Kelet-Magyarország, 2002. június (62. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-29 / 150. szám

2002. június 29., szombat lelet«» Magyarország A HIT VILÁGA /9 Istentiszteleti alkalmak evangélikusoknak A Nagytemplomban lstentlsztelet:8 és 10 órakor minden va­sárnap és minden egyházi ünnepen ______ Úrvacsora osztás: ____________________ 8 órakor minden vasárnap és ünnepnap, 10 órakor a hónap első és harmadik va- sárnapján, valamint minden ádventi és böj­ti vasárnapon illetve ünnepen. __________ Gvermekblbllakör: vasárnap a 10 órai is- tentisztelet alatt a gyülekezeti teremben Reggeli áhítat: hétfőnként 7.45-kor a Nagytemplomban reggeli áhítat a tanuló if­júságnak ___________________________ keddtől szombatig 8 órakor a gyülekezeti teremben ___________________________ Esti áhítat: a gyülekezeti teremben nyári időszámítás idején 18 órakor, téli időszámítás idején 17 órakor ___________ Hétfő: evangelizáció Kedd: bibliaóra (mindig 17 órakor) Szerda: istentisztelet________________ Péntek: ifjúsági bibliaóra este 1/2 8-tól Szombat: Kisifi bibliaóra 15 órakor ______ ________ifjúsági bibliaóra du. 1/2 5-től Vasárnap: istentisztelet _______________ Egyházzenei est: minden hónap első va­sárnapján a Nagytemplomban nyáron 18 órakor, télen 17 órakor ________________ Kórházi Istentiszteletek: Szent I. út: a hónap negyedik vasárnapján du. 4-kor a kápolna ____________________________ Sóstól út: a hónap második vasárnapján du. 3 órakor a személyzeti ebédlőben Hivatalos órák a Lelkész! Hivatalban Nyír­egyháza Luther tér 14. ________________ hétfőtől péntekig 9-17 órakor szombaton 9-12 órakor Sportos lelkigyakorlat Szatmári biciklitúrát szervezett a nyír­egyházi Szent család plébánia július 22. és július 27. között. A túrázók szálláshelye a szatmárcsekei Máltai Házban .lesz, ahol reggelit és vacsorát is kapnak. A sportos lelkigyakorlatot dr. Krakomperger Zoltán káplán vezeti. 2x5or2- VA- 2/5 Templombúcsú Demecserben Sarlós Boldogasszony ünnepén, jú­nius 2-án tartja búcsúját a demecseri római katolikus templom. Az ünnepi szentmisét, a szentbeszédet Fodor Já­nos újmisés atya tartja, majd a mise végén újmisés áldásban részesíti a hí­veket. Az apagyi születésű teológust június 22- én szentelte pappá Bosák Nándor püspök, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fő­pásztora. A szertartást gyertyás körmenet követi, majd hajnalig imavirrasztás lesz a békéért. Az egyház kalendáriumát lapozva láthat­juk, hogy a nyár hevében sem feledkezik el a föld munkájából élő, a szántó-vető, szorgoskodó emberről. Július 2-át, e forró nyári napot égi patronusunkról, a Boldogságos Szűzanyá- ról „Sarlós Boldogasszonyának nevezi, amikoris e nap az aratás kezdetére esik. Az első Sarlós Boldogasszony napja egy kedves, rokoni látogatás emléknapja, ami­kor Mária Gábriel arkangyal révén tudo­mást szerez róla, hogy Isteni gyermek fo- gantatott a méhében. Útnak indul, hogy felkeresse és meglátogassa Erzsébetet, és férjét Zakariást, a születendő Keresztelő Szent János szüleit. Ez az ünnep a római katolikus egyházban a hálaadó Szűzanya szép emlékét őrzi. A nyár a földeken is meghozza a mun­ka gyümölcsét, a termést, a ringó búzaka­lászt, az aratást, a kenyeret, az élet ünne­pét! Isten teremtő munkája és áldása van abban, a föld és a természet egyesített erői által. Isten gondviselése által a földeken minden évben megismétlődik az élet meg- szaporítása, amikor egyetlen búzaszemből 60-70 búzaszem lesz. Minden aratás bőséges kenyérszapori- tás. Hozzá az ember verejtékes, fáradságos munkája, izzadtság és ragaszkodás kötő­dik. Becsüljük hát meg a búzakalásznak minden szemjét, leendő kenyerünket, mint Isten adományát! Egy búzakalászban, egy darab kenyér­ben rejtve van ég és föld, víz és tűz, ter­mészet és szellem, Isten és ember! Némethné Csubák Éva, BaktalórAnthAza A mariapocsi bazilika amyekaban A város kincse, bár csak „építészeti értéknek tekinthető”-ként említi a tájékoztató A máriapócsi bazilika „ár­nyékában”, a Kossuth téren szerényen húzódik meg a te­lepülés legrégibb műemlék épülete, a gótikus eredetű római katolikus templom. A Máriapócsról készült szintes tájékoztató „építészeti értéknek tekinthető”-ként említi. Váro­sunk középkori településmagját ez a templom jelöli ki. Az épü­let egyhajós, sokszögű záródás­sal ellátott, keletelt téglatemp­lom, a Szeplőtelen Szűz Mária tiszteletére szentelve. A templom gótikus eredetére utalnak első­sorban a templom szentélyének támpillérei. Ugyancsak gótikus nyomokat visel a templom szen­télye és déli, csúcsíves ablaka, a torony nyugati, elfalazott abla­kai, melyek eredeti kialakítása a 14. szd. első felére vall, valamint a templom északi falán 1980-ban feltárt, ún. köpenyes Mária-fres- kótöredék: főpapok, királyok és a hívek folyamodnak Máriához. A képek festője ugyanaz lehe­tett, mint aki az ófehértói Szent Erzsébet és a baktalórántházi ró­mai katolikus templom még fel­táratlan Golgota freskóját alkot­ta a XV században. A templomot a 18-19. században építették át mai formájára. A belső liturgi­kus tér kialakítását Kocsis Jó­zsef egri építész tervei szerint Kassa László plébános idejében végezték az 1980-as években. A szembenmiséző oltár (egy aján­dékozó kéz szimbolikája), az ambo, a papi ülőszékek, váro­sunk neves fafaragójának, Ju­hász Mihálynak az alkotásai. 1990-ben, a Szentatya máriapócsi látogatása előtt kívül a templom­tetőt műemlékpalával fedtük, rézcsatornával elláttuk, belül pedig újból fehérre festettük Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza c. könyvében Máriapócsról azt írja: 1328-ban István nevű papja a borsovai esperes, tehát rangos pap volt. A Monumenta Vaticana feljegyzései szerint 1332-35-ben az itteni Mária-templom papja And­rás. 1357-ben Máriapócsnak plé­bániája és vámja volt, mezővá­ros volt. 1597 körül a templom a reformátusok birtokába jutott. 1765 körül mindössze 39 volt a reformátusok lélekszáma, papjuk nem volt. A templom épen ma­radt felében időnként összegyűl­tek, de az ettől elzárt másik fe­le, ahol valaha a katolikusok szentélye volt, elhagyottá lett, romosodni kezdett. A katolikus hívek száma ugyanakkor már 182-re emelkedett. Madonna vászonra festve 1766-ban Eszterházi Károly eg­ri püspök kimutatta, hogy a ro­mos templom külseje és belseje arra vall, hogy eredetileg a ka­tolikusoké volt, ezért visszaad­ták a katolikusoknak. A templo­mot 1767-ben Sziltz István földes­úr helyreállította. A sekrestyét 1778-ban toldották hozzá. A régi katolikus papiak is visszakerült a katolikusok birtokába, és a ha­rangozó lakása lett. 1808-ban ki­sebb javítást végeztek a templo­mon. A templombelső hajójának déli falán található vászonra fes­tett Madonna-kegykép: a 150x94 cm-es, alján latin nyelvű szent­írási idézetekkel, késő barokk keretben, olajkép. A szentély dia­dalívén található egy 74x55 cm- es olajkép: Madonna a szentek­kel, a XIX. századból. 1910-ben a templomteret kőalapon, vas­rácskerítéssel vették körül, amelynek 14 oszlopába a kereszt- út 14 stációjának képét helyez­ték. Az első világháborúban a nagyobbik harangot 1917-ben, az orgona sípjait pedig 1918-ban ha­di célra leszerelték és elvitték. Az orgona fúj tatója is tönkre­ment a tető beázása miatt. 1927- ben Lauda János községi jegyző kezdeményezésére, főként a he­lyi értelmiség összefogásával, Cseh István egri orgonaépítő mester építette a mai orgonát. A templomtorony zsindelyte­tős tornya 1924-ben új formát és bádogfedést kapott négy zsalugá- ter ablakkal. A régi forma a fal felett négyszegletes fa és deszka építmény „hagyma” alakú volt. A toronyban két harang van: az 1845-ben öntött 80 kg-os, és az 1925-ben öntött 40 kilogrammos. Mindkettőt kézzel lehet megszó­laltatni. A kistemplomban min­den vasárnap és ünnepnap ne­gyed 10 órakor lehet római ka­tolikus szentmisén részt venni. Negyven éve hunyt el Balczó András lelkész Szarvason született 1907- ben. Édesapja vasúti pálya­munkás volt, házasságából tíz gyermek született. Korán elhalt és gyermekeit felesé­gének kellett nevelnie. Itcx |iTL A családfenntartó a 15 éves Judit lett, így a legkisebbik gyer­mek - András - taníttatását is ő vállalta. Szarvason érettségizett a gimnáziumban. Sopronban végzett az Evangélikus Teoló­gián. 1931-ben került segédlel­késznek Petőfi szülővárosában Kiskőrösre és 1933-ban Nyíregy­házára. 1934-ben a kondoro- si gyülekezet hívta meg lelké­szének. Ekkor megházasodott, feleségül vette Paulinyi Edit ta­nítónőt. 1940-ben a nyíregyházi gyüle­kezet hívta meg püspöki másod­lelkésznek Turóczy Zoltán püs­pök mellé. Ellátta mind a váro­si, mind a tanyai lelkészi mun­Balczó András kát. Iskolaszéki elnök lett az 58 tanítós tantestületnek. Turóczy Zoltán püspök ezt a világ legna­gyobb evangélikus tantestületé­nek nevezte. 1952-ben megszűnt nyíregyháza püspöki székhely lenni. Ekkor a gyülekezet szere­tett lelkipásztorát - Balczó And­rást - meghívta paróchus lelké­szének. Ezt a teendőt látta el a következő tíz évben. Negyven évvel ezelőtt - 1962. július 1-jén - meghalt, pedig még ötvenöt éves sem volt. Nyír­egyházán az Északi temetőben nyugszik, hívei közelében. Balczó András nevét az öt vi­lágrészben mindenütt ismerik. Fia, ifj. Balczó András húsz esz­tendőn keresztül tevékenykedett az öttusa sportban, olimpiai és sokszoros világbajnok öttusázó. Gyermekei közül az egyik lánya, Demcsákné Balczó Ildikó mindig Nyíregyházán dolgozott mérnök­ként. Jelenleg is a gyülekezet másodfelügyelője. Igen tevékeny munkát fejt ki a gyülekezet ér­dekében. Keresztény Élet az Erdélyben élőknek is Pünkösd óta az erdélyi olva­sók is rendszeresen megvásárol­hatják a Keresztény Életet, a val­lásos családok hetilapját. Az új­ság Magyarország egyik legis­mertebb egyházi lapja, amely ed­dig budapesti és miskolci szer­kesztőséggel működött. Mostantól a lap munkatársai a nagyváradi irodán keresztül is elérhetőek lesznek. A Keresztény Élet az egyetlen olyan egyházi hetilap, amely a rendszerváltás után indult. Olvasói elsősorban a katolikus templomokban jut­hatnak hozzá, de megvásárolha­tó a hírlapárusoknál is. Elsődle­ges célja a lelki élet segítése és az egyházi eseményekről való tu­dósítás. A vallásos írások mel­lett a család minden tagja talál benne magának érdekes, hasznos olvasnivalót: folytatásos család- regényt, tévé- és rádiójegyzetet, hívő színészek élettörténeteit, a gyerekek számára képregényt, s nem hiányzik belőle a humor és a rejtvény sem. A Budapesten tartott sajtótá­jékoztatón Czoborczy Bence fő- szerkesztő és dr. Rencsik István, a budapesti szerkesztőség veze­tője elmondták, hogy az elmúlt év során a Gyulafehérvári Egy­házmegyéről készítettek összeál­lítást, s ezt a számot tiszteletpél­dányként valamennyi erdélyi plébániának elküldték. Számtalan pozitív visszajelzést kaptak az atyáktól, s többen is javasolták, hogy a Keresztény Életet Erdélyben is kezdjék el terjeszteni. Ennek lehetősége most valósult meg. A jövőben a Keresztény Élet - a Duna Tele­vízióhoz hasonlóan - hídként szeretne szolgálni, amely össze­köti a mesterséges határokkal szétválasztott magyar nemzetet. Szeretnék minél jobban megis­mertetni olvasóikkal egymás éle­tét. Az erdélyi hívek bizonyára örömmel olvassák majd a ma­gyarországi friss híreket, s az anyaország olvasói is szívesen fogadják, hogy ezentúl több írás jelenik meg az erdélyi egyházme­gyék életéről. „Bízunk benne, hogy határok felett átívelő sajtó- apostolkodásunk kedves lesz a Jóisten előtt, akinek áldását kér­jük munkánkra” - mondta a lap főszerkesztője. Református családi tábor A Nyíregyháza Városi Református Egyházközség július 29.-augusztus 4. kö­zött rendezi meg gyülekeze­ti, családi táborát. A terv szerint 130-150 fő részvéte­lére számítanak, ehhez sze­retnének támogatást kérni. Az egyházközség célja a hátrányos helyzetűek illet­ve többgyermekes családok együtt táboroztatása. Pályázatokból sikerült nagyon kedvező részvételi díjat, illetve többeknek in­gyenes részvételt biztosíta­ni. Szeretnék apró meglepe­tésekkel, szerény ajándé­kokkal még emlékezeteseb­bé tenni ezt a hetet, ezért fordulnak mindenkihez, akinek módjában áll bármi­lyen segítséget, támogatást adni, s szíves köszönettel vesznek mindennemű segít­séget. Az intézményi támo­gatók nevét egy emléktár­gyon szeretnék megörökíte­ni, melyet minden résztve­vő megkap a táborzáráskor. Ennek elkészíttetése miatt is várják a mielőbbi visz- szajelzéseket Dani Miklós missziói gondnok címére: 4400 Nyíregyháza, Család u. 55. 3/9. Tel: 42/455-501, 30/498-5104. Körmenet Borbányán Holnap, június 30-án templom­búcsút tartanak a borbányai ró­mai katolikus templomban. A Szent Lászlóról elnevezett temp­lom búcsúján - ha az időjárás megengedi - körmenet is lesz. A márlapócsi római katolikus templom

Next

/
Oldalképek
Tartalom