Kelet-Magyarország, 2002. május (62. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-14 / 111. szám

2002. május 14., kedd KfctówtfeQPEQfSZáf HÁTTÉR /3 0 Kihelyezett ügyfélszolgálat A Területi Államháztartási Hivatal családtámogatási ügyekben ma 9.30 és 14.30 óra között kihelyzett ügyfélszolgálatot tart Fehér- gyarmaton a polgármesteri hivatalban. 0 Zárva A Jósa András Múzeum ma 12 és 15 óra között zárva tart. 0 Önkéntes véradás Ma Nyírbátorban az Unilever Kft. orvosi rendelőjében 9 és 15, Vásárosnaményban a Beregvíz Kft. ebédlőjében 11 és 13.30 óra között szervez véradást a Vöröskereszt. NÉZŐPONT Fiatalok versenyfutása Nagy István Attila N/la már a matematika feladatoknak gyürkőzik neki az érettségi vizsgákra jelentkezettek több tízezres serege. Csupán néhány óra maradt arra, hogy ki­ki azon töprengjen, sikerült-e jól megoldani a magyar irodalomból megadott feladatot. Az meg aztán végképpen a múlt, hogy pénteken és szombaton virágesőben elballagtak a végzősök. Igaz, a virágok közül hiányoz­tak a vörös szegfűk, mert mint az egyik iskolában elmondták, ebben az évben hangulatkeltésnek tekintették volna ezt az olcsó virágot. Majd, ha valóban véget ér a lelkekben is a választási kampány. Az írásbelikkel nincs vége a küzdelemnek, hiszen a szóbelik és a felvételi vizsgák még ezután következnek. Talán a tét is nagyobb lesz, mert - legalábbis anyagilag - felértékelődhet a tudás, az értelmiségi élethelyzet. Az új kormány tervei szerint bevezeti a diplomás minimálbért, amely csaknem a kétszerese lesz a hagyományosnak. Ez mindenképpen azt jelenti, hogy értékes lehet a tudás, hiszen az eddigieknél ma­gasabb életszínvonal elérését biztosíthatja az ebből kiinduló bértábla is. Több jut szakkönyvekre, ismeretszerzésre, az úgy­nevezett polgári életforma kialakítására. Másrészt ez a helyzet húzóerőt is jelent­het, azt sugallja, hogy érdemes tanulni, mert a tudás birtokában gyorsabban, látványosabban előrejuthat az ember. Ezért abban reménykedem, hogy felkészültebbek lesznek a felsőfokú intézményekbe jelentkezettek, s az eddigieknél gazdagabb ismeretekkel lép­nek ki az intézmények kapuján a friss diplomások is. S ha itthon jobban élhet­nek, nem azon töprengenek, melyik országban vállalhatnának munkát még több pénzért. Az emberek többsége nem tud meglenni a dajkáló, a felnevelő haza nélkül, még akkor sem, ha ezt nem fogal­mazzák meg patetikusan vagy éppen harsányan. De itthon szeretnének tenni érte. Gondolatok Ferter János rajza Napraforgóvetés után ürítik a tartályokat Csaro- da határában Parányi cipők óriásléptei a piacon A német anyavállalat legnagyobb gyártóközpontját építette ki Nyéki Zsolt Hidak az oktatásért Ramocsaháza (KM) - Ami­kor tapasztalt német szakem­berek önkéntelenül is meg­tapsolják idegen nemzet munkaerejének teljesítmé­nyét, az jelez valamit. Ilyen elismerésben részesültek egy ramocsaházi gyár dolgozói.- Méghozzá teljes joggal. Ami­kor a németországi Ricosta a rendszerváltás idején kiválasz­totta a település egykori mező- gazdasági termelőszövetkezeté­nek telephelyét, enyhén szólva is óvatos lépésekkel haladtunk. Először mindössze 200 pár cipő- felsőrész legyártására adtunk megrendelést, de ma már napi 14 ezer cipő a gyártókapacitásunk - utalt a referencia sikerére Ralph Rieker, a német vállalat igazgatója. Tervek hosszú távra Rendszeres időközönként meg­fordul a ramocsaházi gyárban, ahol a legszigorúbb szemlélődő is kénytelen elismerni a terme­lés színvonalát és eredményeit. Jelenleg ezen a felső-szabolcsi te­lepülésen található Magyar- ország egyik legnagyobb cipő­gyára, ahonnan kizárólag export­ra gyártják a gyermeklábbeli­ket. Miután termékük hazánk­ban nincs forgalomban, nyugod- tabban lehet elemezni az egyéb­ként példaértékű siker össze­tevőit.- A német cégek többsége ami­Mi a legkorsze­rűbb technológiát szereltük fel Ramocsaházán. RalpH Rieker ...........................................w kor külföldre viszi egy-egy ter­mékének gyártását, leszereli a gépeket és ezeket telepíti a kisze­melt helyre. Ezzel szemben mi a legkorszerűbb technológia al­kalmazására és a legújabb fej­lesztések, modellek sorozatgyár­tására törekszünk Ramocsahá­zán - fogalmazta meg Ralph Rie­ker. A vállalat Németországban a gyermek- és ifjúsági cipők for­galmát nézve piacvezető, évente 2,5 millió pár a produktuma, s ebből 1,7 millió Ramocsaházán készül. A német anyavállalat ve­zérkarának elégedettségét és hosszú távra szóló elképzeléseit jelzi: tavaly 300 millió forintos beruházás keretében új csarno­kot építettek. Németországi vendégelnek Ralph Rieker mindent megmutatott a gyár­ban Balázs Attila felvételei- Ez megerősítette Ramo­csaháza regionális központi sze­repét, hiszen a romániai, ukraj­nai és magyarországi beszállítók munkáját is jórészt innen szer­vezzük - utalt a feladatok sok­színűségére az igazgató. A na­pokban népes vendégsereget hí­vott meg Donauschingenből: az ott működő Lions Club tagjait igazi házigazdaként vezette kör­be. Szinte nosztalgiázva mu­tatta meg, honnan indult a gyors fejlődést produkáló termelés, vagyis az akkor még trakto­rok és kombájnok tárolására szolgáló alig 50 négyzetméteres épületet. Új munkakultúra- Ezzel szemben ma közel 5 ezer négyzetmétert tesz ki a csarnokok alapterülete, s csak­nem 120 ember talál itt munkát. Enélkül a településen nem 16, hanem 30-32 százalékos lenne a munkanélküliségi ráta - értékel­te a maga szemszögéből a gyár fejlődését Simon József, Ramo­csaháza polgármestere. Hozzátette: a német cég nem­csak munkahelyet teremtett, ha­nem új munkakultúrát is hozott magával, amit ott is észrevenni, hogy a csarnokok környezete ápolt, üde fű és pompázó virágok javítják a munkába érkezők köz­érzetét. Sokan nem is tudják, ez mennyire fontos, s emellett az al­kalmazottak saját otthonaik kör­nyékét is hasonlóan gondozzák. A szépség, az igényesség is raga­dós példának bizonyult tehát. Mint Németországban- Magyarországon érdemes be­fektetni, az eltelt bő egy évtized alatt erre többször igazolást nyertünk. Legutóbb tavaly: már­ciusban hirtelen kifogytunk a készletekből, májusban megkezd­tük egy 2,4 ezer négyzetméteres csarnok építését, ahol szeptem­berben már gyártottuk is a cipőket. Hat-nyolc hét alatt tető alá hoztuk a legújabb épületün­ket, amire még Németországban is néhány hang kétségeinek adott hangot: miféle építmény le­het ez? Aztán eljöttek és látták: éppen olyan, amilyenben ők is dolgoz­nak otthon. Német precizitással készült csarnok, s nem „kuny­hó” - osztotta meg tapasztalata­it Ralp Rieker vendégeivel, akik azt is megtudták: hetente kétszer indul cipőkkel megrakott kami­on Németországba, de május végétől harmadik járatra is szükség lesz. S ha már a preci­zitást említette, azt is megkér­dezték tőle: mi lesz a selejt sor­sa? A válaszból kitűnt: a minősé­gi követelményektől eltérő láb­belik aránya legfeljebb 1 száza­lék lehet, de ezt a küszöbértéket még soha nem érték el. Ez sem egy utolsó lecke, legyen szó bár­milyen más vállalkozásról... Nyíregyháza (KM) - Bridges for Education - Hidak az oktatá­sért címmel július 8-27-e között ismét megrendezi háromhetes, bentlakásos nyelvi táborát az Angol-Magyar Baráti Társaság Egyesület. A Nyíregyházához kö­tődő, lassan hagyománnyá váló rendezvényre közép-európai diá­kok érkeznek mintegy százan, hogy itt töltsék a vakáció egy ré­szét, gyakorolják az angol nyel­vet az USA-ból delegált tanári kar irányításával. A szervezők olyan 14-18 év közötti magyar diákok jelentkezését is várják, akik legalább két éve tanulják a nyelvet és főként a beszédkész­ségüket szeretnék fejleszteni. Lengyelországba és Romániába magyar cserecsoportokat is szok­tak küldeni. Jelentkezni, érdek­lődni az Angol-Magyar Baráti Társaság Egyesületnél lehet, vagy telefonon a 06-20/9757-480- as, illetve a 06-30/9745-688-as szá­mon. E-mail: bridges@web­mail.hu Lemondott Franz Erényi Debrecen (KM) - A Ti­szántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság gazdasági igazgatója és PR-előadója kö­zölte szerkesztőségünkkel, hogy a Titász igazgatóságá­nak elnöke, Franz Erényi május 10-ei hatállyal, szemé­lyes okok miatt lemondott igazgatósági tagságáról. A Felügyelő Bizottság május 15-ei ülésén tárgyalja a le­mondás elfogadását és az utódlás kérdését. MEGKÉRDEZTÜK: MENNYIBEN ÉRINTI KORUNK „NÉPBETEGSÉGE”, AZ ALLERGIA? N éhány éve még jó­formán híre-hamva sem volt az allergiának, szerencsére csak elszór­tan lehetett ilyen beteg­ségben szenvedő embe­rekkel találkozni. Most viszont hosszasan sorol­hatjuk az allergia „vál­fajait”. Szerencsére gyermekeink, László és Alexandra sem küszköd­nek a tüneteivel, remé­lem, a jövőben is egész­ségesen élhetnek. Guti László BENZINKÚTKEZELŐ S e a parlagfűre, se a gyógyszerekre nem vagyok allergiás, úgy­hogy szerencsés alkat­nak tarthatom magam. Általában minden máso­dik napon kijárok a díszkertnek kialakított sóstói telekre, amihez már harmincegy éve kötődök. A környéken sok az üres, gondozatlan terület, az allergiában szenvedőknek nem aján­latos ott közlekedniük. dr. Horváth Sándor nyugdíjas H iába kapott hypoal- lergén tápszert a nemsokára egyéves kis­lányunk, a minap kide­rült, hogy tejallergiája van Dominikának. Saj­nos, igy át kell állnunk a diétás étkeztetésére, nem szabad tejterméke­ket és bizonyos keksze­ket fogyasztania. Mivel kertes házban lakunk, minden eszközzel tisztán, parlagfűmentesen tartjuk a környezetünket. SZABADOSNÉ MAKKAI MÓNIKA GYESEN LÉVŐ NORMATECHNIKUS R égen egyáltalán nem lehetett hallani a „pollenbetegségről”, azon­ban különösebben nem tájékozódtam afelől, hogy mi okozhatja a terjedé­sét. A sok autótól bizo­nyára szennyezettebb a levegő, ez lehet az egyik ok. A munkatársam rendszeresen tüsszent, őt gyötri az allergia, ami­kor tavaly nagy volt a koncentráció, én is erő­teljesen prüszköltem. Barna József KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELŐ A családunkban egye­dül a keresztlá­nyom szenvedett az aller­giától, de szerencsére ez már a múlté. Hatásosnak bizonyult a vegetáriánus étrend, azóta megszűntek a parlagfű okozta tüne­tek. Én természetbarát­ként személyesen muta­tok példát: a sóstóhegyi telekről is nejlonzacskó­ban hozom el a szeme­tet, amit aztán a megfelelő helyre teszek. Kiss Gyula IDEGENFORGALMI SZAKEMBER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom