Kelet-Magyarország, 2002. június (62. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-19 / 141. szám
2002. június 19., szerda HÁTTÉR / 3 HÍREK 0 Gyermektábor A nyíregyházi Kender- kóc Alapítvány napközis tábort szervez június 24-től két turnusban a sóstói Park Szálló területén. Érdeklődés Ágoston Ildikónál a 06-20-3261015-ös telefonon. 0 Üdülés Gyulán Szeptember 9-15. között újra pihenhetnek nyugdíjasok Gyulán a Megyei Nyugdíjas Szövetség jóvoltából. Jelentkezni június 27-én 10-12 óra között lehet a szervezet irodájában (Hősök tere 9. fsz. 5, 42/414-146). 0 Templomkoncert A Nyíregyháza-Sóstó Milleniumi Református Templomban június 22-én, szombaton 18 órától a debreceni Liszt Ferenc Művészeti Főiskola hallgatói adnak koncertet. nézőpont Színt váltani emberi dolog? CSERVENYÁK KATALIN Tisztelem azokat, akik belátják, ha tévedtek, akiket érvekkel meg lehet győzni, akik hajlandók megváltoztatni korábbi véleményüket. Persze úgy, hogy attól még nem adták fel önmagukat, elveiket. Nem sokra tartom viszont azokat, akik olyan játszi könnyedséggel váltogatják poltikai nézeteiket, mint utcalány a partnereit. Persze, mint ahogy az örömlány, a hit(el)ét vesztett politikus sem ingyen adja fel korábbi nézeteit, amelyekhez amúgy korábban sziklaszilárdan ragaszkodni látszott. Valamit mindig kér érte, az ár leginkább attól függ, mennyire fontos a szavazata, avagy nem szavazata. Lehet, csak egy icipici bizottsági tagság lesz belőle, jobb esetben „kipöröghet" komoly vezetői poszt. A közelmúltban egy megyénkbeli politikus (aki már nem az első színeváltozásán esett át) épp egy igazgatói széket szemelt ki magának. Az sem zavarta, hogy a hely éppen foglalt. Úgy vélte: egy szék nemcsak arravaló, hogy beleüljenek, fel is lehet abból állni. Bár nem sokon múlott, mégsem sikerült a székfoglaló. Valószínűleg vagy annyira nem volt fontos maga a figura, vagy túl nagy lett volna a por, amit felkavar. Az illető, amikor megkérdezték, vajon mi okozta nézeteinek újabb, „homlokegyenest történő fordu- latját", cirkalmas, filozofikus mondatokkal indokolt, lényege viszont az volt: megvilágosodott. Nocsak! En meg azt várom, hogy végre ránk virradjon. Nem tudom miért, de azt remélem, csak eljön az idő, amikor az előmenetelben az számít majd, ki menynyire érti, műveli a szakmáját, s nem az, mennyire ügyesen tudja meglovagolni az uralkodó szélirányt. Még akkor is reménykedem, ha tudom, sokkal könnyebben kezelhető, formálható a puhább „csontozató", mint az egyenes gerincű ember, aki nem átallja a rációt előtérbe helyezni. Előbbit csak jól meg kell fizetni, míg utóbbinak nem tudsz annyi pénzt adni, hogy ne figyelmeztessen, ha butaságot csinálsz... Féltékenység Rajz: Ferter János Kakasok helyett kormoránok ébresztettek Karbidágyúval és motorcsónakkal riogatják a védett, ám kárt okozó kárókatonákat Örökké eszik, elnyel minden halat, ami lefér a torkán Fotó: internet Ladányi Tóth Lajos Nagykálló (KM) - Lövések dörrentek a harangodi hajnalban. Szívesen fordultak volna a másik oldalukra az addig békésen szunyókáló ott lakók, de az ütemes kar- bidágyúzás kiverte az álmot a szemükből. Ez derült ki a harangodi víztározó közelében élő Márton Tibor panaszából, akiből dőlt a szó:- Három héten keresztül erre keltünk nap mint nap hajnali ötkor! A halastótól közel kétszáz méterre vannak a lakóházak, és becsléseim szerint két-háromezer ember nyugalmát zavarta az automatára állított karbidágyú zaja. Ez az állapot tarthatatlan! Miért kell ezt a durranássorozatot egész nap hallgatnunk? - kérdezte dohogva a nagykállói lakos, aki megemlítette, hogy felháborodásuknak írásos nyomot hagyva aláírásokat gyűjtöttek. Világméretű probléma- Tudunk a problémáról, már csak azért is, mert lakóként én is személyesen érintett vagyok - jegyezte meg Boros Zsolt önkormányzati ügyintéző. - Aláírás- gyűjtő ív nem érkezett hozzánk, viszont utánanéztünk a jogszabályoknak, és felvettük a kapcsolatot az illetékesekkel. Az egyértelmű, hogy szabálysértési eljárást nem indíthatunk, mivel a csendháborítás ellen csak a belterületen lehet fellépni, és az említett tó a külterülethez tartozik. Az „össztűz” alatt álló állóvíz a Szabolcsi Halászati Kft. kezelésében van, ahol úgy tartják: őket is meg kell érteni, hiszen a halállományukat igencsak megritkítják a kárókatonák, és ezt nem nézhetik ölbe tett kezekkel.- Probán-bután gázzal működő gázriasztó-készülékkel próbáltuk elhessegetni a madarakat, akik lakmároznak a kétnyaras pontyainkból. Egy hete felfüggesztettük ezt a fajta riasztást, azóta motorcsónakkal zavarjuk el a kormoránokat. Öt órától sötétedésig mindez sok pénzt emészt fel. Patthelyzetről van szó, hiszen a madár védett, viszont nekünk komoly kárt okoz - bizonygatta Radóczi János ügyvezető. Gazdasági érdeket sért A probléma korántsem a harangodi víztározó sajátja. Ráadásul nem csak országos méreteket öltött, hanem nemzetközi konferenciákat is rendeztek a kormoránokkal szembeni hatékony fellépés reményében.- A két-három évtizede még veszélyeztetett fajnál látványosan megnövekedett az állomány, főleg Skandináviában és Észak- Amerikában jöttek létre nagy telepek. Tudomásom szerint, ahol gazdasági érdekeket sért a kormoránok jelenléte, halfogyasztása, a megfelelő engedély birtokában lőhetők a kárt okozó madarak - említette dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Főiskola környezet- tudományi tanszékének főiskolai tanára. A nyomozás szálai a terület természetvédelmi felügyelőjéhez, a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz vezettek, ahol megerősítették a „lőhetőség” tényét.- Esetileg vizsgáljuk a hozzánk írásban eljuttatott kérelmeket. Amennyiben a felvetés megalapozott, kedvezően bíráljuk el. A riasztáshoz és a gyérítéshez egyaránt engedélyt kell kérni tőlünk, a gyérítést csakis hivatásos vadászokkal lehet elvégeztetni, ehhez pedig a területileg illetékes FM-hivatal jóváhagyása is szükséges - ecsetelte Haj- duné Víg Katalin hatósági osztályvezető, akinek a szavait kiegészítette munkatársa, Borbély Péter halászati, vadászati felügyelő:- A 13/2001-es KÖM-rendelet 6. számú mellékletében szerepel az a kitétel, hogy többek között a kárókatonát is védett fajként kell kezelni. Indokolt alkalommal viszont a gyérítés, a lőfegyverrel történő riasztás, kilövés engedélyezhető. A szóban forgó faj hasonlít a kiskárókatonára, amelyet a kihalás veszélyeztet, a különbséget csakis képzett szakemberek veszik észre. A hajsza folytatódik Karbidágyú, motorcsónak, gázriasztó-készülék... A kormoránok elleni hajsza folytatódik, a különböző aspektusból megszólalók szavaiból kitűnik, hogy valakinek mindenképpen sérül az érdeke, csakis kellő körültekintéssel lehet megtalálni a megoldást. Még mielőtt a kárókatonák hadserege „bekeményítene”... Kárókatona, ^íkormorán A gödényalkatúak rendjének kárókatonafélék családjába tartozó madárnem.(Pha- lacrocorax carbo) Nálunk leginkább előforduló faja a récénél nagyobb, hosszú nyakú és csőrű madár. Tollazata fekete, kitartóan úszik és bukik. Kizárólag halakkal táplálkozik, napi fogyasztása egy kiló körül van. Halgazdasági szempontból rendkívül káros vonuló madár. Meszes ürülékével egész erdőket képes kiirtani. (Forrás: Új Magyar Lexikon.) A tollas szörny vizeink sáskája A téma aktualitását jelzi, hogy a Sporthorgász májusi számában kétoldalas cikk foglalkozik „vizeink sáskájával”. A szerző (Sz. Z.) bevezetőjében megjegyzi: A ránk közös ügyekben annyira jellemző nemtörődömség miatt ez a tollas szörny nyugodtan lepusztíthatja vizeinket, senki nem tesz ellene semmit. A kárókatona örökké eszik, elnyel minden halat, ami lefér a torkán. Képes vizeket üresre enni. Horgas csőrével rengeteg halat megsebez, melyek nagy része később elpusztul. A fiatal, 1-4 éves egyedek tömeges felfalásával elöregíti a halállományt, így az képtelen reprodukálni önmagát, és egyszerűen kihalnak a vízből. Egy kormorán évente 300 kiló halat fogyaszt el, melynek értéke 60-100 ezer forint. Bővülő személyforgalom a magyar-ukrán határszakaszon Nyíregyháza (KSH-Szabó Sándorné) - Szabolcs-Szatmár- Bereg megye határátkelőhelyei 2002 első negyedévében egy millió 660 ezer fős személyforgalmat bonyolítottak le, az előző év azonos időszakánál 6 százalékkal többet. A román szakaszon 18 százalékkal visszaesett, az ukrán határszakaszon - ahol a forgalom 83 százaléka realizálódott - több mint 13 százalékkal bővült a forgalom. A külföldi személyforgalom az egy évvel korábbinál egy százalékkal (mintegy 18 ezerrel) kevesebb, a belföldi 59 százalékkal (118 ezerrel) több volt. A megyei határátkelőhelyek utasforgalmának 81 százaléka a külföldiek be- és kilépéseiből adódott. Az öt legforgalmasabb átkelőhely közül forgalomélénkülést a záhonyi (39 ezer fős), a barabási (25 ezer fős) és a beregsurányi (134 ezer fős) átkelőhelyeken regisztráltak. A csengersimai és a tiszabecsi átkelőhelyeken csökkent a forgalom. Említésre érdemes, hogy Nyíregyháza légikikötője az előző év azonos időszakához képest megkétszerezte személyforgalmát. A légi határátkelőhelyet igénybe vevő 64 fő egy kivételével külföldi állampolgár volt. ÉLETKÉPEK A kalász hatalma Törő István Vilmos bámulja a sárguló árpatáblát. A selymesen hullámzó kalászok, ahogy megle- gyinti őket a szél felemelkednek, s szinte egyenként mutatkoznak be. Kicsit ványadtak, némelyiket a gaz is túlnövi, mégis nagy szeretettel gondol rájuk. A nagy focimeccsek szünetében, amikor sört iszik eszébe sem jut az árpa, melyből készítik. Inkább a gyerekkori nyarak, aratások, cséplések, s az iskolaudvar, ahol rongylabdával, majd pöttyös gumilabdával, végül fűzős bőrfocival ütötték el a szünidőt. Vilmos készül az aratásra. Ez a tábla csak négy hektár, mégis tudja milyen sok gondot jelent. A szélein lévő gazokat már lekaszálta, teljes virágzásban a pipacsot, közészúrkált az aszat- nak, a kék búzavirág, a rózsaszín konkoly meg hadd virítson. Vilmos mindig az új kalásznak hisz, az biztosítja a kenyeret, belőle lesz takarmány, s vetőmag az élet megindításához. Mennyi nehéz napot élt meg, amíg Péter-Pálhoz eljutott. A száraz őszön nehéz kelést, kemény téli fagyokat, esőtlen, szelektől harsogó tavaszt. Most íme, itt van, erre kell építeni. A kalász hatalma mindenható. Azon szurkol, hogy el ne verje a jég, ledöntse a vihar, s mielőbb magtárba kerüljön. Hogy onnan hova, azt jó lenne tudni. ígéretek vannak felvásárlásra, szállításra. De ígéret már annyi volt, s ő bizalmat szavazott mindig. Vilmos begyalogol a térdig érő táblába, lecsíp néhány kalászt, s viszi haza, hogy majd a focimeccs alatt elmorzsolgat- ja. Sopánkodik, hogy e nagy világeseménytől mily messze vagyunk, pedig valamikor hogy megmutattuk az egész világnak... Ő most is megmutatja, ahogy tudja, ezekkel a kalászokkal. Mert elszállnak a percek, lejátsszák az összes meccset, bajnokot is avatnak. Mint ahogy ő is avat felnevelt reménységével, a kalászokkal. A kalász hatalma mindenható, s talán a legnagyobb. Ötven éve együtt A napokban ünnepelték aranylakodalmukat Nyírtelek-Beleg- rádon Treszkai Ferenc és neje, Tóth Mária. A házaspárt a neves évforduló alkalmából családtagok és rokonok köszöntötték Fotó: amatőr
