Kelet-Magyarország, 2002. május (62. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-25 / 120. szám

2002. május 25., szombat KeJet^rMagíyaror«zág HÉTVÉGE / 8 A nyilvánosságot keresik A Barzó Endre Művészeti Társa- ság a közelmúltban alakult, s azóta több kezdeményezésükkel is felhívták magukra a figyelmet. A csoportot nem feltétlenül a művészi törekvések azo­nossága köti össze, sokkal inkább a nyilvánosság markáns keresése. Az al­kotók között festők, szobrászok, grafi­kusok egyaránt megtalálhatók. A mos­tani válogatás három festő egy-egy munkáját mutatja be. Madarassy György: Tavasz II. Takácsné Bartha Éva: Idő Tarr János: Holt Szamos Elek Emil felvételei Faludy György Ballada a parlamenthez Most, hogy a bitó árnyékában állok, Persze: nem nékem állna a deres, Nem - a fejemben még több szalma lenne, Búcsú: Nem: látjátok, nem hiába firkálok, a parlament eszéhez apellálok. Mert jogában áll minden féregnek, dögnek védekezni, ha életére törnek, a kutya vonít, a kígyó sziszeg, a farkas üvölt, s ebben a hideg, tetves ketrecben, ahova bezártak: csak én, csak én fogjam be a pofámat? ha úr lehetnék, vagy gazdag nemes, de mivelhogy szegény bitang vagyok, a vallatásnál csak pofont kapok, s most, hogy még hozzá kínpadra ítéltek ha hegyes szögekkel a húsomba tépnek, ha olajba főznek, ha négyrétre vágnak: most is, most is fogjam be a pofámat? mint amennyi szalma nőtt már eddig benne, ha most a parlament elé nem állnék, s végső lehelletig nem protestálnék, hogy ártatlan vagyok ­s ha siralomházba zárnak, s a bitó alatt a martalócok várnak, mig a szuronyok merev négyszögben állnak, hát még akkor is fogjam be a pofámat? mert ha ezt a verset ki nem gondolom, fölöttem folyna már régen az árok, s csalán nőtt volna már a gyomromon. Ezért, ha a zsaruk a nyakadra hágnak, az urak előtt ne fogd be a pofádat. II. János Pál, Kubaszov és a daliás idők A főépítésvezető 44 éve a vb és az olimpia megrendezését is elképzelhetőnek tartotta Ladányi Tóth Lajos Nyíregyháza szívében lük­tető élet színtere a stadion. Két hónap múlva adják át a láthatóan magasodó új részt, ez a legjelentősebb beruházás a létesítmény negyvennégy éves, eseményekben, rendez­vényekben, sztorikban bővel­kedő története során. Azok voltak a daliás idők!... 1958. július 27-ére, az avató szer­tartás napjára egységesen tízfo­rintos jegyeket bocsátottak ki, amelyet minden járás székhe­lyén, illetve Nyíregyházán, a Kos­suth téri trafiknál és a Zrínyi Ilo­na utcai sport- és játékboltban szerezhették be az érdeklődők. Különjáratokat, üdülővonatokat indított az IBUSZ: például Kisvár- dáról (Dombrádon át) 28 forin­tért, Szamoskérről (Fehérgyar­mat Kocsord, Mátészalka, Jármi és Őr érintésével) 42 forint fejé­ben, vagy éppen Nyírtétről (Ra- mocsaházán, Baktalórántházán keresztül), cserébe 28 forintért. Telt ház a SZÚR-on A „sörjáratra” is gondot fordí­tottak: a Tölgyes csárda a stadi­on és az erdei kitérőnél lévő ét­terem közötti útvonalon összesen hét állomást, „folyékony kenye­ret, árpanektárt és komlódzsúzt” árusító helyet állított fel, a sta­dionban pedig negyven asztallal sörbüfét nyitottak. Bakai Ferenc főépítésvezető lel­kesedése határtalan volt: - El kell mondani a megye sportszerető közönségének, hogy ha Magyar- ország kapná meg a világbajnok­ság vagy az olimpia megrendezé­sének jogát, itt is játszhatnának a csapatok, hisz kitűnőbb vidéki pályát hazánkban nem ismerünk - hangsúlyozandó, hogy 1958-at írtunk eme szavak elhangzása­kor... A stadionrekonstrukciós program nyíregyházi beteljesülé­sével új korszak kezdődik a vá­rosi stadion életében. Bár auto­matikusan a sportprogramok sej- lenek fel a múlt ködéből a név hallatán, dőreség lenne csupán a mozgáskultúra színhelyének fel­tüntetni a létesítményt. Helyi szinten monumentális rendez­vénynek minősült II. János Pál pápa látogatása, és a zuhogó esőben közel húszezren szorong­tak a stadionban azért, hogy kö­szönthessék az űrből érkezett Valerij Kubaszovot és társát, a gyulaházi Farkas Bertalant. Bene is benézett Hajdanában nemcsak a Népsta­dion közönségét lelkesítette a Szí­nész-Újságíró Rangadó, a SZÚR a nyíregyháziakat is elragadtat­ta. A mai mércével különösnek értékelhető, hogy 1974-ben (a ko­rabeli, érthetően túlzó krónikák szerint...) húszezren tapsoltak az alkalmi futballisták mérkőzésé­nek. A színészek sorait Kovács, Kiss, Horváth, Beszterczey, Cs. Né­meth, Komlós, Szirtes, Juhász J., Kajái, Juhász G„ Suka és Füzessy erősítette, míg a zsurnalisztáknál Sándor, Gannai, Borbély, Görner, Kopeczky, Bokodi, Németh P., Ko­vács Gy., Boskovics, Módos, Dro­gos, Angyal dr„ Sefcsik Póda, Majchrovics és Pongrácz kapott játéklehetőséget. A színészek úgy nyertek 7-6-ra, hogy a győzelmet érő gólt Szirtes Ádám produkál­ta. Négy évvel később rendeztek itt döntetlenre végződött ma­gyar-szovjet UEFA-selejtezőt, és otthont adott a stadion a 17. úttörőolimpiának, valamint az If­júsági Barátság Versenynek is. Az úttörők nagyszabású sereg­szemléje előtt nem volt öltöző, szükségmegoldásként a gyakorló- pálya melletti kerítésre aggatták a verenyzők a holmijaikat. Öt számban született nyíregyházi aranyérem: tájfutásban Oláh Katalin egyéniben, majd Oláh György, Csontó László és Szakács Tímea társaságában csapatban állhatott a dobogó tetejére, a lab­dajátékok megyeszékhelyi képvi­selői közül a 4-es iskola kézilab- das lányai Hadobásné Alexa Ve­ra vezetésével, fiú focistái Tóth János irányításával, továbbá a 2- es gyakorló fiú kosarasai az Elek Tamás, Sallai József duó bábás­kodásával nőtték ki magukat az országos mezőnyből. 1979 szeptemberében a Magyar- ország-Csehszlovákia barátságos labdarúgó-mérkőzésen búcsúzott a címeres meztől Bene Ferenc. A telt házas, 2-1-es hazai győzelem­mel végződött találkozó előtt az Épszer kicsinosította az öltözőket és az ehhez kapcsolódó helyisége­ket, a SZÁÉV a játékoskijáró fe­lett épített ötszáz férőhelyes mo­bil lelátót, pótolták a kapu mö­gött hiányzó faülőhelyeket, az eredményjelző tábla pedig végle­ges helyére került. Anyagias vi­lágunkban nem árt felidézni: a felnőttek ötvenkét, a nebulók, a katonák és a nyugdíjasok pedig tizenhat forint fejében láthatták az „aranylábúakat”. A gyarapításnak, a megújulás­nak rendszerint egy rendezvény szolgáltatta az apropóját. Az 1995- ös Helia-D XIII. ifjúsági atlétikai Európa-bajnokságra vadonatúj lett a rekortán, a magyar-litván futballmeccs bevételéből felújítot­ták az öltözőket, kicserélték a legelkorhadtabb fapadokat, a lab­darúgó NB I. négy évvel ezelőtti rajtjára pedig lefedték a C-tri- bünt. Nem lehet elvenni Az Ifjúsági és Sportminisztéri­um a Magyar Labdarúgó Liga ál­tal kidolgozott fejlesztési javas­lata alapján kategóriákba sorol­ta a rekonstrukciós programban érintett stadionokat. A nyíregy­házi a „C”-minősítést kapta, a be­ruházás értékét pedig 555 millió forintban határozták meg. Az épí­tési engedélyt Kulcsár Attila ter­vei után hagyták jóvá, írták alá. A rutinpálya felőli résznél kibon­tották a százméteres részt, a nyolcvanméteres építési területen díszeleg a háromszintes klubház. A stadiont üzemeltető Nyírsuli Kht. ügyvezető igazgatója, Bartha László szerint a 2002/2003-as lab­darúgó-bajnokság rajtjára már birtokba lehet venni a most még magasodó, de a átadásig hátra lévő két hónapban tervszerűen beépítendő, kicsinosítandó részt. Az országos programban sok he­lyen még csak ezután láthatnak hozzá a munkálatokhoz, ezt az újítást már nem lehet elvenni a szabolcsi megyeszékhelytől... Komfortosabb kiszolgálás A tervek szerint július vé­gén záruló nyíregyházi stadi­onrekonstrukciós program előtt az illetékesek megfogal­mazták a beruházás célját. Eszerint a nézők és a játéko­sok komfortosabb kiszolgálá­sára és az utánpótlás-nevelés feltételeinek javítására töre­kednek. A magas színvonalú szponzori páholyokat a labda­rúgás finanszírozásának előse­gítése érdekében valósítják meg. A hét hónapos munkafo­lyamat után már négyezer fe­dett férőhellyel bír a stadion. Utána a futballcsapaton és a szervezőkön a sor: minőségi eredményekkel és rendezvé­nyekkel kell megörvendeztet­ni a vadonatúj részen helyet foglalókat A focirajtra kész lesz a monstre, új lelátó Balázs Attila felvétele Nevezetességeink A Korona Szálló és vendéglő 1895-ben készült. Alpár Ignác nyíregyházi épületei közül a legkésőbbi. Minthogy 1888- ban a Nagyvendéglő leégett, a feltörő megyeszékhelynek szüksége volt egy reprezenta­tív szállodára és étteremre. A felavatáskor rendezett bál is emlékezetes lett, mert ek­kor gyűlt ki először Nyíregy­házán - ha csak ideiglenesen is - a villanyvilágítás. A megnyitás óta többször átala­kult, volt, amikor eleven tár­sasági élet zajlott benne, az­tán lecsendesedett. Mai szere­pét, rendeltetését még kere­sik a tulajdonosok Elek Emil felvétele f l A látványos tervek hamarosan valóra válnak km illusztráció

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom