek mérgező, irritáló, illetve ártalmas anyagok, amelyek a rákkeltő hatástól az ir- ritációig, a bőrfertőzésig számos problémát okozhatnak. Nehezíti a helyzetet, hogy a tízmillió anyagból mindössze közel kétezer azoknak a száma, amelyeknek egészségkárosító és veszélyes hatását ismerjük, és hatvanezer azoké, amelyeket vizsgáltak is, és ezáltal kielégítő ismereteink vannak róluk.- Az utolsó pillanatban vagyunk. Eddig a veszélynek nem voltunk tudatában, ezért is fontos, hogy mindenki, aki ilyen anyaggal dolgozik, tisztában legyen ennek velejáróival, hiszen csak így van mód arra, hogy a károsító hatásokat megelőzzük. E témában a mi megyénkben is ugyanaz a feladat, mint az ország bármely más pontján: gyártóknak, importálóknak és forgalmazóknak egyaránt ad tennivalókat. Létezik ugyanakkor a bejelentési kötelezettség, amely mindenkire kötelező, aki veszélyes anyagokkal kezd foglalkozni. Az oktatás ugyanakkor minden munkahelyen kötelező, és él a szabály, amelynek értelmében a veszélyes anyagot fel kell címkézni, rajta a gyártót, az anyag hatását feltüntetni, a védekezés módját is megjelölni. A háztartásba is kerülő vegyi anyagoknak a jövőben kitapintható jellel is kell rendelkezniük, hogy róluk a gyengénlátók, vakok is információval rendelkezzenek. Drágulhat a termelés? A mi feladatunk az is, hogy a munkáltatóknál ellenőrizzük a törvényi feladatok betartását, azt, vajon a dolgozók ismerik-e azokat az anyagokat, amelyekkel naponta dolgoznak, s hogy magvan-e a szükséges védelem? Legnagyobb figyelemmel a vegyianyaggyártókra vagyunk, őket követik a nagy- forgalmazók, illetve a rákkeltő anyagokkal dolgozó munkáltatók. A megyei tapasztalatokról Kovács Zoltánné így fogalmaz: azok igencsak vegyesek, hiszen a cégek, vállalatok különböző mértékben tartják be a szabályokat. Súlyos esetekben az üzem bezárására is sor kerülhet, de a szigorú birság mindenképpen kijár, a legnagyobb összegű eddig 400 000 forint volt.- Mi nem büntetni, sokkal inkább megelőzni szeretnénk a bajokat. Arra törekszünk, hogy az érintettek rádöbbenjenek, milyen veszélyt jelenthetnek a kémiai anyagok az egészségre és a környezetre. Ezért is ragaszkodunk ahhoz, hogy mindenki betartsa a szabályokat, még akkor is, ha ezzel megdrágul a termelés - fogalmaz Kovács Zoltánné. Egyedül senki nem oldja meg a problémát Az Európai Unió országaiban a hatvanas években vetődött fel először, hogy a veszélyes anyagokra figyelni kell. Nálunk korábban a munkaegészségügy része volt a téma. A 2001-ben életbe lépett törvénynek köszönhetően immár hazánk is részt vehet abban a globális feladatban, amely a veszélyes anyagok által okozott károk csökkentésére, kiszűrésére irányul. A globális kezelésnek köszönhetően a veszélyes anyagokat az egyes országok ma már azonos módon jelölik, róluk folyamatosan információkat cserélnek. Utóbbi azért lényeges, mert a tudomány fejlődésének köszönhetően változnak, bővülnek az ismeretek, miközben a probléma akkora, hogy azt egyedül megoldani egyetlen ország sem képes. ÉLETKÉPEK A szilva is gyümölcs? Törő István Baj van, ha valamiből kevés terem, vagy semmi. De akkor is baj van, ha sok. Legalábbis e folyóágyaktól alaposan átszabdalt teknőben. György is tépi a haját, megviccelte a szilva. A jelentéktelen kékség, mely az idei gyümölcséhségben előkelő helyre tornázta fel magát, a városokban és a nagy, mindent elnyelő gyomrú fővárosi piacokon. György tudja, hogy a tavaszi fagy a hibás. Legalább felét vitte volna el, mint másutt az egész termést. Itt, a homokháton a végén már a meggyet sem érte meg leszedni. A szilvát meg pláne, azazhogy egyvalaminek: edényekbe, cefrének. Gergely, a szomszéd látja, hogy György pöfög kifelé a traktorral, csak úgy porzik a földút utána. Az akácos alatt próbálja szóra bírni.- Csak nem szántasz? Korai az még!- A nyavalyát. Betakarítok. A szilvafákat...- Ekével?- Meg fejszével, fűrészgéppel. Tizenhat forintért adtam oda. Tűzifának is többet ér. Gyere szedjél, ha kell! Gergely kap az alkalmon. Felcsimpaszkodik a mini platóra, nyelve a port, a gázolaj füstjét, kizetorozik. A látvány megdöbbentő. Az egyholdas szilvatábla ágai letördelve, tele az alja összetaposott szilvával. Pedig micsoda szemek: besztercei, olasz kék, debreceni muskotályos, Stanley. Gergely azt sem tudja melyikből vegyen a fákon még így is tetemes mennyiség van. A traktor pihen, a gazda bátorít, a pusztításhoz az is kell. Végül már ketten bátorítanak. A csűrszerű épület tele van cef- rés edényekkel. Muslica, szeszillat.- Tudod, ezt csak így lehet! - kortyolják a tavalyi agyru- gatót.- Miért nem várod meg a tél végét? Akkor már sajnálom. Most a rosszsebet! - s bőgeti a motoros fűrészgépet, le- nyisszantgatja az ágakat. Majd neki a traktort kitépi. Bírja az, bivalyerős, eurós gyártmány. De ide olyan messze van az euró. Csak a virágzó parlagfű, hatalmas madárláb-magvaival a talpas muhar, meg a löttyedő szilva kecskedarázzsal. Baj, ha valamiből kevés terem, az is baj, ha sok. Gergelynek is megárt a cefreszag, s főleg az így elkótyavetélt gyümölcs. Mert a leghitványabb szakkönyvek szerint azért a szilva is gyümölcs. Változatos pózban. Láthatóan, nem állnak mindig jót magukért az utcai megállítótáblák, legalábbis az utcakép érdekében nem. De ezt nem is rajtuk kéne számonkérni Kelőt«? Magyarország No komment.
