Kelet-Magyarország, 2002. július (62. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-01 / 151. szám

Rajz: Ferter János 2002. július 1., hétfő HÁTTÉR /3 0 Reuma klub Szalonnasütésre várja tagjait július 2-án, délután kettőre a reu­ma klub Nyíregyházán, az egyesület ud­varán (Körte utca 21.) 0 Várják a véradókat Július 1-jén 8-12 óráig a nyíregyházi rendőrkapitányságon, 14-17 óráig Napkoron, a művelődési házban, 9-12.30-ig a barabási polgár- mesteri hivatalban, 13.30-16 óráig a beregdaróci általános iskolában várják az önkéntes véradókat. 0 Olcsó vásár Július 2-án 9-17, 3-án 9-16 óráig olcsó vásárt rendeznek új és használt ruhákból a Vöröskereszt me­gyei szervezeténél (Nyíregyháza, Malom utca 3.) A befolyt bevételből megyénkbe- li beteg gyerekek nyári táboroztatását szeretnék támogatni. NÉZŐPONT Gesztus vagy program Balogh József Remélhető, hogy nem gesztus értékű, hanem természetes hír látott három napja napvilágot: az egyházi iskolák pedagógu­sai is megkapják a szeptemberben esedé­kes 50 százalékos bruttó alapbéremelést. Már csak amiatt is érdemes erről szót ej­teni, mert Medgyessy Péter találkozni sze­retne a pápával, s egy ilyen találkozónak mindig is kedvező hatása van a jövőre. Kellene, mondom, mert sajnos nem min­dig volt. Sokszor emlegette Horn Gyula, hogy ő kötötte meg a vatikáni szerződést, arról azonban nem szólt, hogy nem tartotta be, másrészt a többi történelmi egyházzal nem kötött hasonló megállapodást. Vala­hogy úgy gondolhatta: az egyházak ápol­ják a betegeket vigasztalják a gyászolókat, tanítsák a gyerekeket, de teremtsék is meg hozzá a feltételeket. Medgyessy első lépései mást Ígérnek. Igaz, abban a levélben, amit még a válasz­tás előtt írt a papoknak, ha sok dicséretet is tartalmazott, nem igazán tudtak mit kez­deni, mert nem árulta el, hogy a választás megnyerése esetén hogyan kívánja rendez­ni az állam és az egyház viszonyát. Ma­gyarul: levelében nem az volt az érdekes, amiről írt, hanem ami kimaradt belőle. Medgyessy Péter nem volt képviselő akkor, amikor az MSZP nem szavazta meg a val­lásszabadságról szóló törvényt, noha elő­zőleg támogatták a javaslatot, így ennek a barátságtalan gesztusnak az ódiuma őt nem nyomasztja. Ez pedig azt jelentheti: kormánya jobb kapcsolatokat akar az egy­házakkal, mint amilyet az előző szocialista kormány kialakított. Erre utalhat akár az is, hogy a múlt héten azt a Farkas István pia­rista szerzetest nevezték ki az Egyházi Ok­tatási Ügyek Titkársága vezetőjének, aki annak idején a botrányos dabassári egyház elleni provokáció humánus megoldásában kiemelkedő szerepet vállalt. M indezek alapján bizakodhatunk az állam és az egyházak közötti normális kapcsolatokban. Hiányoznak a forintok a gyógyuláshoz Közhasznú alapítványt hoztak létre a leukémiás gyermekek gyógyulása érdekében A leukémiás gyermekeknek Is van esélyük az emberibb életre Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - A be­tegség soha nem jön jókor. Legrosszabbkor azonban - ha lehet egyáltalán ezt mondani- gyermekkorban érkezik. Kegyetlenség az élettől, hogy a súlyos kórral azokat teszi pró­bára, akik márcsak életkoruknál fogva sem szolgálhattak rá erre. A leukémiás gyermekek szá­ma sajnálatos módon hazánkban * is egyre nagyobb. A betegség | gyógyítása rendkívül nagy kö- | rültekintést, és legalább ennyi ^ pénzt követel. Ha előbbiből még lenne is, utóbbival bizony akad­nak gondok napjainkban is. Adományok Ezért fontosak azok az alapít­ványok, amelyek a gyógyítás fel­tételeinek javításában jelentenek sokat.- A Remény a Leukémiás Gyer­mekekért Közhasznú Alapítvány 1999-ben jött létre, miután kislá­nyunk, Anna betegsége miatt sajnálatos módon igencsak megismertük ezt a szörnyű kórt.- mondja Zsupos Sándor, az ala­pítvány megálmodója, létrehozó­ja és azóta is lelkes motorja. A Zsupos család életében drá­mai fordulatot hozott, amikor gyermekük megbetegedett. Nemigen gondolták, hogy a meg­fázásos tünetek miatt orvoshoz vitt csemetéjük betegsége drá­mai fordulatot vesz, és a máskor enyhe kór évekig tartó küzdelem kezdetét jelenti.- A poklok poklát jártuk végig, s bár Annácska mára jól van, az izgalmak még közel sem értek vé­get. Mi eladtuk a családi házun­kat, és faluról városba, a kórház­hoz közelebbre költöztünk azért, hogy amikor csak lehet, kislá­nyunk mellett legyünk. Tudjuk, mit jelent, s mivel jár. ez a rette­netes kór, s hogy sokan vannak, akik még gyógyulnak. Az alapít­vány létrehozásával végre mód te­remtődött arra, hogy a jószán­dékú emberek, a cégek és vállala­tok előtt megnyissuk a lehetősé­get az adakozáshoz. Az alapítvány két megyére, Hajdúra és Szabolcs­ra terjed ki, s eddig tizennégy millió forintot gyűjtött össze. Eb­ből a pénzből igen sok feladatot teljesítettünk. Legfőbb törekvé­sünk az volt, hogy a Debreceni Orvostudományi Egyetem gyer­mekklinikája 4-es pavilonjának korszerűsítése után az épület te­tőterében megépülhetett az anya­szálló és társalgó, amelynek be­rendezéséhez másfél millió forint­tal járulhattunk hozzá. Ennek kö­vetkeztében 12 szülő részéré te­remtődött kulturált elhelyezési le­hetőség, és a gyermekek is ideá­lis környezetben, szinte otthoni körülmények, játékok között tölt­hetik el a kezeléseken kívüli ide­jüket. 2001-ben már a családok számára is sikerült segítséget nyújtani, mivel egy svájci egye­sület jelentős adományt bocsájtott az alapítvány rendelkezésére. Eb­ben az évben a Fenyő János Ala­pítvány, a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Gyülekezet, az Aranyág valamint dr. Küllő Pé­ter magánszemély anyagi segít­sége tette lehetővé, hogy a csalá­doknak is adjunk támogatást. A leukémiás gyermekek családjai között ugyanis sajnos több az olyan, ahol anyagiak híján nehe­zen tudják biztosítani a megfele­lő körülményeket.- Közéjük tartozik a Kótaji Varga család is, ahol a tízéves Ga­bikának van szarkómája, s aki­nek valóban az életet jelenthetné, ha a klinikai kezelések között a szabálynak megfelelő sterü szobá­ban lakhatna. Csakhogy Gabiká­nak nemhogy steril körülménye­ket, de megfelelő ellátást is alig tudnak adni a szülei, akik négy gyermekükkel egy vályogházban laknak. Szeretnének házat venni, hitelhez jutni, s legnagyobb örö­mükre az utcájukban hárommil­lió forintért árulnak is egyet. A hitelhez szükséges önerőt azon­ban képtelenek előteremteni, így mégcsak remény sincs arra, hogy saját erejükből jobbítani tudnak helyzetükön. Segítség időben- Idén először a személyi jöve­delemadókból felajánlható egy százalékot is megkaphatjuk, ebből a pénzből tudnánk Vargáéknak adni. - mondja Zsupos Sándor, majd szomorúan hozzáteszi: A baj csak az, hogy fogalmunk sincs, mennyi ez a pénz, és mikor jut­hatunk hozzá. Azok számára pe­dig, akik ebben a betegségben szenvednek, minden nap számít, és nagyon kell vigyáznunk, ne késsünk el a segítséggel. Drámaian kevés az adomány A két megyére kiterjedő Re­mény a Leukémiás Gyermeke­kért Közhasznú Alapítvány számláját sok jóakaró forint­ja gyarapítja. Sajnálatos tény ugyanakkor, hogy - mintha nálunk nem len­nének hazai és külföldi érde­keltségű jól menő cégek - a hajdúi és szabolcsi adományok mennyisége drámaian kevés, a teljes összeg alig 2-3 százalékát teszi ki. Szabolcs-Szatmár-Be- regből mindössze egy e célra szervezett, nem túl sikeres fociágála bevétele, az egyik pol­gármesteri hivataltól származó ötezer forint a támogatás össze­ge. Zsupos Sándor ugyanakkor nagyon hálás Gajdos László­nak, a Nyíregyházi Állatpark igazgatójának, akitől pénzben és emberségben jó ideje a leg­több segítséget kapják. Ötven éve együtt A napokban ünne­pelte aranylakodal­mát Csengerben Csűrök Zoltán és fe­lesége, Kiss Ilona. A házaspárt a nagy esemény alakalmá­ból hat gyermeke és azok családtagjai köszöntötték Fotó: amatőr ÉLETKÉPEK Emlékcserepek Tóth-Máthé Miklós Bige Két végén kihegyezett fada­rab, bottal ráütve nagyot száll. Az így megtett távolságot lépé­sekkel lemérjük. Aki többször üti messzire, az a győztes. Re­mek játék. Nekünk ez volt a „ti- szalúci golf’. Csalán A mai gyerekek talán már nem is tudják, milyen mezítláb csalánba lépni. Hát mit mond­jak? Mintha tűzzel égetnének. Füzes A parókia parton helyezkedik el. Onnan alátekintve a Takta és a holt-Tisza ölelésében ki­csiny félsziget sűrűn beültetve fűzfákkal. El lehet képzelni, hogy ez micsoda játszóhely volt nekünk gyerekkorunkban. Ideá- lisabb terep „számháborúhoz” sehol a világon. Ma már a „fü­zes” is néma és elhagyatott. A lúci gyerekek is inkább a tévét nézik, videóznak és pityegtetik a számítógépet. Kint pedig ott táblából a nyár, mint a jó por­tékát kínáló kereskedő, akitől mégsem vesznek semmit. Görhe Ilyet csak Lúcon ettem. Imre bácsinak, az öreg harangozónak a felesége sütötte. Kukoricaliszt­ből készült pogácsaszerű kép­ződmény, de édes. Ropogott a fo­gam alatt. Holt-Tisza A múlt századi nagy Tisza szabályozáskor úgy vágták el a folyó kanyarulatát, hogy Lúcnak csak a holtág maradt. Ha az élő Tiszát akartam látni, akkor Ti- szadobig kellett bicikliznem, ami hét kilométert jelentett. Ak­koriban gyakran megtettük ezt az utat. A látvány szempontjá­ból egyébként Tiszalúc nem csi­nált rossz cserét a holt folyóval. Romantikusabb lett így a táj. A holt Tiszát súlyom és békalen­cse fedte, melyben utat vágott a lassan kanyargó halászladik. A vízben temérdek béka. Feled­hetetlenek a nyári esték béka­koncertjei. Zengtek, herregtek, kurrogtak, brekegtek, mintha sose akarnák abbahagyni. Kutak Szivárványos kút, piaci kút. Ehhez a kettőhöz jártam kanná­val és vederrel. Egyszer nem akartam foltozott nadrágban ví­zért menni. „Ha valakinek nem tetszik - mondta apám -, lehúz­za rólad és ad egy újat.” Nem húzták le rólam. Nóta „Eladtam a földemet egy nó­táért” - mondta Varga Sándor, a falu egyik legjobb gazdája, amikor bekényszerítették a kol­hozba. A belépési nyilatkozatot aláíróknak nóta dukált. Sándor bácsinak a kedvenc nótáját húz­ták a cigányok: Túl a Tiszán fa­ragnak az ácsok... Akkor tette a fentebbi kijelentést. Évekkel ezelőtt róla írtam meg a Szekér­sirató című novellámat. A gyümölcs napja Újfehértó (KM - Ny. Zs.) - A piaci esélyeket javító in­tegrált gyümölcstermesztés­ről szerezhetnek elméleti és gyakorlati ismereteket az ér­deklődők az Új fehértói Kuta­tó Állomás szakmai napján. Az immár hagyományosnak mondható rendezvény időpontja július 3., szerda, s a program az Újfehértó Városi Művelődési Házban kezdődik 10 órakor. El­sőként Eke István, a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium főosztályvezetője is­merteti a Nemzeti Agrár-kömye- zetvédelmi Programban megha­tározott, az integrált gyümölcs- termesztést érintő feladatokat. A gyümölcsfélék növényvédel­mének aktuális kérdéseiről Sző­ke Lajos, a megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgató­ja tart előadást, majd a meggy integrált termesztésének gyakor­latáról Sallai Pál műszaki-gazda­sági tanácsadó szolgál friss in­formációkkal. Szó lesz a tűzelha- lásos betegség elleni védekezési kísérletek tapasztalatairól, a té­li és a tavaszi fagyok káros kö­vetkezményeiről, míg az integ­rált termesztési módszerek és az új szerveződési formák jelentő­ségére a Szabolcsi Első Magyar Agrárbörze elnöke, Kovács Ist­ván hívja fel a figyelmet. Délután a program a kutatóál­lomás területén folytatódik, ahol a termelők a gyakorlatban is megtekinthetik, miként kell al­kalmazni az elméletben már tisz­tázott eljárásokat. A rendezvény egyik legjelentősebb pillanat lesz, amikor átadják az integrált ter­mesztés-technológia elterjesztését segítő „Mozgó laboratórium”-ot. A fajtabemutatót követően kerté­szeti fórumot tartanak, ahol le­hetőség nyílik szakmai kérdések megvitatására, a kutatások és kí­sérletek legújabb eredményeinek kiértékelésére. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom