Kelet-Magyarország, 2002. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-13 / 214. szám

2002. szeptember 13., péntek iefef#SIa§pf#fsi᧠MAGYI KÖRKÉP /7 Nyírségi kiadás HÍREK 0 Támogatás. A sportegyesületet, mely lényegében a futballcsapatot jelenti, 800 ezer forinttal támogatja az önkormány­zat Magyon. 0 Torna- és rendezvényterem. A távla­ti tervek között szerepel Magyon, hogy tornatermet építsenek, mely egyben fa­lu-, illetve rendezvényház is lenne. Az is­kolásoknak jelenleg a kultúrházban egy tornaszobában tartják a testnevelésórát télen. 0 Iskolatej. A 2002/03-as tanévben is lesz ingyenes iskolatej, melynek költsé­geihez az önkormányzat 400 ezer fo­rinttal járul hozzá. A török pusztává tette Magy neve 1319-ben tűnik fel egy nemes ember nevében (Nicolaus de Megh), aki ké­sőbb szolgabíróként a megye közéletében is jelentős szerepet töltött be. Ezt követően egyre sűrűbben bukkannak fel a családra vonatkozó adatok, a név tehát minden bi­zonnyal személynévből képzett helységnév, amelynek eredeti alakját ma már nem lehet megállapítani. A település a XV. század ele­jén is a Magyi család birtoka, a zsélyi levél­tárnak egy 1435-ből származó levele Poss Magh et Omagh falvakat említ. A mai Magy területe a XVI. században már nem azonos az eredetivel. Ekkor az Apagyi, a Kemecsei és Magyi család birtoka, amit 1668-tól kezd­ve pusztaként említenek az iratok, mivel a török időkben elnéptelenedett. Az 1772-es ur­bárium idején a falu még nem szerepel a statisztikákban, de ebben az időben kezdő­dik újra benépesítése. 1828-ban harminchat zsellércsalád él a településen, egy évvel ké­sőbb a falu első jegyzője és tanítója, Palásti László megszervezte az oktatást. Virág Mária és négy gyermeke közül kettő Az isten háta mögött A Magyhoz tartozó Kauzsaytanya elég le­hangoló képet mutat. A lakóházak többsé­ge igen rossz állagú. A tanya képzeletbeli központjában áll egy telefonfülke. Ezenkí­vül egy élelmiszerbolt is van itt, ami - egyik lakója, Virág Mária szerint - többször van csukva, mint nyitva. Ha be akarnak vásá­rolni, akkor utazni kell. Az iskolásokat, óvodásokat busz viszi Magyra. Virág Mária szerint azonban prob­léma, hogy az utóbbi időben nem adnak a gyerekek mellé kísérőt.- Azt mondták, nincs rá pénz. De úgy lát­szik, másra sincs. Segélyre például. Hogy pontosan hányán laknak a tanyán, azt nem tudták megmondani a helybeliek. Volt, aki tíz családot említett, mások tizen­hármat, tizenötöt. Ennek hátterében való­színűleg az áll, hogy meglehetősen nagy a jövés-menés a tanyán. Iskolakezdési támogatás Magyon az iskolakezdéshez minden ál­talános iskolás ingyen kapta meg a tan- 1 könyveket, a középiskolásokat 8 ezer fo­rinttal támogatta az önkormányzat a nor­matíván (4200 forint) felül. A felsőoktatá­si intézményben tanulók pedig a normatí­ván felül 11 ezer forinttal vághattak neki az új tanévnek. Bérlakások a Széchenytterv támogatásával Magy önkormányzata fontosnak tartja a település megtartó erejének növelését Magy központja, háttérben az Iskola Fotók: a szerző Györke László Magy (KM) - A jelenleg 1017 lelkes Magy lényegében a rendszerváltással vált ön­állóvá, végigküszködte a fo­lyamat minden nyűgét. Hol tart ma település? Ez foglal­koztatott elsősorban. A polgármesteri hivatal még mindig egy régi, patinás épület­ben van az óvodával, konyhával, az orvosi rendelővel együtt. Konyha, étterem- De már nem sokáig - tudom meg az óvodában -, december­től ugyanis már az új konyhában főznek. Később a polgármesteri hiva­talban arról tájékoztatnak, hogy tulajdonképpen rekonstrukcióról van szó, s ennek azért is örül­nek, mert egyrészt a felszabadu­ló helyiségekkel bővülhet az óvo­da, s már régi óhaj, hogy korsze­rű étteremben fogyaszthassák el az ebédet a gyerekek, a közétkez­tetést igénybe vevő felnőttek. És hát, hál’ istennek, a gyermeklét­szám is évről évre növekszik. Sikeresen pályáztak az infor­matikai hálózat bővítésére, s bár egyelőre teleház még nincs a községben, az iskolában lévő szá­mítógépeket a felnőttek is hasz­nálhatják. (Az már a MATÁV-on múlik, mikor kapcsolódhatnak rá a világhálóra a magyiak.) Szilárd hulladék szállításához szükséges edények beszerzésére is nyertek 900 ezer forintot, me­lyeknek költsége összesen 1,4 millió volt. Kétségtelenül a leg­nagyobb áttörést az jelenti, hogy az önkormányzat sikeresen pá­lyázott a Széchenyi-terv szociá­lis bérlakásépítési programjára, mely lehetővé tette, hogy két tömbben három-három lakás épüljön fel a településen. A nyolcvan százalékot biztosító 50,56 millió forint mellett a saját erő 13,8 millió volt. Jelenleg fo­lyamatban van a közbeszerzési eljárás, most várják az ajánlato­kat. Ha meglesz a nyertes kivi­telező, kezdődhet az építkezés, melynek rajtja még ebben az év­ben lesz. Igen fontosnak tartják ugya­nis, hogy a település növelje megtartó erejét, s hogy azoknak a pedagógusoknak, köztisztvise­lőknek, közalkalmazottaknak, akiket munkájuk Magyhoz köt, módot adjanak arra, hogy itt le­telepedjenek. Harmincmillió segélyre Lényegében ugyanezt a célt szolgálja az első lakáshoz jutók támogatása is. A közművesített telket ugyanis teljesen ingyen adják a fiatal házasoknak, aki vi­szont örökölt telken építkezik, annak 100 ezer forint vissza nem térítendő támogatást biztosíta­nak. Döntöttek így annak ellené­re, hogy az önkormányzat 25 millió forintos hiánnyal fogadta el az idei költségvetést. (Igaz, „önhikis” pályázaton nyertek 14,7 milliót kiegészítő támoga­tást.) A korábbiakhoz képest azonban lényegében nem válto­zott a foglalkoztatás kérdésköre. Mindössze egy faipari cég műkö­dik a településen, mely alkalma­zottakat foglalkoztat. A mezőgazdasági vállalkozók többsége külső munkaerőt legfel­jebb a betakarítási szezonban al­kalmaz. A munkanélküliségi rá­ta jóval magasabb a megyei át­lagnál annak ellenére, hogy so­kan eljárnak dolgozni Apagyra, Levelekre, Nyíregyházára. Nem csoda hát, ha a 114 milliós költ­ségvetésből évi 30 milliót fordí­tanak szociális feladatokra, melynek legnagyobb tétele a tar­tós munkanélküliek segélyezése. Közmunka, közhasznú és -cé­lú foglalkoztatás keretében jelen­leg tizenhatan dolgozhatnak ok­tóberig. Bérük 30 százalékát az önkormányzat fizeti. A magyi óvoda udvarát őszi napfény aranyozza be. Már nem perzsel, mint nyáron, sugarai azonban még jól felmelegítik a ki­csinyeket, akik vidáman csúszkál­nak, másznak, hintáznak. Jelen­leg ötvenhárom gyermek jár két csoportban óvodába. Mint intéz­mény, az iskolához tartozik, a ve­zető óvónő Mató Istvánná. Négy óvónő és két dajka gondozza-ne- veli a kicsinyeket. Decemberben elköltözik az épületből a konyha, tovább javulnak a körülmények. Problémát az jelent, hogy a Kauzsaytanyáról elég rendszerte­lenül járnak be a gyerekek, pedig minden reggel busz megy értük. Közmunkások a csatornaépítésen Jelenleg Magyon tizenegy köz­munkás dolgozik csapadékvíz-el­vezető csatorna építésén a Kos­suth utcán.- Minimálbéren vagyunk - mondja egyikük, Hederman Ger­gely, aki három gyermeket, két iskolást egy óvodást nevel. - Az jóval több, mint a segély. Persze, ezt is meg kell valamivel pótol­ni, vállalunk hát napszámos munkát is. Most jön a betakarí­tás. Sajnos, októberben lejár a közmunka, marad a 16,8 ezer fo­rintos segély. Sajnos, itt nincs más munkalehetőség. Közmunkások építik a csapadékcsatornát Egy kis iskola tanulóinak nagy sikerei a tanulásban A Magyhoz tartozó Kauzsaytanyáról bejáró gyerekek számára napközit szerveztek Számítástechnikát ’95 óta oktatnak a magyi iskolában A magyi iskola a kilencve­nes évek elején vette fel Palásti László nevét. A kí­vülállónak nem sokat mond a név, viszont a magyiak jól tudják, hogy Palásti László volt az első jegyzője a tele­pülésnek, s ő volt az, aki megszervezte itt az oktatást. Az iskolába jelenleg 121-en jár­nak, a tanulólétszám fokozatosan növekszik. (1995-ben még csak 85- en voltak.) Lassan kinövi a régi falakat, hiszen nemcsak létszám, hanem felszereltség tekintetében is fejlődnek. Nemrég pályázaton hét korszerű számítógépet nyer­tek, s a régiekkel együtt most már ott tartanak, hogy minden második tanulóra jut egy. Számí­tástechnikát 1995 óta oktatnak tantárgyként, külön szaktermet azonban helyszűke miatt nem tudnak berendezni. Probléma még, hogy egyelőre nincs lehető­ségük rácsatlakozni az internetre. A Magyhoz tartozó Kauzsay­tanyáról bejáró gyerekek számá­ra napközit szerveztek, ahol - tá­jékoztatott Spüler Mihályné igaz­gatónő - nemcsak a másnapi lec­kével, hanem az életre való fel­készítéssel is foglalkoznak - együtt, mindenféle megkülönböz­tetés nélkül. Tehetséges gyerekek A magyi iskolában végzettek közül tavaly kettő, az idén pedig három diák vesz részt az Arany János Tehetséggondozó Program­ban a Zrínyi, illetve a Bessenyei gimnáziumban. Tavaly igen szé­pen szerepeltek a különböző szin­tű tanulmányi versenyeken a ma­gyi gyerekek. Népdaléneklésben Molnár Anikó, a nyíregyházi táti­kaversenyen a háromtagú „Macs­kaduett’’ (Czakó Mária, Erdősi Máté, Molnár Dániel), a rajzfilm­vetélkedőn a Dajka Alexandra, Molnár Ádám, Hajdú Fruzsina, Molnár Dániel, Erdősi Máté össze­tételű csapat nem talált legyőző­re. Erdősi Máté a Nagykállóban és a Napkoron rendezett matema­tikaversenyen is maga mögé uta­sította a „mezőnyt”, akárcsak he­lyesírásban Hajdú Fruzsina. Az országos Origami pályázat dön­tőjében Tiszafüreden pedig Jécsák Diána és Molnár Szilvia pálya­munkáját értékelték a legjobbnak. Ugyancsak első lett az Állatbarát Alapítvány rajzpályázatán Heder­man Krisztina és Jécsák Diána, és a tavalyi harmadikosok tánc­csoportja. És akkor még nem is szóltunk az „ezüstös” gyerekek­ről: Kiszály Sándorról, Molnár Dánielről, Babály Lászlóról, a „bronzos” Málik Zoltánról, vala­mint a tavalyi nyolcadikosok si­kereiről. Hogy valójában hol tart a iskola, jól illusztrálja az a fel­mérés, mely az eredményeket or­szágos összehasonlításban értéke­li. Nos, például matematikából a fővárosi iskoláknak csak 19 szá­zaléka előzi meg a magyiakat, míg 81 százaléka mögöttük van, a megyeszékhelyi iskolák közül pe­dig mindössze 47 előzi meg, míg mögöttük van 336! Vidám ovisok az őszi napfényben Az őszi napfény aranya

Next

/
Oldalképek
Tartalom