Kelet-Magyarország, 2002. április (62. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-27 / 98. szám

2002. április 27., szombat Kfttet«*ll&gyarország HAZAI TÁJON /4 HÍREK HHM rlnttUK mm 0 Dalostalálkozó Ma délután két órától a tiszavasvári művelődési központ ad he­lyet a 36. Tisza-parti dalostalálkozónak, a nagyszabású rendezvényen vegyeskóru­sok, kamarakőrusok lépnek színpadra. 0 Karbantartás Adókarbantartási munká­kat végeznek ma délelőtt, ezért Tokaj kör­zetében tíz óráig néhány televízió- és rádióműsor sugárzása szünetel. 0 Egészségnap A sóstóhegyi Szabó Lőrinc Általános Iskolában ma egészség­napot tartanak. Az érdeklődőket többek között természetgyógyászati bemutató, salátakóstoló, főzőverseny és sportkaval- kád is várja. Édes anyanyelvűnk Nyíregyháza (KM) - Az Édes anyanyel­vűnk nyelvhasználati versenyt a középisko­lások részére a napokban rendezték meg a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában. A gimnáziumi tanulók között első lett Bodnár Máté, a Bessenyei György Gimná­zium (Kisvárda) diákja, felkészítő tanára Váradiné Tóth Ilona. A második helyet sze­rezte meg Gergely Katalin, a Krúdy Gyula Gimnázium (Nyíregyháza) tanulója, felké­szítő tanára dr. Durucz Istvánné. A harma­dik helyen végzett Kovács Nikoletta, aki szintén a Bessenyei György Gimnázium (Kisvárda) növendéke, felkészítő tanára Váradiné Tóth Ilona. A szakközépiskolások versenyét Kiss Ág­nes, a nyíregyházi Sipkay Barna Kereske­delmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szak- középiskola diákja nyerte, felkészítő taná­ra dr. Kői Balázs. A második helyet Tömöri Dóra, a nyíregyházi Széchenyi István Köz- gazdasági Szakközépiskola tanulója szerez­te meg, felkészítő tanára Molnár Gáborné. Harmadik lett Nagy Viktória, aki szintén a Széchenyi István Közgazdasági Szakközép- iskola növendéke, felkészítő tanára dr. Egriné Opauszki Eszter. Az országos ver­senyt 2002 őszén rendezik meg Sátoraljaúj­helyen, ahol kategóriánként 2-2 diák képvi­seli a megyét. Vizsgáztak A napokban levizsgázott a napkori művelődési ház által szervezett gépírótanfolyam első hat növendéke, akiket Jászainé Kosztik Lídia mestertanár készített fel Racskó Tibor felvétele TUSKÉS SAROK Szégyen szálló CSERVENYÁK KATALIN x\.hogy a Takarékpalota a gyöngysze­me, úgy a vele szemközti Szabolcs Szálló a szégyene Nyíregyháza belvárosának. Korábbi tulajdonosa, aki a privatizáció során jutott a fekvését tekintve igen érté­kes ingatlanhoz, még csak rontott látvá­nyon, amikor zártszelvényekkel kidekorál- tatta. A több tonna vas azóta ott rozsdá­sodik az építészetileg amúgy is ötletsze­gény épületen. Évek óta semmi mozgást nem látni a környéken (leszámítva azt az egyet, amikor fényes nappal az összes bel­ső nyílászárót elvitte valaki), s talán az sem tűnne fel senkinek, ha valaki fogná magát és beköltözne. Különösebben nem lep meg, hogy a tu­lajdonos ígéretei ellenére sem törte magát a szálloda rendbehozatalával. Minden Nyíregyházán szerzett ingatlanával ugyanezt tette: megvette, majd sorsát az enyészetre bízta. Tudomásom szerint azon­ban már egy banké a ház. Remélem, nem azért vette birtokba, hogy az előző „gaz­da” hagyományait hűségesen ápolja... Nem akarok hétköznapi Széchenyi lenni A filmben 175 színész és 6000 statiszta, valamint 150 főnyi személyzet vett részt Eperjes Károly (Széchenyi), Hábermann Jenő (producer) és Bereményl Géza (rendező) a nyíregyházi be­mutatón, a NyírPlazában Racskó Tibor felvétele Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) - A Híd- ember című új magyar film nyíregyházi díszbemutatóján részt vettek az alkotók is: Bereményi Géza rendező és Eperjes Károly, Széchenyi alakítója is. A film gondolata 1998-ban, az évente megrendezendő Széchenyi- bálon merült fel. Hábermann Jenő, a producer barátainak ve­tette fel először ötletét, mely sze­rint Magyarországra egy megfe­lelő témájú egész estét betöltő já­tékfilmmel lehetne világszerte fel­hívni a figyelmet. 2001. május 22- én, három év előkészület után megkezdődött a forgatás. A film­ben 175 színész és 6000 statiszta, 150 főnyi személyzet vett részt. A Hídember költségvetésének 50 százalékát a látványra, 5 százalé­kát a színészek gázsijára, 15 szá­zalékát egyéb tiszteletdíjakra for­dították. Vita a pénz körül A film körül nagy csatározások voltak. Akik benne voltak lelke­sen támogatták, akik kiszorultak belőle támadták. A tárgyilagosab- bak elismerték, hogy nagy szük­ség van az ilyen jellegű alkotások­ra, de amíg a többi játékfilm tá­mogatására alig jut pénz, addig ennek 1,8 milliárd forint jutott. Mi a véleménye erről Eperjes Károlynakl - A Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma ve­zetésében határozott volt a szán­dék arra, hogy - folytatva a Sacra Coronával és A Hídemberrel meg­kezdett sort - minden évben ké­szüljön egy történelmi nagyjáték- film. A lengyelek már több nem­zeti filmet készítettek, s ezeket óriási érdeklődés mellett vetítik Lengyelországban - mondta a népszerű színész. Az alkotók tá­borából is többen javasoltak már történelmi alakot megfilmesítésre a minisztériumnak. A tárca ter­vei szerint jövőre kezdenék el for­gatni a Mátyás királyról szóló fil­met, amelyet 2003-ban mutatná­nak be; 2004-ben pedig Bethlen István egykori miniszterelnökről szóló nagyjátékfilm készülhetne. Mit hoz a jövő? Hunyadi Mátyás saját korában a kultúra támogatója, Európa védőbástyája volt; Bethlen István miniszterelnök neve pedig egy korszakot fémjelez - jelezték an­nak kapcsán, miért e két szemé­lyiség életútját dolgoznák fel Szent László és Széchenyi István után. A történelmi nagyjátékfil­mek gyártásával a magyar nézők érdekeit tartja szem előtt a tár­ca, mivel a Kőszívű ember fiai és az Aranyember, vagy az Egri csil­lagok óta nem készült hasonló nagyságrendű produkció. A találkozón azt is firtatták, hogy mennyire azonosult Eper­jes Károly Széchenyivel, illetve hatott-e a figura a személyiségé­re. Eperjes erre azt válaszolta, hogy gondolkodásbeli azonossá­gok vannak közöttük, ennek elle­nére Széchenyi alakja szívesen el­játszott szerep volt, s a hétközna­pokban nem akar széchenyis mo­dort felvenni. Azt még nem lehet tudni, hogy az új kormány mennyire azono­sul a korábbi elképzelésekkel. Egyesületben a népművelők Csordás Imréné szociális munkás Nagykálló (KM - L. Gy.) - Tanulva tanítani! - ez a hitval­lása Csordás Imrénének, a „ nagykállói Megyei Pszichiátri- $ ai Szakkórház szociális mun-1 kásának. Az általános iskolát | Balkányban, a középiskolát a f nagykállói Korányi Frigyes | Gimnáziumban végezte. Érett- “ ségi után egy budapesti cég könyvelőjének szegődött, ám a fővárosi nyüzsgést nem kedvel­te, s hazajött Nagykállóba. Fér­jével mindketten a helyi áfész- nél helyezkedtek el. Mivel nem tartotta „egészsé­gesnek” a közös munkahelyet, ezért váltott, s 1980-tól az egész­ségügyet választotta. A nagy­kállói Megyei Elme- és Ideg­gyógyintézetben szociális gon­dozónői állást vállalt. Mint mondja, attól kezdve az élete, a munkája színesebbé, tartal­masabbá vált. Fokozatosan képezte magát: megszerezte a szociális otthoni ápoló és gondozói oklevelet. Nyíregyházán egyéves népfő­iskolán vett részt, 1991-ben pe­dig átvehette a felsőfokú szo­ciálpolitikai szakképesítéséről szóló oklevelet, míg rá egy év­re eredményes vizsgát tett az ugyancsak felsőfokú személy­ügyi szakképesítőn. Négy évig a rehabilitációs osztály kállósemjéni részlegé­ben telepvezető főnővér lett, és Csordás Imréné tereptanára a DOTE Egészség- ügyi Főiskola általános szo­ciálismunkás-képző szakának, 1997-ben pedig gyakorlati vizs­gabiztosa lehetett a budapesti Egészségügyi Továbbképző In­tézetnek. Szintén az évben diplomát szerzett a SZOTE főiskolai ka­rán, általános szociális mun­kás szakán. Szakdolgozatát a százéves nagykállói gyógyinté­zet betegellátó és rehabilitáci­ós tevékenységéről írta, míg a Debreceni Egyetemen szerzett diplomájához készült szakdol­gozatában szintén a szakkór­ház mentálhigiénés programját mutatta be. Csordás Imréné aktívan ki­vette részét a Vöröskereszt munkájából, az alkoholizmus elleni klubokban kifejtett tevé­kenységéért pedig Életmentő oklevélben részesült. - A szak­máját szerető, elégedett ember vagyok - mondja, és ebben nem kételkedhetünk. Nyíregyháza (DM) - Az el­múlt tíz év munkáját értékel­te a napokban a tartott nyír­egyházi közgyűlésén a közel ötven tagot számláló Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Népművelők Egyesülete. A közösség 1980 óta működik, mely 1991 júniusában „önálló jo­gi személyiségű” megyei egyesü­letté alakult. Berta Erzsébet titkár beszámolójából kiderült: alapvető feladatuknak tekintik a közmű­velődési munka segítését, tovább­képzések, fórumok, tapasztalatcse­rék szervezését és, hogy hallassák szavukat az intézményrendszer védelmében. A tagság eddig min­den évben részt vett a szakmai vándorgyűléseken. Segítették a határon túli magyarok műve­lődési intézményeit. Odafigyeltek arra, hogy a me­gye közművelődésében kiemel­kedő tevékenységet folyató kollé­gáik szakmai elismerésben része­Nyíregyháza (KM) - A nyír­egyházi Móricz Zsigmond Általá­nos Iskolában napokban a ünne­pélyes keretek között adták át a Xerox Magyarország Kft. képvi­selői azt a digitális fénymásoló rendszert, melynek öt elemét a Kodály, a Zelk Zoltán, a Móra, az Arany, és az átadásnak otthont adó intézmény használhatja a jövőben. A több millió forint értékű esz­közök átadásakor elhangzott: a süljenek. Három éve kezdemé­nyezték a könyvtárosok egyesüle­tével közösen, hogy Nyíregyháza város önkormányzata alapítson Kiváló Könyvtári és Kiváló Közművelődési Dolgozó kitünteté­seket. öt civil szervezettel össze­fogva 1998 őszén létrehozták a Nyíregyházi Közművelődési Ta­nácsot. Az egyesület legnagyobb vállalkozása a tavalyi megyénk­ben tartott XVIII. vándorgyűlés megrendezése, ahol több külföldi kolléga is megjelent. A mintegy háromszáz résztvevő visszajelzé­sei alapján kiderült, rendkívül jól sikerült a két nap szakmai prog­ramját összehozni. Köszönhető ez az anyagi támogatásoknak, és a megyei eseményeket szervező tag­társaiknak. A közgyűlés további részében alapszabály módosítására és tiszt­újításra került sor. A tagság is­mét Sivadó Sándort választotta meg az elkövetkező három évre elnöknek. cég kiemelkedő szerepet tulajdo­nít az oktatásnak, így a fénymá­solókat nem ajándéknak, hanem a jövőnek szóló befektetésnek te­kintik. A társaság az Amerikai Kereskedelmi Kamara tagja, mely fontosnak tartja a kelet-magyar­országi régiók fejlesztését, ezért is esett a választásuk a nyíregy­házi önkormányzat által fenntar­tott iskolákra. A másolórendszert a város nevében Tukacs István al­polgármester köszönte meg. Fenyes ajandek iskoláknak Tízéves az újraalapított Szent Imre Gimnázium Nyíregyháza (KM) - Bosák Nándor püspök, a Debrecen- nyíregyházi Egyházmegye főpász­tora által celebrált szentmiségvel kezdődött tegnap Nyíregyházán a Szent Imre Gimnázium és Kollé­gium újraalapításának tizedik év­fordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat. A jogelőd iskola, a Királyi Ka­tolikus Gimnázium egykori ta­nárai és diákjai közül is sokan részt vettek az ünnepségen, ahol a visszaemlékezésekben elhang­zott: a tapasztalatok azt igazol­ják, érdemes volt új katolikus iskolát létrehozni Nyíregyházán, mert a diákok nemcsak tudás­ban, szellemiekben veszik fel a versenyt a legjobb iskolák ha­sonló képességű tanulóival, ha­nem a végzett diákok többségé­re jellemző a katolikus hit és er­kölcs meggyőződéses képvisele­te. Hisszük - hangzott a további­akban -, hogy olyan útravalót adunk számukra, olyan hitbeli, erkölcsi alapot, amely személyes boldogságukat, s a legfőbb cél el­érését, üdvösségüket megalapoz­za. Az ilyen, szilárd értékrend­del bíró, hitüket őszintén megélő fiatalok lehetnek megújuló ha­zánk reményei. így van ez akkor is, ha olykor fájdalommal tapasz­taljuk, hogy végzett diákjaink egy részének életében - ha csak átmenetileg is - nem jelennek meg teljes mértékben a keresz­tény értékek. Ez még inkább ar­ra sarkall bennünket, hogy meg­értve diákjaink gondolkodásmód­ját, felmérve a világból jövő ha­tásokat, korszerű nevelési eszkö­zökkel, meggyőző, személyes pél­dánkkal, jóra törekvésünkkel megmutassuk nekik a krisztusi utat, amely keskeny ugyan, de az egyetlen, amely elvezet az iga­zi, tartós boldogságra. Az intézet diákjainak ünnepi műsorát az intézet történetének filmben el­beszélt bemutatója követte, majd kiállítás nyílt az elmúlt tíz év eseményeit rögzítő képekből, tár­gyakból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom