Kelet-Magyarország, 2002. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-31 / 203. szám

2002. augusztus 31., szombat Kelet m Magyarország HÉTVÉGE /9 Művész házaspár Bátorból Kovács Éva Színek, fények, meghitt hangula­tok. Beszédes portrék és bibliai ké­pek. Aki a Krivánik József és Küzmös Enikő festő házaspár nyírbá­tori lakásába, illetve műtermébe ellá­togat, nemigen tud a képek hatása alól szabadulni, az alkotásokat kö­zömbösen szemlélni. Mint ahogyan nem tudtak azok a résztvevők sem, akik a nyár folyamán Nyírbátorban megtartott Hősök napi ün­nepség egyik fő helyszínén, a református műemlék templomban gyönyörködhettek a két festőművész munkájában. Az álta­luk készített fantasztikus díszletek, hatal­mas zászlók, címerek, királyi, főúri jelké­pek emelték az amúgy is ünnepélyes han­gulatot, idézték az ősök, a magyar törté­nelem emlékét. Küzmös Enikőtől nem állnak távol az egyházi témák. A nyírcsászári római ka­tolikus templom triptichonját, hármas osz­tású oltárképét Pio atya boldoggá avatá­sának tiszteletére festette meg, de az ő te­hetségét dicséri a nyírgyulaji római ka­tolikus templomban látható pannó, azaz nagyméretű táblafestmény is, amelynek főalakja Assziszi Szent Ferenc, s amelyen több mint negyven bibliai állat is szere­pel. Jelenleg a negyecsedi templom szen­télyén dolgozik, ahol a már korábban át­adott ikonosztáz vall hozzáértéséről, gaz­dag lelkületéről. A feladatok szinte állan­dóak, a megrendelők a munkákat látva ad­ják Enikőnek a megbízásokat.- Most nyár van, kicsit pihenek. Amíg az iskola elkezdődik, a saját örömömre ve­A művész házaspár otthonában Fotó: a szerző szem kezembe a ceruzát, az ecsetet, főképp a magam kedvére dolgozom. Amikor isko­la van, nehezebb a dolog, hiszen szétfor- gácsolódik a nap - mondja Enikő, majd Így folytatja:- Számomra a szakrális munkák na­gyon fontosak, a bibliai témák közel áll­nak hozzám, így érthető, ha rajzaimon, ké­peimen rendszeresen visszaköszönnek. Szeretem ugyanakkor a természetet is, és boldog vagyok, ha portrét rajzolhatok. A festőnő három gyermek édesanyja is, érthető hát, ha témái között - akárcsak férje esetében - állandó a gyermek, a csa­lád. Dani és Peti, a két fiú, valamint a kü­lönleges nevű Szulikó gyakran ülnek mo­dellt a mamának, aki nevetve ismeri el, kislányánál a fiúk bizony jóval hamarabb unják el a dolgot. Amíg Küzmös Enikő képein a melegség, a szeretet tükröződik, férje Krivánik Jó­zsef festőművész alkotásain a férfias len­dület, a komorabb színek, izgalmas témák dominálnak, keltenek mély benyomást. Más az alkotói módszere is, Krivánik Jó­zsef saját szavai szerint feleségénél gyor­sabban, dinamikusabban dolgozik. Most éppen a lovak a kedvenc szereplői, de té­mái mindig is változatosak, érdekesek, hol a természethez, hol pedig történelmi sze­replőkhöz kapcsolódnak.- Az Enikő munkája techniklailag is ne­hezebb, megjelenésében látványosabb. Az összehasonlítás ily módon nem is lehet­séges - fogalmaz mosolyogva a férj, aki a művészet és a megélhetés összefüggéseiről a következőket mondja.- Művészetből megélni? Ez soha nem volt könnyű, manapság pedig kifejezetten nehéz, sőt, lehetetlen, hiszen a pénz és a művészet, az igazi értékek iránti érdek­lődés nem mindig járnak együtt. Mi ügy­nöknek képet nem adunk, aki ismer ben­nünket, az felkeres. A művész házaspár mindkét tagja rend­szeresen részt vesz különféle kiállításo­kon, hol együtt, hol pedig külön. Azt, hogy hányszor, hány helyen szerepeltek eddig, már régen nem számolják, nem tartják nyilván. Azt azért szívesen és nosztalgiá­val említik, hogy a megyeszékhely régi, Dózsa György úti, oly szeretett kiállítóter­me, a Pál Gyula Terem az ő önálló kiál­lításukkal zárta azon a helyen kapuit. Legutóbb egyéni kiállításuk a Nyíregy­házi Városi Galériában volt látható. Mit olvasnak az Európai Unióban? A portugálok többsége egyetlen könyvet sem olvas évente Nyíregyháza (KSH-Hajnal Béla) - Az Európai Unió sta­tisztikai hivatala, az Euro­stat felmérést végzett az unió országainak olvasási szokásairól. A felmérés lé­nyege az, hogy az észak-eu­rópaiak többet olvasnak, mint a dél-európaiak. Az unió polgárainak 42 száza­léka egyáltalán nem olvas köny­vet, 13 százalékuk csak képzési vagy munkával kapcsolatos cél­lal olvas különböző köteteket, 45 százalékuk viszont évente leg­alább egy könyvet a maga szóra­koztatására is elolvas. Az utób­biak egyharmada évente 1-3 könyvet olvas, ötödük - az ösz- szes kevesebb mint tíz százaléka - havonta legalább egyet. Szabadidő-eltöltési céllal a leg­többen Svédországban olvasnak (az uniós 45 százalékos átlaggal szemben 72 százalékuk), majd Finnországban (66 százalék) és az Egyesült Királyságban (63 szá­zalék). A legkevesebbet Portugá­liában, polgáraik több mint két­harmada egyetlen könyvet sem olvas évente. Meglepő, hogy e dél-európai államot e téren a vi­lág egyik legfejlettebb országa Belgium (58 százalék) követi. Görögországban 54 százalék, Spa­nyolországban 53 százalék ugyanez az arány. A felmérés szerint csaknem minden második uniós állampol­gár (46 százalék) napi újságolva­só. A hetente 5-7 alkalommal na­pilapot olvasók aránya a legma­gasabb Finnországban és Svédor­szágban (egyaránt 78 százalék), amit Németország (66 százalék) és Luxemburg (63 százalék) követ. A legalacsonyabb arányt Gö­rögországban (20 százalék), Spa­nyolországban és Portugáliában (egyaránt 25 százalék) mérték. Szintén e három országban leg­nagyobb az újságot soha nem ol­vasók aránya, ami az uniós át­lag 2-3-szorosa. Napjainkban a szabadidős te­vékenység egyre gyakoribb és egyre több időt lekötő formája az internethasználat. Az EU orszá­gaiban e tevékenység rohamosan terjed, de gyakorisága az egyes országokban rendkívül eltérő. Talán nem meglepő, hogy e té­ren is az északi országok állnak az élen és a déliek sor végén. Magyarság és reformátusság , Magyarság és refor­mátusság a XXI. század­ban címmel rendeztek konferenciát pénte­ken Budapesten, a Né­metajkú Református Egyházközség templo­mában. Tőkéczki László törté­nész, a magyarság és a re­formátusság történetét, kap­csolatát áttekintő előadá­sában rámutatott arra, hogy térségünkben nagyobb tömegben egyedül a ma­gyarság maradt meg refor­mátus hitében. Szavai szerint a magyar- országi református egyház a létrejötte óta nemzeti tár­sadalomhoz kapcsolódó in­tézményt jelentett, amely­nek teológiai gyökerei ad­tak erőt. Balog Zoltán református lelkész teológiai korreferá­tumában arról beszélt: a magyar protestantizmus sokszor menekült a forrá­sok elől egyfajta aktivitá­sokba, ennek következmé­nye azonban a vallásos erő megbénulása.- A politikára fixáltság ma is létező kísértés a mi köreinkben - fogalmazott. Orbán Viktor korábbi miniszterelnök egyházi főtanácsadója az elmúlt ti­zenkét év legnagyobb adós­ságának a teológiai dispu­ta hiányát nevezte. A továbbiakban úgy vé­lekedett: nagy szükség len­ne arra, hogy valaki megír­ja a református közéletiség történetét. Aki tud újrakezdeni, szerencsés Nagy vállalkozásaikhoz sikeres pályázataikkal teremtik meg az anyagi alapokat Cseh Sándor Fotó: a szerző Marik Sándor A civil szervezetek egyre gyarapodnak megyénkben is. Köztük különösen azok fon­tosak, amelyek az elesett, a hátrányos helyzetbe került embereket segítik. Cseh Sán­dor művelődési ház- és könyvtárigazgató a Regioná­lis Érdekvédelem (RÉV) Ala­pítvány felvállalásával éppen erre vállalkozott.- Mi késztet egy egyetemet végzett szakembert, hogy nap mint nap gondokkal, problémák­kal küzdő emberek közé menjen, holott igazgatóként az élet nap­fényes oldalát is előnyben része­síthetné? - kérdeztem első be­szélgetésünk elején.- Talán az indíttatás - mond­ta. - Ramocsaházán születtem, a baktalórántházi gimnáziumban érettségiztem, utána a fővárosba mentem dolgozni, mivel első ne­kifutásra nem jutottam be a nyíregyházi főiskolára. Szépszá­mú rokonság segített Pesten, de gyökeret nem eresztettem. Jó szervezőkészséggel A következő évben már sike­resen felvételizett, Debrecenben a Tanítóképző Főiskola nép­művelés-könyvtár szakán kez­dett tanulni, s mint utóbb kide­rült, máig szóló kapcsolatba ke­rült a hetvenes-nyolcvanas évek­ben fénykorát élő népművelés­sel. Később a nyíregyházi főisko­lán, majd Debrecenben, a Kos­suth Lajos Tudományegyetemen is ugyanezen szakon szerzett ma­gasabb szintű diplomákat - im­már munka mellett. A munka pedig szép volt: már főiskolásként kulturális prog­ramszervezőként dolgozott a haj­dúszoboszlói SZOT-üdülőkben, később Gyulán igazgatóhelyet­tes lett, ám a honvédségnél is hasznát vette jó szervezőkész­ségének, kulturális ismere­teinek.- Imádtam a munkámat, már pályakezdőként azzal foglalkoz­hattam, amit szerettem - folytat­ja. - A hajdúszoboszlói Béke Szálló 360 személyes színházter­mében hétfőnként mindig telt ház volt, a színházi élet olyan ki­válóságai jöttek szívesen hoz­zánk, mint Psota Irén, Váradi Hédi, Házi Erzsébet, de élmény­számba ment a Rajkózenekar vagy Hofi Géza fellépése is. Ren­geteg kiállítás, kirándulás tette változatossá az életet.- Hogyan került Nyíregyhá­zára?- A SZOT-üdülőkben töltött tíz esztendő lefedte fiatal évei­met, de egy idő után haza vágy­tam. 1986-ban jött el az alkalom, amikor kedvemre való munkát ajánlottak Nyíregyházán a Szak- szervezetek Művelődési Házá­ban. A művészeti csoportok munkájának szervezése volt a fő feladatom, mellette a záhonyi kó­rusfesztivál, a szocialistabrigád- mozgalom, a nyugdíjasok, a nyá­ri táborozok segítése. Részben más természetű volt ez a fölfoko­zott kéthetes turnusokra kon­centrált üdülőbeli munkával ösz- szehasonlítva, hiszen hosszabb időszakot, nagyobb területet ölelt fel és más volt az elérendő cél is. Mégis minden részterületen vol­tak szép eredmények - emléke­zik, s megjegyzi: talán ezt jelzi a ma is becsben tartott Szocia­lista Kultúráért kitüntetése.- A rendszerváltozás lényege­sen módosította a szakszerveze­tek kulturális munkáját, hiszen maguk a szakszervezetek is át­alakultak - idézi fel a közelmúlt történéseit. - Új kezelőkhöz ke­rült a vagyon, megcsappantak az anyagiak, esetenként politikai befolyástól sem mentesen osztód­tak az ágazati szakszervezetek, megnőtt a munkanélküliek szá­ma. Föl kellett adni a jól ismert, bejáratott helyeket: a Bethlen Gábor utcai művelődési házat, a Szakszervezetek Házában lévő modern könyvtárat. így kerül­tünk immár közös bérlőként a hajdani Postás Kultúrotthon épületébe. Újra kellett kezdeni mindent - kevésbé elegánsan, anyagilag rosszabb helyzetben, de élni és bizonyítani akart az a kis csapat, amelyik az évek so­rán kialakult. Belső tartalékok Részben az új utak keresésé­vel, részben az anyagiakkal füg­gött össze, hogy Cseh Sándor a könyvtár és a művelődési ház mellé felvállalta a Regionális Ér­dekvédelem (RÉV) Alapítvány működtetését is. Az alapítványt 1992-ben a régióban működő szakszervezeti kulturális intéz­mények és könyvtárak hozták létre, felismerve a régió által el­szenvedett általános gazdasági és munkaerőpiaci visszaesést - a tömegesen munkanélkülivé vá­ló emberek segítését tűzték cé­lul. Elsősorban nem anyagi tá­mogatást nyújtottak, hanem a belső tartalékokra építettek, pél­dául megtanítani az állás nélkü­lieket arra, hogy képesek legye­nek a váltásra. Átképzéseket, tanfolyamokat indítottak. Ma is havi 60-70 embernek keresnek és találnak munkát. Nagy vállalko­zásaikhoz - mint az Újra Dolgo­zom Program - sikeres pályáza­taikkal teremtik meg az anyagi alapokat. Mindez egész embert, sok munkát kíván - ami jó családi háttér nélkül elképzelhetetlen. Cseh Sándort otthon pedagógus felesége, Erzsiké és középiskolás fiuk, András várja jósavárosi családi házukban, ahol a kis kert emlékezteti a vidéki, ramocsahá- zi gyökerekre is. A svédek negyede mindennap szörfözik a hálón J J J J J 'j. J J J J J J J >' J J J J j J J J > J J J J J J J J J J J A J J J J J J 'j J J J J j J J J J J J J J J J j J J * J J Jl j..J J J J J J < Az Internetet naponta használók aránya a népesség százalékában, 2001

Next

/
Oldalképek
Tartalom