Kelet-Magyarország, 2002. június (62. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-25 / 146. szám

2002. június 25., kedd Keleti Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 A nyugdíjról Kihelyezett ügyfélszolgá­latot tart a megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság június 27-én, csütörtökön Mátészalkán 9-13 óráig a Városi Mű­velődési Központban, Kisvárdán pedig a Családsegítő Szolgálat épületében. Bezár a levéltár Július 15-27-éig zár­va lesz a megyei levéltár, a kutató- és ügyfélszolgálat szünetel. 0 Csoportgyűlés A Mozgáskorlátozottak Megyei Egyesülete Gávavencsellőn és térségében élő tagtársainak csoportgyű­lést tart június 25-én 10 órától a gávai művelődési házban. NÉZŐPONT Nyissák CSERVENYÁK KATALIN r rád it Vilma beengedte. Igaz, döröm­bölnie kellett, de végül ajtót nyitott. Nem így a biztonsági őrök. Nem érdekelte őket se belépőkártya, se meghívó, csak a pa­rancsot ismételgették: nem engedhetnek be senkit. Ha valamiféle titkos tanácskozásról lett volna szó, nem izgat a dolog. Csak­hogy amiről én most beszélnék, a Nyír­egyházi Főiskola szombati diplomaosztó­ja. Kezdhetném azzal, hogy nincs olyan hely a városban, ahol egy ekkora tömeget vonzó rendezvényt le lehetne bonyolítani úgy, hogy minden résztvevő (de legalább a többség) hallja is, lássa is azt, amiért el­jött. Mondjuk, hallja, amikor a gyereke neve elhangzik, lássa, amikor büszkén végighalad a tribünig, hogy átvegye dip­lomáját, eddigi tanulmányai megérdemelt gyümölcsét... Ehelyett, aki a lelátóra már nem fért, se nem látott, se nem hallott semmit. Csak bolyongott reményvesztet­ten körbe-körbe a folyosón. Az eseményről minden évben első ol­dalon, vezető hírben tájékoztat a sajtó, hiszen a diplomaosztó - túlzás nélkül - az egész megye ünnepe. Érthető tehát, ha újságok, televíziók kiküldött (meghívott!) tudósítói, fotóriporterek, operatőrök sze­rettek volna felvételeket készíteni a szom­bati eseményről, lehetőleg olyanokat, amelyeken a boldog fiatalok arca is lát­szik... Egyik kollégámat karjánál fogva ve­zették ki a küzdőtérről a biztonságiak, a másikat be sem engedték, míg a harma­dik érvelését olyan arccal hallgatták vé­gig, mintha hottentottául beszélne. Tilos - ismételgették, orrunk előtt becsukosgatva az ajtót, s ugyanezt válaszolták annak a néhány könyörgő szülőnek is, aki szerette volna - mert miért is ne tehetné meg?! - megörökíteni gyermeke életének eme je­les eseményét egy fényképfelvételen. Az ünnepeiteket azonban úgy őrizték, mint a rabokat. Ajtón egy lélek se ki, se be. Álltam ott, s az ünnepi beszédben né­hány perccel ezelőtt elhangzott mondat ju­tott eszembe: ez az a nap, amikor a frissen végzett fiatalok előtt kitárul az ajtó. Csak nem ezek... Balaton Hol él ember! Főszezonban magyar ko­csiba? Rajz: Ferter János A megyei juhászat 170 ezres létszámát tekintve előkelő helyet foglal el az országban Galambos Béla Nyíregyháza, Butyka (KM) - Második alkalommal ren­deztek regionális juhásztalál­kozót a minap Nyíregyháza mellett Butykán egy évszáza­dos fűzfákkal ékesített, ha­misítatlan nyírségi réten. Az idei juhászjuniális prog­ramjai bővültek az előző évhez képest. Hogy sikerült színvona­lasat „alkotni” a szervezőknek, mi sem bizonyítja jobban, hogy egy 11 óra után jött zápor nem tudta kedvét szegni a remekül szórakozó, nagy számú résztve­vőnek. Mazák István, a butykai regio­nális juhásztalálkozó szervezője szabódik a szabolcsi juhászok tiszteletbeli vezetője titulus hal­latán: Táj védő juhnyájak- Én is csak az egyik szabol­csi juhász vagyok. Igaz, viszony­lag a nagyobbak közzé tartozom. Ezért is döntöttem úgy még ta­valy, hogy megpróbálok szervez­ni a környék juhászainak min­den évben egy olyan rendez­vényt, ahol ismerkedhetnek, ki­kapcsolódhatnak, de a problé­máikat is megbeszélhetik egy­mással illetve olyan személyek­kel, akik esetleg segíthetnek a bajokat orvosolni is. ..............................................................» A juhászat jövedelme­zősége nem a legjobb Mazák István W ............................ A megyei juhászat létszámát tekintve előkelő helyet foglal el az országban. Hol a második, hol harmadik helyen állunk a 170 ezer körül mozgó anyajuh-állo­mányunkkal.- Ennek a tekintélyes állo­mánynak a nagy része Nyíregy­háza környékén koncentrálódik. Viszont nagyon üdvös lenne, ha a megye más részein - Szatmár- ban, Beregben - az elhagyott le­gelőkön is juhászatok jönnének létre - vélekedik Mazák István, aki környezetvédelmi szempon­tokat is felhoz a juhágazat fej­lesztésének indoklására. - Azzal, hogy ha a megye más részein a jelenleg elgazosodott legelők is benépesülnének legelő juhnyá- jakkal, egyszerre több probléma megoldásán is segíteni lehetne. Idillikus nyírségi táj volt a butykai juhásztalálkozó helyszíne Egyrészt foglalkoztatás bővülést is jelentenének a megfelelő mé­retű 150-300-as juhászatok. Más­részt a környezetvédelembe is alaposan besegítene azzal, hogy az elhanyagolt legelőket rendben tartaná, ezáltal a tájat segítene turisztikai szempontból is. A villanypásztoré a jövő?- Sajnos a juhászat jövedelme­zősége nem a legjobb, ezért az­tán nem túlságosan nagy lelke­sedéssel fognak juhászkodáshoz az emberek, folytatja a butykai juhász. - Évek óta vüágpiaci ver­senyhelyzetben tudja a juhászat két klasszikus termékét a bá­rányt és a gyapjút értékesíteni. Azokkal a közös piaci juhtartók- kal kell felvennünk a versenyt, amelyek 3, vagy inkább 5-szörös anyajuh-támogatást kapnak, mint mi magyarok. A másik probléma véleményem szerint az, hogy a legelőterületek és a juhállományok tulajdonosi szem­pontból elváltak egymástól, va­lamilyen megoldás kellene rá, hogy a legelők juhász kézbe ke­rülhessenek. Egy harmadik meg­oldandó kérdést a fiatalabb ge­neráció által felvetődő új igény formálja. Nevezetesen, hogy a hagyományos „a határt seprege- tő” , egész nap a nyájat őrző juh- tartási módot egyre inkább fel kellene váltsa a karámos-villany- pásztoros, szakaszos legeltetés. Ennek „csupán” a pénzügyi-for­rás igényét kellene megteremte­ni. A juhásztalálkozón természe­tesen ott volt, még hogy ott volt, de intézkedett, zsűrizett, juhá­szokkal beszélgetett, és persze a sajtónak nyilatkozott a Juh Ter­méktanács országos elnöke is. Dr. Jávor András az ágazat hely­zetére, ez évi piaci kilátásaira vonatkozó kérdésünkre válaszol­va a következőket mondta:- A hazai anyajuhállomány létszámából, valamint az ala­csony bárányszaporulatból adó­dóan az évente megtermelt áru- mennyiség kevés, ami az ágazat eredményességét - piaci súlyán keresztül - negatív irányban be­folyásolja. A termelési eredmé­nyek növekedésére 2002. évben sem lehet számítani. A létszám alakulását inkább a csökkenés, mint a létszámnövekedés fogja jellemezni az év folyamán. Erre utalnak azok a nyilatkozatok, melyeket a terméktanács tagság­gal járó bejelentések, kilépések kapcsán tapasztalunk. Tendencia a kisebb létszámú juhászatok fel­számolása, melynek következté­ben - a korábbi nagyüzemi juhá­szatok felszámolásával ellentétes irányúan - bizonyos fokú kon­centráció körvonalai bontakoz­nak ki. Fotó: Galambos Béla A juh termékei közül ma az élő vágójuh és a juhhús az a ter­mék, aminek még van jelene és jövője is látszik. A több évtize­den keresztül kialakult hízlalási technológia segítségével az ex­portértékesítésre szánt egyede- ket a piac igényének megfelelő minőségben lehet előállítani. Je­lenleg a legnagyobb felvevő piac az Európai Unió, ezen belül is Olaszország. Az exportra értéke­síthető áru mennyisége behatá­rolt. A kontingenst minden év­re az EU határozza meg, s ameny- nyit leoszt, az vámmentesen ér­tékesíthető. A ma fellelhető pia­ci lehetőségek közül, az árat is figyelembe véve az Olaszország­ba irányuló export a legmegfe­lelőbb. Áremelkedés karácsonyra Összességében elmondható, hogy a juhlétszám előrelátható­lag nem emelkedik, sőt inkább csökkenés várható. Bár bizonyos fokú koncentráció kezdődött el, a termelési eredmények látvá­nyos növekedésére egyelőre nem lehet számítani. Tény, hogy az exportkontin­genst egyelőre csupán 60 száza­lékban tudjuk kihasználni. Az el­ső öt hónapra jellemző árak lát­ványos mértékben növekedni nem fognak, esetleg karácsony­ra némileg emelkedhetnek. Vidám juhászokkal komoly dolgokról MEGKÉRDEZTÜK: HOGY VISELI A KÁNIKULÁT? F iatal vagyok még, így könnyebben elvise­lem a hőséget, mint mondjuk egy idősebb ember. Öt éve dolgozom a Nyíregyháza 1-es pos­tán kézbesítőként. A bel­város a területem, itt kevesebb (napi öt-hat) kilométer jut rám, vi­szont több a címhely, mint a külterületeken. Reggel fél héttől délután háromig dolgozom. Oly­kor veszek egy-egy üdítőt, de sokan meg is kínálnak. Sípos József, EGYESÍTETT KÉZBESÍTŐ M ost valóban nagyon meleg van, ilyenkor legjobb a lefüggönyözött, hűvös szobában. Szeren­csére kertes házban lakunk, a Debreceni úton. Ügyintézés miatt buszoztunk fel a városba. A hároméves kisfiam, Máté nem nyűgös, bár gyakran megszomjazik. Sok ásványvizet iszom én is, mert a pociban már ott a kistestvér. E kánikulát nehezen viselem. Dandócziné Szmolár Judit, KISMAMA H atározottan jobban szeretem a meleget, mint a hideget. A telet nagyon nem csípem. Igaz, ez a mostani forró­ság már nekem is sok egy kicsit, az autóban felfő az ember feje. Itt a Jókai téren meg sehol egy árnyék, az aszfalt­tenger nyomja a mele­get. Látja, úgy hűtőzte- tem az autót, hogy min­den ajtó sarokig nyitva, még a hátsó is. A nagy melegben kevesebb az utas is. Dávida Rudolf, taxis M it mondjak, hát nem fázunk itt a fő­zőüst mellett, ahol na­ponta 320 adag ebédet készítünk el. Több mint negyven fok a hőség, de nekem ez a munkám, ezt kell csinálni. Aztán, amikor hazamegyek, ott­hon folytatódik a vacso­rakészítéssel. A panel­ben ilyenkor nagyon ne­héz az élet, még szerencse, hogy a hét végeket a nagyszállási kertünkben tölthetjük. Ott a jó! Erdei Sándorné, szakácsnő L assan hatvan leszek. Korábban nem okozott nekem a kániku­la problémát, de az idő előrehaladtával egyre inkább gond a hőség és a szél. De csi­nálni kell, merthogy a muszáj nagy úr! A mű­szak, az egész napos benzingőz után, amikor otthon a kertben teszek- veszek egy kicsit, ott ér­zem csak, mennyivel más a két levegő közötti különbség. Nekem nagy adomány a kert! Márton István, parkolóőr

Next

/
Oldalképek
Tartalom