Kelet-Magyarország, 2002. április (62. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-02 / 76. szám
Ferter János rajza 2002. április 2., kedd Kelet* Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Tavaszköszöntő A Sóstói Szivárvány Idősek Otthonában április 5-én délelőtt 11-től az Arany János Általános Iskola kisdiákjai tavaszköszöntő műsorral kedveskednek az idős lakóknak. 0 Táncvarázs A Guba Néptáncegyüttes és a Basic Junior Táncklub tagjai lépnek színpadra április 4-én, este hét órától a nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Házban (Szabolcs u. 10.). 0 Előadás „Verdi, a lélekábrázolás mestere" címmel hallhatnak előadást az érdeklődők a nyíregyházi Móricz Zsigmond Könyvtárban ma délután öt órától. NÉZŐPONT Korona a téren Balogh József Eljött, elhozták nekünk a Szent Koronát. Sok százan, valószínű sok ezren látták közelről a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya társszékesegyház főoltára előtt, majd este a megyeszékhely főterén, a Városháza kapuja előtti kis emelvényen Szent István koronájának hiteles másolatát, melyet a koronázási templomban őriznek, s csak különleges alkalmakkor mozdítják el onnan. Most - ha csak néhány órára is - a miéhk volt, s látványán kívül annak is örülhettünk, hogy - noha vasárnap választás lesz Magyarországon - semmilyen politikai felhang nem kísérte a procedúrát. A templomban a társszékesegyház plébánosa- aki püspöki helynök és apostoli protonotárius egy személyben - köszöntötte nemzeti ereklyénket, amely egykor a királlyá avatás legfontosabb tárgya volt, s Károly Róbertét éppen azért kellett háromszor megkoronázni, mert csak a harmadik alkalomra sikerült visszaszerezni Kán László erdélyi vajdától a Szent Koronát. A történelemből tudjuk, hogy a korona- elválasztva a király személyétől - egyre inkább magát a királyságot jelképezte, s volt olyan időszak, amikor a korona politikai tartalmú jelképpé vált, amikor azon folyt a vita: csak a nemességet képviseli, vagy a jobbágyság is beemelhető a Szent Korona tagjai közé. Volt, amikor a két világháború között a Trianonban elvesztett területek visszacsatolásának indokolásában kapott fontos helyet, s volt idő, amikor Szálasiék abban a hitben vitték magukkal a Szent Koronát, hogy az valamiféle jogfolytonosságot biztosít számukra. Szerencsére mindezeknek vége. A hosszú száműzetésből visszatért korona legelső nemzeti ereklyénkké, honfoglalás utáni történelmünk tanújává, a nemzet összetartozásának legfontosabb jelképévé vált, mint ahogy Nyíregyházán is megtapasztaltuk: politikai tartalom nélkül. Tizénkét évvel a rendszerváltás után méltósággal hajthattunk fejet előtte, s talán emelt fővel viselhetjük magyarságunk egyéb szimbólumait is. Locsolkodás utáni delirium A környezetvédelem már üzleti kérdés A Záhony-Port Igazgatóság sorra számolja fel a korábbi károkat, a szennyező technológiákat Az átrakás technológiája ma már környezetbarát Amatőr felvétel Nyéki Zsolt Záhony (KM) - Hosszú távú befektetésként értékelhető a vasút környezetvédelemre költött pénze, amely a megrendelésekért folytatott versenyben nyújt lépéselőnyt. A képlet egyszerű: a rendszer- váltás óta már Magyarországon sem illik úgy pakolni a cementet, hogy közben a felét elfújja a szél; úgy átfejteni egyik tartályból a másikba az olajat, hogy a kutya se törődik azzal, mennyi csorog el belőle. Azon túl, hogy a pazarlás ma már megengedhetetlen luxus, felerősödött a társadalom minket övező környezet iránti felelőssége. Anyagi áldozat Mit jelent ez a gazdaság nyelvére lefordítva? Azt, hogy aki nem tartja be a környezetvédelem egyre szigorúbb előírásait, szép lassan saját magát zárja ki az üzleti életből, mert egyszerűen nem állnak szóba vele. Ez a kihívás jelentkezett a honi vasúti társaság, a MÁV esetében is, ahol az elmúlt évtizedek során köztudottan komoly problémákat okozott a környezetszennyezés. Éppen ezért a MÁV-nál nem elegendő az árufuvarozásnál alkalmazott technika korszerűsítése, az okozott károk felszámolása is tetemes anyagi áldozatokat követel. Jól érzékelte ezt a MÁV vezetése, amikor a cég részvénytársasággá alakulásakor tízéves kármentesítési programot fogadott el, s a pénz előteremtése mellett a szemléletváltásra is megkülönböztetett figyelmet fordított. A törekvésekben élen jár a MÁV Rt.-n belül 1996-tól önálló gazdálkodási egységként működő Záhony-Port Igazgatóság, amely 2001 júliusában szerezte meg az ISO 9001:2000-es tanúsítványt. Ezzel hirdette: a szolgáltatások minőségében a nyugateurópai előírásokat követi. Az igazgatóság ezzel a közép-európai vasutak hasonló profilú üzemei között a megbízásokért folyó versenyben jelentős előnyre tett szert. Keleti kapu A jelenleg 2700 embert foglalkoztató igazgatóság nevéhez fűződik a MÁV Rt. nemzetközi áruszállítási teljesítményének közel 25 százaléka, s a fogadott árumennyiség lassan a 6 millió tonnához közelít. E fejlődés lendületét fokozhatja az újabb, ISO- 14001-es tanúsítvány, amelyet a TÜV CERT Euroqua minősítő szervezet képviselője március 5- én adott át Kádár András igazgatónak. Ez pedig azt igazolja, hogy MÁV egyik legjelentősebb szervezeti egysége a legmagasabb szintű környezetvédelmi elvárásoknak is eleget tesz. A 84 négyzetkilométeres Záhony-Port Magyarország EU- csatlakozását követően az Európai Unió egyik legfontosabb keleti kapuja lesz, amely jelenleg nyolc vasútállomáson napi öthatszáz teherkocsi, húsz-har- mincezer tonna áru átrakására alkalmas - utalt stratégiai pozícióra az ünnepélyes pillanatokban Kukely Márton, a MÁV Rt. vezérigazgatója. A törekvések elismeréseként az Európai Unió az utóbbi években több mint 2,5 milliárd forintnak megfelelő összeggel támogatta az átrakási feltételek javítását. A magyar kormány és a MÁV további forrásaival összesen 6 milliárd forintnyi összegű beruházás valósult meg Záhonyban. Tisztuló telepek S hogy konkrétan mit is sikerült elérni, arról már szerencsére hosszú lista áll rendelkezésre. A beruházások - a komorói fű- tőolaj-átfejtő korszerűsítése, az eperjeskei nyitott, illetve fedett kocsis és a darus átrakó, a ve- gyianyag-átfejtő felújítása - révén sikerült felszámolni a leginkább környezetszennyező technológiákat. Ezzel párhuzamosan mentesítették a szennyezéstől az átrakó vágányok mentén lévő talajt, ártalmatlanították a veszélyes hulladékokat, megszüntették az ipari hulladéklerakókat, lépéseket tettek a levegő, a talajvíz tisztaságának védelme, illetve a zajterhelés csökkentése érdekében. A kedden átadott ISO-mi- nősítés az igazgatóság következő részlegeire terjed ki: záhonyi központi tmk-műhely, vegyi- anyag-átfejtő telep, 500-as átrakó pályaudvar, fafeldolgozó üzem, a komorói fatároló, pakuraátfejtő telep, Eperjeske átrakó pályaudvar, közúti szállítási főnökség, szertárfőnökségek, raktárvezetőségek, tengelyátszerelő főnökség, házgondnokság, szállítmányozási főnökség, oktatási-művelődési központ. Gyakorlatilag nincs olyan termék az országban, de talán Európában sem, amely ne fordulna meg ebben a körzetben, s a tételek között bizony jócskán akadnak veszélyes anyagok is. Ezek kezelésének európai módja a garancia a közép-kelet-eu- rópai vasúti társaságokkal szemben szerzett lépéselőny megőrzésére. Aranylakodalom Ötven évvel ezelőtt kötött házasságot Gulá- cson Oláh Béla és Petrohai Mária. A jeles évforduló alkalmából köszöntötte őket két gyermekük és hat unokájuk, a népes rokonság és az ismerősök Lemosó permetezés Törő István József szívja a fogát, amikor leszurkolja a gyümölcsfaolaj árát. Legalább a neve napján kímélnék, akár árengedményt is kaphatna, hogy meghozta a tavaszt. Nélküle nem állna ez a hosszú sor, nem lenne ennyi hívő ember, mert a tavasznak mindenki hisz. Végre minden passzol, a nagy kokárdás ünnep után lehet lemosni a fák törzsét. Csak úgy elkapni a frakkját a sok huncutkodó, lapuló élősködőnek. Jócskán Összegyűltek a télen, a pereputtyukat magukban hurcolva, csak a helyzetre várnak. Hát ő most elbaltázza tőlük a helyzetet. (Bár az embert is le lehetne mosni, hogy eltűnjön a kirakatot berendező dekorációja, meg a pacsulija, amely kábít, bűvössé teszi, akár a mand- ragora.) Az első pofont gyorsan megkapja. A spricni, a gondozatlanul elrakott permetezőgép meg sem nyikkan.- Meg kell azt kenni! - kiabál át Miska szomszéd. - Főleg a golyóját! József tudja, hogy meg kell kenni. De az olaj lepereg róla. Talán a suskát szereti?! Majd nem lesz ilyen szemérmes, meg fennhéjázó! Rájön, hogy a szórófejben van a baj. Összevissza pocskondiázik az mindent. Valahogy nem akarja az élősködőket lespriccelni. Pedig jön a húsvét, nekik sem ártana egy kis locsolás, netán fürdőzés. Végre, a kitartó cirógatás, a golyók megfényezése után már vissza kell fogni, mert a végén elragad, és mindent le akar mosni. Miska is szájtátva figyeli a megtáltosodott masinát.- Nagy a sungja! Gyühetsz vele hozzám is! - kiabál át újra. A szakmai tanácson hátha lehetne keresni, akár sikerdíjat is. József ezt nem hallja. Egyébként is menjen a szomszédba permetezni aki akar. Bár annyi minden átpotyogott, azt sem ártana letakarítani. Már hajlana is jó a szóra, amikor gondol egyet a permetező, ledobja magáról fő kötelékét, a tömlőt s a szabadság első fokaként levizeli Józsefet. Látja, hogy Miska behúzódik a budi mellé s ott röhögi. Az éppen névnapját ünneplő mákos hajú úr erre begorombul, s földre ereszti a gépet, bízva benne, hogy vele a lefojtó összes göncöt is... Szálláson Gulács (KM - Gy. L.) - Dacsó Zoltán és felesége a mai napig közösségi szálláson lakik Gulácson. Az asszony ágyhoz kötött beteg, amint elmondta, intézetben nevelkedett hétéves korától. Gyermekét három és fél éves koráig nevelte, akkor ismerkedett meg mostani férjével. Gyermeke ötödikes volt, amikor vér szerinti apja elvitte magával. Az asszony huszonhárom éves kora óta betegeskedik, huszonnyolc évesen leszázalékolták. Szociális járadékból, azaz havi 16 400 forintból élnek ketten. Gyógyszerre négyezer forintot költenek havonta. Számukra, ha lehet, még nagyobb csapást jelentett az árvíz, hiszen abban a házban, ahol laktak, csak egyha- tod (vagy egynyolcad?) tulajdon- része van Dacsó Zoltánnénak. Számukra ház tehát nem épült.- Azt mondták, építsük fel magunk a házat a bontott anyagból - mondja a férfi. Dr. Szűcs László jegyzőtől megtudtuk, a tönkrement ingatlannak nyolc tulajdonosa van, melyet összesen 640 ezer forint OTP-tar- tozás terhelt. Előbb tehermentesíteni kellett, csak utána lehetett szerződést kötni. Csakhogy egy ingatlan helyett az állam nem építhet kettőt. Szeptemberben az országos és a megyei katasztrófavédelmi szakemberek, a köz- igazgatási hivatal tisztviselői, az újjáépítési biztos és az érintettek jelenlétében olyan döntés született, hogy Dacsóéknak az önkormányzat ingyen biztosít telket, de a lakást valóban nekik kellene felépíteni a bontott anyagból. A legnagyobb gond, hogy erre a házaspár önmaga képtelen, segítségre lenne szükségük. A
