Kelet-Magyarország, 2002. július (62. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-27 / 174. szám
2002. július 27., szombat Íiií#lll§!»íllá| A HIT VILÁGA /9 A gemzsel templom Fotó: Kovács Bertalan Harangszentelés Bölcskei Gusztáv püspök szentelte fel az elmúlt vasárnap Gemzsén azt a harangot, amelyet a teljesen felújított református templom újonnan épített tornyába emeltek be. Az ünnepségen és azt követő istentiszteleten a falu apraja, nagyja részt vett. A közel 13 millió forintos beruházást nagyjából felerészben az egyházi kárpótlásból fedezték, de a nemes célra pályázaton is jelentős összeget nyert az egyházközség, illetve a hívek adományai is segítették az építkezést. Az új harang öntését egy idős házaspár másfél millió forinttal támogatta. Istentiszteletek az evangélikus körzetekben Az 1. körzetben: ___________________________ Kistemplomban: minden vasárnap 11 és 18 órakor, minden kedden bibliaóra __________________________ Szekeresbokorban: a hőnap 4. vasárnapján 9 órakor _______________________________________________ A 2. körzetben:____________________________ Emmaus Szeretetotthonban: minden vasárnap 9 órakor úrvacsorái istentisztelet, pénteken 18 őrakor bibliaóra ______________________________________ Sárospatakon: a hónap 4. vasárnapján 9 órakor Sátoraljaújhelyen: a hó 3. vasárnapján 14 órakor Nagytárkányban: a hó 3. vasárnapján 16 órakor A 3. körzetben: _____ _____ ___________ Borbányán: minden vasárnap csütörtökönként házi bibliaóra 16 órakor _______________________________ Nagykállóban: a hónap 1. és 3. vasárnapján 8 órakor a református templomban _____________________ Vargabokorban: a hónap 2. és 4. vasárnapján 14 órakor____________________________________________ Ludastón: a hónap 1. vasárnapján 15 órakor ______ örökösföldön: (Hunyadi M. Iskola) a hó 3. vasárnapján!5 órakor __________________________________ A 4. körzetben ____________________________ Rozsréten: minden vasárnap 15 órakor ____________ Kisteleki szőlőben: a hó 2. vasárnapján 8 órakor Újfehértón: a hó l.és 3. vasárnapján 9 órakor a református templomban _____________________________ Császárszállás-Butykán: a hónap 4. vasárnapján 11 órakor____________________________________________ Ujsortanyán: a hónap 3. vasárnapján 13 órakor Az 5. körzet ______________________________ Kálmánházán: minden vasárnap 10.30 órakor Vadas-tagon: a hónap 1. vasárnapján 9 órakor Bálintbokorban: a hó 2. vasárnapján 9 órakor I. Mandabokorban: a hó 3. vasárnapján 9 órakor Petőfi-tagon: a hó 4. vasárnapján 13 órakor _______ Felsősimán: a hó 3. vasárnapján 14.30 órakor Zarándoklat Máriapócsra A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspökének, papjainak és híveinek közös búcsúja kezdődik ma Máriapócson. Nyíregyházáról és az egyházmegye több településéről ma gyalogos zarándokok indulnak a búcsújáró helyre, holnap reggel sok helyről autóbuszok viszik a híveket a kegytemplomba. A püspöki szabadtéri nagymise vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik, a búcsút bezáró Szűz Mária-ájtatosság délután kettőkor lesz a kegytemplomban. A búcsú miatt az egyházmegye több településén nem lesz szentmise. Nyíregyházán a Jósavárosban, Nagycserkeszen és Örökösföldön marad el a szertartás, a nagytemplomban azonban reggel fél 7-kor, fél 8-kor, fél 11-kor és este 6-kor tartanak szentmisét. Ez a szentmise lesz dr. Várady József plébános hálaadó szentmiséje 12 év plébánosságáért. Vele együtt búcsúzik Nyíregyházáról dr. Krakomperger Zoltán, akit Hajdúszobosztló plébánosává nevezett ki az egyházmegye főpásztora. Búcsúzik Várady József plébános A volt filozófiaprofesszor nem bánta meg, hogy Nyíregyházára jött, bár sok feladat várt rá Holnap este hat órakor a nyíregyházi társszékesegyházban tartja hálaadó szentmiséjét 12 év Nyíregyházán eltöltött plébánosságáért dr. Várady József püspöki hely- nők, aki a plébánosi beosztástól augusztus 1-től megválik. Visszaköltözött a régi plébániára, ahová hatvannegyedik éves korában 12 évvel ezelőtt nehéz szívvel érkezett az egri érsek parancsára. Itt ülünk le rövid beszélgetésre.- Tizennégy éves koromban indultam el Balmazújvárosból Egerbe tanulni, s 17 évesen, hetedikes gimnazista koromban onnan jutottam ki Oroszországba. Három év hadifogság után Pesten tanultam, hat esztendő után doktoráltam és elkezdtem a papi életet. Három kápláni év után 21 professzori esztendőt töltöttem Egerben a szemináriumban. Megújult templombelső Hatalmas merészség kellett ahhoz 1994-ben kitűzni, hogy 2004-re, a templom százéves építési jubileumára megszépüljön és állagában biztonságos legyen. A nagyja megtörtént, de még mindig nem fejeződött be: 2004. augusztus 20-a lesz a dátum, s hátra van a ruházat felújítása, a toronysisak rendbetétele, amit a Széche- nyi-terv segítségével szerettek volna megoldani, de ez a remény elszállt. De elkészült az orgona, azóta ismét háromhetente hallgatják hangját a zeneszerető nyíregyháziak, a templombelső teljesen megújult, megszűnt az életveszély, amit a harangok rengése okozott. Nekem latinul kellett tanítani a filozófiát, de belecsempésztem a magyart is, mivel a fiatalok nem tudják ilyen szinten a latint. Ezért a szolgálatért 21 év után Bélapátfalvára helyeztek büntetésül, ahol 9 csodálatos esztendőt töltöttem a palócfaluban. Kádár érsek úr innen áthelyezett Miskolcra, s öt év után Seregély érsek úr két segédpüspökét küldte, hogy beszéljenek rá: menjek Nyíregyházára. Várady József nem bánta meg, hogy Nyíregyházára jött, bár nagyon sok feladat várt rá. A hívek hozzájárulásával- Gyorsan bele kellett lendülni az itteni életbe, ekkor zajlott az egyházi ingatlanok visz- szadása körüli vita - eleveníti fel emlékeit a búcsúzó plébános. - A plébánia is egyházi ingatlan volt, de a földszintje profit célokat szolgált kezdettől fogva, ám az emeletet vissza tudtuk szerezni. Azt kell mondanom, hogy a városi elöljárósággal sikerült normális kapcsolatot kialakí tani, minden rosszindulat nélkül oldódtak meg a dolgok. Nekünk sokan nehezen bocsátották meg, hogy az ősi kir. katot visszaengedtük az államnak, s elfogadtuk helyette azt a jósa- városi iskolát, amelyiknek rettenetesen harcias igazgatója és tanári kara volt, tüntetéseket szerveztek az egyházi tulajdonba adás ellen. Az első két év adományok gyűjtésével telt, s a hívek jelentős anyagi hozzájárulásával létre jött az iskola, a város központjában pedig elkezdődött a nagytemplom felújítása. Jöttek a kamilliánusok- Tizenkét év alatt 42 millió forintot fordítottunk erre, összesen egy pályázatot tudtunk nyerni, ami 15 millió forintot jelentett. Ilyen célokra nehéz állami támogatást nyerni, a város sem Dr. Várady József volt bőkezű, az orgona felújítását támogatta 100 ezer forinttal és a Samassa-szoborhoz adott kétszázezer forintot. Jóakarattal voltak, hagytak dolgozni, de anyagilag nem támogattak. A Szent Imre Gimnázium, a benne kialakított kápolna mellett a Borbányán történteket is örömmel emlegeti Várady atya. Borbánya is egy épp, hogy ösz- sze nem dőlő templomot örökölt, ami több tízmillióból meg- újúlt, újjászületett. Ez is a főple- bánia híveinek adománybából történt. Borbánya most egyház- községgé minősült, van képvi- selő-testülete, így már nagyobb részt tud vállalni a templomfenntartásban.- Lelkipásztorságomnak rendkívül fontos mozzanata volt, hogy ide jöttek 1995-ben a kamü- liánusok, s Borbányán egy kolostort létesítettek. A betegápoló és segítő rend kimondhatatlanul áldásos munkát végez; a város minden szociális otthonába bejárnak a kamill családok tagjai az öregek látogatására, vigasztalására, lelki támaszt adnak és kamilliánus lelkiségükkel olyan kis emberi szolgálatokat tesznek, amit más nem vállal fel a szenvedő, megöregedett emberekért. Szót ejtettünk Várady József személyes sorsáról is, hiszen munkáját nem csak a hívek ismerték meg a templomban. Úgy megy, hogy marad- A legelső elismerést, a pápai prelátusi címet az új egyházmegye létesítésével kapcsolatban kifejtett tevékenységemért kaptam, majd amikor a szentévi ünnepek, az egyházi, a városi, a megyei rendezvények történtek, akkor szintén egy pápai elismerést, az úgynevezett apostoli protono- tárius megtisztelő címet kaptam. Mint püspöki helynököt az az öröm és megtiszteltetés ért, hogy a megyei közgyűléstől megkaptam a Pro Comitátu emlékérmet. Nem sokkal később a nyíregyházi városi közgyűlés a Pro Űrbe emlékéremmel ajándékozott meg szintén a szentévi rendezvények kiemelkedő szervezéséért. Ez is jelzi, hogy az egyház benne van a város életében és a város, a megye vezetősége jó szívvel veszi ezt.- Hogyan tovább? Nyugdíjba megyek mint plébános, azonban pap vagyok, amíg élek. Maradok itt mint lelkipásztor, aki otthon lesz a gyóntatószékben, a szószéken, az oltárnál, mint püspöki helynök pedig fogom helyettesíteni a püspök atyát ünnepeken, ünnepségeken, rendezvényeken, ahol szükség van rám. BÚCSÚ Nyírteleken. Templombúcsút tartottak a múlt vasárnap Nyírteleken Az ünnepi szentmisét a templom névadója, Szent Anna tiszteletére körmenet követte Fotó: Szentpáli Szabolcs Orgonakoncert Egyházzenei est lesz a Nyíregyházi Evangélikus Nagytemplomban augusztus 4-én 18 órai kezdettel. Nagytemplom első orgonáját - a templom felépítése után 10 évvel, 1797. Mihály napjára - Emánuel Kumen orgonaépítő mester készítette. Új orgona építéséhez 1910-ben kezdett Rieger Ottó királyi orgonagyáros. Az első orgonafélóra Gáncs Aladár kántor úr kezdeményezésére és szolgálatával 1968- ban volt. Azóta minden hónap első vasárnapján hazai és külföldi művészek szólaltatják meg a hallgatók gyönyörűségére a hangszerek királynőjét az Egyházzenei estek keretében. Az Úr „harcolt értünk,” haza jöttünk Nyíregyházára Bemutatkozik Lábossá Péter Mihály, aki tanítóból lett evangélikus tiszteletes A Nyíregyházi Evangélikus Egyházközségben megüresedett lelkészi állást a gyülekezet közgyűlése 2002. április 21-én választás útján betöltötte. Az új lelkész - Lábossá Péter Mihály - beiktatása 2002. június 15-én volt az Evangélikus Nagytemplomban. Az alábbiakban közöljük a fiatal lelkész bemutatkozó sorait. 1969-ben születtem. A Kölesei Evangélikus Gyülekezetben, mint „nagy családban” nőttem fel. Édesapám hűséges lelkészi szolgálata meghatározó számomra, a Kölesén eltöltött közel harminc esztendő alatt nagyon sokat kaptam Istentől. A gimnáziumi évek után képesítés nélküli nevelőként tanítottam a Tiszabe- csi Általános Iskolában; ezzel egy időben általános iskolai tanítói diplomát szereztem a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Hat év tanítás után a katonaidőt Budapesten a KIÉ nemzeti programtitkáraként töltöttem, közben az Evangélikus Teológiai Akadémián levelező tagozatára jártam. 1994-ben jelentkeztem nappali tagozatra, 25 évesen vált számomra egyértelművé Isten hívása. 1999-ben szenteltek fel a lelkészi szolgálatra, s Nógrád megyébe kaptam segéd- lelkészi kiküldetést a Bátonyte- renye-Pásztó és Sámsonháza anya-gyülekezetekbe. Ebben az évben kötöttünk házasságot feleségemmel, Kővágó Anitával, aki idén fejezi be teológiai tanulmányait. 2000-ben Isten fiúgyermekkel ajándékozott meg bennünket, akit Benedek Péternek hívnak, ez év novemberében várjuk a kistestvér megszületését. Nógrádi szolgálatunk ideje alatt Pásztón új templom épült, az Űr megáldotta munkánkat, nélküle hiába lett volna minden erőfeszítés. A lelkészvizsga után több r ekezet hívott lelkészének. Az .harcolt értünk” - itt lehetünk Nyíregyházán. Ami mögöttünk van, mindenért hálát adva előre tekintünk az Úrra, hogy ő töltse be szolgálatunkat Szentlelke által, dicsőségére, országa épülésére váljunk, így lehessünk eszközei terve végrehajtásában Nyíregyházán, ahová végső soron „haza jöttünk” - gondolva itt a család nyíregyházi kötődésére.
