Kelet-Magyarország, 2002. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-02 / 204. szám

2002. szeptember 2., hétfő HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Gyógyterápia. A nyíregyházi reumaklub szeptember 3-án 14.30-kor a Körte u. 21. szám alatt összejövetelt tart, amelyen Bákány Andrásné (Aranka) beszél a moz­gásról mint gyógyterápiáról. 0 Véradás. Hétfőn Nyíregyházán a Mun­kaügyi Központban 9-12, az OTP-ben (Szabadság tér 2.) 14-16 óra között vár­ják azokat, akik segíteni szeretnének em­bertársaiknak. NÉZŐPONT Politika nélkül Balogh József Uj médiatörvényre van szükség, amely két egyenrangú csatornára osztja a Magyar Televíziót. Egy ország van és nem kettő, ebből következően úgy vélem, egy versenyképes, korrektül tájékoztató médium kell, hogy le­gyen, amelynek a műsorkészítéséből a po­litika kivonul. Az első mondatot Orbán Viktor exkor- mányfő mondta a sajtószabadságért szerve­zett pénteki tüntetésen, a másik Medgyessy Pétertől származik, aki Battonyán reagált elődje szavaira. // Őszintén megmondom, én Medgyessy Péterrel értenék egyet, ha... Ha a műsorké­szítésből kivonulna a politika. Erről azon­ban legfeljebb álmodozni lehet. Közös nevezőre még abban is alig jutnak, hogy a szocializmusban nem volt szabad a sajtó, ám azóta dúl a harc a jobb- és baloldal között. Nem véletlen, hogy azóta sem sike­rült egy mindenki számára elfogadható médiatörvényt alkotni, így aztán még az Orbán-kormány idején is messze voltunk a médiaegyensúlytól. Elég megszámolni a kereskedelmi televíziókat és az országos lapokat, mindjárt kiderül, hány média áll a jobb- és baloldalon. Persze a közszolgálati média az más. Lenne. Csakhogy abból is mindenki másat hall, így aztán ott is mindenki saját pártál­lása szerint ítélkezik. Kétségtelen, voltak, s vannak ilyen műsorok. Senki nem mondja, hogy a Va­sárnapi újság pártatlan, de vajon a 16 óra az? Vagy a Bolgár György műsora az volt? Senkinek eszébe nem jutott a péntek esti sajtóklubot semleges adásnak titulálni, de vajon semlegesek a Juszt műsorai? Ráfog­ható-e a Napkelte műsorára, hogy Forró Tamás, Németh Péter, Aczél Endre pártat­lan műsorvezető? Tegnap hallottam a rádióban, hogy megszűnés fenyegeti a legnagyobb pél­dányszámú hetilapot, a Szabad Földet, mert felmondta a nyomda a szerződést. Ugyanígy járt néhány éve a Magyar Nem­zet, de talpon maradt. A televízióban, a rá­dióban új műsorvezetőket hallunk és lá­tunk, ami részben elfogadható, hiszen „új műsorhoz új férfi kell". De azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ország la­kosságának a fele a jobboldalra szavazott, s ők nem azt a médiát tekintik független­nek, amelyiket a hatalom annak tart. Rajz: Ferter János Pénzért vesszük, esszük a mérget? Tízmilliónál több veszélyes anyag létezik, a forgalomban százezret tartanak nyilván Díszes csomagolás, tetszetős külső. A boltok polcain sorakozó áruk nagyrésze kémiai anyagokat is tartalmaz illusztráció: Racskó Tibor Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - Min­dennapjainkban nem is gon­dolunk rá: az életünkhöz ma már szinte elválaszthatatla­nul hozzátartoznak a kémiai anyagok, a különféle vegysze­rek, amelyek miközben min­dennapjaink megkönnyítői, olykor valóságos mérgek. Olyan termékek, amelyekről ma már egyértelműen bebizonyo­sodott: károsak, vagy azok lehet­nek az egészségre. Ezért is van nagy jelentősége annak a ténynek, hogy 2001. feb­ruár 15-e óta hazánkban is létez­nek azok a kémiai biztonsági cso­portok, amelyek az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálatok közegészségügyi csoport­jainak keretein belül folytatják te­vékenységüket. EU-csatlakozás- A kémiai biztonsági csoport azért alakult, mert a törvény ér­telmében Magyarországon is ki kell építeni a kémiai biztonság in­tézményét. Ez egyrészt euró­pai uniós csatlakozásunk egyik feltétele, másrészt pedig annak a törekvésnek része, amelyet ma világszerte alapvetőnek tarta­nak: a veszélyes anyagok által okozott egészség- és környezet­károsító kockázatok csökkenté­sét, ha lehetséges, megszüntetését - mondja Kovács Zoltánné ve­gyész, a megyei ÁNTSZ közegész­ségügyi osztályának dolgozója, a kémiai biztonsági csoport vezetője.- Legnagyobb kockázata az úgynevezett veszélyes anyagok­nak van, hiszen bizonyítottan egészség- és kömyezetkárosítóak, tűz- és robbanásveszélyes tulaj­donságaik révén balesetveszélye­sek is lehetnek, a gyártás, szállí­tás folyamán kárt okozhatnak. Je­lenleg tízmilliónál több veszélyes anyag létezik, a kereskedelmi for­galomban pedig több mint százez­ret tartanak belőlük nyilván. Négymillióra becsülik az e kate­góriába tartozó készítmények szá­mát, amely folyamatosan nő. A vegyületek, veszélyes anya­gok egészségkárosító hatása kü­lönféle lehet. Léteznek mérgező, irritáló, illetve ártalmas anyagok, amelyek a rákkeltő hatástól az ir- ritációig, a bőrfertőzésig számos problémát okozhatnak. Nehezíti a helyzetet, hogy a tízmillió anyag­ból mindössze közel kétezer azok­nak a száma, amelyeknek egész­ségkárosító és veszélyes hatását ismerjük, és hatvanezer azoké, amelyeket vizsgáltak is, és ezál­tal kielégítő ismereteink vannak róluk.- Az utolsó pillanatban va­gyunk. Eddig a veszélynek nem voltunk tudatában, ezért is fon­tos, hogy mindenki, aki ilyen anyaggal dolgozik, tisztában le­gyen ennek velejáróival, hiszen csak így van mód arra, hogy a ká­rosító hatásokat megelőzzük. E té­mában a mi megyénkben is ugyanaz a feladat, mint az ország bármely más pontján: gyártók­nak, importálóknak és forgalma­zóknak egyaránt ad tennivalókat. Létezik ugyanakkor a bejelentési kötelezettség, amely mindenkire kötelező, aki veszélyes anyagok­kal kezd foglalkozni. Az oktatás ugyanakkor minden munkahe­lyen kötelező, és él a szabály, amelynek értelmében a veszélyes anyagot fel kell címkézni, rajta a gyártót, az anyag hatását feltün­tetni, a védekezés módját is meg­jelölni. A háztartásba is kerülő vegyi anyagoknak a jövőben kita­pintható jellel is kell rendelkezni­ük, hogy róluk a gyengénlátók, vakok is információval rendelkez­zenek. Drágulhat a termelés? A mi feladatunk az is, hogy a munkáltatóknál ellenőrizzük a törvényi feladatok betartását, azt, vajon a dolgozók ismerik-e azokat az anyagokat, amelyekkel napon­ta dolgoznak, s hogy magvan-e a szükséges védelem? Legnagyobb figyelemmel a vegyianyaggyártók­ra vagyunk, őket követik a nagy- forgalmazók, illetve a rákkeltő anyagokkal dolgozó munkáltatók. A megyei tapasztalatokról Ko­vács Zoltánné így fogalmaz: azok igencsak vegyesek, hiszen a cé­gek, vállalatok különböző mérték­ben tartják be a szabályokat. Sú­lyos esetekben az üzem bezárá­sára is sor kerülhet, de a szigorú birság mindenképpen kijár, a leg­nagyobb összegű eddig 400 000 fo­rint volt.- Mi nem büntetni, sokkal in­kább megelőzni szeretnénk a ba­jokat. Arra törekszünk, hogy az érintettek rádöbbenjenek, milyen veszélyt jelenthetnek a kémiai anyagok az egészségre és a kör­nyezetre. Ezért is ragaszkodunk ahhoz, hogy mindenki betartsa a szabályokat, még akkor is, ha ez­zel megdrágul a termelés - fogal­maz Kovács Zoltánné. Egyedül senki nem oldja meg a problémát Az Európai Unió országaiban a hatvanas években vetődött fel először, hogy a veszélyes anya­gokra figyelni kell. Nálunk ko­rábban a munkaegészségügy ré­sze volt a téma. A 2001-ben életbe lépett tör­vénynek köszönhetően immár hazánk is részt vehet abban a globális feladatban, amely a ve­szélyes anyagok által okozott károk csökkentésére, kiszűré­sére irányul. A globális kezelés­nek köszönhetően a veszélyes anyagokat az egyes országok ma már azonos módon jelölik, róluk folyamatosan információ­kat cserélnek. Utóbbi azért lé­nyeges, mert a tudomány fejlő­désének köszönhetően változ­nak, bővülnek az ismeretek, mi­közben a probléma akkora, hogy azt egyedül megoldani egyetlen ország sem képes. ÉLETKÉPEK A szilva is gyümölcs? Törő István Baj van, ha valamiből ke­vés terem, vagy semmi. De akkor is baj van, ha sok. Leg­alábbis e folyóágyaktól alapo­san átszabdalt teknőben. György is tépi a haját, meg­viccelte a szilva. A jelentékte­len kékség, mely az idei gyü­mölcséhségben előkelő hely­re tornázta fel magát, a váro­sokban és a nagy, mindent elnyelő gyomrú fővárosi pia­cokon. György tudja, hogy a tava­szi fagy a hibás. Legalább fe­lét vitte volna el, mint másutt az egész termést. Itt, a homok­háton a végén már a meggyet sem érte meg leszedni. A szil­vát meg pláne, azazhogy egy­valaminek: edényekbe, cef­rének. Gergely, a szomszéd látja, hogy György pöfög kifelé a traktorral, csak úgy porzik a földút utána. Az akácos alatt próbálja szóra bírni.- Csak nem szántasz? Korai az még!- A nyavalyát. Betakarítok. A szilvafákat...- Ekével?- Meg fejszével, fűrészgép­pel. Tizenhat forintért adtam oda. Tűzifának is többet ér. Gyere szedjél, ha kell! Gergely kap az alkalmon. Felcsimpaszkodik a mini pla­tóra, nyelve a port, a gázolaj füstjét, kizetorozik. A látvány megdöbbentő. Az egyholdas szilvatábla ágai letördelve, te­le az alja összetaposott szil­vával. Pedig micsoda szemek: besztercei, olasz kék, debrece­ni muskotályos, Stanley. Ger­gely azt sem tudja melyikből vegyen a fákon még így is te­temes mennyiség van. A trak­tor pihen, a gazda bátorít, a pusztításhoz az is kell. Végül már ketten bátorítanak. A csűrszerű épület tele van cef- rés edényekkel. Muslica, szeszillat.- Tudod, ezt csak így lehet! - kortyolják a tavalyi agyru- gatót.- Miért nem várod meg a tél végét? Akkor már sajnálom. Most a rosszsebet! - s bőgeti a motoros fűrészgépet, le- nyisszantgatja az ágakat. Majd neki a traktort kitépi. Bírja az, bivalyerős, eurós gyártmány. De ide olyan messze van az eu­ró. Csak a virágzó parlagfű, hatalmas madárláb-magvaival a talpas muhar, meg a löttyedő szilva kecskedarázzsal. Baj, ha valamiből kevés terem, az is baj, ha sok. Gergelynek is megárt a cefreszag, s főleg az így elkótyavetélt gyümölcs. Mert a leghitványabb szak­könyvek szerint azért a szilva is gyümölcs. Változatos pózban. Láthatóan, nem állnak mindig jót magukért az utcai megállítótáblák, legalábbis az utcakép érdekében nem. De ezt nem is rajtuk kéne számonkérni Kelőt«? Magyarország No komment.

Next

/
Oldalképek
Tartalom