Kelet-Magyarország, 2002. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-10 / 186. szám

2002. augusztus 10., szombat HÉTVÉGE /8 TÁRLAT Éremművészet és kisplasztika A 26. Sóstói Nemzetközi Éremművé­szeti és Kisplasztikái Alkotótelep „szám­vetése” a Városi Galériában látható. Az alkotótábor megléte a város kulturális erényei közé tartozik, s világszerte, hosz- szú idő óta hirdeti: itt egy iskola jött lét­re, egy műhely, amely reméljük, a mű­vészettörténet említéseiben is helyt kap. A jelenlegi kiállítás azt mutatja, erősöd­nek a technikából adódó sablon megol­dások. A kiégetett természetes anyagok, gallyak, papírok, nád, illetve a talált for­mák bronzba komponálásai. Sebestyén Sándor: Élettér Sebestyén Sándor: Manipuláció Sebestyén Sándor: Ne hagyj el! MÚZSA t - - ........................... Juhász Gyula: Tiszai csönd Hálót fon az est, a nagy, barna pók, Nem mozdulnak a tiszai hajók. Egyiken távol harmonika szól, Tücsök felel rá csöndben valahol. Az égi rónán ballag már a hold: Ezüstösek a tiszai hajók. Tüzeket raknak az égi tanyák, Hallgatják halkan a harmonikát. Magam a parton egymagám vagyok, Tiszai hajók, néma társatok! Ma nem üzennek hívó távolok, Ma kikötöttünk itthon, álmodok! (1910) Pályaudvarok reneszánsza a Nyírségben Komorótól a Csendes-óceánig; udvari vonatok luxusa - egy kis vasúthistória Marik Sándor Két nagy vasútállomást építtet újjá a MÁV most me­gyénkben; a kettő majdnem egymilliárd forintba kerül, s nagyjából egyszerre lesznek készen még az idén. Az ilyen beruházás kivételesen nagy dolog, hatásuk évtizedekben mérhető. A nyíregyháziról azt mondják, a környék legszebb pályaudvara lesz. A záhonyit most már nem­csak hazánk, hanem az Európai Unió keleti kapujának szánják. Érdemes kalandozni kicsit a múltban. A negyedik Nyíregyházán a most épülő a negyedik komolyabb állomásépü­let. Az elsőről, amelyet a vasút­vonal megnyitásakor, 1859-ben építtetett a Tiszavidéki Vasút, már szó sem esik, szemtanú nincs, fénykép sem őrzi formáját. Ám annak köszönhetően, hogy a vasút egy-egy terv alapján álta­lában több „felvételi épületet” rendelt, megvan a hasonmása: a ff** ................. A közlekedés történetén keresz­tül az embert ismerjük meg. Frisnyák Zsuzsa .............................................ff mai püspökladányi állomás. Ezt nem túl régen újjávarázsolták; ilyen állt egykor Nyíregyházán is- erről kevesen tudnak. 1908-tól volt új, nagyobb állomása a vá­rosnak. A déli szárny két év alatt készült el, de tovább nem épült, 1944. szeptember 6-án pedig az egész állomást lebombázták. A harmadik épület 1950. augusztus 20-ra lett kész, s bővítésekkel ugyan kitartott napjainkig, de végleg kinőttük. Miközben e régi dolgok után kutattam, kiderült, hogy van egy nyíregyházi kötődésű fiatal hölgy a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi In­tézetében, aki a vasút kiváló ismerője. Dr. Frisnyák Zsuzsa a Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, s öt éve - a Közle­kedési Múzeum munkatársaként- ő rendezte „A magyar vasút 150 éve” című kiállítást, ami ma is látható. Szerzője „A magyar köz­lekedés kronológiája 1750-2000” című adattárnak, valamint az ud­vari és a kormányzati utazások történetéről szóló „vasúthistóriái könyvinek is - rengeteg érdekes dolgot tud.- A közlekedés története szá­momra az ember-jármű-állam- hálózat közötti kapcsolatok szö­Tábla a végpontnál: Komoró-Vlagylvosztok 9480 kilométer vevényes hatásainak elemzését jelenti - mondja munkájáról a kutató. - Az újabb és újabb tech­nikák (gőzhajó, vonat, kerékpár, autó, repülőgép) új emberi igé­nyeket gerjesztettek, amelyek to­vább formálták a környezetet. A közlekedési infrastruktúra min­denkori állapota és működése te­hát magán hordozza a társadalom viszonyaira utaló jegyeket is, a közlekedés történetén keresztül így az embert ismerjük meg. Sőt, gyakran úgy tűnik, a közlekedés­technika fejlődését követő mentá­lis, és életmódbéli változások fon­tosabbak, messzebbre hatóak, mint maga a technika, mely eze­ket a változásokat elősegítette. Nagyon érdekes elemezni a sebesség-gazdaság-kényelem ösz- szefüggéseit, a járművek szocio­lógiai funkcióit (presztízs, stá­tusz, reprezentáció) - megannyi továbbgondolásra késztető le­hetőség. Változó szerepek Megkérdeztem Frisnyák Zsu­zsái, hogy történelmi távlatban igaz-e az az ismert állítás, hogy Nyíregyháza a vasútnak köszön­heti megyeszékhellyé válását és kiemelkedését környezetéből. Sze­rinte hozzájárult, de önmagában kevés lett volna. Nyíregyházát most az egyik legfontosabb hazai és nemzetkö­zi vasúti fővonal érinti. Ez a ki­tüntetett szerep csak az utóbbi fél évszázadra jellemző. Korábban a Budapest-Miskolc-Sátoraljaúj- hely-Munkács és a Budapest- Debrecen-Nagykároly-Szatmár- németi fővonalak mellett Nyír­egyházának nem volt szerepe. Vasúthoz is akként jutott, hogy a két fővonalat össze akarták köt­ni, így jött létre a Debrecen-Nyír- egyháza-Szerencs kapcsolat. Ezt követte a Nyíregyháza-Ungvár vasútvonal kiépítése (130 évvel ezelőtt), amely a II. világháborút követő nagy változások után lett csak nemzetközi fővonal. Záhonyban is vasútállomás épül, mégpedig kitüntetett figye­lemmel: hazánk arra készül, hogy két év múlva az Európai Unió tagja lesz, és akkor Záhonyban nemcsak Magyarország, hanem egyben az EU legkeletibb „schen- geni” vasúti határállomása is működik majd. Bizony, ráfér a korszerűsítés, amit a másik oldal, Csap nagyvonalú fejlesztése is sürgetett, ugyanis bármely közép­európai nagyváros boldog lenne, ha olyan elegáns környezetben lévő szép pályaudvara volna, mint most az ukrajnai határvá­rosnak. A MÁV a záhonyi önkormány­zattal összefogva egyszerre pró­bál lépést tartani a szomszéddal és az Európai Unió követelmé­nyeivel. Szép lesz az állomás, megújul az előtte lévő Európa tér. Az ide érkező, itt várakozó legfel­jebb azt tudhatja: a magyar ha­tárváros vasúti karrierjét mind­össze 85 milliméternek köszönhe­ti - ugyanis ennyi a különbség a széles és a normál vasúti nyom­táv között. A megújuló határál­lomásból sem lesz majd látható, érzékelhető azonban az a hatal­mas szállítási, ipari, kereskedel­mi, logisztikai háttér, amelyet a kilenc vasútállomást is magában foglaló, 84 négyzetkilométer kiter­jedésű szárazföldi átrakókomple­xum, jelent. Ezek java részét már uniós Phare-programok segítségé­vel korszerűsítették. Európa tér Záhonyban Kádár András, a MÁV Rt. Záhony-Port Igazgatóság vezetője nem is a vasút szempontjait em­líti elsőként, hanem azt, hogy megrendelők, és a vállalkozói öve­zetben, ipari parkokban megtele­pülök igényeinek akarnak meg­felelni, már régen túl vannak azon, hogy „csak” szállítani akar­nak: Persze van még mit vissza­hódítaniuk, hogy a fénykor szá­mait megközelítsék. Juszku Fe­renc igazgatóhelyettes szerint most jön csak jól a több, mint fél évszázados tapasztalat! Vannak 120 tonnát emelni képes darujaik, speciális megfogóik, átfejtőik, csúszdáik, targoncáik, s ide ért­ve az ügyes embereket is szinte minden, ami ebben a szakmában kell - most az uniós normák sze­rinti minőség, megbízhatóság, pontosság állandósítása a céljuk. És nagyobb hangsúlyt akarnak adni annak, hogy Eurázsia leg­hosszabb vasútvonalának nyuga­ti végpontja van Komorónál. Nemrégiben egy táblával meg is jelölték a helyet - innen futnak Vlagyivosztokig a sínek. A Tiszavidéki Vasút udvari kocsija Királyi es kormanyvonaton A mai generáció megyénk­ben - ha azt hallja, kormány­vonat - Kádár, Hruscsov, Brezsnyev utazásaira emlék­szik, hiszen az őket szállító vonatok többször megálltak Nyíregyházán, Záhonyban. Frisnyák Zsuzsa az összes magyar udvari kocsi történe­tét, sok dokumentumát gyűj­tötte össze. Magyarországon először 1845-46-ban épült ilyen kivételes jármű, de 1857-ben szűkebb pátriánkban a Tisza­vidéki Vasútnak is volt már udvari kocsija. Hamburgban készíttették, s volt benne há­lóhelyiség, társalgó, mosdó, csupán a fűtés hiányzott belőle. Nyíregyháza állomásá­nak avatására díszvendégeket hozott. Egyes bútordarabjai ma a Közlekedési Múzeumban vannak. Nevezetességeink Tiszaszentmárton igen korai - XI. századi - település, mert a százdi apátság alapítólevele (1067) szerint egy Szt. Márton tiszteletére emelt kápolna állott a mai zsurk határá­ban. Valószínűleg ez elődje volt a mostani templomnak, amely rész­letformái és szerkezete alapján a XV. század második felére tehető. Katolikus forrás szerint a refor­mátusok 1748 után építették újjá a templomot. 1830-31-ben a hajó déli falát kibontották és toldalékként karzatot építettek, amely elé a szimmetriatengelyben tornyot emeltek. Az új, déli falon gótikus, díszes, csúcsíves ablakokat helyez­tek el Fotó: Elek Emil Kelef«»M&GyaKQisxá§

Next

/
Oldalképek
Tartalom