Kelet-Magyarország, 2002. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-31 / 203. szám
2002. augusztus 31., szombat Kelet m Magyarország HÉTVÉGE /9 Művész házaspár Bátorból Kovács Éva Színek, fények, meghitt hangulatok. Beszédes portrék és bibliai képek. Aki a Krivánik József és Küzmös Enikő festő házaspár nyírbátori lakásába, illetve műtermébe ellátogat, nemigen tud a képek hatása alól szabadulni, az alkotásokat közömbösen szemlélni. Mint ahogyan nem tudtak azok a résztvevők sem, akik a nyár folyamán Nyírbátorban megtartott Hősök napi ünnepség egyik fő helyszínén, a református műemlék templomban gyönyörködhettek a két festőművész munkájában. Az általuk készített fantasztikus díszletek, hatalmas zászlók, címerek, királyi, főúri jelképek emelték az amúgy is ünnepélyes hangulatot, idézték az ősök, a magyar történelem emlékét. Küzmös Enikőtől nem állnak távol az egyházi témák. A nyírcsászári római katolikus templom triptichonját, hármas osztású oltárképét Pio atya boldoggá avatásának tiszteletére festette meg, de az ő tehetségét dicséri a nyírgyulaji római katolikus templomban látható pannó, azaz nagyméretű táblafestmény is, amelynek főalakja Assziszi Szent Ferenc, s amelyen több mint negyven bibliai állat is szerepel. Jelenleg a negyecsedi templom szentélyén dolgozik, ahol a már korábban átadott ikonosztáz vall hozzáértéséről, gazdag lelkületéről. A feladatok szinte állandóak, a megrendelők a munkákat látva adják Enikőnek a megbízásokat.- Most nyár van, kicsit pihenek. Amíg az iskola elkezdődik, a saját örömömre veA művész házaspár otthonában Fotó: a szerző szem kezembe a ceruzát, az ecsetet, főképp a magam kedvére dolgozom. Amikor iskola van, nehezebb a dolog, hiszen szétfor- gácsolódik a nap - mondja Enikő, majd Így folytatja:- Számomra a szakrális munkák nagyon fontosak, a bibliai témák közel állnak hozzám, így érthető, ha rajzaimon, képeimen rendszeresen visszaköszönnek. Szeretem ugyanakkor a természetet is, és boldog vagyok, ha portrét rajzolhatok. A festőnő három gyermek édesanyja is, érthető hát, ha témái között - akárcsak férje esetében - állandó a gyermek, a család. Dani és Peti, a két fiú, valamint a különleges nevű Szulikó gyakran ülnek modellt a mamának, aki nevetve ismeri el, kislányánál a fiúk bizony jóval hamarabb unják el a dolgot. Amíg Küzmös Enikő képein a melegség, a szeretet tükröződik, férje Krivánik József festőművész alkotásain a férfias lendület, a komorabb színek, izgalmas témák dominálnak, keltenek mély benyomást. Más az alkotói módszere is, Krivánik József saját szavai szerint feleségénél gyorsabban, dinamikusabban dolgozik. Most éppen a lovak a kedvenc szereplői, de témái mindig is változatosak, érdekesek, hol a természethez, hol pedig történelmi szereplőkhöz kapcsolódnak.- Az Enikő munkája techniklailag is nehezebb, megjelenésében látványosabb. Az összehasonlítás ily módon nem is lehetséges - fogalmaz mosolyogva a férj, aki a művészet és a megélhetés összefüggéseiről a következőket mondja.- Művészetből megélni? Ez soha nem volt könnyű, manapság pedig kifejezetten nehéz, sőt, lehetetlen, hiszen a pénz és a művészet, az igazi értékek iránti érdeklődés nem mindig járnak együtt. Mi ügynöknek képet nem adunk, aki ismer bennünket, az felkeres. A művész házaspár mindkét tagja rendszeresen részt vesz különféle kiállításokon, hol együtt, hol pedig külön. Azt, hogy hányszor, hány helyen szerepeltek eddig, már régen nem számolják, nem tartják nyilván. Azt azért szívesen és nosztalgiával említik, hogy a megyeszékhely régi, Dózsa György úti, oly szeretett kiállítóterme, a Pál Gyula Terem az ő önálló kiállításukkal zárta azon a helyen kapuit. Legutóbb egyéni kiállításuk a Nyíregyházi Városi Galériában volt látható. Mit olvasnak az Európai Unióban? A portugálok többsége egyetlen könyvet sem olvas évente Nyíregyháza (KSH-Hajnal Béla) - Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat felmérést végzett az unió országainak olvasási szokásairól. A felmérés lényege az, hogy az észak-európaiak többet olvasnak, mint a dél-európaiak. Az unió polgárainak 42 százaléka egyáltalán nem olvas könyvet, 13 százalékuk csak képzési vagy munkával kapcsolatos céllal olvas különböző köteteket, 45 százalékuk viszont évente legalább egy könyvet a maga szórakoztatására is elolvas. Az utóbbiak egyharmada évente 1-3 könyvet olvas, ötödük - az ösz- szes kevesebb mint tíz százaléka - havonta legalább egyet. Szabadidő-eltöltési céllal a legtöbben Svédországban olvasnak (az uniós 45 százalékos átlaggal szemben 72 százalékuk), majd Finnországban (66 százalék) és az Egyesült Királyságban (63 százalék). A legkevesebbet Portugáliában, polgáraik több mint kétharmada egyetlen könyvet sem olvas évente. Meglepő, hogy e dél-európai államot e téren a világ egyik legfejlettebb országa Belgium (58 százalék) követi. Görögországban 54 százalék, Spanyolországban 53 százalék ugyanez az arány. A felmérés szerint csaknem minden második uniós állampolgár (46 százalék) napi újságolvasó. A hetente 5-7 alkalommal napilapot olvasók aránya a legmagasabb Finnországban és Svédországban (egyaránt 78 százalék), amit Németország (66 százalék) és Luxemburg (63 százalék) követ. A legalacsonyabb arányt Görögországban (20 százalék), Spanyolországban és Portugáliában (egyaránt 25 százalék) mérték. Szintén e három országban legnagyobb az újságot soha nem olvasók aránya, ami az uniós átlag 2-3-szorosa. Napjainkban a szabadidős tevékenység egyre gyakoribb és egyre több időt lekötő formája az internethasználat. Az EU országaiban e tevékenység rohamosan terjed, de gyakorisága az egyes országokban rendkívül eltérő. Talán nem meglepő, hogy e téren is az északi országok állnak az élen és a déliek sor végén. Magyarság és reformátusság , Magyarság és reformátusság a XXI. században címmel rendeztek konferenciát pénteken Budapesten, a Németajkú Református Egyházközség templomában. Tőkéczki László történész, a magyarság és a reformátusság történetét, kapcsolatát áttekintő előadásában rámutatott arra, hogy térségünkben nagyobb tömegben egyedül a magyarság maradt meg református hitében. Szavai szerint a magyar- országi református egyház a létrejötte óta nemzeti társadalomhoz kapcsolódó intézményt jelentett, amelynek teológiai gyökerei adtak erőt. Balog Zoltán református lelkész teológiai korreferátumában arról beszélt: a magyar protestantizmus sokszor menekült a források elől egyfajta aktivitásokba, ennek következménye azonban a vallásos erő megbénulása.- A politikára fixáltság ma is létező kísértés a mi köreinkben - fogalmazott. Orbán Viktor korábbi miniszterelnök egyházi főtanácsadója az elmúlt tizenkét év legnagyobb adósságának a teológiai disputa hiányát nevezte. A továbbiakban úgy vélekedett: nagy szükség lenne arra, hogy valaki megírja a református közéletiség történetét. Aki tud újrakezdeni, szerencsés Nagy vállalkozásaikhoz sikeres pályázataikkal teremtik meg az anyagi alapokat Cseh Sándor Fotó: a szerző Marik Sándor A civil szervezetek egyre gyarapodnak megyénkben is. Köztük különösen azok fontosak, amelyek az elesett, a hátrányos helyzetbe került embereket segítik. Cseh Sándor művelődési ház- és könyvtárigazgató a Regionális Érdekvédelem (RÉV) Alapítvány felvállalásával éppen erre vállalkozott.- Mi késztet egy egyetemet végzett szakembert, hogy nap mint nap gondokkal, problémákkal küzdő emberek közé menjen, holott igazgatóként az élet napfényes oldalát is előnyben részesíthetné? - kérdeztem első beszélgetésünk elején.- Talán az indíttatás - mondta. - Ramocsaházán születtem, a baktalórántházi gimnáziumban érettségiztem, utána a fővárosba mentem dolgozni, mivel első nekifutásra nem jutottam be a nyíregyházi főiskolára. Szépszámú rokonság segített Pesten, de gyökeret nem eresztettem. Jó szervezőkészséggel A következő évben már sikeresen felvételizett, Debrecenben a Tanítóképző Főiskola népművelés-könyvtár szakán kezdett tanulni, s mint utóbb kiderült, máig szóló kapcsolatba került a hetvenes-nyolcvanas években fénykorát élő népműveléssel. Később a nyíregyházi főiskolán, majd Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen is ugyanezen szakon szerzett magasabb szintű diplomákat - immár munka mellett. A munka pedig szép volt: már főiskolásként kulturális programszervezőként dolgozott a hajdúszoboszlói SZOT-üdülőkben, később Gyulán igazgatóhelyettes lett, ám a honvédségnél is hasznát vette jó szervezőkészségének, kulturális ismereteinek.- Imádtam a munkámat, már pályakezdőként azzal foglalkozhattam, amit szerettem - folytatja. - A hajdúszoboszlói Béke Szálló 360 személyes színháztermében hétfőnként mindig telt ház volt, a színházi élet olyan kiválóságai jöttek szívesen hozzánk, mint Psota Irén, Váradi Hédi, Házi Erzsébet, de élményszámba ment a Rajkózenekar vagy Hofi Géza fellépése is. Rengeteg kiállítás, kirándulás tette változatossá az életet.- Hogyan került Nyíregyházára?- A SZOT-üdülőkben töltött tíz esztendő lefedte fiatal éveimet, de egy idő után haza vágytam. 1986-ban jött el az alkalom, amikor kedvemre való munkát ajánlottak Nyíregyházán a Szak- szervezetek Művelődési Házában. A művészeti csoportok munkájának szervezése volt a fő feladatom, mellette a záhonyi kórusfesztivál, a szocialistabrigád- mozgalom, a nyugdíjasok, a nyári táborozok segítése. Részben más természetű volt ez a fölfokozott kéthetes turnusokra koncentrált üdülőbeli munkával ösz- szehasonlítva, hiszen hosszabb időszakot, nagyobb területet ölelt fel és más volt az elérendő cél is. Mégis minden részterületen voltak szép eredmények - emlékezik, s megjegyzi: talán ezt jelzi a ma is becsben tartott Szocialista Kultúráért kitüntetése.- A rendszerváltozás lényegesen módosította a szakszervezetek kulturális munkáját, hiszen maguk a szakszervezetek is átalakultak - idézi fel a közelmúlt történéseit. - Új kezelőkhöz került a vagyon, megcsappantak az anyagiak, esetenként politikai befolyástól sem mentesen osztódtak az ágazati szakszervezetek, megnőtt a munkanélküliek száma. Föl kellett adni a jól ismert, bejáratott helyeket: a Bethlen Gábor utcai művelődési házat, a Szakszervezetek Házában lévő modern könyvtárat. így kerültünk immár közös bérlőként a hajdani Postás Kultúrotthon épületébe. Újra kellett kezdeni mindent - kevésbé elegánsan, anyagilag rosszabb helyzetben, de élni és bizonyítani akart az a kis csapat, amelyik az évek során kialakult. Belső tartalékok Részben az új utak keresésével, részben az anyagiakkal függött össze, hogy Cseh Sándor a könyvtár és a művelődési ház mellé felvállalta a Regionális Érdekvédelem (RÉV) Alapítvány működtetését is. Az alapítványt 1992-ben a régióban működő szakszervezeti kulturális intézmények és könyvtárak hozták létre, felismerve a régió által elszenvedett általános gazdasági és munkaerőpiaci visszaesést - a tömegesen munkanélkülivé váló emberek segítését tűzték célul. Elsősorban nem anyagi támogatást nyújtottak, hanem a belső tartalékokra építettek, például megtanítani az állás nélkülieket arra, hogy képesek legyenek a váltásra. Átképzéseket, tanfolyamokat indítottak. Ma is havi 60-70 embernek keresnek és találnak munkát. Nagy vállalkozásaikhoz - mint az Újra Dolgozom Program - sikeres pályázataikkal teremtik meg az anyagi alapokat. Mindez egész embert, sok munkát kíván - ami jó családi háttér nélkül elképzelhetetlen. Cseh Sándort otthon pedagógus felesége, Erzsiké és középiskolás fiuk, András várja jósavárosi családi házukban, ahol a kis kert emlékezteti a vidéki, ramocsahá- zi gyökerekre is. A svédek negyede mindennap szörfözik a hálón J J J J J 'j. J J J J J J J >' J J J J j J J J > J J J J J J J J J J J A J J J J J J 'j J J J J j J J J J J J J J J J j J J * J J Jl j..J J J J J J < Az Internetet naponta használók aránya a népesség százalékában, 2001
