Kelet-Magyarország, 2002. április (62. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-24 / 95. szám

2002. április 24., szerda Kelet* Magyarország HÁTTÉR /3 0 Szívklub A nyíregyházi Városmajori Kö­zösségi Házban ma délután öt órától tartja összejövetelét a Városmajori Szív­klub. A mozgásszervi betegségekről dr. Berecz Ilona reumatológus adjunktus tart előadást. 0 Kiállítás Mátészalka városa Pro Űrbe kitüntetéssel ismeri el Gábor Marianne festőművész munkásságát, az átadás után, április 25-én délután két órakor a Szatmári Múzeumban nyílik kiállítás a művész alkotásaiból. 0 Diótörő A pécsi Bóbita Bábszínház tár­sulata ma délelőtt tíz és délután két órá­tól a Diótörő című darabbal várja a ki­csiket és nagyokat a mátészalkai váro­si művelődési központban. NÉZŐPONT ^ % A másik ember * % - szabadsága A választások utáni két-három nap a la­tolgatások és a beletörődés ideje. Nincs eb­ben semmi rendkívüli azokban az esetek­ben, amikor szoros eredménnyel végződik a küzdelem. De hát ez mégsem hasonlítható egy futballmérkőzéshez, amelyet a nemzeti bajnokságban játszanak. A vesztes csapat szurkolói azt mondják: ha az első félidőben a szögletet jobban ívelik be, ha a tizen­egyest megadja a bíró, a gólhelyzeteket ér­tékesítjük, a középcsatárnak a döntő pilla­natban nem süt a szemébe a nap stb. akkor győzhettünk volna. A győztes csapat szurko­lói pedig felmutatnak az eredményjelző­táblára. Nekem vannak olyan emlékeim, amikor a két csapat játékosai közösen leültek egy kerthelyiségben, s megittak egy-két pohár sört. Akkor még nem csaptak össze a szur­kolótáborok, a baseballütőkről nem is tud­tak. Persze azóta sok minden megváltozott. Ezért is gondolom én, hogy egy válasz­tásnak nem kell, hogy vesztesei és győztesei legyenek. S itt most a névtelen milliókról beszélek, akik a hitüket, a meggyőződésüket vitték a szavazófülkékbe. Őket nem érdekel­te a mentelmi jog, mert nincsenek abban a helyzetben, hogy szükségük lenne rá. Leg­feljebb a jövőjüket szeretnék megalapozni, s elfelejteni, hogy annyi éven át bizonytalan­ságban éltek. A latolgatások után a munka ideje kö­vetkezik. József Attila 1936-ban vetette pa­pírra a ma is érvényes sorokat: „rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; s nem is kevés." Mélyen hiszek abban, hogy a szembenálló felek nem akarnak szándéko­san rosszat a választóknak, legfeljebb más­ként képzelik el az elkövetkező éveket. S abban is, hogy csak akkor juthatunk előre, ha a munkavégzés meghozza az apró, de egyáltalán nem jelentéktelen sikereket. A munkabér biztosítja a fejleszthető élet­minőséget. A nyugalom lehetőséget ad, hogy kihozzuk önmagunkból a legjobbat. Nem kell igazodnunk a véleményalkotásban a partnerünk világnézetéhez, hiszen nem az számít. Mert az egyén szabadságának a ha­tára a másik ember szabadsága. Remélem mester, meg van elégedve az új sepregetővel? Ferter János rajza Delelőben a Lónyai­csatorna partján Elek Emil felvétele Különdíjas pályázat Nyíregyháza (KM) - Veszprémben rendezték meg a VIII. Országos Fel­sőoktatási Környezetgazdál­kodási diákkonferenciát, ahol megyei siker született. Tömöri Zsolt Sándor, a Nyíregyházi Főiskola tavaly végzett hallgatója az agrár­környezetvédelmi szekció­hoz benyújtott dolgozata (témavezető Simon László) a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány Kör­nyezetkultúra Szakalapít­vány kúlöndíját kapta. Nagy ügy lett a húszforintos kisdolog Még tart a vita a kórházi fizetős WC-kről, van aki attól tart, nagyon illatos lesz a környék Lefler György Nyíregyháza (KM) - Egy ideig sokat írtak a kórház járóbetegrészlegein lévő WC- ajtók bezárásáról. Mint is­mert, akkor ötven forint elle­nében lehetett bejutni az il­lemhelyre. Mivel egy ideje csend lett, azt hihettem, meg­oldódtak a gondok. E sorokkal kezdte levelét egy olvasónk, majd így folytatta: - „Ezért ért váratlanul, amikor be­utaltak a rendelőintézetbe. Illatos kórház A vizsgálat előtt vízhajtót kel­lett bevennem. Meglepetésemre a WC-k ajtaját most is csak pénz­zel - húsz forinttal - lehet kinyit­ni. A napom 120 forintba került. Ottlétem alatt többen végezték az épületen kívül kisdolgukat, s ez egy egészségügyi intézményben nem hinném, hogy megfelelő meg­oldás lenne - írta egy „érintett be­teg”. Amióta egészségügy létezik, nem hallottam, hogy a betegek elől elzárják a WC-t. Aznap tanú­ja voltam az SZTK-ban, a karto- nozóval szemben a betegek majd­nem berúgták az ajtót. Ugyanis az ott toporgóktól a persely elvette a húszast, de nem engedte be. Mondja meg valaki, mit lehet ten­ni ilyen helyzetben? Irány kifelé a fal mellé, vagy a kocsik közé! Az effajta problémák nemsokára megoldódnak: megnőnek a bok­rok, de a szagok is másként fog­nak terjengeni! Olyan illatos lesz a kórház, mint a falusi kocsmák környéke - szól Lukács József nyírpazonyi olvasónk levele. A két, idézetthez hasonló tar­talmú levél gyakorta érkezik hoz­zánk. A téma sokak szerint ké­nyes, mi több, szagos. Az illetéke­sek orráig mégsem ér el! - pana­szolják, akik a nyíregyházi kór­ház „automata illemhelyei” ellen emeltek szót levélben és telefo­non, nevük adásával, vagy mel­lőzésével, bízva az újság nyilvá­nosságában. Az ügyről elsőként dr. Kosa Zsigmondot, a megyei ÁNTSZ vezetőjét kérdeztük. Egyenlő arányban- Az automaták felszerelését, il­letve a betegek első reagálását követően összeültünk átbeszélni a kórház intézkedését - kezdte a főorvos. - Ezen részt vett dr. Ko­vács Árpád a tulajdonos megyei önkormányzat képviseletében, dr. Séra Gyula, a kórház főigazgató­ja, Őry László műszaki igazgató, s jómagam. Ismerve a WC-k ko­rábbi áldatlan állapotát, az a meg­oldás született, hogy nem zárkó­zunk el az illemhelyek húszforin­tos érmékkel történő üzemel­tetésétől. A vállalkozó által biz­tosítva látjuk a higiéniai előírá­sok betartását. Kikötésként szere­pelt, szintenként egyenlő arány­ban legyen fizetős és ingyenes WC, s hogy az utóbbiak is tiszták, használhatók legyenek - mondta dr. Kosa Zsigmond.- Számoltunk azzal, hogy a döntésnek lesznek ellenzői, de azt hiszem, a többség megérti e kény­szerű intézkedésünket - fogalma­zott Őry László, a kórház műsza­ki igazgatója. - A rendelőintézet illemhelyeire évente milliókat költöttünk, ám azok állapota még­is siralmas volt. Mindent ellop­tak, a frissen mázolt falakat ösz- szefirkálták, a külföldi bevásárló turisták autóbusszal gyakran itt álltak meg vécézni, és sorolhat­nám még. Éppen a kulturált em­berek jogos igénye, a kórházi hi­giénia betartása miatt döntöttünk úgy, hogy a WC-ket vállalkozónak adjuk ki, aki felügyeli, rendben tartja ezen helyiségeket. A kórhá­zi dolgozók továbbra is a szolgá­lati WC-t használhatják, térítés- mentesen. A korábbi ötvenről húsz forintra mérsékeltük a WC-k használatát a járóbetegrész­legekben, s minden szinten a fizetők mellett ingyenes WC-k is igénybe vehetők. Remélem, ez a forma már korrektnek tekinthető. Az illemhelyek megváltozott ál­lapotáról pedig jöjjön, győződjön meg ön is - invitált egy kórházi sétára a műszaki igazgató. S hogy mit láttam? A perselyes vécékbe mi is csak 20 forint árán mehettünk be, valamennyiben tisztaság volt, folyékony szappan, kéztörlő, WC-papír és ragyogó tü­kör. Az ingyenesekben is tiszta­ság volt, a többi kellék viszont hi­ányzott. A WC-k „megosztott” használatáról néhány beteg véle­ménye: Tiszták, higiénikusak- Szívesen fizetek 20 forintot a higiéniáért. Ezt megelőzően bor­zasztó volt a WC-k állapota, a mostani tisztasággal elégedett va­gyok - mondta a nyíregyházi Mol­nár Miklósné.- Vannak szegény emberek is, akiknek 20 forint nem telik erre a célra. Igaz, már van választási lehetőség, de pár hónappal ezelőtt még nem volt, s akkor 50 forin­tot kért a persely. A mai állapo­tot jómagam már el tudom fogad­ni, de kérdés: az ingyenes orvosi ellátás mellett jogszerű-e a kórház ezen intézkedése? - vetette fel a baktalórántházi Csaholcziné Nagy Mária.- Most egy fokkal már jobb, mint amikor mindenüvé automa­tát szereltek fel, és csak ötvenfo- rintossal működött. A fiataloknak nem jelent problémát a fizetős WC-k használata, de az öregebb- je csak áll tanácstalanul az ajtó előtt, hogy is kéne bejutnia. Sze­rintem a WC-kért nem szabad len­ne pénz kérni a betegektől, az „in­gyenes WC-használati jogukat” az emberek a tb-be már befizették! - mondta a nyíregyházi Czinkócz- ki András.- A tájékoztatás nem megfelelő. A nem fizetős WC-k ajtaján sem­mi felirat nem utal arra, hogy azok ingyenesen használhatók, sem, hogy milyen neműek hasz­nálhatják. Látta, az előbb egy fér­fi, majd később egy nő jött ki ugyanonnan! Akkor ez most fér­fi, vagy női? - kérdezte a nevét elhallgató hölgy. A részlegekben a diszpécserek, biztonsági őrök elmondták: min­den érdeklődőt tájékoztatnak ar­ról, hogy van fizetős és nem­fizetős illemhely, s hogy azok hol találhatók. Sárkányölő Szent György és a pásztorok A görögből latinosított Georgius névből keletkezett György név jelentése: föld­műves, gazdálkodó. Sárkányölő Szent György, aki évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíj- jártók, vándorlegények és utóbb a cserkészek patrónusa. Legen­dája szerint legyőzi a sárkányt és kiszabadítja fogságából a ki­rálylányt. Szent György napja a pászto­roknál a Jeles” napok közé szá­mított, mert ekkor kezdődött a tavaszi kihajtás. Ez a nap volt a pásztorok, béresek szegődtetésé- nek ideje amely általában Szent Mihály-napig tartott. Az állatok első kihajtásához számos hiede­lem és szokás fűződött, amellyel az állatok egészségét, szaporasá- gát, tejhozamát igyekeztek elő­idézni. Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázs­lásra alkalmas időpontnak tar­totta. Jellegzetes megnyilvánulá­sa ennek a hiedelemnek a har­matszedés. Már az Ószövetség­ben is az áll, hogy a harmat az ég áldása, a termékenység jelké­pe és eszköze. Úgy tartották, hogy az e nap hajnalán lepedő­darabbal felszedett harmatot be­le kell sütni a kenyérbe s ekkor elkerüli az embert a kólika, az­az a has- és gyomorgörcs. Időjárásjósló hiedelem is kap­csolódik e naphoz, úgy vélték, ha Szent György-nap előtt megszó­lalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Szent György „nagyvértanú” ­igy nevezi őt a bizánci liturgia. György, Kappadóciából szárma­zó katonatiszt volt, a kostantini fordulat előtt Lyddában mártír­halált halt Krisztusért. Tisztele­te rendkívüli módon elterjedt ke­leten és nyugaton. Lyddában ba­zilikát, konstantinápolyban és Rómában templomot emeltek „ tiszteletére. Híres szobra a „Sár- f kányölő Szent György” a Kolozs- & vári testvérek alkotása a prágai 2 várban, másolata Szegeden az 1 egyetemi épületek között van. Első püspökünk a keresztségben az Ő nevét kapta és csak édesap­ja halála után vette fel a Gellért nevet. A Szent Korona bizánci részén egy-egy zománcképen, Szent György és Szent Demeter látható. Lénárt György Aranylakodalom A na­pokban ünnepelte házasság- kötésük ötvenedik évfordu­lóját Nagyvarsányban Si­mon Károly és felesége, Bir- gány Julianna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom