Kelet-Magyarország, 2002. május (62. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-22 / 117. szám

2002. május 22. szerda EURÓPA /8 0 Bankkölcsön privatizációhoz Az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 150 millió dolláros kölcsönt nyújt a román állami olajvállalat, a Petrom SN privatizációjának előkészítéséhez. Szabó István Mátészalkán élő Fidesz-honatya szemé­lyében egy Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei képvise­lő foglal helyet az újjává­lasztott országgyűlés Euró­pai integrációs ügyek bizottságában. Az előző ciklusban is a bizottság tagja volt. 0 Bevándorlás az EU-ba Tony Blair brit kormányfő hétfőn szorgalmazta az Eu­rópai Unió soros elnöki tisztét betöltő Spanyolország miniszterelnökétől az ELI közös bevándorlási politikájának újbóli napirendre tűzését az unió soron követ­kező, sevillai csúcstalálkozóján. Eurorégiós tanácsülés Egerben Eger (KM) - A Kárpátok Eurorégió Tanácsának májusi ülésén, amelyet Egerben tartottak, áttekintették az eddig végzett munkát, az eredménye­ket, és azokat értékelve a reform szükségességéről döntöttek. László Brigitta ügyvezető igazgató el­mondta: a reform előkészítésével egy mun­kacsoportot bíztak meg, melynek minden nemzeti fél részéről két tagja lesz, s mun­kájukat a magyar fél által Nyíregyházán mű­ködtetett Nemzetközi Titkárság koordinálja a tanács által jóváhagyott elvek alapján. Be­számoló hangzott el a Kárpátok Eurorégió tevékenységéről, programjairól, a Maas-Raj- na Eurorégióval kialakított együttműködés­ről. Értékesnek tartották a Kárpátok Alapít­vánnyal kialakított együttműködést. A tanácsülésen részt vett Nyerki József, a Külügyminisztérium Regionális Együtt­működések Főosztály helyettes vezetője, aki az eurorégiók szerepéről, s jövőbeli EU-tagsághoz kapcsolódó lehetőségeiről szólt, hangsúlyozva, hogy a magyar külpo­litika kiemelt területként kezeli és támo­gatja a határon átnyúló együttműködést. A tanács - a rotációs elv szerint - új elnököt választott Pamfil Bercean szemé­lyében, aki a Máramaros Megyei Tanács alelnöke, a Kárpátok Eurorégió román ta­gozatának elnöke. Üzleti képzési hét terve Nagybánya (KM) - A Kárpátok Eurorégió Kereskedelmi Munkabizott­sága a közelmúltban Nagybányán tar­tott Matecom Expo alkalmából tartott ülésén áttekintette az eredményeket, terveket. Nicolae Horea bizottsági el­nöktől kaptunk tájékoztatást. Az eredmények között említette, hogy a román nemzeti fél területén összegyűj­tötték a kereskedelemre vonatkozó infor­mációkat, amelyet az interneten is közzé­tettek, mégpedig a Szatmár megyei honla­pon. Ennek címe: www.cjsm.ro/carpathi- an-euroregionltrade-commission.htm Elkészült egy tervezet a munkabizottság kiadványaira. Lehetséges finanszírozási források: Phare CBC Kisprojektalap, BC NET Információs Hálózat (Európai Unió), Kárpátok Alapítvány. Az idei tervek a le­hetőségekhez igazodnak. Foglalkoznak a határon átnyúló kereskedelemfejlesztési stratégia meghatározásával és különböző, EU által támogatott programokkal, ame­lyek a Kárpátok Eurorégió keretein belül folyó kereskedelemfejlesztést célozzák. Üjabb közös prospektusokat is terveznek. Konkrét elképzelés az eurorégió területén tevékenykedő üzletemberek részvételével lebonyolítandó Üzleti képzési hét, amely az EU által támogatható projektlehetőség. A nagybányai expón Amatőr felvétel Lesz új átkelő Vállajnál - de mikor? Mindkét oldal támogatja a határállomás létesítését, de Magyarország előbbre tart Épül a határátkelő A szerző felvételei Marik Sándor e-mail: marik@inform.hu Vállaj (KM) - Minden eddi­ginél közelebb van a jó hír megvalósulása: Vállaj hatá­rában épül a magyar-román határátkelő. A pünkösdi ün­nepek idején - hasonlóan az utóbbi években szokásoshoz - meg is nyitották. Az áttörés az 1991-es pápaláto­gatás volt, azt követően határ menti nagy rendezvények adták az alkalmat az ideiglenes határ­nyitásra: a Nyírbátori Zenei Na­pok, az októberi Szent Vendel- napi vállaji búcsú, a nemzetkö­zi strudlifesztivál - évente né­hány napon. Révész Antal, Vállaj polgár- mestere határát­kelő-ügyben tíz település nevé­ben beszél:- Több, mint ötven éve van itt országhatár, azóta - pontosabban, amióta szó­ba lehet hozni - mindig is akar­tunk itt határátkelőt. Az utóbbi években minden követ megmoz­gattunk, hogy mozduljon el vég­re a holtpontról a határátkelő ügye. Most, hogy minden ígéret megvan, bizakodunk, de hama­rabb valóra válhatna tervünk, ha a másik oldalon is határozot­tabb elkötelezettséget mutatná­nak. A határátkelő létesítmé­nyeinek, illetve infrastruktúrá­jának építése mindenestre legna­gyobb örömünkre megkezdődött. Heinrich Mi­hály, a Vállaj- hoz néhány ki­lométerre, de a határ túloldalán lévő Mezőfény polgármestere:- Mi ugyan­úgy szeretnénk megnyitni a ha­tárt, mint a vállaj iák, de nem rajtunk múlik, sőt nem is csak Szatmár megyén. Sőt azt is tud­juk, hogy Bukarest sem utasítja el a határnyitást, csak egy-két évvel későbbre ütemezi, mint a magyarok. A mi településünk 1900 lakosú, 99 százalékban sváb, majdnem ugyanannyian beszél­nek magyarul, bár a legutóbbi népszámláláskor csak a lakosság fele nyilatkozott magyar kötődé­séről. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy 80-100 kilométereket kell kerülni, ha a különben öt­tíz kilométerre lakó rokonok ta­lálkozni akarnak. Persze a határ­nyitástól ennél jóval többet vá­runk. Most el vannak vágva ter­mészetes kapcsolataink, ha meg­nyílna a határ, a vállalkozóknak is könnyebb lenne, egyszerűen be lehetne kapcsolni a vérkerin­gésbe ezt a jobb sorsra érdemes vidéket. Tizenhat:kettő Kárpáti Tibor, a megyei köz­gyűlés tagjaként lelkes támoga­tója a határnyitásnak, lévén ma­ga is mérkvállaji születésű.- Tizennyolc sváb település al­kotott itt egységet nagykárolyi központtal, ezek mindig is ezer szállal kötődtek egymáshoz, nemcsak a hagyományok, a ro­konság, hanem a gazdasági kap­csolatok révén is. Most mindkét oldal a periférián van, a határ megnyitásával jótékony gazdasá­gi pezsgés vehetné kezdetét. Je­lenleg ugyanis százkilométeres szakaszon nincs határátkelő, na­gyon nagy kerülőket kell tenni akár észak, akár dél felé indul­nak el a környékbeliek. Elvi egyetértés Helmeczy László, a megyei közgyűlés elnöke:- A közgyűlés felkarolta a hi­vatalosan kezdeményező tíz tele­pülés kérését, s nemcsak magyar oldalon léptünk fel. Meghívtam Nyíregyházára a romániai Szat­már megye szenátorait, közigaz­gatási vezetőit, az RMDSZ elnö­két, s együtt próbáltunk közös álláspontot kialakítani. Hasonló megbeszélést folytattam a román főkonzullal is. A helyzet az, hogy nem tu­dunk többet tenni, mert a román oldal is támogatja az ügyet, csak­hogy 2003-ra teszi. Nekünk vi­szont fontos lenne a gyorsítás, mert például a Vállaj-Nyírbátor közötti felújításhoz is csak úgy kaphatjuk meg a több száz mil­liós EU-támogatást, ha a román fél kinyilatkozza: maga is lép az ügyben, a „tükörprojekt” nagyon megkönnyítené a dolgot. Bukarestre várva Szabó István, a romániai Szat­már megye tanácselnöke szintén szívügynek tekinti a vállaj- csanálosi, határátkelő ügyét. Legutóbbi, néhány héttel koráb­bi nyíregyházi látogatásán azt mondta: a bukaresti kabinet he­teken belül meghozza döntését a közúti határállomás kialakításá­ról. Ez azonban késik. Ráadásul román oldalon is uniós támoga­tással tervezik rendbehozni a Szatmárnémeti-Nagykároly-Csa- nálos utat, már készül a Brüsszel­be benyújtandó pályázat. Nagykároly 20 kilométer Nemzetközi normák szerint A helyszínen most is dol­goznak. A KÉSZ Kft. a vállaji határátkelőhely építési megbí­zását még tavaly nyerte el pá­lyázaton. Árvái István PR- igazgató:- A munkálatokat az év ele­jén kezdtük meg. Az ütemezé­sünk szerint az év végén befe­jezzük a kivitelezést. A határ­átkelő teljesen űj létesítmény lesz, egy új személyforgalmi (autók, buszok, gyalogosok) át­kelő a román határszakaszon. Teljes egészében magyar beru­házásként valósul meg a léte­sítmény az EU-normáknak megfelelően. A komplexum modern kezelőépületet, köny- nyűszerkezetes előtetőket, ke­zelőfülkéket, sorompókat, par­kolót... foglal magában. A több száz milliós munkát a KÉSZ Kft. saját szerelőivel, kivitelezőivel, illetve alvál­lalkozók bevonásával valósít­ja meg. Az acélszerkezetek, le­mezburkolatok a KÉSZ kecs­keméti gyártóüzemeiből kerül­nek ki. Láthatáron az „eurónyelv” A szakkifejezések évek során alakulnak ki Száraz Ancsa e-mail: szancsa@inform.hu Nyíregyháza (KM) - Bár hazánk még nem tagja az Európai Uniónak, hatásai az élet számos területén érzékelhetőek Magyaror­szágon is. Ezek egyike a nyelv, mely nem tud el­lenállni az idegen, ez eset­ben az unió felől érkező hatásoknak. Többek között ez derült ki a Magyar nyelv hete megyei programsorozatán, melynek során a zene és a szó egyaránt az anyanyelv védelmét hirdet­te. Az idei eseménysorozat központi gondolata a szak­nyelv, mely folyamatosan vál­tozik, s melyek közül egyesek eltűnnek az idők során, he­lyükre pedig újak jönnek. így válthatja fel a molnárok vagy szatócsok nyelvezetét a számí­tógépek szókincse, s ezáltal bővül nyelvünk napról napra. Révay Valéria főiskolai ta­nár az eurónyelv kialakulásá­ról, illetve annak a magyar nyelvre gyakorolt hatásáról szólva elmondta: az uniós jog­szabályok átültetése legalább akkora feladat, mint a közép­korban a bibliafordítás, s mint ahogyan évszázadokkal ezelőtt, napjainkban is előfor­dulhat, hogy a megfelelő kife­jezések csak többszöri nekifu­tásra, esetleg több év után ala­kulnak ki.- Az uniós csatlakozással kapcsolatosan hatalmas doku­mentumanyag halmozódott fel, mely nemcsak mennyiségében kiemelkedő, rendkívül sokolda­lú is - mondta. - A kereskede­lem, az oktatás, a kultúra vagy éppen a közgazdaságtan terüle­tén egyaránt szükséges az uniós normák átvétele, ez pe­dig több tízezer oldalnyi szöveg magyarra fordításával jár. A joganyag magyarra ültetéséhez nagyon rövid idő áll a szakem­berek rendelkezésére, ezért nem csodálkozhatunk, hogy a kapkodó fordítás eredménye­ként nem túl magyaros kifeje­zések születnek. A szókincset vizsgálva kiderül, a névszóké a főszerep, az igék kevésbé jel­lemzőek. Háttérbe szorul a ha­gyományos szóképzés: kevés a képzett szó, amelyek így ala­kulnak ki, rendkívül hosz- szúak és magyartalanok. így jönnek létre a nemzetközie- sítés, a szabványosítás vagy az eurokonformitás szavak, me­lyeket néhány év múlva való­színűleg a nyelvünkhöz job­ban igazodó kifejezések válta­nak fel, de melyekkel addig együtt kell élnünk. Tárgyalások a támogatásokról Budapest (MTI) - A mezőgaz­daságról folytatott európai uniós csatlakozási tárgyalásokon vár­hatóan júniusban kezdődik meg az agrártámogatások és a kvóták érdemi egyeztetése Magyaror­szág és Brüsszel között. Vajda László, a Földművelés- ügyi Minisztérium integrációért felelős főcsoportfőnöke elmond­ta: a részfejezet napirendre tűzé­sének feltétele, hogy az EU köz­Hirdetés zé tegye 15 tagországának közös tárgyalási álláspontját a magyar termelőknek járó majdani támo­gatások szintjéről és az azokhoz kötődő kvóták mértékéről. Emlé­keztetett az Európai Bizottság ja­nuár végén nyilvánosságra hozott munkaanyagára, amelyben a tes­tület tíz tagjelölt számára 25 szá­zalékos átmeneti szintet javasolt az agrárbüdzsé felét kitevő köz­vetlen kifizetések mértékére. Akciós Ha pénzét a IIVB Banknál havonta leköti és 6 hónapig bent tartja, betétje után extra kamatot kap! Az akció meghosszabbítva 2002. június 28-ig! További részletekért hívja: 06-40/50-40-50 vvvvw.livb.hu *EBKM 1 millió formt feletti lekötés esetén, évi kamat 6,7%, évi kamatprémium 1%. A Bank a kamatváltoztatás jogát fenntartja. HVB Hungary m >* V3 A3 V) O O ro N •fö ti QJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom